Re: törölve

Én nem havi adatokból indultam ki, hanem az éves nettó átlagjövedelemből, mivel ha megnézed, attól függően, hogy melyik havi adatot veszed figyelembe, jelentős torzulást viszel a rendszerbe, ugyanis a havi adatokban akár 30-40 ezer forintos is eltérés is lehet egyik hónapról a másikra, vagy előző hónaphoz képest, attól függően, hogy mikor fizetik ki a jutalmakat, bónuszokat, utána pedig visszaáll minden a rendes kerékvágásba. Ha megnézed az évközi adatokat, akkor általában január, július és november az erős hónap, annyira, hogy pl. 2008 januárjában a versenyszféra 112 ezer forint nettót vitt haza, a költségvetés meg 159 ezer forintot, de utána a költségvetés egész évben 125 ezer forint körül keresett és ezzel a 2 hónappal ment fel átlagjövedelme 130 ezer forintra a korábbi év 123 ezer forintjáról.

Ha a 2008 évi inflációt figyelembe akarod venni, akkor rendben van, de akkor a 2007 évi átlagadatokról kell indítani, mivel véleményem szerint éppen az egyik évről a másik évre történő munkajövedelem kiáramlás az egyik oka a következő évi inflációnak az adóemelések hatásai mellett. Ez esetben tehát a 2007-es versenyszféra 110 ezer forintos, a költségvetési szféra 123 ezer forintos jövedelméből kellene kiindulni és szerintem ekkor kapsz korrekt képet a reáljövedelmek alakulásáról, ha ezt hasonlítod a 2008 évi átlagos inflációhoz.

2007 versenyszféra: 110 ezer forint

2008 versenyszféra: 119 ezer forint, növekedés 8,1%, 2008 évi infláció 8%

2007 költségvetési szféra: 123 ezer forint

2008 költségvetési szféra: 130 ezer forint, növekedés 5,7%, 8%-os éves infláció mellett.

"Továbbá viszont ha mégis úgy számolunk ahogy Te kéred, akkor meg pont az derülne ki, hogy a Gyurcsány-Bajnai időszakban volt reálbérnövekedés, az Orbán időszakban meg nem."

Lehet igazad lesz, de ettől még szerintem így korrekt. Lássuk csak:

2008-ról 2009-re a változás

2008 versenyszféra: 119 ezer

2009 versenyszféra: 124 ezer, növekedés 4,2%, 2009 évi infláció 4,2%, reálbér változás 0%

2008 költségvetés: 130 ezer

2009 költségvetés: 125 ezer csökkenés 3,8%, 2009 évi infláció 4,2%, reálbér -7,7%

Itt Bajnai idején is reálbér csökkenés van.

2009-ről 2010-re, kormányváltás éve

2009 versenyszféra: 124 ezer

2010 versenyszféra: 133 ezer, növekedés 7,2%, 2010 évi infláció 4,9% , reálbér +2,2%

2009 költségvetés: 125

2010 költségvetés: 132 ezer, növekedés 5,6%, 2010 évi infláció 4,9%, reálbér +0,6%

Itt meg kell jegyezni, hogy 2010 évben a versenyszféra kiegyensúlyozottan teljesített minden hónapban, tehát ez Bajnainak is és Orbánnak is érdeme, viszont a költségvetési szféra "szép" teljesítménye egyértelműen Bajnai "sikere", mivel januárban és márciusban a jutalmakkal és extra kifizetésekkel feltornázta a havi nettó átlagjövedelmet 150 ezer forintra. Utána nagyjából havi 127-ot vittek haza a költségvetésben dolgozók (kivéve novembert, amikor megint 150 ezret). Enélkül a jutalmak nélkül a reálbér 3,3%-kal esett volna vissza.

2010 versenyszféra: 134 ezer

2011 versenyszféra: 144 ezer, növekedés 7,4%, 2011 évi infláció 3,9%, reálbér: +3,4%

2010 költségvetés: 132 ezer

2011 költségvetés: 134 ezer, növekedés 1,5%, 2011 évi infláció 3,9%, reálbér - 2,3%

és végül:

2011 versenyszféra: 144 ezer

2012 novemberig: 149 ezer, növekedés: 3,4%, 2012 évi infláció 5,7% reálbér: -2,1%

2011 költségvetés: 134 ezer

2012 november: 129 ezer, csökkenés 3,7%, 2012 évi infláció 5,7%, reálbér: -8,8%

Orbán kormány idején versenyszféra teljesítménye:

2009 átlagjövedelemről indítunk: 124 ezer

2012 novemberig: 149 ezer, jövedelem növekedés 20,1%, infláció 2010-2011-2012 = 15,2% reálbérnövekedés: 4,2%

Ha 2010-es átlagjövedelemről indítunk:

2010 versenyszféra: 134 ezer

2012 versenyszféra: 149 ezer, jövedelem növekedés 11,2%, infláció 2011-2012 = 9,8%, reálbérnövekedés +1,2%

Orbán kormány idején költségvetési szféra teljesítménye:

Ha 2009-ről indítunk:

2009: 125 ezer

2012. november: 129 ezer, jövedelem növekedés: 3,2%, infláció 15,2%, reálbércsökkenés 10,4%

Ha 2010-ről indítunk:

2010: 132 ezer

2012 november: 129 ezer, jövedelem csökkenés: 2,2%, infláció 9,8%, reálbércsökkenés: 10,9%

Következtetés:

Versenyszférában Orbán kormány idején attól függően, hogy honnan indítjuk a számítást, azaz elismerjük-e, hogy Orbán 2010-ben szinten tartotta a 2009 után bekövetkezett változásokat vagy 4,2%-os reálbérnövekedés, vagy ha csak 2010-től indítjuk a számítást, akkor 1,2%-os reálbérnövekedés következett be, míg a versenyszférában mindkét esetben 10%-os reálbércsökkenésről beszélhetünk. A költségvetési szférában dolgozók száma 700 ezer fő a 3,9 millió fő munkavállalóból, azaz ez a reálbércsökkenés a munkavállalók kb.18%-át érinti, 82%-nak - akik a versenyszférában dolgoztak - valószínűsíthetően kedvezően alakult a reálbér pozíciója.

"Mivel megnéztem 2010 nyár-2012 december között, hogy mi történt, és a reálbérek csökkentek, azt hiszem további nagy elmélkedést nem igényel annak megválaszolása, hogy voltak-e megszorítások? Igen voltak."

Ami igaz a költségvetési szférára, de nem igaz a versenyszférára.

"És ezzel semmi baj nincsen, máshogy nem lehetne a költségvetést egyenysúlyba hozni. csak tudnám minek kell erről hazudni???? Mintha nem lenne megszorítás. Marhaság"

Maradjunk annyiban, hogy a NAV statisztikája szerint SZJA-ból az alábbi összegek folytak be:

2008: 1,635 milliárd

2009: 1,503 milliárd

2010: 1,384 milliárd

2011: 1,107 milliárd

2012: 1,498 milliárd

Tehát jól látható, hogy SZJA-ban nincs megszorítás ha 2009-hez viszonyítasz, 2010-2011-ben adtak a lakosságnak egy plusz jövedelmet, hogy talpon tudjanak maradni, amit 2012-ben visszavettek. Adtak-visszavettek - egyenlege 0. A visszavétel pedig azokkal szemben valósult meg, akik eddig nem fizettek SZJA-t, illetve még nem, vagy már nem gyermekesek. Ők ez valóban megszorításként élik meg.

És ebből a szempontból érdekes, hogyan alakultak a családi kedvezménnyel korrigált nettó jövedelmek, mert ha ezt is megnézed, akkor már nem is annyira siralmas a kép.

gyermektelen 2009: 124

gyermektelen 2010: 132

gyermektelen 2011: 138

gyermektelen 2012: 139, jövedelemnövekedés 12%, infláció 15,2%: reálbércsökkenés: -2,7%, kb. a munkavállalói létszám 50%-a ez a kategória.

1gyermekes: 2009: 124

1gyermekes: 2010: 132

1gyermekes: 2011: 144

1gyermekes: 2012: 148, jövedelemnövekedés 19,3%, infláció 15,2%: reálbérnövekedés: +3,5%

Kb. létszám 25%-a ez a kategória

2gyermekes2009: 124 ezer

2gyermekes2010: 132 ezer

2gyermekes2011: 160 ezer

2gyermekes2012: 166 ezer, jövedelemnövekedés 33,8%, infláció 15,2%, reálbér: +16,2%

Kb. létszám: 20%-a ez a kategória

3gyermekes 2009: 124 ezer

3gyermekes 2010: 132 ezer

3gyermekes 2011: 161 ezer

3gyermekes 2012: 166 ezer, jövedelem: 33,8%, infláció 15,2%, reálbér: +16,2%

Kb. létszám 5%-a ez a kategória

Reméljük idén és jövőre jobb lesz, alacsony infláció lesz, munkabérek pedig jobban fognak emelkedni...