Félreértettél: Egyáltlán nem vitatkoztam, éppen ellenkezőleg tettem. Egyszerűen elgondolkodtam azon amit írtál, megértettem, hogy mire gondolsz és hogy hogyan számoltál, és ezzel a logikával kapcsolatban fejtettem ki a véleményem, nem a számítással kapcsolatban.
Ha esetleg nem volt egyértelmű, sem pro, sem kontra nem kívántam a számításodra reagálni, mert én a logikai részét néztem meg a benyújtott panasznak és azt találtam, hogy az azért nem tetszik nekem, mert úgy festi le a helyzetet, mintha "átvertek volna MINDENKIT", miközben csak arról van szó, hogy a törvény hatására van, aki jobban járt és van, aki rosszabbul. És tulajdonképpen még csak az sem számszerűsíthető, hogy melyik csoport mennyi főt alkot, illetve, hogy nominálisan mennyi pénzről beszélhetünk.
Ez tehát önmagában még nem ok a panaszra szerintem, hiszen a panasz csak akkor lehet igazán valós, ha MINDENKIT rosszul érintene egy jogszabály. Az, hogy egy változásnak nyertesei és vesztesei is vannak az természetes, azt pedig, hogy ez mennyire nem életszerű panasz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ez elmúlt két évben ez a fajta kicsavart panasztétel senkinek sem jutott az eszébe.
A véleményedre válaszul: Az állam visszagyűjtötte a pénzeket és megállapítást nyert, hogy eszméletlen veszteséggel járt a rendszer, mivel a rendszer létrehozásához szükséges adósságállomány és az adósságszolgálat jóval magasabb, mint amit fel tud mutatni a pénztárak összessége vagyonként. Ennek megfelelően igazad van, valójában az államnak le kellett volna vernie a pénztárakon ezt a különbözetet is. Ez azonban nagy valószínűséggel kiverte volna mindenhol a biztosítékot és ezt lehetetlen lett volna akkoriban megcsinálni, tehát nyilván ezért tettek le erről, nomeg azért is, mert ebben az irányban haladva aztán pont egy pénztártag sem kapott volna semmit sem.
Éppen ezért született meg (szerintem) az a kompromisszum, hogy a saját egyéni pluszbefizetést mindenki visszakapja úgy, mintha azon állami garancia lett volna (holott nem volt!), és még számolnak egy reálhozamot is, amit az átvett vagyonból "angroban" fizetnek ki, mintegy kártérítésként, avagy kárpótlásként, hogy végre lezáruljon ez a szabadrablás. Nem volt a legjobb megoldás, az bizonyos, de mivel évente 4-500 milliárd újabb veszteség felhalmozása volt a tét, ezért a minél előbbi lezárás volt a legfontosabb, az meg így sikerült.
Lehet kérni újraszámolást, de még csak az sem biztos, hogy jobban járnának vele, akik kérik.