Regisztráció Elfelejtett jelszó

Zsiday Viktor fórum

Re: nincs cím

#687238 Ibiza Előzmény: #687217

http://bankokmukodese.com/hogyan-sokszorozzak-fel-a-penzt-a-bankok

ez a logika ami alapján a pénz hatásnövelése a köztudatba átment..nem alaptalanul és a virtuális pénz segítségével..

csak még egy példa..van egy cég akinek folyószámla hitele van..mondjuk 1millió..fizet utána 3% rendelkezésre tartási díjat..ez az 1 milkája megvan a banknak..de még 4 másik cégnek is "rendelkezésre" tartja..a hitel felhasználása is csak annyi max ráírják a számládra..ami a felhasználásig látraszóló betét..stb stb.

Re: nincs cím

#687237 banyaiz Előzmény: #687234

Persze ha vkinek csak adóssága van amit más emberek betéteiből finanszírozott a bank , és halvány gőze nincs egy bank működéséről az díjazza az ökörséget.

Mivel ilyen bőven akad (több mint sok) lehet rájuk alapozni.

Re: nincs cím

#687236 banyaiz Előzmény: #687234

Az alapja a betétállomány. Betét lehet ügyfeleké, vagy másik banké.

pénzmultiplikátor hatást leszabályozza:

1. saját tőke Bazel miatt max 12,5 szeresét nyomhatják ki a saját tőkének. 8% tőkekövetelmény mellett. Ez fog emelkedni mármint a követelmény. Bazel II, Bazel III.

2. a jegybanki kötelező tartalék ami 5% ha jól csalódom. Így ha átgondolod max egységnyi betéből 20 szoros "pénzteremtés" lehet.

3. Aztán ami a léből nem megy vissza a bankszektorba az ebből kiesik pl otthon tartják.

Nagyjából ezek a főbb korlátok.

Viszont annál többet nem tud kihelyezni mint amit betétként hozzá elhelyeznek ügyfelek , illetve hitelként felvesz más banktól (azaz egy másik bank elhelyezi hozzá betétként) .

Szóval ezt így átgondolod tébolyult királyunk őrültségei a gonosz bankokról elég érdekesek. :) Már persze akkor ha betétes vagy bankban. :)

Re: nincs cím

#687234 Ibiza Előzmény: #687217

röviden.(ahogy Én látom vagy tudom) a bank két forrásból hitelez. betétek és egyéb források..a saját tőkét azt "szavatoló tőkének" tartja meg..tőkemegfelelési mutatója 10% körüli..

egyéb forrás lehet a bankok közti hitel, anyabanki hitel, vagy valamit letétbe helyeznek és annak fedezete (lombard) követelések eladása..MNBstb stb..de gondolj bele sok banknál a fedezet pl az amerikai ingatlanjelzálog sztaniolpapírba csomagolt vacka volt..ami 100ért vettek és ezen érték körül vettek figyelembe..

Re: nincs cím

#687230 Ibiza Előzmény: #687217

többet helyez ki de abban igazad van a tőkéje és a betéttel együtt nézve az arány kisebb..de a saját tőkéjéhet képest 5-9szeres.

Re: nincs cím

#687228 Ibiza Előzmény: #687217

ha kihelyeznek egy hitetelt mondjuk ingatlanra akkor lesz mögötte egy értékbecslői fedezet..egy folyószámla hitel mögé berakhatják a betétbiztosítás értékét..

de csak gondolj bele egy mezei megtakarítás nélküli nélküli lakossági f.számlára amire rendszeresen érkezik 100ezer forint..adnak simán 250ezer hitelt.

Re: nincs cím

#687217 xmann Előzmény: #687121

habár ezt már 100szor elmagyaráztam anno AT-nek, látom te sem érted. A bank PONT annyi pénzt helyez ki mint amennyije van betétből, meg saját tőkéből. Nem "5-9-szer annyit". Ez valami tévnézet ami burjánzik, és egy félreértésen alapul.

Re: nincs cím

#687180 walex Előzmény: #687175

Választások után, én idei év végétől számítanék erre leghamarabb. Addig húzzák a nagy devizahiteles megmentést, amíg le nem mennek a választások (mind a 3),utána a birka emlékezetűek miatt simán meg lehet lépni szerintem, nem emlékeznének rá sokan 2018 tavaszán.

Re: nincs cím

#687157 walex Előzmény: #687146

Nem véletlenül szeretnék a devizahiteleket kifüstölni, jelentős HUF gyengítés lesz a cél szvsz.

Re: nincs cím

#687146 rbbj11 Előzmény: #687099

egyértelmű mi lesz: ha marad ilyen alacsony az alapkamat, akkor 330 ill. felette lesz az euró

Re: nincs cím

#687121 Ibiza Előzmény: #685691

a gond az a bank 10rész saját és ügyfélpénz után kihelyezheti ennek a 5-9szeresét..tehát nem annyi pénzt helyez ki amennyi nála van.

http://zsiday.hu/blog/a…

#687099 walex

http://zsiday.hu/blog/atom-olaj-pulyk%C3%A1k

"ATOM, OLAJ, PULYKÁK

2014, Január 16 - 08:03

Azt eddig is tudtuk, hogy a politikában nem nagyon játszik a matematika, vagy legalábbis más szabályokat használnak, mint mi, halandók, de azt azért egy kicsit reméltem, hogy a legutolsó állami pénznyelő megaprojekt befejezése (Négyes Metró) után nem indul újabb agyrém. Pedig de - annak ellenére, hogy már előre tuti bukó:

http://gurulohordo.blog.hu/2014/01/15/atomi_trukk

A fenti cikk (egyébként is egyik kedvenc hazai gazdasági blogom, mindig jó írások vannak rajta) jól leírja a matekot, ami egyszerűen nem jön ki, még a kormányzat által megadott számokkal sem. Ráadásul az ilyen megaprojektek jellemzően kétszer addig tartanak és háromszor annyiba kerülnek, mint tervezték, úgyhogy szinte bizonyos, hogy borzasztó károkat okoz ez is az országnak.

Eközben az alternatív energiatermelés ára folyamatosan esik (plusz a palagázforradalom is komoly hatásokat fog még okozni):

http://cleantechnica.com/2013/05/06/solar-pv-module-prices-have-fallen-80-since-2008-wind-turbines-29/

***

Ha már energia, akkor érdemes az olajjal is foglalkozni. A 2000-es évek olajárrobbanása hatására mindenki elkezdett racionalizálni, és emiatt a kereslet nem nőtt olyan ütemben, mint azt várni lehetett (egyébként pont ugyanez történt a 70-es évek olajárrobbanása után a 80-as években), miközben számtalan új olajmezőt tártak fel, és indítottak be, ezek közül is kiemelkedik a palaolaj. A kereslet csökkenése és kínálat növekedése az árak összeomlásához kellett volna, hogy vezessen, ám ez nem történt meg (eddig), s ennek legfőbb oka az arab tavasz: számos országban nagyon lecsökkent a termelés (Líbia, Irak, Irán, Szíria): http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/jo_hir_erkezett_az_autosoknak.3.193880.html

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_oil_production

Miután Irán várhatóan visszatér az olajpiacra, a nagy kérdés a korábban kiesett fenti országok termelése. Valószínűleg ember nincs aki megmondja, hogy mikor normalizálódik a helyzet Irakban, Líbiában vagy Szíriában, de szinte bizonyos, hogy ha ők is visszatérnek, akkor az olaj (s vele a benzin) ára sokkal alacsonyabb lesz, mint most. A jelenlegi olajárstabilitás valószínűleg megtévesztő, és a jövőben alacsonyabb árakat fogunk látni. Nem könnyű most olajcégnek lenni:

http://barrelperday.com/2013/12/09/swimming-naked-oil-markets-edition/

***

Eközben, ahogy az orosz filmekből ismert, szállnak a pulykák: mint tudjuk kellően nagy viharban még ők is repülnek, és a bikapiacok végső fázisában megvesznek minden szennyet. Kicsit ilyen érzésem van az európai periféria-országok részvénypiacának szárnyalása láttán: ők a globális smallcap. Továbbra is úgy látom hogy eufórikus a hangulat a részvénypiacokon, aminek nem hiszem, hogy jó vége lesz (bár már Jesse Livermore is megmondta, hogy a legtöbb pénzt a trend utolsó 48 órájában lehet keresni)

Ami érdekes, hogy eközben a feltörekvő piacokon folyamatos a lecsúszás. Ha ők még viharban sem tudnak repülni, akkor mi lesz velük később, amikor kevésbé lesz jó a hangulat? Ha most, a szuperoptimizmusban 300 a forint, akkor mi lesz, ha változik a hangulat?"

http://zsiday.hu/blog/m…

#685691 walex

http://zsiday.hu/blog/mag%C3%A1nnyeres%C3%A9g-k%C3%B6zvesztes%C3%A9g

"Mi a fő probléma a bankrendszerrel? Az, hogy jellegéből adódóan nagy tőkeáttétellel üzemel, azaz 1 egység saját tőke segítségével sok egység tőkével vállal kockázatot. Egy banknál ez úgy néz ki, hogy van mondjuk egy egység saját tőkéje (ez a részvényesek vagyona), begyűjt, jellemzően a lakosságtól mondjuk a példa kedvéért 9 egység betétet, így már van 10 egységnyi pénze, és kihelyezi ezt a 10 egység pénzt hitelként. Nem egy nagy csoda, annyit csinálnak, hogy a rövid lejáratú megtakarításokat hosszabb lejáratú hitelekké alakítják át, és ezért a közvetítői tevékenységért díjat szednek - ez a díj a részvényesek nyeresége. A fentiekből azonban következik is egy fontos tény: ha mondjuk a kihelyezett 10 egységnyi hitelből nem tudnak visszafizetni ilyen-olyan okból mondjuk 1 egységet, akkor az azt jelenti, hogy az így keletkezett hiányt a részvényesek bukják el. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a részvényesek elveszítették a teljes vagyonukat. Ilyenkor a bank mérlege úgy néz ki, hogy van 9 egység betét, 9 egység hitel, megint megvan az egyensúly, csak éppen a részvényesek elbukták a pénzüket. Mindet! De mi van, ha még egy egység hitelt nem tudnak visszafizetni a hitelfelvevők? Akkor bizony nem lesz elég pénz a betétesek kifizetésére (9 betéttel szemben csak 8 hitel áll). Mivel azonban az államok nem szeretik ha a betétesek elveszítik a pénzüket, meg egyébként is a modern korban a bankbetétek államilag garantáltak (bizonyos összegig), ezért ilyenkor az állam kénytelen beszállni, és betolni a hiányzó tőkét. Vagy megtehetik a tulajdonosok is, bár nem szokott sok kedvük lenni hozzá.

Namost ebből az egészből következik a nagy probléma: a bankrendszer MINDEN ORSZÁGBAN úgy üzemel, hogy 5-10-20-50 évig, azaz egy ideig - amíg a gazdaság fellendülésben van - jól elműködget, nyereséges, és a részvényesek örülnek, mert kapják a sok osztalékot. De aztán történik valami. Meghal az elnök, becsődöl a szomszéd ország, kitör a háború, beerősödik a svájci frank, összedől az exportszektor, kifogy a bányákból a gyémánt, elapadnak az olajkutak, bármi, amitől az ország gazdasága padlóra kerül. Ilyenkor a hiteleket a jónépek nem tudják visszafizetni, és kénytelen az állam megmenteni a bankszektort. Természetesen adófizetői pénzből.

Tehát, amíg jól megy a szekér addig a bankrészvényesek nyernek, ha baj van, akkor meg az adófizetők buknak. (És itt most lehetne arról filozofálni, hogy miként kellene megreformálni a bankrendszert, hogy ez ne így legyen, de ez nagyon hosszú lenne, meg nem is erről akarok írni...)

Az elmúlt években a Magyarországon üzemelő nagy nemzetközi bankok közül több is megtette azt a "szívességet", hogy miután a hazai leánybank elveszítette a saját tőkéjét, a külföldi anyabank tőkét emelt., azaz kipótolta a hiányt. Azután megint és megint. Például: http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ujabb_nagy_tokeemeles_az_mkb_banknal.180159.html

Tehát az osztrák/olasz/német, stb. tulajdonosok többszörösen visszalapátolták ide azt a pénzt, amit az elmúlt 10 évben itt kerestek (lásd a fenti cikkben a grafikont).

Azaz, eddig a magyar állam helyett a magyarországi bankokat életben tartották az anyáik, és a magyar állam helyett ők toltak be sok száz milliárd forintot a magyar bankokba. Ha ezek a bankok magyar kézben, vagy állami kézben lettek volna, akkor ezt a pénzt bizony a magyar államnak kellett volna betolnia. A külföldi bankok több száz milliárd forintos költségtől mentesítették a magyar államot. Most azonban fordulhat a kocka, úgy hírlik a plankton megeszi a bálnát:

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kiszivargott_300_forintert__viheti_a_magyar_milliardos_a_raiffeisent.573283.html

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/egy_euroert_vinnek_torocskeiek_a_raiffeisent_2.3.193636.html

A vásárlás valószínűleg jó pillanatban történik (értve ez alatt azt hogy már bizonyára jó sok veszteséget benyelt a bank, remélhetően túl sok csontváz nem maradt), és szerencsés esetben nem fog sokba kerülni a magyar államnak. Viszont azzal, hogy a bankrendszert egyre inkább magyar tulajdonba helyezzük, annyi változik csak, hogy innentől a jövőbeli veszteségeket a magyar állam fogja állni - miközben a nyereség - úgy tűnik - magánzsebekbe vándorol (bár a pontos konstrukciót természetesen még nem tudjuk, így ez csak az eddigi ismeretekre épülő feltételezés).

Magyarország a bankrendszer magyarításával semmit nem nyer, viszont egy csomó jövőbeli potenciális kötelezettséget vállal magára, mert a következő bankkonszolidáció idején (és ilyen biztos lesz, csak az a kérdés hogy 5 vagy 15 év múlva) már nem lesznek külföldi anyabankok, akik kimentsék a leányukat, hanem ez a magyar adófizetőkre fog hárulni. Az tehát, hogy a bankrendszer nagy része külföldi kézben volt eddig nagyon jól jött Magyarországnak, mert a hitelválság terheinek egy részét ezekkel az anyabankokkal nyelették le, majd, most, hogy a bukó jelentős részét már benyelték megveszik tőlük a leányokat. Ügyes.

Egyébként én szívesen adok nem 1, hanem akár 10 eurót is a Raiffeisen bankért, ha az esetleges veszteségek rendezésébe beszáll a magyar állam. A hülyének is megéri. Hát még nekünk."

Re: interjúk

#678686 xmann Előzmény: #678679

Ok, tévedtem. Viszont szerintem a mezőgazdaság nagyságrendekkel nagyobb támogatást kap most mint ami esetleg ezek miatt kiesik