Nekem mindig köszönnek. Mondjuk én utaltatom a fizetést...:-)
Viccet félretéve az biztos, hogy a mai nők és főleg a fiatalok , a "mert megérdemlem generáció" iszonyatosan el van szállva magától.
Haverokkal szoktuk beszélni, hogy milyne érdekes, hogy a közgazdaságtan miért nem foglalkozik egyáltalán azzal, hogy milyen mennyiségű jövedelem transzfer áramlik a nőkhöz a férfiaktól. Szerintem nemzetgazdasági szinten elképesztően nagy összeg.
A mai csajok közül ha külsőleg csak egy picivel átlag alatti is a csaj, akkor is már hercegnőnek képzeli mindegyik magát (persze tisztelet a kivételnek). Ez abból is adódik természetesen , hogy 30 év alatt eleve több a férfi és a 15-50 közötti férfiak általában a 18-40 közötti nőállományra vadászik, ami egy természetes 1:2 arányt okoz. Aztán 40 után meg jön a pofára esés, amikor megváltozik a világ, amikor a pasikat már nem tudják annyira kihasználni , akkor már csak elítélik vagy megvetik őket .
A nőknek korábban évszázezreken keresztül szükségük volt a férfiakra, hogy fizikailag fenn tudjanak maradni. És ezért ragaszkodtak a férfiakhoz, tisztelték, szerették őket. A férfiak meg szerették a nőket a szépségükért, azért mert utódot nemzettek nekik, mert a házból otthont varázsoltak, mert megszépítették az ember életét.
Ma a férfiaknak ugyanerre a harmóniára , szeretetre kreativitásra lenne szükségük, ezért szeretik a nőket.
A nőknek meg a jogi személyiséggel rendelkező cégek munkát adnak és nincs szükségük többé a férfiakra alapvetően. Kivéve, ha a férfi segítségével egy teljesen más kategóriájú élet minőséget tudnak elérni, ahhoz képest, amit maguktól képesek lennének elérni.
Ezért is van annyi szingli nő. Mindegyik megvan, vagy inkább elvan és várnak arra a hímre, akik majd megváltják az életüket. Ha eljön és szerencséjük van, akkor szülnek gyereket, hogy jó soruk biztosítva legyen életük végéig. Ha meg nem , akkor idővel szép lassan fokozatosan adják le az igényeiket- legalábbis kompromisszum képesebbekké válnak (lásd a 35 feletti nők egyre növekvő arányát a szülő nők között).
Aki meg nem tudja lejjebb adni az elvárásait, az marad gyermektelen szingli.
De mivel ez az 1:2-es arány miatt a pasik iszonyatosan nyomulnak, ezért a legtöbb nő azt hiszi, hogy nekik minden alanyi jogon jár. Az a természetes. Válogatnak. És nem fog neked -földi halandónak köszöngetni a liftben, főleg mikor annyi metoo-zásról hall mostanában. Még a végén félreértenéd, hogy akar tőled valamit!
Ha megnézed ahogy az autóval közlekednek, ugyanezt látod. Szerintem 10 autósból 8 nő azok közül, akik nem állnak meg a zebrán áthaladni szándékozó gyalogosnak. Főleg ha az illető nem gyerekkel van. Gyereknél még úgy ahogy megállnak. De ott is az a mentalitás, hogy "te kis köcsög gyalogos, ez az én utam, nekem itt jogom van menni!"
De még ezer és egy példát hozhatnék és főleg Budapestről, talán vidéken egy fokkal jobb a helyzet még...
Céges lift.
1) Amikor beszállok, egy hölgy már utazik végcélja felé.
Köszönök.
Halvány válasz érkezik. Talán, Mintha valamit hallottam volna.
Megyünk fel/le felé.
Megérkezünk.
Kiszállunk.
2) Már utazom célom felé, amikor megállunk az egyik emeleten.
Egy hölgy beszáll.
Hang sem nyikkann, lélegzet bennszegik.
Utazunk végcélunk felé.
Kiszállunk.
Hang sem nyikkan, lélegzet bennszegik.
3) Amiror beszállok, a lift már a garázsszintről jön.
Egy férfi utazik felfelé.
Helló! - mondom.
Hello! - mondja.
Egy emelettel feljebb ismét megállunk.
Egy nő beszáll.
Hang sem nyikkan, lélegzet bennszegik.
Utazunk felfelé.
Egy emelettel feljebb a nő kiszáll.
Hang sem nyikkan, lélegzet bennszegik.
Amikor kiszáll, mi férfiak élénk beszélgetésbe kezdünk:
- Le esett volna a korona a fejéről, ha köszön? - kérdi.
- Nem tudom, - mondom. Nem szoktak! Néha talán. Talány!
- Viszontlátásra!
- Viszontlátásra!
Első gondolatom az volt, hogy szennyezett levegő már jóval korábban is volt - gondoljunk p,. a XIX. sz. nagy ipari forradalmára,
Viszont a számítástechnika épp a 70-es évektől ívelt fel, amikortól az említett vizsgálatok kimutatták a spermaszám drasztikus csökkenését.
hát nem, de a versenyszférában jobb dolga lesz :)
Akkor még működtek a dolgok:
"A nemzetközi feminista háború frontjain már egy ideje megjelent az az új harci taktika, hogy a nagyobb vállalatok cégvezetését annak érdekében igyekeznek nyomás alá helyezni a feministák, hogy a cégek készítsenek nyilvános nemi alapú béranalitikákat, hogy kimutathatóvá váljanak a feminista toposz szerint létező bérezési különbségek, a hírhedt “gender pay gap”. Nyilván ennek a nyomásgyakorlásnak a jegyében készült egy átfogó béranalízis a Google-nél is ebben az évben és a cég arra is elkötelezte magát, hogy a nemi különbségtételként értelmezhető bérhátrányt utólagosan is kompenzálni fogják az érintett dolgozók felé. Az elemzések arra az eredményre vezettek, hogy minden egyenlőségi törekvés ellenére is nemi alapú bérkülönbségek keletkeztek. Ezek a különbségek olyan mértéket értek el, hogy a közreadott adatok szerint a cég több mint tízezer, egészen pontosan 10 677 szoftvermérnök, szoftverfejlesztő alkalmazottját érintette és emiatt a Google közel tízmillió, egészen pontosan 9,7 millió dollárnyi különbözetet fizetett ki kompenzációként.
Mindenki kapaszkodjon meg, mert a poén még hátravan. Habár az ilyen elemzéseket, mint a nőelnyomás bizonyítékát a cégek feministái nagyon szeretnék nyilvánosságra hozni, véres kardként körbehordozni, mégis hirtelen furcsa hírzárlat állt be a Google-nél. A Techcrunch, vezető IT szaklap és a New York Times egyaránt feltette a kérdést a Google egyenlőség politikusainak, hogy az érintett dolgozók közül hány volt nő és hány férfi, de váratlanul az erről szóló további tájékoztatást megtagadták. A New York Times kitartó érdeklődésére végül szemérmesen közölték, hogy a fizetési kiigazításban részesült dolgozók közt “aránytalanul sok volt a férfi”. A nőkhöz képest alulfizetett férfiak voltak az elsődleges okai annak, hogy a szükséges bérkiigazítások ekkora méreteket öltöttek. Tehát “a fagyi visszanyalt”; kiderült, hogy bár a Google-nél valóban létezhetnek nemi alapú bérezési diszkriminációként értelmezhető fizetési különbségek, csak éppen nem a nők, hanem elsősorban a férfiak kárára."
https://www.ferfihang.hu/wp-content/uploads/2018/05/Google_s-Ideological-Echo-Chamber-HUN.pdf
http://fortune.com/2017/08/07/googles-ideological-echo-chamber/
https://en.wikipedia.org/wiki/Google%27s_Ideological_Echo_Chamber
https://divany.hu/eletem/2019/03/20/boldogsag-vila...
"A főbb eredményeket összegezve megállapítható, hogy a magyar lakosság boldogsságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. Férfiak esetében statisztikailag nem szignifikáns, azonban a férfi lakosság mentális egészségének mértéke is minimális növekedést mutat.
Nők esetében a boldogságszint növekedése jelentősebb, és a mentális állapotuk is nagyobb mértékben javult. Nők esetében a kérdőívet kitöltők 16,6 százaléka, férfiaknál pedig a kitöltők 14,2 százaléka került a mentális egészség csúcs zónájába."
Ehhez azért a csávó is kell... Mindenfajta áldozat hibaztatas nélkül. Ő ennek a kínzásnak tevékeny résztvevője volt. Hacsak nem volt a nő kétszer akkora súlyú, mint a pasi. Az első "vicces" fejbe baszas után olyan kapott volna a csaj, h ne is merüljön fel benne bármi ilyen ötlet a későbbiekben, max magát nyomta volna fejbe, ha már valakit...
durva, hogy ilyen is van https://24.hu/elet-stilus/2019/03/02/ha-csak-napi-...
#metoo botrányba keveredett https://index.hu/kultur/2019/02/28/csokolozo_matro..
Na mármost:
1) A nagy hitelkihelyezések nem teremtenek létbiztonságot.
2) Sokkal inkább azt sejtetik, hogy valakik pénzügyi érdeke húzódik meg a háttérben
3) És persze sokkal egyszerűbb nagy pénzeket ígérni és lesni, hogy a sok 'pondró' rágurik-e, mintsem működőképes oktatást és egészségügyet létrehozni.
Reagálások egy az Orbán csomagot taglaló Index cikkre.
Szerintem jó, szinte az összes okot mutatják:
A gyerekvállalás egy értékrend.
Nyilván egy Dél Korea -ami a neoliberális fogyasztói kapitalizmus egyik fellegvára - hiába adnak a pároknak pénzt családalapításra.
Nekik van pénzük. Ők fogyasztani akarnak, szórakozva és kötetlenül szabadnak lenni a szabadidejükben és jó rabszolgaként dolgozni, hogy sok pénzt kereshessenek.
Magyarországon a pénz kínálása a gyerekért nem a fogyasztást ösztönzi, hanem az alapvető fizikai szükségletek fedezésére használnák, ami gátolja a gyerekvállalást.
De azon kívül természetesen egy értékrendet is mögé kell rakni, propagálni kell a fiataloknak.
A mai modern társadalomban élő nyugati ember kultúrája- hit és alapvető emberi értékrendek híján halálra és magányosságra van ítélve.
Persze egy magányos fogyasztó tökéletes erőforrás a kapitalista cégek és a politikai hatalmak számára amíg van. Ha meg már nincs, akkor pótolni próbálják bevándorlókkal.
Egyre keményebb lesz az élet ebben a nyugati világban... A körneyzetünket tönkretesszük, az embert elszakítjuk teljesen természetes közegétől, életvitelétől és társadalmi berendezkedésétől. Aztán csodálkozunk, hogy tönkremegy a Föld és az emberek frusztráltak, magányosak, kimerültek és boldogtalanok.
A koreai kormány hiába költött az elmúlt 13 évben 137 milliárd dollárt (!) a házasodási- és gyerekszülési kedv fellendítésére, a házasodási ráta 45 éves mélyponton van, a gyerekszülési ráta pedig a legalacsonyabb a fejlett országok között. Mivel a koreai társadalomba mélyen beleivódott az oktatás fontossága, a fiatalok idejük nagy részét oktatási intézményekben töltik, ez is nehezíti a párkapcsolatok létrejöttét, az ismerkedés, mint tananyag így már az egyetemek falai közé is bekúszott, tucatjával kínálnak kurzusokat kreditekért, ahol a párkapcsolat teremtését lehet tanulni, pl. kamu randikon keresztül, ahol lépésszámlálóval és szelfikkel kell igazolni a találka megtörténtét, a vizsgákon meg olyan kérdésekre kell válaszolni, hogy meddig tart a szerelem (jó válasz: 900 nap - tényleg?) és hogy az agy melyik része termeli a dopamint (hipotalamusz). Hogy a probléma mennyire valós a koreai társadalomban, az is mutatja, hogy egy párkapcsolati tanácsadó óránként 275 dollárért tud tanácsot adni.
Amúgy úgy fest, hogy fejlett országokban csak ott sikeres valamennyire a születési kedv állami eszközökkel való fellendítése, ahol arra irányul a beavatkozás, hogy a férfiaknál jellemzően képzettebb, és ezért párt nehezebben találó nők hogy tudnak a gyerekszülés után minél előbb és könyebben visszatérni a munkába, mert a zömük máshogyan nem fog szülni, pl. széleskörű bölcsődehálózattal illetve a férfiak gyereknevelésbe való bevonásával - tehát a honi probálkozások, amelyek a gyereket vállaló nők otthonragasztásában gondolkodnak egy száz évvel ezelőtti anyaszerepet vízionálva, kudarcra vannak ítéltetve. Több modern genderismeret kéne.
https://www.wsj.com/…/failing-at-love-maybe-its-time-for-cl…
