"Az infláció egy ténykérdés."
vs.:
"De a kosár elvileg reprezantatív azaz elvileg leképezi a teljes forgalmat."
Magyarán, a fogyasztói kosár változása a legjobb esetben sem ténykérdés, hanem egy számítás. Egy olyan számítás, ami nem ad egzakt választ a pénzromlásra, sőt, valójában köze nincs hozzá - ez arra ad választ, hogy mennyit ér a pénzed EZEN termékek esetében.
Csakhogy ez nemhogy a teljes forgalmat nem képezi le (abba például az ingatlanok és a lakhatás is beletartozna, mint alapvető szükséglet!), hanem annak a töredékét sem.
Namármost, ha tehát a fogyasztói kosár változását inflációnak nevezzük el, és egyenlőségjelet teszünk a pénzromláshoz, akkor óriási hibát követünk el, ugyanis ezen változásoknak semmi köze a pénz romlásához.
Így például, mint írtam, valójában a forint szinte tetszőleges devizához mért ereje NÖVEKEDETT tavaly decemberhez képest, azaz értelemszerűen szó sem lehet arról, hogy a forint értékvesztése okozná a növekedő árakat. Sőt mi több, éppen az ellenében hat, lásd importáruk elvileg csökkenő ára. Vagyis, hogyan lehetne infláció akkor, amikor éppen felértékelődik a deviza? Sehogy!
Magyarán szólva, az ÁRDRÁGULÁS igaz, DE EZ NEM INFLÁCIÓ, ugyanis NEM AZ INFLÁCIÓ MIATT DRÁGULNAK AZ ÁRUK hanem azért, mert a tőzsdei árak drágulnak és valójában ezt a hatást MÉG TOMPÍTJA IS(!) a felértékelődő deviza.
Tehát még egyszer: Az, hogy CSAK ENNYIVEL emelkednek az árak, az éppen azért van, mert nemhogy infláció nincs, hanem devizaerősödés van. HA VALÓBAN lenne infáció, AKKOR sokkal nagyobb lenne a drágulás, mert akkor az adódna, hogy:
Árdrágulás=világpiaci áremelkedés PLUSZ INFLÁCIÓ, mig most:
Árdrágulás=világpiaci áremelkedés MÍNUSZ DEVIZAERŐSÖDÉS.
Az, hogy a deviza erősödése sem képes a világpiaci trendeket felülírni, az méginkább mutatja, hogy mekkora hiba az, amikor egy jegybank azt magyarázza, hogy jegybanki inflációs politikával az árdrágulás csökkenthető, ez ugyanis egyszerűen nem igaz.
Ha pedig a mérleg nyelvét nézzük, akkor méginkább látható ennek az állításnak a tarthatatlansága, mert ugyan bár igaz, hogy az erősebb forint MINIMÁLIS hatással jár a rezsire és a fogyasztói kosárra, azonban az erősebb forint csökkenti az exportból élő, és abban működő vállalkozások forintosított eredményét, azaz kevesebb lesz az elkölthető pénz.
Innentől tehát ténykérdés, hogy NEM LEHET és NEM SZABAD inflációnak nevezni azt, amikor AZ EGÉSZ VILÁGON drágul valami, egyszerűen azért, mert ahhoz Magyarországnak és a magyar jegybanknak köze nincs, de ha mégis szembe akar menni ezzel a folyamattal, akkor pont teljesen szembemegy azzal, ami a feladata lenne, azaz a pénz értékállóságának a biztosításával.
"Azt h ezt megteszi vagy sem azt lehet vitatni. Az h minden országban ez más az természetes hiszen minden országban más a GDP összetétele."
Csakhogy erre írtam azt, hogy éppen az EUR zóna esetében kellene kivernie a szemeteket annak, hogy az ÁRDRÁGULÁSNAK NINCS KÖZE a devizához, annak értkéhez, hiszen az EUR zónán belül tök ugyanaz a fizetőeszköz, és nem tudnak a jegybankok pénzt nyomtatni. Magyarán szólva, az infláció ellenes küzdelemben nem egyszerűen tehetetlenek a jegybankok, hanem semmi közük nincs hozzá. Mondhatni, innen látható leginkább, hogy A PÉNZ INFLÁCIÓJA ARRAFELÉ ÉRTELMEZHETETLEN, MERT NEM A PÉNZ VESZÍT az értékéből és azért kell többet fizetni, hanem azért kell többet fizetni, mert többe kerül az élet, attól függetlenül, hogy a pénz vásárlóereje változatlan.
EZÉRT hibás az a gondolatmenet, amely a Forint árfolyamának szerepet szán az ÁREMELÉS megállításában, mert ez a liberálkommunista "megállítjuk a határnál a begyűrűzést mentalitás". Egyszerűen meg kell érteni, hogy HA DRÁGUL valami nemzetközileg, akkor az drágulni fog, ettől az élet rosszabb lesz, de ennek semmi köze a pénzhez.
Na ezért nincs infláció.
"Az infláció ami tehát ténykérdés, mérhető, azt jelzi h belső egyensúlytalanság van."
Ez tehát nem igaz. Egyszerűen azért, mert az EUR-nak is van egy inflációja (papíron), van mellette Németországnak is inflációja és van mellette Spanyolországnak és Görögországnak is, és ezeknek köze nincs egymáshoz. Hogy lehetne akkor tehát igaz az, hogy az infláció egyensúlytalanságot jelent? Ugyanaz a pénz egyensúlyt jelent Németországban, és egyensúlytalanságot Görögországban INFLÁCIÓS SZEMPONTBÓL?! Ez lehetetlen, ha van valami, ami ténykérdés, az ez.
Amivel tehát kevered az az, hogy ameddig ingyenhitel hegyek voltak Görögországban, addig SEMMIT sem piaci áron adtak, mert a sok kavargó pénztől úgy nézett ki, hogy van piac, forgalom, egyebek. Ahogy ez összeomlott, kiderült, hogy meztelen a király és a növekvő adók miatt egyre többet kell az emberektől elvonni.
EZ PERSZE azt jelenti, hogy egy fogyasztói kosár megvásárlásához sokkal több munkára van szükség mint korábban, azonban a fogyasztói kosár árváltozásának semmi köze nincs a pénz értékéhez!
És ezt azért fontos kiemelni, mert az infláció elvileg a pénzromlást jelenti a klasszikus értelemben, nem pedig azt, hogy drágul az élet. Vagyis a kettőt KÜLÖN KELL választani.
És itt most nem szemantikai kérdésről van szó, hanem életbevágó kérdésről: Ha a kettőt összekeverjük, akkor a Jegybanktól valójában azt várnánk el, hogy a világpiaci folyamatok ellenében cselekedve próbálja meg az árakat a határon kívül tartani. Azaz azt várod el, hogy úgy variálja az árfolyamot, kamatokat, hogy a dráguló világtól mentse meg a lakosságot. Most eltekintve ennek a nonszenszitásától, azért érdemes belegondolni abba, hogy ha van valami, amihez a jegybanknak ELVILEG semmi közének nem szabadna lennie, akkor az a lakosság életszínvonala. Ha van valami, amihez köze van, akkor az a vállalkozások működőképessége (vö svájci jegybank - magyar jegybank), amihez éppen minden erővel a deviza GYENGÍTÉSÉN igyekeznek, mert ez tartja életben a gazdaságot és ettől van fogyasztóerő az országban.
Vagyis tényszerű, hogy ha az inflációt az árdrágulás szinonímájává tesszük, akkor a jegybank kénytelen a világgal szemben menni, méghozzá úgy, hogy rontja az ország termelőképességét és a hasznát, és pontosan ez történt errefelé simor andrás helytartósága alatt.
simor andrás tehát nem téved, minden erejével a magyar gazdaság ellenében tevékenykedik a liberálkommunista ideológia nevében, hogy "ő a plebsznek próbálja az árakat szinten tartani", miközben pontosan tisztában van azzal, hogy nem bocsájt ki frissen nyomtatott pénzt, ami valódi inflációt gerjesztene, UGYANAKKOR ELKÖTLHETŐ PLUSZ PÉNZKÉNT MEGJELENNE A GAZDASÁGBAN.
Ennek megfelelően tehát teljességgel nyilvánvaló, hogy az a jegybanki politika, ami jelenleg működik, az a liberálkommunista nemzetellenes metódus, aminek a lényege az, hogy ne tudjuk levegőhöz és pénzhez jutni a gazdaság és ezáltal a feloszható profiton keresztül a lakosság.
Azt, hogy inflációs nyomás nincs, már régesrégen és számos szakértő elmondta.
Mint írtam, a probléma az, hogy olyan alacsony az életszínvonal ebben az országban, hogy a legkisebb áremelkedés is borzalmasan érint százezreket. Ez ténylegesen így van. Csakhogy a versenyképességhez, beruházásokhoz gyenge forint kellene. Sok. És akkor lennének munkahelyek, emelkedő bérek.
Csak tessék belegondolni valamibe, de most úgy őszintén és komolyan.
HA MOST mindenkinek havi 30.000 Ft-al a fizetése, minden egyéb szempont nélkül, akkor mennyire lenne érdekes az, hogy a rezsi éves 10-15.000 Ft-al drágul (10%!)? Semennyire. Nem az a baj, hogy az élet drágul, hanem az, hogy alacsonyak a fizetések. ÉS ezen a bajon az, hogy az MNB szórakozik a forint árfolyammal, az egyáltalán nem segít.
Egyszerűen nem tudsz szembemenni az árdrágulással és ezt óriási hiba inflációnak nevezni. Egyebekben, nyilván tudod te is, csak nem írtad, hogy az infláció annyira "egzakt"; hogy van maginfláció, meg vásárlói kosár, meg nyugdíjas vásárlói kosár...
De mint írtam, tegyük fel, valaki 500.000 Ft nettót keres havonta. Infláció 6%, ennek a felével (3%) emelnek neki januártól.
És most legyél őszinte:
Szerinted:
a.) Több elkölthető pénze lesz,
b.) Kevesebb elkölthető pénze lesz,
avagy
a.) Többet költhet el BÁRMIRE, többet engedhet meg magának
b.) Kevesebbet engedhet magának.
És akkor most adj választ arra az a.) válasz ismeretében, hogy mégis miféle infláció az, amiben EGY BIZONYOS JÖVEDELMI SZINT FELETT többet költhetsz és többet ér a pénzed az infláció felével való emelés esetén is? Ez KIZÁRJA az inflációt, az ugyanis TETSZŐLEGES mennyiségű összeg esetén csökkenő értéket jelentene.
Amiről tehát te beszélsz, az nem infláció, annak semmi köze az inflációhoz, annak ahhoz van köze, hogy ANNAK ELLENÉRE DRÁGUL A MEGÉLHETÉS, HOGY VALÓJÁBAN DEFLÁCIÓ (devizafelértékelődés) van.
Ámde, még egy gondolati játék.
Mit is tehet a jegybank az infláció csökkentése érdekében? Kamatot emelhet, csökkenthet, deviza árfolyammal játszhat. Mégis hogyan tud ráhatással lenni a tényleges árdrágulásra? SEHOGY. Hiába emel kamatot, hiába csökkent kamatot, attól az elkölthető pénzmennyiség nem fog nőni. Hiába játszik az árfolyammal, annak a nagy része nem fog az árakban megjelenni.
Innentől jól látható, hogy szó sincs JEGYBANKI ÉRTELEMBEN VETT INFLÁCIÓRÓL, mert az Magyarországon valójában nincs. Nem a felelőtlen monetáris politika miatt nőnek az árak, nem az elszabadult árfolyam miatt nőnek az árak, hanem egyszerűen nőnek, és ezt nem lehet a határon megállítani.
Azaz, én úgy látom, akármerről nézem:
AZ INFLÁCIÓ NEM LÉTEZIK
Ma Magyarországon, csak árdrágulás. És az utóbbi ellen SEMMIT sem tudsz tenni.