le van írva :o) ő írta le.
mindjárt
"Az ortodoxia, amit a kétezres években képviselt azonban csak a felszín, és inkább azt mutatja, hogy Matolcsy megtanult hallgatni. Mögötte időről időre felbukkannak a régi vad ötletek is. 2000 nyarán továbbra is olyan nyilatkozatokat ad, hogy a gazdaságpolitikában is a közösség szempontjait középpontba állító korszaknak kell következnie, a gazdaságirányításnak ki kell szakadnia a monetáris politika bűvköréből.
A bankóprést még évekkel később sem tudta elfelejteni. 2002-ben pedig egy november végi konferencián azt fejtegette, hogy az Antall-kormánynak fedezetlenül is pénzt kellett volna nyomtatnia az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására. Még 2004 áprilisában is melegen tartotta az ötletet: a japán pénznyomtatás beindításával kapcsolatban arról írt keserűen, hogy a kilencvenes években néhány közgazdásszal ő is pénznyomtatást javasolt, de „az eretnekeknek méltán kijáró megvetés és kacagás - a kerékbetörés csak azért maradt el, mert már kiment a divatból - keretében részben külföldre száműzték”. Mint írja, még 1995-96-ban is felütötték fejüket az eretnek nézetek, „de a magyar közgazdászszakma sikerrel nyomta el az újabb zendülést, és a pénznyomást olyan eredendő bűnnek bélyegezte, amit komoly ember még gondolatban sem követ el. Csakugyan?” – veti fel Matolcsy."
emberek ha mindezt megcsinálja - és megfogja - akkor itt olyan reálbérnövekedés lesz, hogy sok ócska libsinek tátva marad a szája rólunk fog írni minden média hogy hogyan csinálták, de nem fogják érteni :o) őrület.
zseni ez az ember.
módosítom 2014-es minibér tippemet: 200-300ezer között valahol.
"Az infláció csökkentése pénznyomtatással irracionális ötlet volt már akkor is, hiszen a pénznyomtatás éppen hogy gerjeszti az inflációt. Matolcsy egyébként ezt már az ötlet hangoztatása idején is elismerte, de nem zavarta, sőt lépten nyomon az infláció csökkentésének fontosságát hangsúlyozta, és a pénzromlást az egyik legnagyobb problémaként írta le a kétezres évek közepéig, sajátos látásmóddal.
A kilencvenes években a magas inflációt gerjesztő gazdaságpolitikát azért bírálta elsősorban, mert úgy gondolta, „az infláció felolvasztja a szilárd halmazállapotú korábbi vagyontárgyakat” és azokat átszivattyúzhatóvá teszi elsősorban a reálgazdaságból a pénzgazdaságba, illetve külföldre. Az infláció veszteseinek vagyonvesztése ugyanis azoknál jelenik meg, akiknek a jövedelme az inflációt meghaladó mértékben nő – írta, és egy fantáziadús hasonlattal élt: „A hóember az a régi vagyontömeg volt a magyar gazdaságban, az ingatlanoktól az állami vállalatokig, amelyiket a napsütés, azaz a tartósan magas infláció felolvasztott”, és így gyorsan és rejtetten átcsoportosíthatóvá vált. Matolcsynak ezen felül azért is problémája volt az inflációval, mert úgy látta, hozzájárult a belső kereslet és fogyasztás visszaeséséhez, a bérek és a jövedelmek ugyanis nem követték az árak emelkedését."
minél több pénz nyomtat a BOJ BOE FED EKB annál alacsonyabb az inflájuk.
minél több pénzt hitelt nyomnak egy országba pl euzónán belül annál alacsonyabb lesz adott országban az infla.
lásd görögöknél a legkisebb 0,1% ... érdekes dolgok ezek :o))) még jó h van egy tolcsynk aki mindezt tudja.
az érdekesség az, hogy bár a pénznyomi tankönyvileg neolibsi tankönyvileg !!! inflációt gerjeszt, MÉGSEM :o) lásd USA-FED !!! és ahogy a britek BOE és japók BOJ és EKB küzd azzal hogy csökken az infla vagy épp már defla pedig ők aztán nem szaroztak a pénznyomival !
tulképp itt le van írva - mivel tolcsy már korábban leírta - hgy mi a megoldás: az amit a FED alkalmaz, Börni, aki szintén zseni.
"Matolcsy unortodox, irracionális látásmódja már pályája elején sem csak ártatlannak tűnő irodalmi utalásokban jelent meg. 1990-ben, 35 évesen lett Antal József miniszterelnök tanácsadója, azonban csakhamar távoznia kellett a minisztériumból, ugyanis már akkor összeütközésbe került a később monetáris, neoliberálisnak nevezett vonallal (amit Rabár Ferenc, majd Kupa Mihály képviseltek). Utóbbiak pénzügyi és megszorító szemléletével szemben Matolcsy már akkor a gazdaság élénkítését szorgalmazta, mégpedig pénznyomtatással. Infrastrukturális beruházásokkal és adókedvezményekkel támogatott dinamikus növekedést szeretett volna látni, az ehhez szükséges forrást pedig jegybanki pénzteremtéssel tartotta elérhetőnek. Írásai alapján ez lett Matolcsy egyik leggyakrabban visszatérő unortodox monetáris politikai gondolata a kilencvenes években, de egészen a kétezres évek közepéig fel-felbukkan.
Nem hallgattak rá, sőt Matolcsy szerint 1991-ben „monetáris puccsot” hajtottak végre az új jegybanktörvénnyel, amely szerinte a belső államadósság felduzzasztását és a költségvetés mozgásterének szűkítését célozta a neoliberális ideológia nevében. Ez volt az első törvény ugyanis, amely részben korlátozta a jegybank pénznyomtatását. A pénznyomtatás korábban úgy működött, hogy amikor a kormánynak szüksége volt pénzre, akkor a jegybank nulla kamatozású hitelt adott neki többletpénz kibocsátásával. Matolcsynak valójában a piacgazdaságra jellemző monetáris politikába és adósságkezelésbe való átmenet nem tetszett, hiszen azt rendszerváltás előtti gyakorlatot siratta, melynek köszönhetően a kilencvenes évek elejéig gyakorlatilag a teljes belső államadósság ilyen nulla kamatozású, mint fogalmazott „nincs vele baj, eláll” hitel volt. Ugyanezzel a logikával bírálta azt is, hogy a kilencvenes évek első felében piaci kamatozásúvá alakították (kötvényesítették) a nulla kamatozású belső államadósság nagy részét, és azt is, hogy nem jegybankpénzből konszolidálták a bankokat 1992-1996 között.
Az adósság növekedése akkor „fordítható a visszájára, ha a monetáris és neoliberális közgazdasági vonal megtörik. Akkor nulla-kamatozású jegybanki hitellel, azaz pénznyomással lehetne fedezni legalább a forintban fizetett kamatokat” – írja Matolcsy György még 1998-ban is. Konkrét javaslatot is tett a pénznyomtatásra, mint írta: „fedezzük a belső államadósság kamatait mintegy 700 milliárd forintos összegben pénzkibocsátással, és tegyük ezt mindaddig, amíg az infláció egy számjegyű nem lesz!”"
- állami nagyberuházások finanszírozása.
más:
kivi leszek hányan fognak a saját szja-juk megemelésére szavazni az itteni fórumozók közül :o) 2014-ben amikor 9% lesz épp az 2014-től sztem az egykulcsos és addigra a minibér is feljön 150ezerre minimum :o))) érdekes dolgok ezek.
ha ő tolcsy, akkor elvileg 2 óra körül nem fog itt írogatni, mert épp meghallgatják :o)
- meg persze ott vannak majd az uniós pénzek.
- meg persze a pályázatok.
- esetleg kedvezményes swap tenderek kiemelten chf-re.
- a tartalék szintje csökkenthető előbbiek miatt, így csökkenni fog az mnb által termelt veszteség is.
- a dollárban kibocs és hamarosan újabb kibocs forrást illetve a pemák forrást egyazegyben a 2008-ban fölöslegesen lehívott (rendelkezésre is lehetett volna tartani ...simor) imf hitel visszafizetésére fordítva, megszabadulva az uzsorakamatfizetésétől idő előtt csökkenthető egyrészt az államadósság, másrészt a devizakitettség, harmadrész az erre képzett tartalék(plusz hitel)szint szintén csökkenthető.
szóval az egész egy visszacsatolásos egymást erősítő hatáslánc mechanizmusként működik :o)
aminek értelme lenne és többféle hatása (gdp-re is ...):
- a kerbankok mitsemérő jelzálogleveleit bevenné (lásd. fed) és erre fedezetként olcsó forinthitelt adna a kerbanknak, amit az magyar állampapírokba forgatna vissza, így a banknak nyeresége keletkezne és az állami finanszírozás külf kitettsége csökkenne és egyre olcsóbbá válhatna.
- ugyanez a menü csak a kerbankoknak az olcsó forintforrást olcsó kkv hitelezésre kellene kihelyezni, max 5% forint thm-el !!! ettől több kts nem termelhető ki jelen nemzetközi gazdasági helyzetben (lásd nyugat-európai recesszió elején vagyunk).
-ugyanez a menü csak a kerbankoknak olcsó forint hitelt kellene biztosítaniuk lakossági meglévő devizaalapú jelzálog-hiteleik kiváltására, ezzel csökkenne a bankok céltartalékolási kényszere, jobbak lennének a mérlegeik, csökkenne a lakossági devizaárfolyamnak kitett eladósodottság ami korlátozza a forint árf gyengülését, ugyanez a vállalati devizaalapú hitelekre is.
(fenti kettőnél lásd. boe)
mivel e hitelek nem kerülnek ki a gazdaságba 1 és 3 pontban (csak a 2.ban) ezért inflációs nyomást csak annyira generálnának amennyire szükség van egy növekvő gazdaságban, mert a reszicsök és élelmiszer áfa csök bőven 3% alá üti be az inflát (lásd ezért nem következett be brit és amcsi és ekb országok inflanyomás, sőt folyamatos csökkenés van , mert a virtuális pénzek nem kerültek ki a gazdaságba, hanem csak a bankokig jutottak el, amelyek v állampapírba forgatták vissza lásd fed, boe, boj, ekb ez egyfajta jegbyanki állami finansz csak be van iktatva egy közvetítő mégpedig a kerbank.
Tényleg, erre eddig nem is gondoltam!
Matolcsy azért kancsal, mert fél szemmel mindig a stocklandyard fórumában kalandozik, a másik féllel, meg nemzetgazdasági ügyeket igazit.
Na végre, hogy kiderült!
mondjuk azt a 16-féle eszközt, amelyeket a mai jegybankok alkalmaznak ellentétben korábbi konvencionális tevékenységükkel szemben, megpróbálhatnánk felsorolni, alkalmazva azokat a magyar gazdaság égető problémáinak megoldásait keresvén.
