Választások után, én idei év végétől számítanék erre leghamarabb. Addig húzzák a nagy devizahiteles megmentést, amíg le nem mennek a választások (mind a 3),utána a birka emlékezetűek miatt simán meg lehet lépni szerintem, nem emlékeznének rá sokan 2018 tavaszán.
Nem véletlenül szeretnék a devizahiteleket kifüstölni, jelentős HUF gyengítés lesz a cél szvsz.
egyértelmű mi lesz: ha marad ilyen alacsony az alapkamat, akkor 330 ill. felette lesz az euró
a gond az a bank 10rész saját és ügyfélpénz után kihelyezheti ennek a 5-9szeresét..tehát nem annyi pénzt helyez ki amennyi nála van.
http://zsiday.hu/blog/atom-olaj-pulyk%C3%A1k
"ATOM, OLAJ, PULYKÁK
2014, Január 16 - 08:03
Azt eddig is tudtuk, hogy a politikában nem nagyon játszik a matematika, vagy legalábbis más szabályokat használnak, mint mi, halandók, de azt azért egy kicsit reméltem, hogy a legutolsó állami pénznyelő megaprojekt befejezése (Négyes Metró) után nem indul újabb agyrém. Pedig de - annak ellenére, hogy már előre tuti bukó:
http://gurulohordo.blog.hu/2014/01/15/atomi_trukk
A fenti cikk (egyébként is egyik kedvenc hazai gazdasági blogom, mindig jó írások vannak rajta) jól leírja a matekot, ami egyszerűen nem jön ki, még a kormányzat által megadott számokkal sem. Ráadásul az ilyen megaprojektek jellemzően kétszer addig tartanak és háromszor annyiba kerülnek, mint tervezték, úgyhogy szinte bizonyos, hogy borzasztó károkat okoz ez is az országnak.
Eközben az alternatív energiatermelés ára folyamatosan esik (plusz a palagázforradalom is komoly hatásokat fog még okozni):
***
Ha már energia, akkor érdemes az olajjal is foglalkozni. A 2000-es évek olajárrobbanása hatására mindenki elkezdett racionalizálni, és emiatt a kereslet nem nőtt olyan ütemben, mint azt várni lehetett (egyébként pont ugyanez történt a 70-es évek olajárrobbanása után a 80-as években), miközben számtalan új olajmezőt tártak fel, és indítottak be, ezek közül is kiemelkedik a palaolaj. A kereslet csökkenése és kínálat növekedése az árak összeomlásához kellett volna, hogy vezessen, ám ez nem történt meg (eddig), s ennek legfőbb oka az arab tavasz: számos országban nagyon lecsökkent a termelés (Líbia, Irak, Irán, Szíria): http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/jo_hir_erkezett_az_autosoknak.3.193880.html
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_oil_production
Miután Irán várhatóan visszatér az olajpiacra, a nagy kérdés a korábban kiesett fenti országok termelése. Valószínűleg ember nincs aki megmondja, hogy mikor normalizálódik a helyzet Irakban, Líbiában vagy Szíriában, de szinte bizonyos, hogy ha ők is visszatérnek, akkor az olaj (s vele a benzin) ára sokkal alacsonyabb lesz, mint most. A jelenlegi olajárstabilitás valószínűleg megtévesztő, és a jövőben alacsonyabb árakat fogunk látni. Nem könnyű most olajcégnek lenni:
http://barrelperday.com/2013/12/09/swimming-naked-oil-markets-edition/
***
Eközben, ahogy az orosz filmekből ismert, szállnak a pulykák: mint tudjuk kellően nagy viharban még ők is repülnek, és a bikapiacok végső fázisában megvesznek minden szennyet. Kicsit ilyen érzésem van az európai periféria-országok részvénypiacának szárnyalása láttán: ők a globális smallcap. Továbbra is úgy látom hogy eufórikus a hangulat a részvénypiacokon, aminek nem hiszem, hogy jó vége lesz (bár már Jesse Livermore is megmondta, hogy a legtöbb pénzt a trend utolsó 48 órájában lehet keresni)
Ami érdekes, hogy eközben a feltörekvő piacokon folyamatos a lecsúszás. Ha ők még viharban sem tudnak repülni, akkor mi lesz velük később, amikor kevésbé lesz jó a hangulat? Ha most, a szuperoptimizmusban 300 a forint, akkor mi lesz, ha változik a hangulat?"
http://zsiday.hu/blog/mag%C3%A1nnyeres%C3%A9g-k%C3%B6zvesztes%C3%A9g
"Mi a fő probléma a bankrendszerrel? Az, hogy jellegéből adódóan nagy tőkeáttétellel üzemel, azaz 1 egység saját tőke segítségével sok egység tőkével vállal kockázatot. Egy banknál ez úgy néz ki, hogy van mondjuk egy egység saját tőkéje (ez a részvényesek vagyona), begyűjt, jellemzően a lakosságtól mondjuk a példa kedvéért 9 egység betétet, így már van 10 egységnyi pénze, és kihelyezi ezt a 10 egység pénzt hitelként. Nem egy nagy csoda, annyit csinálnak, hogy a rövid lejáratú megtakarításokat hosszabb lejáratú hitelekké alakítják át, és ezért a közvetítői tevékenységért díjat szednek - ez a díj a részvényesek nyeresége. A fentiekből azonban következik is egy fontos tény: ha mondjuk a kihelyezett 10 egységnyi hitelből nem tudnak visszafizetni ilyen-olyan okból mondjuk 1 egységet, akkor az azt jelenti, hogy az így keletkezett hiányt a részvényesek bukják el. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a részvényesek elveszítették a teljes vagyonukat. Ilyenkor a bank mérlege úgy néz ki, hogy van 9 egység betét, 9 egység hitel, megint megvan az egyensúly, csak éppen a részvényesek elbukták a pénzüket. Mindet! De mi van, ha még egy egység hitelt nem tudnak visszafizetni a hitelfelvevők? Akkor bizony nem lesz elég pénz a betétesek kifizetésére (9 betéttel szemben csak 8 hitel áll). Mivel azonban az államok nem szeretik ha a betétesek elveszítik a pénzüket, meg egyébként is a modern korban a bankbetétek államilag garantáltak (bizonyos összegig), ezért ilyenkor az állam kénytelen beszállni, és betolni a hiányzó tőkét. Vagy megtehetik a tulajdonosok is, bár nem szokott sok kedvük lenni hozzá.
Namost ebből az egészből következik a nagy probléma: a bankrendszer MINDEN ORSZÁGBAN úgy üzemel, hogy 5-10-20-50 évig, azaz egy ideig - amíg a gazdaság fellendülésben van - jól elműködget, nyereséges, és a részvényesek örülnek, mert kapják a sok osztalékot. De aztán történik valami. Meghal az elnök, becsődöl a szomszéd ország, kitör a háború, beerősödik a svájci frank, összedől az exportszektor, kifogy a bányákból a gyémánt, elapadnak az olajkutak, bármi, amitől az ország gazdasága padlóra kerül. Ilyenkor a hiteleket a jónépek nem tudják visszafizetni, és kénytelen az állam megmenteni a bankszektort. Természetesen adófizetői pénzből.
Tehát, amíg jól megy a szekér addig a bankrészvényesek nyernek, ha baj van, akkor meg az adófizetők buknak. (És itt most lehetne arról filozofálni, hogy miként kellene megreformálni a bankrendszert, hogy ez ne így legyen, de ez nagyon hosszú lenne, meg nem is erről akarok írni...)
Az elmúlt években a Magyarországon üzemelő nagy nemzetközi bankok közül több is megtette azt a "szívességet", hogy miután a hazai leánybank elveszítette a saját tőkéjét, a külföldi anyabank tőkét emelt., azaz kipótolta a hiányt. Azután megint és megint. Például: http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ujabb_nagy_tokeemeles_az_mkb_banknal.180159.html
Tehát az osztrák/olasz/német, stb. tulajdonosok többszörösen visszalapátolták ide azt a pénzt, amit az elmúlt 10 évben itt kerestek (lásd a fenti cikkben a grafikont).
Azaz, eddig a magyar állam helyett a magyarországi bankokat életben tartották az anyáik, és a magyar állam helyett ők toltak be sok száz milliárd forintot a magyar bankokba. Ha ezek a bankok magyar kézben, vagy állami kézben lettek volna, akkor ezt a pénzt bizony a magyar államnak kellett volna betolnia. A külföldi bankok több száz milliárd forintos költségtől mentesítették a magyar államot. Most azonban fordulhat a kocka, úgy hírlik a plankton megeszi a bálnát:
A vásárlás valószínűleg jó pillanatban történik (értve ez alatt azt hogy már bizonyára jó sok veszteséget benyelt a bank, remélhetően túl sok csontváz nem maradt), és szerencsés esetben nem fog sokba kerülni a magyar államnak. Viszont azzal, hogy a bankrendszert egyre inkább magyar tulajdonba helyezzük, annyi változik csak, hogy innentől a jövőbeli veszteségeket a magyar állam fogja állni - miközben a nyereség - úgy tűnik - magánzsebekbe vándorol (bár a pontos konstrukciót természetesen még nem tudjuk, így ez csak az eddigi ismeretekre épülő feltételezés).
Magyarország a bankrendszer magyarításával semmit nem nyer, viszont egy csomó jövőbeli potenciális kötelezettséget vállal magára, mert a következő bankkonszolidáció idején (és ilyen biztos lesz, csak az a kérdés hogy 5 vagy 15 év múlva) már nem lesznek külföldi anyabankok, akik kimentsék a leányukat, hanem ez a magyar adófizetőkre fog hárulni. Az tehát, hogy a bankrendszer nagy része külföldi kézben volt eddig nagyon jól jött Magyarországnak, mert a hitelválság terheinek egy részét ezekkel az anyabankokkal nyelették le, majd, most, hogy a bukó jelentős részét már benyelték megveszik tőlük a leányokat. Ügyes.
Egyébként én szívesen adok nem 1, hanem akár 10 eurót is a Raiffeisen bankért, ha az esetleges veszteségek rendezésébe beszáll a magyar állam. A hülyének is megéri. Hát még nekünk."
Ok, tévedtem. Viszont szerintem a mezőgazdaság nagyságrendekkel nagyobb támogatást kap most mint ami esetleg ezek miatt kiesik
nincsenek termelési kvóták az EU-ban. valamit félreértesz
mezőgazdaságit iparit..
most divat a cukor, a saját igényinkre sem elég a termelési kvótánk..a libsikomcsik eladták a cukorgyárakat a külföldiek bezárták és csak a piac kellett nekik..mint az étolajnál..
addig kell eu tag lenni amíg előnye van..amíg a befizett (ráfizetett) összeg kevesebb mint a kinyert..minimum 85%-on ki kell használni az eus ingyenpénzt..alapból termelő eszközökre..de ha mást nem díszkertekre..valami szépül..és valaki valakik kerestek egy kis zsetont..akik majd valahol elköltik befektetik..
Addig kell eu tag lenni amíg a hosszútávú stratégiában pozitív...a kvótákat kell újratárgyalni amit a libsikomcsi hazaáruló csöcselék eladott eldobott..ezt valami válság alján lehet megtenni..pont egy görög válság idején kellett volna.
Akik kilépnének az EU-ból se azonnal lépnének ki, előtte fel kellene támasztani a magyar ipart és csak szigorúan utána lehetne távozni, addig öngyilkosság, mert nagy az EU-tól való függés.
Következetes politikával 2 ciklus alatt ezt meg lehetne csinálni szerintem.
unióról ír http://zsiday.hu/blog/mennyei-manna
