közben érdekes módon pl. a szerbek folyamatos kamatemelésben vannak, mármint jegybankilag :o) s még érdekesebb módon az infláció mindannyiszor tovább emelkedik fittyet hányva a szerb jbk-ra :o)))

persze a lényeg a résen van.

mint mindig.

a rés legyen kicsi és akkor lehet monetárisan lazítani infláció gerjesztés nélkül.

mármint a jbk és az infla közti résről van szó.

csakhogy közben nem mindegy ez a rés milyen magasan vagy alacsonyan helyezkedik el, kedves drága butus simor banduci ! mert egy magasan elhelyezett szűk réssel se az inflációs célodat nem fogod soha elérni, de még ráadásul megfojtod nemhogy a gazdasági növekdeést hanem a gazdaságot úgyahogy van.

ezt tudja börni, tudja márió és még sokan mások.

nem kéne korrepetálásra járni butus banduci ???!

http://hvg.hu/gazdasag/20130201_Bogar_a_bankok_parazita_szuperkartelle_ha#rss

Ha majd egyszer sok időm lesz, megvizsgálom a költségvetések alakulását. Jövedelem kiáramlásokat, bevételek alakulását stb. Tények nélkül ezt nem tudjuk megbeszélni, de szerintem nem lesz egy egyszerű móka.

Namost ezzel azért nem mondott nagy csodát Róna LMP péter, mert mindenki tudja, hogy a hazai monetáris politika mozgástere végtelenül csekély. egyet próbál tenni, odarakni a forintot, ahol már tudunk exportálni de még nem kapnak szívszélhűdést a devizahitelesek. Ez egy elég szűk sáv, érzésre kb 280-310 között lehet valahol. Ebben egyensúlyozni kétségtelenül nem könnyű, de nincs más lehetőség. ezt kell elérni úgy, hogy ráadásul ne legyen túl magas a kamat, de túl alacsony sem, mert akkor meg könnyen omolhat a forint. Matolcsynak sem lesz könnyű móka, majd meglátjátok

ezek abszolút igazak, erről nem is vitatkoztunk.

én csak azt nem bírom amikor a képembe hazudnak "nincs megszorítás". Az ÁFA emelése ugyanúgy megszorítás mint a tranzakciós adó /hiszen áthárítják, úgyhogy a lakosság fizeti meg/ és a többi.

De nem is lehet máshogy költségvetést kiegyensúlyozni, minthogy valakitől elveszel. A kérdés, hogy kitől, és mennyit. Mondhatta volna azt a jó kerály, hogy pölö "mi próbálunk a vállalatokra is teríteni a terhelésből, de jó alattvalóim ti is viseljetek el valamennyit, mert muszáj". és ezt el is fogadnám. De a lózungszerű "nincsmegszroítás" az meg egyértelmű hazugság.

"A devizahitelek tönkretették a magyar monetáris politika mozgásterét is. Ugyanis ma a magyar nemzetgazdaság adósságállományának kétharmada devizaadósság. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának nincs és nem is lehet hatása a svájci frank kamatára és árfolyamára, és így nincs hatása az adósságállomány kétharmadára. Így az MNB monetáris politika csak az adósságállomány egyharmadára hathat. Így a monetáris politika olyan stratégiát próbál követni, amellyel az adósságállomány kétharmada elviselhető mértékű terhet jelent.

Azonban emiatt a forint kamatszintje nem a magyar gazdaság teljesítőképességétől és igényeitől függ, hanem attól, hogy megpróbáljuk elkerülni, hogy a devizaadósságunk ne omoljon össze. Teljesen értelmetlen olyan kamatszintet meghatározni, amely messze meghaladja az adott gazdaság teljesítőképességét. Lehet, hogy egy 13 százalékos kamat visszaszorítaná az inflációt, de közben elpusztulna a nemzetgazdaság – példázott Róna Péter.

Elveszett a gazdaság termelőképessége és a tőke ára közötti szerves kapcsolat, elveszett az árfolyampolitika lehetősége. Elveszett az állam, az igazságszolgáltatás, a bankok és a jogásztársadalom hitelessége, mert egy olyan problémával sújtották ezt a társadalmat, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie. A másik három visegrádi ország illetékesei ennek a problémának a kialakulását leállították – mondta Róna Péter.

Egy állam, amely nem képes egy társadalmat és gazdaságot egy ilyen komoly problémától megóvni, nagyon súlyos hitelességi problémával kell szembenéznie, és ez a hitelességi zavar nem fog megoldódni, ha nem vetünk véget a devizahitelezésből származó problémáknak."

http://hvg.hu/gazdasag/20130201_Rona_Peter_A_devizahitelezes_miatt_az_all#rss

-

-

-

"Lehet, hogy egy 13 százalékos kamat visszaszorítaná az inflációt, de közben elpusztulna a nemzetgazdaság – példázott Róna Péter." !!!!!!!!!!!!! - ebben is bűnös simor bandi és karvalits ferike és királyjulcsika, akik semmi mást nem tettek mint kiszolgálták az imf-t és a mögöttük álló liberálbolsevik karvalytőkéseket.

és simor bandinak még van pofája most is megszólalni, bár akkora hülyeségeket mondott :o) teljes ellentmondást.

ennyi a figura.

Még rövidebben: Az Orbán kormány alatt a versenyszférában nőttek a reáljövedelmek, a költségvetésiben meg csökkentek akár 2009-től indítod a számítást, akár 2010-től. Csak a versenyszférában 4,5x-szer többen dolgoznak, mint a költségvetésiben.

"Olyan nincs hogy kiegyensúlyozzuk a költségvetést, ÉS nem is szorítunk meg. Most akkor ki kéne találni melyik igaz, a kettő egyszerre nem lesz az"

Vizsgálgatni kell a költségvetések alakulását, és hogy a költségvetési bevételek hogyan alakultak, mennyi származik a vállalatoktól, mennyi a bankoktól, mennyi a lakosságtól, mennyi a MOL osztalékából, és a kiadások alakulását, hogy valójában csökkentek vagy növekedtek a kiadási előirányzatok. Majd el kell dönteni, hogy azokat a pénzeket, amiket nem a lakosságtól vontak el közvetlenül, lehet-e a nem megszorítás kategóriába tenni pl: mnyp járulékok éves 360 milliárdja , illetve ahol növekedtek a kiadási tételek, lehet-e a lakosságnak szánt juttatásként értelmezni, és nagyjából látszani fog, hogy van-e tényleges megszorítás.

Pl. EVA kulcsot megemelték, de a költségvetésbe kevesebb EVA folyt be, mint korábban. Tehát bevétel csökkent - tehát több maradt az adózóknál. Akkor ez most megszorítás vagy nem.

Ugyanez jövedéki adó esetén. Megemelték az adókulcsokat, a lakosság ennek ellenére nem fizetett be többet a költségvetésbe, mert másra költötte jövedelmét. Megszorítás? A költségvetés bevétele csökkent, több maradt az adófizetőknél.

TB kiadások - ha jól emlékszem - emelkedtek, azaz a lakosság több ellátmányt kapott nyugdíj, egészségügy stb, akkor ez most megszorítás vagy nem?

Azért nehéz ezt lekövetni mert szerintem nagyon sok minden változott egymással ellentétes irányba is. Ha csak SZJA-t nézem, akkor az alacsony jövedelműek már fizetnek adót, de közben a munkabérük is emelkedett, a gyermekesek több adókedvezményt kapnak, de az adójóváírást eltörölték, kivezették a félszuperbruttót, végtörlesztés és árfolyamgát hatásai a lakossági jövedelmekre, szóval szerintem nagyon nehéz lekövetni és nem tudom, de éppen ezért igaza lehet Matolcsynak, hogy ha minden intézkedést figyelembe vesznek, akkor több pénz landolt a lakosságnál és vállalati szektorban, mint amennyit elvontak.

Megszorítás==kizárólagosan a lakosság terhelése a profit maximalizálás érdekében. Liberálkommunista logika, ismerjük, megjártuk, megutáltuk, köszönjük, nem kérjük. ELÉG volt abból, hogy mindenkit ki kell szolgálni és magyarnak kuss a neve, vagy közéjük lövetnek.

Adórendszer átalakítása==vannak nyertesei és vesztesei, de jobban szétosztja a terhelést mint korábban, például az indirekt adóztatással azon rétegeket is megterhelve, amelyek korábban nem fizettek adót.

Amikor pedig a liberálkommunisták mocskát el kell tarkarítani és kikerül a rendszerből az uzsormaffia pénzelése, akkor természetes, hogy le fog csökkenni az elkölthető pénz, ez azonban nem megszorítás, hanem egyszerűen a realitás felismerése és annak a beismerése, hogy nem lehet tovább úgy élni, hogy az emberek olyan pénzeket akarnak elkölteni, amik nem léteznek. Ha korábban ezeket nem költötték volna el és nem hitték volna el, hogy így is lehet élni, akkor ma sokkal kisebb lenne a sokkhatás.

Egyebekben pedig Magyarországon pont nem azért úgy alakulnak a dolgok, mint a PIIGS-ben, Franciaországban, mert messze nem akkora az a zuhanás, amit el kell viselni, és bármennyire is szeretnél uszítani és olyannak láttatni a helyzetet, mintha ez a kormány nyúzná a népet, a nép már nem hülye, már nem lehet ilyen átlátszó hazugságokkal megvezetni, és nem lehet forradalmat csinálni.

Mert most - ellentétben elvbarátaid terror és rémuralmával - erre egyáltalán nincs igény a nép körében, és leginkább az egyéni szoc problémák és nyavajgás a legjellemzőbb az országra és az országban. Megszólalt lúdmilla, elkezdett beszélni és már a béka feneke is csak látcsővel látható, onnan, ahol van, mert már ennyi idő alatt lejáratta magát és az ideológiáját. Egyszer volt Budán kutyavásár, csak egyszer, hogy ennek a liberálkommunista bagázsnak felüljön az ország.

További következtetésként adódik, hogy a törlesztőrészletek 40-50%-os emelkedése súlyosabban érintette a lakosságot, mint a reálbérek alakulása.

Egy konzervatív számítás szerint egy 120 nettóval rendelkező 30%-os havi törlesztőig adósodhatott el. Ami havi 40 ezer forintos törlesztőt feltételez. Amikor a törlesztője megnőtt 50%-kal (kamatemelés hatását figyelmen kívül hagyva, csak árfolyamhatás miatt), akkor havonta már 60 ezer forintot kellett kifizetnie. Ami 20 ezer forintos elkölthető jövedelem csökkenés. Azaz további 17%-kal csökkent a lakosság vásárlóereje legalább, attól függően, hogy betartották-e ezt az aranyszabályt a 30%-os eladósodásra - azt is tudjuk, hogy a hitelboom vége felé már egyáltalán nem.

Ehhez jön, hogy a lakosság tudott megtakarítani az elmúlt években, ezt is a fogyasztástól vonva el.

Ebből látszik, hogy a kiskereskedelem egyáltalán nem zuhant annyira össze, mint amennyire a tényleges helyzetből következtetni lehetne belőle, amiből számomra további következtetések vonhatóak még le:

- a lakosságnak van még be nem vallott jövedelme, amiből fenn tudta tartani magát

- a kiskereskedelem egy jelentős része is feketén zajlott/zajlik.

Még rövidebben: az Orbán kormány alatt a reálbérek csökkentek, ez tény. Ha ez nem megszorítás akkor semmi sem az.

Olyan nincs hogy kiegyensúlyozzuk a költségvetést, ÉS nem is szorítunk meg. Most akkor ki kéne találni melyik igaz, a kettő egyszerre nem lesz az

Namost akkor nőtt a reáljövedelem vagy nem, mert a sok számodon nem tudok elmenni?

nem nőtt. a többi nem számít.

az meg hogy szja-ban csökkent a terhelés, aztán visszanőtt egyértelmű mindenkinek, viszont a cseles az egészben pont az, hogy korábban nem létező adókkal az szjacsökkenést bőven ellensúlyozták, azaz a lakosság rosszabbul él mint 4 éve. vagy mint 2. ÁFA fel 2%ponttal, telekomadó, tranzakciósadó áthárítva, stb. Tehát miközben SZJA-terhelés kicsit csökkent, más terhelések meg nőttek.

Megszorítás volt itt, különösen 2012-ben olyan brutális, amit Európában csak a spanyolok, portugálok meg a görögök láttak, a különbség az, hogy idehaza nem nyavalyogtak miatta a népek. Némán sz***nak

Én nem havi adatokból indultam ki, hanem az éves nettó átlagjövedelemből, mivel ha megnézed, attól függően, hogy melyik havi adatot veszed figyelembe, jelentős torzulást viszel a rendszerbe, ugyanis a havi adatokban akár 30-40 ezer forintos is eltérés is lehet egyik hónapról a másikra, vagy előző hónaphoz képest, attól függően, hogy mikor fizetik ki a jutalmakat, bónuszokat, utána pedig visszaáll minden a rendes kerékvágásba. Ha megnézed az évközi adatokat, akkor általában január, július és november az erős hónap, annyira, hogy pl. 2008 januárjában a versenyszféra 112 ezer forint nettót vitt haza, a költségvetés meg 159 ezer forintot, de utána a költségvetés egész évben 125 ezer forint körül keresett és ezzel a 2 hónappal ment fel átlagjövedelme 130 ezer forintra a korábbi év 123 ezer forintjáról.

Ha a 2008 évi inflációt figyelembe akarod venni, akkor rendben van, de akkor a 2007 évi átlagadatokról kell indítani, mivel véleményem szerint éppen az egyik évről a másik évre történő munkajövedelem kiáramlás az egyik oka a következő évi inflációnak az adóemelések hatásai mellett. Ez esetben tehát a 2007-es versenyszféra 110 ezer forintos, a költségvetési szféra 123 ezer forintos jövedelméből kellene kiindulni és szerintem ekkor kapsz korrekt képet a reáljövedelmek alakulásáról, ha ezt hasonlítod a 2008 évi átlagos inflációhoz.

2007 versenyszféra: 110 ezer forint

2008 versenyszféra: 119 ezer forint, növekedés 8,1%, 2008 évi infláció 8%

2007 költségvetési szféra: 123 ezer forint

2008 költségvetési szféra: 130 ezer forint, növekedés 5,7%, 8%-os éves infláció mellett.

"Továbbá viszont ha mégis úgy számolunk ahogy Te kéred, akkor meg pont az derülne ki, hogy a Gyurcsány-Bajnai időszakban volt reálbérnövekedés, az Orbán időszakban meg nem."

Lehet igazad lesz, de ettől még szerintem így korrekt. Lássuk csak:

2008-ról 2009-re a változás

2008 versenyszféra: 119 ezer

2009 versenyszféra: 124 ezer, növekedés 4,2%, 2009 évi infláció 4,2%, reálbér változás 0%

2008 költségvetés: 130 ezer

2009 költségvetés: 125 ezer csökkenés 3,8%, 2009 évi infláció 4,2%, reálbér -7,7%

Itt Bajnai idején is reálbér csökkenés van.

2009-ről 2010-re, kormányváltás éve

2009 versenyszféra: 124 ezer

2010 versenyszféra: 133 ezer, növekedés 7,2%, 2010 évi infláció 4,9% , reálbér +2,2%

2009 költségvetés: 125

2010 költségvetés: 132 ezer, növekedés 5,6%, 2010 évi infláció 4,9%, reálbér +0,6%

Itt meg kell jegyezni, hogy 2010 évben a versenyszféra kiegyensúlyozottan teljesített minden hónapban, tehát ez Bajnainak is és Orbánnak is érdeme, viszont a költségvetési szféra "szép" teljesítménye egyértelműen Bajnai "sikere", mivel januárban és márciusban a jutalmakkal és extra kifizetésekkel feltornázta a havi nettó átlagjövedelmet 150 ezer forintra. Utána nagyjából havi 127-ot vittek haza a költségvetésben dolgozók (kivéve novembert, amikor megint 150 ezret). Enélkül a jutalmak nélkül a reálbér 3,3%-kal esett volna vissza.

2010 versenyszféra: 134 ezer

2011 versenyszféra: 144 ezer, növekedés 7,4%, 2011 évi infláció 3,9%, reálbér: +3,4%

2010 költségvetés: 132 ezer

2011 költségvetés: 134 ezer, növekedés 1,5%, 2011 évi infláció 3,9%, reálbér - 2,3%

és végül:

2011 versenyszféra: 144 ezer

2012 novemberig: 149 ezer, növekedés: 3,4%, 2012 évi infláció 5,7% reálbér: -2,1%

2011 költségvetés: 134 ezer

2012 november: 129 ezer, csökkenés 3,7%, 2012 évi infláció 5,7%, reálbér: -8,8%

Orbán kormány idején versenyszféra teljesítménye:

2009 átlagjövedelemről indítunk: 124 ezer

2012 novemberig: 149 ezer, jövedelem növekedés 20,1%, infláció 2010-2011-2012 = 15,2% reálbérnövekedés: 4,2%

Ha 2010-es átlagjövedelemről indítunk:

2010 versenyszféra: 134 ezer

2012 versenyszféra: 149 ezer, jövedelem növekedés 11,2%, infláció 2011-2012 = 9,8%, reálbérnövekedés +1,2%

Orbán kormány idején költségvetési szféra teljesítménye:

Ha 2009-ről indítunk:

2009: 125 ezer

2012. november: 129 ezer, jövedelem növekedés: 3,2%, infláció 15,2%, reálbércsökkenés 10,4%

Ha 2010-ről indítunk:

2010: 132 ezer

2012 november: 129 ezer, jövedelem csökkenés: 2,2%, infláció 9,8%, reálbércsökkenés: 10,9%

Következtetés:

Versenyszférában Orbán kormány idején attól függően, hogy honnan indítjuk a számítást, azaz elismerjük-e, hogy Orbán 2010-ben szinten tartotta a 2009 után bekövetkezett változásokat vagy 4,2%-os reálbérnövekedés, vagy ha csak 2010-től indítjuk a számítást, akkor 1,2%-os reálbérnövekedés következett be, míg a versenyszférában mindkét esetben 10%-os reálbércsökkenésről beszélhetünk. A költségvetési szférában dolgozók száma 700 ezer fő a 3,9 millió fő munkavállalóból, azaz ez a reálbércsökkenés a munkavállalók kb.18%-át érinti, 82%-nak - akik a versenyszférában dolgoztak - valószínűsíthetően kedvezően alakult a reálbér pozíciója.

"Mivel megnéztem 2010 nyár-2012 december között, hogy mi történt, és a reálbérek csökkentek, azt hiszem további nagy elmélkedést nem igényel annak megválaszolása, hogy voltak-e megszorítások? Igen voltak."

Ami igaz a költségvetési szférára, de nem igaz a versenyszférára.

"És ezzel semmi baj nincsen, máshogy nem lehetne a költségvetést egyenysúlyba hozni. csak tudnám minek kell erről hazudni???? Mintha nem lenne megszorítás. Marhaság"

Maradjunk annyiban, hogy a NAV statisztikája szerint SZJA-ból az alábbi összegek folytak be:

2008: 1,635 milliárd

2009: 1,503 milliárd

2010: 1,384 milliárd

2011: 1,107 milliárd

2012: 1,498 milliárd

Tehát jól látható, hogy SZJA-ban nincs megszorítás ha 2009-hez viszonyítasz, 2010-2011-ben adtak a lakosságnak egy plusz jövedelmet, hogy talpon tudjanak maradni, amit 2012-ben visszavettek. Adtak-visszavettek - egyenlege 0. A visszavétel pedig azokkal szemben valósult meg, akik eddig nem fizettek SZJA-t, illetve még nem, vagy már nem gyermekesek. Ők ez valóban megszorításként élik meg.

És ebből a szempontból érdekes, hogyan alakultak a családi kedvezménnyel korrigált nettó jövedelmek, mert ha ezt is megnézed, akkor már nem is annyira siralmas a kép.

gyermektelen 2009: 124

gyermektelen 2010: 132

gyermektelen 2011: 138

gyermektelen 2012: 139, jövedelemnövekedés 12%, infláció 15,2%: reálbércsökkenés: -2,7%, kb. a munkavállalói létszám 50%-a ez a kategória.

1gyermekes: 2009: 124

1gyermekes: 2010: 132

1gyermekes: 2011: 144

1gyermekes: 2012: 148, jövedelemnövekedés 19,3%, infláció 15,2%: reálbérnövekedés: +3,5%

Kb. létszám 25%-a ez a kategória

2gyermekes2009: 124 ezer

2gyermekes2010: 132 ezer

2gyermekes2011: 160 ezer

2gyermekes2012: 166 ezer, jövedelemnövekedés 33,8%, infláció 15,2%, reálbér: +16,2%

Kb. létszám: 20%-a ez a kategória

3gyermekes 2009: 124 ezer

3gyermekes 2010: 132 ezer

3gyermekes 2011: 161 ezer

3gyermekes 2012: 166 ezer, jövedelem: 33,8%, infláció 15,2%, reálbér: +16,2%

Kb. létszám 5%-a ez a kategória

Reméljük idén és jövőre jobb lesz, alacsony infláció lesz, munkabérek pedig jobban fognak emelkedni...

Kvázi monopolhelyzetben lévő vállalat soha nem fejlesztett feleslegesen, mindig csak a legszükségesebbeket fejlesztette le. Ennek megfelelően ha csökken a profitja, akkor sem csökkentheti a beruházásait, mert arra szükség van a folyamatos üzemhez. Itt és most az a helyzet, hogy egy világgazdasági recesszió van, amiben egyre több vállalat tulajdonosa kényszeríti a vállalkozásait arra, hogy leépítsenek, csökkentsék a szolgáltatási színvonalat, és elképesztő mennyiségű embert építenek le az európai központok létrehozásával az országokban.

Ugyanakkor a pénz keresi a helyét, és nulla kamatkörnyezet környékén nincs az a cég, amit eldobnának, hagynának leépülni, ami profitot tud termelni. Ebből következik az, hogy AMIG csak arról beszélünk, hogy a profit egy részét vonják el, addig a vállalat működőképessége nem kérdéses, csak legfeljebb a kedv lesz kevesebb. Manapság azonban nagyon nehéz elválasztani azt, hogy azért csökkentik a cafeteriát, mert "ráfogják csak ráfogják a nyuszitolcsyra", vagy azért, mert tényleg nem bírják kitermelni.

Csodák nincsenek.

Csak gondolj arra, hogy a lakosságot terhelik meg, ezáltal béreket kellene sokkal inkább emelni az "elégedettség fenntartásához" az meg megint pénzbe kerülne, aminek az eredmény az lenne, hogy elbocsájtanak, cafeteriát csökkentenek, vagy "ráfogják a nyuszitolcsyra".

Egyszerűen nem mehetnek úgy a dolgok ahogy eddig és ezt sokszor csak tavaly-idén és a közeljövőben fogják felfogni a nagyvállalatok is, ahogy azt is, hogy mivel nincs értelme tovább várni a javulásra, ezért elkezdik a leépítést. Egy nagy méretű vállalat rendkívül lassan reagál, évekre előre vannak szerződései, ennek megfelelően egy 2008-2009-es válság eredménye nem eddig, hanem idén és jövőre fog még érdekesebb eredményeket hozni, amit persze sokan hajlamosak lesznek a jelen idő számlájára írni, pedig egyszerűen csak arról lesz szó, hogy "így lesz racionális a döntés".

Megint megélhetésről beszélsz! Akik éppen kijönnek a fizetésükből, az egy réteg. És ez a réteg mindig is létezett és mindig is létezni fog, mert ez egy állapot. Ahogy írtam, tulajdonképpen úgy kellene felosztani a társadalmat, hogy vannak, akiknek nincs meg a szükséges pénze a megélhetéshez (adósságokat halmoz fel az életmód miatt), vannak, akiknek elegendő pénze van (nem képez tartalékot, nem halmoz fel adósságot) és vannak, akik képesek megtakarítani is.

Ez pedig mind a rezsi körül forog, vagyis az életmódhoz tartozó költségek körül. Ha valakinek évente többel emelkedik a jövedelme, mint a rezsije, akkor növekedni fog az elkölthető jövedelme akkor is, ha a fizetése az inflációval SEM növekszik meg, de a nominális növekedés magasabb a rezsi növekedésénél. Vagyis ezért nem szabad az inflációt a rezsihez kapcsolni, mert az infláció általános pénzromlást jelent, a rezsiváltozás pedig életmódbelit.

Na ezért van az, hogy azzal, hogy hiába emelnél bért, azzal nem húznál ki sok embert a megélhetési küszöbről, de mondjuk 10% rezsicsökkentéssel akkor is kihúzod onnan, ha a fizetése időközben stagnál.

EZÉRT butaság az inflációval hasonlítgatni azt, hogy mit ért egy fizetés 2008-ban, vagy 2012-ben, mert azt kell összehasonlítani, hogy mivel járt a megélhetés, de nem inflációs, hanem életmód formájában.

"Amikor a profitábilis versenyszektort nyúzzák, akkor a lehúzás nagy része a profitból fog realizálódni és csak egy része hárul át a lakosságra. "

De ez az ami bizonytalan, ugyanis amit te írsz, az a jó forgatókönyv, de rossz forgatókönyv esetén még a megszorításnál is nagyobb tehert tehet a lakosságra. Ha ugyanis ezek a vállalatok leépítéssel és fejlesztések elhagyásával reagálnak, akkor amellett, hogy az alkalmazottakon keresztül a lakosság akár az egészet megérezheti, a jövőben a piaci verseny enyhülhet, magasabb árrést hagyva ezeknek a cégeknek.

Elnézést, ez most nem tudom, hogy mihez kapcsoldódott, avagy hogyan jött ide. Kifejtenéd?

Az én esetemben igazad van, mert nem kereshetnék annyival többet hitelezési lufi fújása közbeni időszakban, mint amennyivel jobban járok, hogy olcsóbbak az ingatlanok mostanában.

De akik éppen kijönnek a fizetésükből, hiszen a nullához képest bármi végtelen százalékos növekedés.

Egy dologba gondolj csak bele: amikor direktben a lakosságot nyúzzák, akkor az biztos, hogy teljes egészében a lakosságon csapódik le. Amikor a profitábilis versenyszektort nyúzzák, akkor a lehúzás nagy része a profitból fog realizálódni és csak egy része hárul át a lakosságra. Természetesen ha egy állam közel egy évtizedig sokkal többet költött, mint amennyit megengedhetett volna magának, illetve súlyos adósságokba verte magát, akkor annak következményei lesznek és ez nyilvánvalóan ki fog hatni a lakosság életszínvonalára, csakhogy ezúttal az a különbség, hogy nem arról van szó, hogy azért nyúzzák a lakosságot, hogy a multik többet kereshessenek (csökkenő nagyvállalati adóterhelés a kvázi monopolszektorban lakossági adóemeléssel, ingatlanadóval ellensúlyozva), hanem azért megy össze az életszínvonal, mert vissza kell menni arra a szintre, ami fenntartható. Jelen esetben a költségvetést stabilizálni kellett, és a mai napig nem hallottam olyat, hogy ezt hogyan lehetett volna JOBBAN csinálni.

Megmondom őszintén, hogy én nem vagyok képes ezt így összefoglalni :) Ezen túlmenően, ebben az egyszerű formában soha nem néztem rá, de nagyon szemléletes megfogalmazás, köszönöm, ezen még járatni fogom az agyam :)

"Azonban arról azért ne feledkezzünk meg, hogy a válság alatt a fizetések is estek, jól fizető állást is nehezebb találni."

Egyetértek, és pont erről szól az ominózus blogbejegyzés: EZ NEM INFLÁCIÓ, EZ MEGÉLHETÉS. Azaz, nemhogy nem igaz, hogy romlott a pénz, hanem romlottak a körülmények a korábbiakhoz képest, azonban tisztán kell látni, hogy ennek az oka nem a "mostban" keresendő, hanem akkorban, amikor elhitették az emberekkel, hogy lehet munka nélkül pénzt költeni, mert létezik az ingyenpénz.

És innen nézzed meg a két mondatod egymás mellett:

"Én éppen a következő 5-8 évben szeretnék házat venni, és ez tényleg elérhető közelségbe teszi." [...] "Ami a hazai inflációt illeti, abban pedig kőkeményen benne vannak a "nemmegszorítások".

Hiszen saját magadnak mondasz ellent! Csak azt nézed, hogy mennyivel nő a rezsi, mennyivel csökkennek a munkalehetőségek egy világgazdasági recesszióban, de azt nem, hogy az életed (egyik) legnagyobb költsége mennyivel zuhant meg! Már írtam, számolj egy olyannal, hogy nagyon alsó hangon havi 30-40 ezer forint az, amit majd megtakarítasz az ingalanárak csökkenése miatt - és most őszintén válaszolj: TÉNYLEG úgy gondolod, hogy az elmúlt két évben HAVI 30-40 ezer forinttal nőttek meg a megélhetési költségeid?

Mert tudod, mindaddig, amig kevesebbet kell elköltened ÖSSZESSÉGÉBEN ugyanannak a megéléséhez és birtoklásához addig a pénzed többet ér, ami annyit tesz, hogy nemhogy inflációt nem érzékelsz, hanem UGYANAZON pénzmennyiség esetében azt érzed, hogy KÖNNYEBB dolgod van.

Ameddig pedig nem jönnek helyre az eszetlen liberálkommunista uzsorázás következményei, amig ez nem cseng le, nem ülnek el a hullámok, addig mindig ilyen kaotikus lesz a helyzet. Amikor majd nem engedik ezt a kreatív könyvelést és csak annyi lehet a hitelezés, ami NEM engedi eltorzítani az adatokat, de annyi lesz is, akkor lesz az, hogy a növekvő elkölthető pénz növekvő gazdasággal és növekvő inflációval(!) fog járni.