Re: nincs cím

Egyszerű kérdés, bonyolult válasszal , egy kis értelmezési segítséggel.

Kérdés: USA részvény osztalékot fizetett TBSZ számlámra, levontak 15% adót. Hogyan szerepeltessem ezt az adóbevallásomban.

Értelmezésem szerint a levont adót az USA törvényei alapján ott kell megfizessem és hiába a TBSZ-en nem kellene osztalék után adót fizetni, azt a 15%-ot nem kaphatom vissza. SZJA bevallásomban, csakúgy, mint a többi NyESZ nyereséget nem kell feltüntetnem egyáltalán (jól gondolom?)

A hosszú válasz a NAV-tól...

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67/B. § (1) bekezdés értelmében e törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a (2)-(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is - az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)-(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam). A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizető eszköz) befizetés, amelyet a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.

Az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés alapján a megállapított lekötési hozam után az adó mértéke

a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,

b) 10 százalék, ha a magánszemély

ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bb) a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,

c) 15 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára

megállapított lekötési hozam után.

A tartós befektetés hozama jellemzően lehet kamat, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet nyeresége és osztalék azzal, hogy a hitelintézettel kötött ügylet esetén ez kizárólag kamatjövedelem lehet. Lényeges azonban az, hogy e hozamok után az adókötelezettséget nem az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Azaz, a tartós befektetésben lévő összegből vásárolt részvény osztaléka után az osztalékból származó jövedelem utáni adót nem kell megfizetni. Ugyanakkor ez az osztalék – vagy bármely más hozam – a lekötött összeget növeli.

A tartós befektetés lényege az, hogy a befektetett összeg hozama adómentes, ha a magánszemély azt öt év időtartamban tartós befektetésben tartja, illetve csak 10 százalékos mértékkel válik adókötelessé akkor, ha a tartós befektetés időtartama eléri a három évet. Viszont 15 százalék az adó, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg.

Beadványában leírta nem tartalmaznak kellő információt ahhoz, hogy állásfoglalásunkat teljes körűen megtehessük. A beadvány nem tért ki arra többek között, hogy melyik befektetési szolgáltatóval illetve hitelintézettel, és melyik évben történt a TBSZ szerződés megkötése. Ezért kérjük beadványának kiegészítését e-mailben vagy postai levél formájában. Ez utóbbi esetben kérjük, szíveskedjék a beadványhoz másolatban megküldeni az adókötelezettség megállapításához szükséges igazolásokat a NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága 1387 Budapest Pf.: 45. címre.

Ugyanakkor megjegyezni kívánjuk, hogy miután TBSZ befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel külföldi pénzügyi eszközben is köthető, így előfordulhat, hogy a befektetett eszközre tekintettel kifizetett osztalék után a forrás állam adót vet ki.

Ha egy magyar illetőségű személy egy USÁ-ban illetőséggel bíró társaságban lévő részesedése után osztalékot kap, akkor a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendeletben (a továbbiakban: Egyezmény) foglaltakat kell elsődlegesen figyelembe venni.

Az Egyezmény osztalékra vonatkozó 9. Cikke (1)-(2) bekezdése szerint az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban (USÁ-ban) illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő Államban (Magyarországon) illetőséggel bíró személynek fizet, ebben a másik Államban (Magyarországon) adóztatható.

Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban (USÁ-ban), amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az Államnak (USA) a jogszabályai szerint megadóztatható, de ha az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban (Magyarországon) bír illetőséggel, az így megállapított adó nem haladhatja meg:

a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzó olyan társaság, amely közvetlenül vagy közvetve az osztalékot fizető társaság szavazásra jogosító tőkéjének legalább 10 százalékban tulajdonosa;

b) minden egyéb esetben az osztalék bruttó összegének 15 százalékát.

Vélhetően a fentiek alapján az USA 15 százalékos adót vetett ki az USÁ-ban illetőséggel bíró társaság által Önnek kifizetett osztaléka után.

Tekintettel arra, hogy az USÁ-ból származó osztalékjövedelmet Magyarország is adóztathatja, az Egyezmény 20. Cikke rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről. E Cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Népköztársaság esetében a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni:

Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely a 9. Cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint az Egyesült Államokban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel az Egyesült Államokban fizetett adónak. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely az Egyesült Államokból élvezett erre a jövedelemre esik.

E rendelkezéssel összhangban az Szja tv. 8. § (2) bekezdése a következőket tartalmazza: „Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.”

Az előzőekben említett szabály alapján lehet élni a külön adózó jövedelem tekintetében, – így pl. az osztalékból származó jövedelemnél is – a külföldi adó beszámításával. Ha a magánszemély pl. az USA-beli részvényei után 2015-ben osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelme után az Szja tv. 8. §, és 66. §-a, szerint 16 százalékos adó fizetésére kötelezett, melyet csökkenthet az USÁ-ban megfizetett 15 százalékos adó összegével. Így ténylegesen Magyarországon 2015-ben ezen osztalékjövedelme után 1 százalékos személyi jövedelemadót kell csak fizetnie. Ha az osztalékjövedelmet 2016-ban szerzi, akkor a 15 százalékos adókulcsváltozás miatt az osztalék után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy a külföldön megfizetett adó beszámítására csak a belföldi adó összegéig terjedhet.

Azonban, miután feltehetőleg Önnek az osztalékot a tartós lekötésben lévő pénzügyi eszközére fizették ki, melynek osztaléka a lekötésben tartás időszakában a lekötési hozamot emeli, de utána adófizetési kötelezettség nem keletkezik, így nincs olyan adó amellyel szemben lehetősége lenne a külföldön megfizetett adó beszámítására.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.