" Magyar Nepkoztarsasag?"..?
még egy kérdés:
Ha egy nyugdíjasnak csak nyugdíja és belföldi osztaléka van NYESZ számlán és befizetett sok pénzt a NYESZ számlára, akkor a 130.000 forintot fel kell-e tüntetni a 139-140-141-es sorokban vagy nem?
Másrészt a nav ezen adatok alapján fog utalni a NYESZ számlára 130 e Ft-ot vagy nem?
Margaretta? köszike
Egyszerű kérdés, bonyolult válasszal , egy kis értelmezési segítséggel.
Kérdés: USA részvény osztalékot fizetett TBSZ számlámra, levontak 15% adót. Hogyan szerepeltessem ezt az adóbevallásomban.
Értelmezésem szerint a levont adót az USA törvényei alapján ott kell megfizessem és hiába a TBSZ-en nem kellene osztalék után adót fizetni, azt a 15%-ot nem kaphatom vissza. SZJA bevallásomban, csakúgy, mint a többi NyESZ nyereséget nem kell feltüntetnem egyáltalán (jól gondolom?)
A hosszú válasz a NAV-tól...
Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67/B. § (1) bekezdés értelmében e törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a (2)-(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is - az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)-(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam). A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizető eszköz) befizetés, amelyet a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.
Az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés alapján a megállapított lekötési hozam után az adó mértéke
a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,
b) 10 százalék, ha a magánszemély
ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
bb) a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,
c) 15 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára
megállapított lekötési hozam után.
A tartós befektetés hozama jellemzően lehet kamat, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet nyeresége és osztalék azzal, hogy a hitelintézettel kötött ügylet esetén ez kizárólag kamatjövedelem lehet. Lényeges azonban az, hogy e hozamok után az adókötelezettséget nem az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Azaz, a tartós befektetésben lévő összegből vásárolt részvény osztaléka után az osztalékból származó jövedelem utáni adót nem kell megfizetni. Ugyanakkor ez az osztalék – vagy bármely más hozam – a lekötött összeget növeli.
A tartós befektetés lényege az, hogy a befektetett összeg hozama adómentes, ha a magánszemély azt öt év időtartamban tartós befektetésben tartja, illetve csak 10 százalékos mértékkel válik adókötelessé akkor, ha a tartós befektetés időtartama eléri a három évet. Viszont 15 százalék az adó, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg.
Beadványában leírta nem tartalmaznak kellő információt ahhoz, hogy állásfoglalásunkat teljes körűen megtehessük. A beadvány nem tért ki arra többek között, hogy melyik befektetési szolgáltatóval illetve hitelintézettel, és melyik évben történt a TBSZ szerződés megkötése. Ezért kérjük beadványának kiegészítését e-mailben vagy postai levél formájában. Ez utóbbi esetben kérjük, szíveskedjék a beadványhoz másolatban megküldeni az adókötelezettség megállapításához szükséges igazolásokat a NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága 1387 Budapest Pf.: 45. címre.
Ugyanakkor megjegyezni kívánjuk, hogy miután TBSZ befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel külföldi pénzügyi eszközben is köthető, így előfordulhat, hogy a befektetett eszközre tekintettel kifizetett osztalék után a forrás állam adót vet ki.
Ha egy magyar illetőségű személy egy USÁ-ban illetőséggel bíró társaságban lévő részesedése után osztalékot kap, akkor a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendeletben (a továbbiakban: Egyezmény) foglaltakat kell elsődlegesen figyelembe venni.
Az Egyezmény osztalékra vonatkozó 9. Cikke (1)-(2) bekezdése szerint az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban (USÁ-ban) illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő Államban (Magyarországon) illetőséggel bíró személynek fizet, ebben a másik Államban (Magyarországon) adóztatható.
Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban (USÁ-ban), amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az Államnak (USA) a jogszabályai szerint megadóztatható, de ha az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban (Magyarországon) bír illetőséggel, az így megállapított adó nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzó olyan társaság, amely közvetlenül vagy közvetve az osztalékot fizető társaság szavazásra jogosító tőkéjének legalább 10 százalékban tulajdonosa;
b) minden egyéb esetben az osztalék bruttó összegének 15 százalékát.
Vélhetően a fentiek alapján az USA 15 százalékos adót vetett ki az USÁ-ban illetőséggel bíró társaság által Önnek kifizetett osztaléka után.
Tekintettel arra, hogy az USÁ-ból származó osztalékjövedelmet Magyarország is adóztathatja, az Egyezmény 20. Cikke rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről. E Cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Népköztársaság esetében a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni:
Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely a 9. Cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint az Egyesült Államokban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel az Egyesült Államokban fizetett adónak. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely az Egyesült Államokból élvezett erre a jövedelemre esik.
E rendelkezéssel összhangban az Szja tv. 8. § (2) bekezdése a következőket tartalmazza: „Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.”
Az előzőekben említett szabály alapján lehet élni a külön adózó jövedelem tekintetében, – így pl. az osztalékból származó jövedelemnél is – a külföldi adó beszámításával. Ha a magánszemély pl. az USA-beli részvényei után 2015-ben osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelme után az Szja tv. 8. §, és 66. §-a, szerint 16 százalékos adó fizetésére kötelezett, melyet csökkenthet az USÁ-ban megfizetett 15 százalékos adó összegével. Így ténylegesen Magyarországon 2015-ben ezen osztalékjövedelme után 1 százalékos személyi jövedelemadót kell csak fizetnie. Ha az osztalékjövedelmet 2016-ban szerzi, akkor a 15 százalékos adókulcsváltozás miatt az osztalék után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy a külföldön megfizetett adó beszámítására csak a belföldi adó összegéig terjedhet.
Azonban, miután feltehetőleg Önnek az osztalékot a tartós lekötésben lévő pénzügyi eszközére fizették ki, melynek osztaléka a lekötésben tartás időszakában a lekötési hozamot emeli, de utána adófizetési kötelezettség nem keletkezik, így nincs olyan adó amellyel szemben lehetősége lenne a külföldön megfizetett adó beszámítására.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
töltsd ki online! :)
szerk: az abevjava nevű java alapon működő rakás foSban
lehet egy hülye kérdés de felmerült :) éspedig, az 1+1% adóról szóló nyilatkozatot kis borítékba kell tenni, vagy elég ha mellé tűzöm és így is megkapják, akiknek szánom? :)
ezt ellenőrizni lehet, hogy a múltban megkapták-e?
Amit még nem igazán tudtam egyszerű eszemmel értelmezni ha megkapják a brókercégektől az adatokat akkor minek hívnak be?
Ha viszont nem kapják meg akkor ebben olyan káosz lehet .
Ha megkapja egy egyszerű matek megnézi az előző éveket aztán fél perc , hogy jogos vagy nem jogos a visszaigénylésed.
Ha rendelkeznek ilyen infókkal minek kellett nekem ott bohóckodni ? pillanat alatt látja , hogy jogos vagy sem, ha persze tudja mit kell nézni.
Szóval zavaros volt nekem nagyon ott a sztori, főleg ahogy elnéztem azokat akik ott dolgoztak ilyen ügyeken. Lehet csak álcázták magukat és valójában nagyon pengék voltak a témában. :)
Egyébként szerintem ha nem magának csinálja az illető és külön erre nem hívja fel a figyelmét annak aki elkészíti elég könnyen belecsúszhat egy ilyen sztoriba akaratlanul is, hogy még egyszer figyelembe veszi.
Annyi kell hozzá korábban nyereséges évek 1 veszteséges év és megint nyereséges évek.
Máris kész a csapdahelyzet ahol a nagy kérdés a számomra Navnál ezt kiszúrnák e. Ha nincs rá valami programjuk akikkel én ott találkoztam max ha eltévesztik és véletlenül ébren vannak akkor vették volna észre. :)
Csak úgy elgondolkoztam , hogy valaki ebbe véletlenül belecsúszik nem tudatos csalással kiszűrné e ott a rendszer és mennyi ilyen lehet. Lehet egy sem, csak én akadtam fenn rajta.
Nagyon helyes. Nem találtam ezt annak idején . Rákérdeztem a Navnál nem áll össze nekem. Egyszer már visszaigényelt csak nem igényelhető ismét bár nem lenne baj. :) Hosszas kupaktanács után bólintottak jól gondolom de nem tudták megmondani hol van leírva.
Egyébkén ennél a visszaigénylésnél behívtak , és nem volt túl meggyőző a számomra az ott nyújtott produkció arról, hogy egy ilyen trükköt észrevennének e. Odavittem egy kazal papírt de megkértek egy táblázatot csináljak hogyan jött ki a matek. Csináltam nekik egy táblát de magát amiből készült azt nem is ellenőrizték. Szóval akkor és ott nekem úgy tűnt eléggé kínai a sztori nekik.
Szinte kedvem lett volna kipróbálni észre vennék e ha megint visszaigényelném ugyanazt az összeget. :) Ha problémáznak mutatnám a kitöltésit és a programot, hogy ebbe a sorba ezt a számot és ez jött ki végeredménynek. De persze nem próbáltam ki derék állampolgár vagyok. :)
Viszont ezek szerint a kitöltésiben is benne lehetett valahol.
Így van.
A téma lassan újra aktuális lesz.
Nincs igazatok, mert a kitöltési útmutatóban ott van:
" Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést, úgy értelemszerűen a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind a kiegyenlítési keret összegét csökkentenie kell majd a 2015-ben figyelembe vett összeggel."
Ugyanez a szöveg 2013-as , 2014-es adóbevallásnál is szerepelt, persze 2013, 2014-es évvel.
Basszus, és milyen igazad van! 31-e szünnap lesz, most látom, rákerestem.
Tehát tényleg ma kell átkötni.
Kösz!
http://bet.hu/topmenu/piacok_termekek/kereskedes/kereskedesi_naptarak
Ha dec 31-én nyitva van a Bét ( most nem tudom fejből), akkor igen. De ha ma záróban átkötöd, az biztos, hogy jó lesz.
"Csak a T+2 elszámolásra kell figyelni, nehogy az 2016 jan-ra essen,mert az már a következő évi bevallásban kell, hogy szerepeljen. "
Akkor ha jól értem, dec 29 az utolsó nap, amikor át lehet kötni?
köszi,igen,értem,ez teljesen világos,csak az én két számlámat kezelő intézet,ezt igy nem vezeti le,számolja ki.
semmilyen menüben nem lehet ezt levezetve megtalálni.
ergo nekem kell megtenni,a vételi és eladási jutalékok össz . összegét,összeszednem,plusz levonnom a brutto nyereségből,ugye értelemszerűen majd 2015.01.01-2015.12.31. időszakot vizsgálva.
ebből kifolyolag tavaly azt sem tudtam,hogy ez levonható,ugy adoztam,brutto nyereségből,mivel ugy emléxem olyan kivonatot küldtek adobevallásra is,tehát a vételi-eladási jutalékok levonásárol a bruttobol,na arról hallgattak.
csak itt olvastam a nyáron vmi adózós topikban.
X= a broki céged jutaléka %-ban, A és B az eladás és vétel jutaléka forintban.
(részvény vételi ár x részvény darabszám) x X% = A
(részvény eladási ár x részvény darabszám) x X% = B
(részvény eladási ár - részvény vételi ár) x részvény darabszám = bruttó nyereség
bruttó nyereség - (A + B) = nettó nyereség
A tranzakció árfolyamnyereség adója = nettó nyereség x 0,16
veszteségem nincs, az elmult két évben is nyereséges voltam,igy azt nemtom vonni.
szoval akkor mindenképpen az össz. nyereségből vonodik a brokidij,nem a 16%adózandóból,végülis ez ok.
köszi.
hát nálam két számlámnál sem igy van,ha jol néztem,ugy kezelik,mutatják a nyereséget hogy abból nincs automatikusan vonva a brokidij.
sem a veszteséges tradeknél hozzáadva.
egyelőre most mikor nézem online éves portfoliomat-tevékenységemet,ez van.
majd utana kell futnom 1kört valszeg,hogy mennyi is volt az éves brokidijam összege.
ugyan a februárban küldött éves összesitő levelük lesz a mérvadó,amit adobevvallásra küldenek,hogy azon szerepeltetik-e,avagy látom-e az összegen a brokidij differenciát,de kétlem.
lesz egy köröm,tuti.
A randomnál ez így van a nyereség/veszteség menüpontban:
a nyereséges trade-eknél levonásra kerül a brokidij, az összes nyereségnél össze van adva.
a veszteséges trade-ekhez hozzá van adva a brokidij, az összes veszteség össze van adva.
Az össz nyereségből ki kell vonni az össz veszteséget, ha az pozitív, akkor nyereséges voltál.
Ha volt az elmúlt 2 évben (2013 és 2014) bevallott veszteséged, akkor azt levonhatod ebből az összegből.
Ha nincs, akkor megszorzod 0.16-al, az ereményt kell bevallanod és befizetned, mint jövedelem adót.
Ha van fentŕől valamilyen részvényed, akkor azt most átkötheted, az így keletkezett veszteséggel csökkentheted az idei nyereségedet. Csak a T+2 elszámolásra kell figyelni, nehogy az 2016 jan-ra essen,mert az már a következő évi bevallásban kell, hogy szerepeljen.
és még1 2forintos kérdésem lenne,látom ezt te vágod.
a broki és kötési dij éves összeg,az össz éves nyereségből vonandó le vagy az össz nyereség 16%-ából,azaz az adózandó nyereségből.
ugye ez nem mind1,már összegszerűen.