QUAESTOR: EZ NEM BRÓKERCSŐD

2015, Március 10 - 07:55

Eddigi ismereteink alapján ez nem brókercsőd, hanem egy vállalatcsoport csődje. A legtöbb vállalkozás részben hitelből is finanszírozza magát, és a Quaestor azt az utat választotta, hogy nem bankhitelből, hanem főleg lakosságnak szánt kötvények kibocsátásával finanszírozza magát - de ez is a hitel egy formája. Az elmúlt években ez a kötvényállomány néhány milliárdról valószínűleg 50 milliárd fölé emelkedett. Ami pikánssá teszi a dolgot az az, hogy az MNB 2014 novemberében hagyott jóvá egy 70 milliárdos kötvényprogramot a Quaestornak. További fontos része a történetnek, hogy a Quaestor csoport ezeket a kötvényeket úgy árulta, mint likvid instrumentumot, amit az ügyfelektől kérésre vissza is vásároltak., és innentől kódolva volt a probléma.

Mivel a hitelük likvid volt, a befektetéseik meg nyilván illikvidek, ezért ugyanaz a probléma merült fel, mint 2008-ban az ingatlanalapoknál: amikor a BudaCash csődje miatt megijedt ügyfelek hirtelen sok kötvényt akartak visszaváltani (azaz hitelt kellett a Quaestornak törleszteni), akkor egy idő után nem volt likviditásuk ezt visszavásárolni, és nem tudtak fizetni. Likvidként kezelt eszközből finanszírozni illikvid befektetést mindig crashez vezet előbb vagy utóbb, a kérdés csak az időzítés. Ráadásul a kötvényállomány már olyan nagyra hízott, hogy önmagában a kamatszolgálat is iszonyatos volt, tehát a BudaCash-botrány csak az utolsó csepp volt a pohárban, ami elindította a kötvénybefektetők kiáramlását, a probléma idővel amúgy is valószínűleg manifesztálódott volna.

Legjobb tudomásunk szerint itt tehát nem arról van szó, mint a Budacashnél, a Quaestor bejelentése szerint az ügyfelek brókercégnél lévő számláin lévő értékpapírok, pénz megvannak, nincs bűntény, nincs sikkasztás. A probléma a Quaestor kötvényeivel van, ami azt jelenti, hogy a vállalatcsoport jelenleg nem tudja hiteleit visszafizetni. A nagy kérdés, hogy egy csődrendezés során a Quaestor kötvényesek mikor, hogy és mennyi pénzhez jutnak, ezt valószínűleg ma Magyarországon senki sem tudja és nem is tudhatja, sem a Quaestor, sem az MNB, sem bárki más, különösen, hogy a magyarországi csődeljárások nem a legegyszerűbbek közé tartoznak a világon, ami egyébként a hazai gazdaság nagy kerékkötője is - de ez már egy másik problémakör.

http://zsiday.hu/blog/quaestor-ez-nem-br%C3%B3kercs%C5%91d

No, írhat egy új bejegyzést... re: nincs bűntény, nincs sikkasztás... csak 150 milliárd ft-nyi fiktív kötvény.

http://zsiday.hu/blog/oroszorsz%C3%A1g-olcs%C3%B3nak-t%C5%B1nik

"Az orosz részvények és vállalati kötvények igencsak olcsónak tűnnek, és lehet, hogy tényleg azok is, de véleményem szerint a helyzet előbb rosszabb lesz és csak utána jobb. Az Oroszország elleni szankciók miatt ugyanis finanszírozási-likviditási válság van kialakulóban, aminek következményei beláthatatlanok.

Az orosz vállalatoknak a következő évben 100-150 milliárd dollárnyi lejáró adóssága van, amit nem tudnak refinanszírozni, mivel nem jutnak nyugati dollárforráshoz. Ennélfogva vagy a jegybank ad nekik dollárt, vagy saját cash-flowból termelik ki. Egészen biztos lesz olyan cég, aki nem fogja tudni kitermelni, és nincs olyan jó állami kapcsolata, hogy a jegybank adjon neki pénzt, ezek könnyen becsődölhetnek. és bizonyára lesznek olyan pénzintézetek, amelyeket az ilyen becsődölők magukkal rántanak. A legtöbb cég azonban a CAPEX gigantikus visszavágásával tudja csak megteremteni a dollárforrásokat - a hétvégén a Lukoil számait néztem, nekik az idei 15 milliárdos beruházásról (EBITDA: cca. 13 mrd USD) kb 5 milliárdra kell levágni a beruházásokat, hogy meglegyen a dollárforrás a lejáró kötvényekre/kamatokra. Valószínűleg a legtöbb cégnél hasonló a helyzet: miközben a bevételeik visszaesnek, egy nagy finanszírozási lyukat is be kell tömniük, ami sehogy másogy nem tud megvalósulni, mint a kiadások/beruházások igen drasztikus visszavágásával. Ez persze azt eredményezi, hogy az olajárak miatt amúgy is recesszióba kerülő gazdaságban még nagyobbá válik a recesszió, csökkennek a fizetések, stb. Ez a bankrendszert is meg fogja ütni, amely visszaszívja a hitelt, aminek következtében még az egyébként érintetlen cégek is rosszabb helyzetbe kerülnek. Ez az ördögi kör az, amely az orosz gazdaságban kialakulóban van, és emiatt esett ilyen hatalmasat a rubel.

Ráadásul ezekben a helyzetekben mindig ki szokott derülni, hogy valaki kölcsön adott valakinek, amit nem tud visszakapni / devizamismatch-e alakult ki amit nem tud kezelni / körbetartozás van / kifizetethetetlen derivatívákba gabalyodtak be, stb, stb. Mindig kiderül, hogy az elsőkörös hatásokon kívül jönnek a másod, és harmadkörös problémák is. Valószínűleg az orosz válságban ott tartunk, mint Magyarországon 2008 októberében: volt egy csomó olcsónak TŰNŐ eszköz, amelyek közül egy része valóban olcsó volt (elsősorban vállalati kötvények) más részéről kiderült, hogy csak annak látszott. De még azoknál is, amelyek tényleg olcsók voltak, és 2-3-4 éves távon jól hoztak, igencsak összeszorult a befektetők gyomra, ahogyan a válság mélyült. Olcsó volt akkor a 3000-es OTP? Igen. Kellemes volt, mikor valaki megvette, és ezután lement 1200-ra? Nem hinném.

Az orosz piacon bizonyára vannak drágakövek, és bizonyára lehet találni jó lehetőségeket, de attól tartok, hogy pár csontváznak ki kell még hullania, pár csődnek be kell következnie, mielőtt valóban jobbra fordulna a helyzet.

Ebből a szempontból a 17%-ra emelt orosz kamatszint párhuzamba hozható az MNB 2008 október 22-i agresszív kamatemelésével 8,5-ről 11,5%-ra. Azt jelezte, hogy bnagy aj van, de egy-két hónapra megállította a forint gyengülését, ám az később folytatódott, és a tőkepiacon még nagyobb pánik lett úrrá tavasszal. Lehet, hogy a rubellel is hasonló lesz a helyzet..."

Merész jóslatok.

MNB alapkamat csökkentés benne lesz keményen a pakliban. Ha olajár esik még vagy lassan megáll és itt stabilizálódik, az le fogja húzni a jövő évi inflát is, lesz még tér csökkentésre.

Sok lesz a meglepi

http://zsiday.hu/blog/7-meglepet%C3%A9s-2015-re

http://www.portfolio.hu/befektetes/befektetesi_alapok/itt_van_zsiday_het_meglepetese_2015-re.3.207492.html

http://zsiday.hu/blog/%C3%A9s-tudja-%C3%A9s-tudja

Jó kérdés, hogy mit kezd ezzel, mert ez ugye "nem az adófizetők" pénze, hanem az űrlények és az állatok dobták össze még sok-sok évvel ezelőtt vagy egyenesen tolcsy bement a bankba, csoda történt és egyszer csak ott termett a semmiből.

Csodálkozom rajta, hogy nem fényezi magát a "nyereség" miatt. Egyszer még Simor időszakban Orbán a jegybank veszteségéről elmélkedett. Rendkívül színvonalas volt. :)

Igazán ez egy következmény ami most éppen pozitív. De ennek előzménye mikor a devizatartalék növelésén "bukott" a jegybank. Ezek vhol hosszú távon kiegyenlítik egymást, vagy legalábbis valamilyen szinten.

Nem profit célok határozzák meg ezeket a lépéseket jegybanknál.

De mint mondtam csodálkozom rajta, hogy ez a bohóc nem kezdte el még magát dicsérni, hogy mekkora "nyereséget hozott össze".

Matolcsy zsebében is landol újabb "nem az adófizetők pénze" 150 mrd az átváltásból, amivel el se kell számolnia.

Talán lehet most már értékelni ezt a mentéssorozatot. Ami nyomokban sem volt benne felfedezhető a kiszámíthatóság és a hitelesség. Ezt nehéz megmagyarázni.

Leginkább egy ámokfutáshoz tudnám hasonlítani a folyamat levezénylését.

Amúgy rendben volt.

Persze így is mennek előre a dolgok, úgy ahogy. Lecsökkent már a dev hitel állomány kezdeti szintekről. Sok minden történt a területen, de maga a minősége a munkának nagyon silány szerintem.

Ezt azzal sem lehet megmagyarázni nagyobb magyar részesedés a cél a bankrendszerben. Ez nem lehet indoka egy ilyen fostengernek. Mkb-t enélkül is meg lehetett volna venni és a többi.

Politikai szállal sem lehet ezt megmagyarázni.

" devizahitelezés kétségtelenül egy nagyon komoly szabályozói hiba volt, ami önmagában is óriási károkat okozott, de a kezelése ezt még minimum megduplázta"

Ezzel egyetértek.

A kormány védelmében egy dolgot lehet felhozni. A forintosításnak korábban nem volt meg az alacsony Ft kamat feltétele. Mármint 2013 előtt. Azóta elcsesztek egy évet a választás miatt. Ez persze csak egy a sok alkotás közül.

Vsz egy olyan megállapodás kellett volna még 2010-ben ami a bankokra terheket rak, de az a dev hiteles helyzet rendezésére fordítódik, pozitív visszacsatolás.

Amit viszont semmiképpen nem szabadott volna tenni ami történt össze vissza pofázás, folyamatos megszegése korábbi ígéreteknek, intézkedésekben vagdalkozás stb stb. Ezt mindenképpen kerülni kellett volna.

Annyival egészíteném ki, hogy van nyertese is a történetnek. A Fidesz politikailag. Népszerű lehetett a bankokkal való keménykedés. Politikai értelemben hasznot hozott, gazdasági értelemben nagyon rossz minőségű munkának tartom amit ezen a területen elvégeztek, és ahogy elvégezték.

http://zsiday.hu/blog/pürroszi-győzelem-devizacsatában

"Most, hogy a kormány úgy kimentette a devizahiteleseket, hogy rosszabbul állnak, mint 2010-ben, a bank-saga új fejezetéhez érkezik.

Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt évek kötélhúzása után egy olyan szuboptimális megoldást sikerült kiharcolni, ami rossz a hitelfelvevőknek, a bankoknak, és az egész gazdaságnak. A 4 éve tartó folyamatos harci állapot miatt a bankok rosszhitel-állománya nőtt, veszteségesek lettek, nem hiteleztek, így ez ártott a bankok tulajdonosainak, és a hitelezése befagyása miatt az egész gazdaságnak. A gazdaság gyengesége miatt nem volt növekedés, növekedés híján nem volt elég adóbevétel, amit újabb különadókkal kellett kipótolni, ami megintcsak nem tett jót a növekedésnek. De az egészben a pláne persze az, hogy még a devizahitelesek sem jártak jól, mert a nagy hajcihő alatt leértékelődött a forint, és a banki "elszámoltatás" okozta törlesztőcsökkenés sem nagyon tudja ellensúlyozni a devizagyengülésből adódó törlesztőemelkedést. Magyarul: mindenki bukott. Természetesen az egészben részt nem vevő állampolgárok is a megugró adóterheken, és lassú növekedésen keresztül.

A devizahitelezés kétségtelenül egy nagyon komoly szabályozói hiba volt, ami önmagában is óriási károkat okozott, de a kezelése ezt még minimum megduplázta: az óriási gazdaságpolitikai hibák sorozata 2010-től folytatódott.

Pedig nyilvánvaló volt már 2010-ben is (erről többen írtak útközben is, sokszor) hogy a helyes megoldás az, amely csökkenti a hitelterheket, de nem veti vissza a banki hitelezést, nem lassítja a gazdaságot. Egy országban akkor van olcsó hitel, ha a bankok a fedezetüket érvényesíteni tudják (ez jelenleg nálunk nincs meg, a magyar gazdaság egyik legnagyobb rákfenéje a szerződések betartathatatlansága!), a játékszabályok kiszámíthatóak, mindenki tudja mire számíthat. Példaként, ha maximálták volna 2010-ben a kamatszintet CHFLIBOR+3%-ban, és ezzel párhuzamosan lehetővé tették volna a bankoknak, hogy a fizetni alig tudóknak jelentős futamidőhosszabbítást végezzenek, a végképp fizetni nem tudóktól pedig elvegyék az ingatlanjukat (amelyet egy gyorsabban felállított és hatékonyabb állami vagyonkezelő megvett és az ott lakóknak bérbe adott volna, hogy senki ne maradjon fedél nélkül), akkor gyorsabb lett volna a fellendülés, nem sérülnek a tulajdonjogok, nem kellett volna különadó, és a devizahitelesek is érezhető törlesztőcsökkenést éltek volna át. Valószínűleg más jó megoldások is lettek volna, de nem ez történt...

De nem is azért akartam erről írni, hogy a múlt felett keseregjek, hanem azért, mert van egy nagyon fontos implikációja annak, hogy az összes devizahitelest átforintosítják. A történetnek ugyanis távolról sincs még vége. Innentől fogva ugyanis az embereknek forinthitelük van, forintkamatokkal - amely utóbbi az MNB-től függ, ő viszont a világgazdaság alakulásától. Nyilvánvaló, hogy politikai szempontból megengedhetetlen, hogy egy esetleges kamatemelkedés miatt ismét megugorjon a törlesztőjük a devizacsapdából éppencsak kimenekült hiteleseknek, így valószínűleg folytatódik a hagyomány, miszerint az először ideiglenesnek mondott intézkedések állandósulnak. Így volt ez a különadókkal is, sőt 1956 után a hazánkban "ideiglenesen" állomásozó orosz csapatokkal is, és ennek megfelelően valószínűleg ez lesz a jelzáloghitelek kamatszintjével is. Magyarul: a kamatmoratóriumot meg fogják hosszabbítani. Ha tehát az MNB-nek kamatot kell emelnie, akkor hiába akarnak majd hiteleiken kamatot emelni a kereskedelmi bankok, erre nem lesz lehetőségük. Ennek persze megint lesz egy csomó következménye..."

http://zsiday.hu/blog/jap%C3%A1n-p%C3%A9nzcunamimagyar-tulajdon%C3%BA-bankrendszer

ha mär okt.23: kötve hiszem, hogy mostanäban hasonlora szükség lesz, sajnos sok rezsimet demokratikusan välasztottak, es a tömegek tämogatäsa fenn is maradt a legnagyobb pusztitäs közepette is, ilyen volt a némt NSDAP "karrierje" is

http://zsiday.hu/blog/2015

Nagyon komoly jóslást tett közzé a legfrisebb (okt 23) bejegyzésben. Nem másolom be, mert hosszú a Márai idézet miatt, érdemes elolvasni

http://zsiday.hu/blog/agypuszt%C3%ADt%C3%B3-internetad%C3%B3

"Ha van valami, amivel jó nagy rombolást lehet okozni egy nép fejlődésében, az az oktatás, kultúra, és egyre inkább az információhoz, a hatalmas mennyiségű adathoz, tudáshoz való hozzáférés nehezítése, drágítása. Ebből a szempontból a Magyarországon belengetett internetadó kifejezetten jól teljesít:

http://index.hu/gazdasag/2014/10/21/elkepesztoen_durva_lesz_az_internetado/

Miközben az egész világ kezd átállni az online adatok áramlására, amelyekhez a hozzáférés mindenki számára egyre fontosabb, mi ezzel a lépéssel levágjuk magunkat róla. Ha fizetni kell, mindenki kétszer is megnézi, hogy mit tölt le, milyen adatot néz meg, az online adatáramlás helyett megint pendrive-val, meg lassan 5,25-ös floppydisk-kel fogunk szaladgálni, mindenki életét megnehezítve, a fejlődést lassítva, eszement többletköltségeket okozva magunknak. Nehezebbé és drágábbá válik mindenki számára a munkavégzés, nem csak a szórakozás.

Ez kb. olyan, mintha egy településnek lenne autópályakapcsolata, de egyszercsak úgy döntenének, hogy azt befalazzák. Biztos, hogy a világ szellemi infrakstruktúrájához való kapcsolódást, a jövőbeni fejlődési potenciálunkat kell megadóztatni? Azt gondolom, hogy a hosszútávú növekedési kilátások szempontjából ez rombolóbb, mint a bankadó.

Nem tudom ki találta, ki, de igazi agyrém."

ÁRUPIACOKRÓL

2014, Október 14 - 14:19

Érdemes továbbra is lovagolni az olajtémán, különösen azért mert a visszajelzésekből úgy látom, hogy sokan nem értik, hogyan múködnek az árupiacok. Emellett az is kiderült, hogy az előző bejegyzésben behivatkozott Gajdar cikk 2007-ben megjelent az Élet és Irodalomban. Mentségemre csak annyit tudok felhozni, hogy egy csecsemőnek minden vicc új, ráadásul most tényleg igen aktuális, akkor pedig nem volt az.

Sok embertől hallottam (rádiókban is csomó szakértő szakérti), hogy az olaj nem mehet tartósan 80 dollár alá, mert akkor az ár nem fedezné a kitermelési költségeket. Naés? Ki mondta, hogy az olajkitermelésnek nyereségesnek kell lennie?

A legtöbb bányaprojekt (nagyon általánosítva) úgy működik, hogy keresgélnek, méregetnek, próbafúrnak, gondolkodnak, megint fúrnak, aztán ha megvan a tuti hely, akkor óriási beruházással megnyitják a bányát. A költségek igen jelentős, gyakran túlnyomó része magában a bánya/kitermelőhely létrehozásában testesül meg. Az olaj esetében is hasonló a helyzet, én sok számot olvastam már erre, most gyorsan ezt találtam:

http://www.eolss.net/sample-chapters/c08/e6-193-21.pdf

Ebben például az szerepel, hogy a fix és változó költségek aránya a teljes kitermelésen belül 4:1 és 1:1 között változik. A pontos számok most nem is érdekesek számunkra, hanem csak a leglényegesebb tény: ha már felépült egy bánya/olajkút, akkor nem az számít, hogy mennyi a teljes projekt költsége, hanem az, hogy a kitermelés folyamatosan jelentkező, azaz változó költségei alacsonyabbak-e az eladási árnál. Ha igen, akkor termelnek és kész.

Tehát pl. ha 70 dollárba kerül egy hordóra vetítve az olajkút megépítése, és 30 dollár maga a kitermelés, akkor ha ez az olajkút minden infrastruktúrával kész van, akkor hiába esik 100 dollár alá, sőt akár 50 dollárra is az olajár, bizony ez a kút termelni fog, mert a tulajdonosa még mindig jobban jár, mintha nem termelne. Már úgyis beleölte a fix költséget, amit lehet hogy soha sem kap vissza, de minden hordó kitermelt olajon cash-flow alapon keres 20 dollárt, tehát pénze jön be (ami lehet hogy kell pl. a kötvényeseknek kamatfizetésre). Tehát termelni fog. Sőt, megfigyelve például a szénbányák helyzetét (lásd pl: New World Resources http://www.newworldresources.eu/en/investors/share-information ) még akkor is termelnek, ha CF alapon veszteségesek - remélve hogy majd csak jobb lesz a helyzet valamikor.

Hiú ábránd tehát azt képzelni, hogy csupán amiatt, mert 80-100 dollár között van egy hordóra vetítve a teljes termelési költség, ezért nem is mehet az olajár ez alá. Miazhogy! Simán mehet. Nagyon is! Jó pár ilyen példa volt a történelemben már erre...

Ezek alapján tehát egyáltalán nem kizárható, hogy az olajárak a következő 1-2 évben akár 50 dollárra is lebucskázzanak, különösen amiatt, mert ördögi körbe kerültek a kitermelő országok. Ha esik az olaj ára, akkor egyre több olajat kell kitermelniük, hogy a költségvetésükbe betervezett összeget be tudják szedni, ám ha többet termelnek, akkor tovább esik az ár. Pont ugyanez történt 1985-86-ban, amikor 25-ről 10-ig esett az olaj ára. Márpedig a költségvetéseket elég magas olajárral tervezték, és ha ez nem jön be, akkor számos ország nagy bajban lesz. Itt van, hogy ki mekkora árral tervezte a költségvetését:

http://uk.reuters.com/article/2014/08/15/opec-budget-idUKL6N0QL1VY20140815

(A helyzetet az enyhíti, hogy a palaolaj életciklusa sokkal rövidebb, csak pár év, és nem több évtized, mint a sima olajmezőké, ezért ha tartósan alacsony az olajár, akkor 1-2 éven belül leáll a teljes palaolaj-sztori, és visszarendeződnek az árak. Ugyanakkor rövidebb, pár hónapos távon ez sem gátolja meg az áresést.)

Az olajárak esése azonban az olajtermelőkön kívül mindenkinek nagyszerű hír, hiszen ez olyan mint egy adó, egy vagyontranszfer a fogyasztó országoktól a termelőkhöz - ha kevesebb az ár, akkor kisebb a transzfer, több marad otthon. Az olajárak esése adócsökkentéssel ér fel, és megerősíti azt a véleményemet, hogy 2015-ben ismét felfelé ívelhet a világgazdaság szekere - kivéve persze az árupiaci kitermelő országokat, ott nyilván komoly bajok lesznek. USA-nak, és Európának nagyon jó ez a folyamat. Magyarországnak szintén, a kormány után a piac is csinál egy újabb rezsicsökkentést, ami fellendíti a lakossági fogyasztást. Alacsony infláció, növekvő gazdaság: minden világok legjobbika...

+++

A témában a legjobb amit most olvastam ez: http://www.bloombergview.com/articles/2014-10-13/levine-on-wall-street-breadstick-wars-and-oil-hedges

"Mexico produces a lot of oil, and that oil funds one-third of the country's budget. The budget is based on $83 a barrel oil, and Mexico hedges the price by buying put options. But it basically just started this year's hedging program when the price of oil fell and volatility rose, meaning that Mexico has to either pay more for put options, hedge at a lower price, or stop hedging...It's going with "stop hedging" for now, taking the risk that it will be hedging at even worse levels later./

Tehát a mexikói költségvetés bevételének a harmadát adja az olaj. Szépen le is szokták fedezni magukat az olajárak esése ellen, idén azonban nem láttak hozzá időben, és nagyon megdrágultak a fedezésre használt opciók, az olajár meg leesett. Mit tesznek? Inkább nem fedeznek, remélve, hogy majd lesz jobb. Namost én elég sok ilyen helyzetet láttam már a tőkepiacon, 10-ből 9-szer ennek ordasnagy bukó a vége.Ugyanaz a helyzet mint amikor ül valaki egy rossz pozícióban, látja hogy baj van, de nem hajlandó lezárni/kistoppolni, mert hátha majd valahogy ki tud szállni nullában. Ez persze szinte sose jön össze, és az ilyenek stoppolnak a legalján. Ha azt hallja valaki, hogy Mexikó végre lefedezte magát, az lesz az olajpiac alja. Bocs, mexikóiak, de a szemét piacok valamiért így működnek/

http://www.mfor.hu/cikkek/Zsiday__elnemult_a_kanari.html