"Az akkori eseményeket leíró rész szerint az IMF-nek a Magyar Nemzeti Bank elnöke telefonált, közölve, hogy "elszabadult a pokol" a piacon, miután reggel sikertelenül zárult az állampapír-aukció."
http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-518593
tehát ki is telefonált az imf-nek ?
simor bandi.
Azt hiszem erre mondták, hogy hiba a spanyolokat olcsóbban finanszírozni, mint ahogy a piac finanszírozná őket, mert amennyiben ez hosszú távon fennmarad, nem lesz olyan piaci befektető, aki ezekért a hozamokért ott fektessen be. Totális félrekezelése a spanyol helyzetnek az olcsó forrás biztosítása az EU részéről és emiatt Spanyolország is be fog dőlni.
Egy újabb példa arra, hogy az EU hogyan keveri egyre több tagállamát bajba. Lásd pl. Ciprus esete.
"A félelmetes méreteket öltő tőkemenekítés meghaladja már az ázsiai válság során Indonéziában tapasztalt óriási tőkekivonást is. A jegybanki adatok szerint az elmúlt negyedévben a portfólió- és működőtőke befektetések passzívuma a GDP 50 százalékát is meghaladta, amely több mint duplája a korábban Indonéziában tapasztaltnak - írja a CNBC.
A jegybanki adatok szerint 56,6 milliárd eurónyi tőke áramlott ki júniusban a spanyol gazdaságból a májusi 41,3 milliárd után. Az év első felében 220 milliárd euró, az elmúlt egy évben összesen 315,6 milliárd euró hagyta el az országot. Előbbi az éves GDP mintegy 22%-a, utóbbi a harmada. A három hónapos görgetett bázison számított portfólió- és működőtőke befektetések kiáramlása viszont a GDP 52,3 százalékát tette ki - a Nomura számítása szerint - amely több mint duplája az ázsiai válság idején legnagyobb tőkekivonást elszenvedő Indonézia, GDP 23 százalékát kitevő tőkekivonásának.
2012.08.31 13:25 Hanyatt-homlok menekül a tőke Spanyolországból
A külföldiek jelentős pénzeket vontak ki a spanyol részvénypiacról az elmúlt negyedévben, ennek mértéke elérte a GDP 19,4 százalékát. Emellett a spanyolok óriási méretekben menekítették külföldi bankokba pénzüket, a spanyol jegybank adati szerint összesen a GDP 16,7 százalékára rúgó összeget. A spanyol bankok betétállományának csökkenése ráadásul nehéz helyzetbe hozza az amúgy is finoman szólva is gyengélkedő bankokat. Olaszország esetén a tőkekivonás jóval enyhébb, és a bankok betétállománya sem csökken olyan mértében.
A Nomura vezető stratégája, Jens Nordvig szerint ha Spanyolország nem lenne eurózóna tag, és az Európai Központi Bank (EKB) nem nyomna pénzt az országba, Spanyolország már rég egy komoly valutaválságban lenne. A bankokból és tőkepiacokról egyaránt kiáramló tőke már extrém méreteket ölt, ez pedig tovább fokozza az ország bankrendszerének stabilitásával, és a gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatos súlyos aggodalmakat. A Nomura közgazdásza szerint nem elkerülhető egy, az EKB aktív részvételével létrehozandó spanyol mentőcsomag. "
Ha ez így folytatódik össze fognak omlani.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/penzugy/hanyatt-homlok_menekul_a_toke_spanyolorszagbol.172138.html
Hanyatt-homlok menekül a tőke Spanyolországból
2012. augusztus 31. | 13:25
56,6 milliárd euróra nőtt júniusban a tőkekiáramlás mértéke Spanyolországból - mutatják a jegybank pénteken közzétett adatai. A folyamat elképesztő méretet öltött: az év első felében az éves GDP közel 22%-ára rúgó tőke (220 milliárd euró) távozott a spanyol gazdaságból - számolt be a Reuters.
A jegybanki adatok szerint 56,6 milliárd eurónyi tőke áramlott ki júniusban a spanyol gazdaságból a májusi 41,3 milliárd után. Az év első felében 220 milliárd euró, az elmúlt egy évben összesen 315,6 milliárd euró hagyta el az országot. Előbbi az éves GDP mintegy 22%-a, utóbbi a harmada.
A jegybanki adatok szerint Spanyolország fizetési mérlegének hiánya júniusban 257,2 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 1,3 milliárd euróval. A külkereskedelmi mérleg ebben az időszakban 2,2 milliárd euróra rúgott, szemben a 2011. júniusi 3,4 milliárddal.
A spanyol gazdaság tavaly év végén került recesszióba. A Reutersnek nyilatkozó elemző szerint javítaná a helyzetet, ha Spanyolország a júniusban igényelt 100 milliárd eurós mentőcsomag mellett saját állama számára is mentőcsomagot kérne, ezzel ugyanis csökkennének az ország finanszírozási költségei.
A hatalmas méreteket öltő tőkekiáramlás a Spanyolországgal szembeni bizalomhiány jele, amit az M&G közgazdásza, Nicolas Lopez szerint az EKB kötvényvásárlása változtathat meg. Az EKB szeptember 6-án árulhat el részleteket újabb kötvényvásárlási programjáról.
A 100 milliárd euróra tervezett, ám a legutóbbi nyilatkozatok szerint ténylegesen nem teljes mértékben, csak 60 milliárd euró összegben felhasználandó bankmentő csomag első részlete szeptember végén vagy októberben érkezhet meg a spanyol bankokhoz. Spanyolország még júniusban nyújtotta be hivatalos igényét erre az Európai Bizottsághoz.
érdekes ekb fosik az inflációra vagyis az árstabilitásra.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/beszolt_a_nemeteknek_az_ecb_elnoke.529544.html?env=live
és a saját függetlensége sem érdekli.
én snb helyébe elengedném frankot.
nulláig úgysem fog erősödni :o)
előbb utóbb sok speksz megfordítja mert zárni is kell.
a betétekre kéne tenniük -5% kamatot és már gyengülne is ezerrel a frank.,
vinnék ki a lovettát.
Ha a svájci jegybank venne, lehet hamarabb megkapnák az AAA-t. :-)!
vegyenek olasz és spanyol kötvényeket :o)
de tényleg.
"Csütörtökön kezdődik a Fed Jackson Hole-i konferenciája, a piac fokozott figyelemmel kíséri a pénzügyi döntéshozók csúcstalálkozóját, ahol viszont az EKB vezetősége nem vesz részt. A német gazdasági lapok szerint fokozódik a feszültség a Bundesbank és az EKB között az adósságválság kezelését illetően.
A német politikát nem győzi meg Asmussennek, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagjának az az ígérete, hogy az EKB a tervezett kötvényvásárlásoknál csak szűk határok között fog mozogni - írja a Handelsblatt, a német üzleti körök lapja, amely szerint Berlin kritikusabb, mint valaha.
A német CDU és FDP pártok pénzügyi politikusai élesen bírálták a válságpolitikát. Az SPD pedig sürgeti Angela Merkel kancellárt, hogy egyértelműen foglaljon állást a szövetségi kormány magatartásáról az EKB tervezett kötvényvásárlásaival kapcsolatban. A legújabb bírálatot az EKB volt vezető közgazdászának, Jürgen Starknak a Handelsblattban megjelent hozzászólásai előzték meg. Az eurómentés tekintetében szintén héjának számító Stark kiállít Jens Weidmann Bundesbank elnök mellett, aki a közelmúltban levélben közölte az EKB-val, hogy nem lépheti túl hatáskörét. A német jegybankár az EKB tudtára adta azt is, hogy az eurózóna legerősebb nemzeti bankjaként a Bundesbank vezető szerepet követel magának az eurózóna megmentésének iránya tekintetében.
Jürgen Stark, Jens Weidmann és Jörg Asmussen egyetértenek abban, hogy az EKB átlépte a határt azzal, hogy nagy mennyiségben készül a bajba jutott országok kötvényeiből vásárolni. Ez a három közgazdász szerint az adott államok közvetett támogatása, amit tilt az EU alapszerződése, emellett fűti az infláció veszélyét, és olyan pénzügyi rendszerhez vezet, amelyet "a Bundesbank soha nem képviselt, nem képviselhet és nem is szabad képviselnie" – fogalmazott Stark.
"Az EKB jogellenesen módosítja az eurózóna alapjait, és ezzel tulajdonképpen a rendszer kockázatos elemévé válik" - fogalmazott Frank Schaeffler, az FDP parlamenti képviselője a Handelsblatt-nak nyilatkozva.
Az EKB kötvényvásárlási terveiről a szeptember 6-i kamatdöntő ülés után jöhetnek bővebb információk. Német lapértesülések szerint a szervezet egy új megközelítésen dolgozik. A terv lényege, hogy az euróövezeti jegybank minden problémás tagország állampapír-piaca esetében megállapítana egy maximális kamatszintet vagy spreadet, ezeket azonban – az eddig napvilágot hírekkel ellentétben – nem hozná nyilvánosságra. Ezeket az értékeket csak egy EKB-n belüli szűk csoport ismerné, és ők dönthetnének az esetleges intervenciókról is. Ennek az elképzelésnek az előnye, hogy a jegybanknak nagyobb mozgástere lenne. Így ugyanis nem kellene mindenáron megvédenie a kamatszinteket, azaz – ha a körülmények ezt indokolják – úgy tűrhetne el kisebb kilengéseket, hogy közben megőrizhetné szavahihetőségét.
A terv kritikusai viszont úgy vélik, hogy „plafonértékek titkosítása” a gyakorlatban nehezen fog működni. Félő, hogy előbb-utóbb úgyis ki fognak szivárogni az értékek, már csak azért is, mert a jelenleg mintegy 200 milliárd eurónyi állampapírt birtokló EKB-n belül is komoly vita van a kötvényvásárlási program folytatásáról.
Az Equilor szerint ez lehet az oka annak, hogy Mario Draghi , az EKB elnöke nem vesz részt a Fed Jackson Hole-i konferenciáján. A csütörtökön kezdődő összejövetelre árgus szemekkel figyel a piac, ugyanakkor az elemzők úgy látják, hogy Draghi az EKB ülése előtt már semmilyen spekulációra okot adó nyilatkozatot nem szeretne tenni, ezért nem is vesz részt az eseményen. Ugyanígy tesz az EKB egész kormányzótanácsa is.
Mint arról beszámoltunk, az európai jegybank hamarosan átveheti az európai bankfelügyelet, az EBA szerepét és ennek keretébe arra is jogosultságot kér ahhoz is, hogy akár bezárja a rossz bankokat. Berlin szemében ez újabb szálka, ezért Jörg Asmussen, az EKB német igazgatótanácsi tagja azt szeretné elérni, hogy ezen a téren valamilyen hatóság gyakoroljon felügyeleti jogot az EKB-n."
"Weber, Weidmann, Stark, Asmussen - az erős emberek
Jens Weidmann eddig a Németországban megszokott, a Bundesbank által eddig alkalmazott szigorú pénzpolitikát képviselte az EU-ban. A Bundesbank elnöke szokatlanul őszintén nyilatkozik az EU vezetését jellemző francia-német ellentétekről. A jegybankár úgy látja, az EU alapítása óta ütközik egymással a két igen eltérő nézőpont. Németországban a két legerősebb intézmény a Bundesbank és az Alkotmánybíróság, mindkét szervezet erős féket jelent Merkel eurómentési terveinek.
Mario Draghi szinte biztosan nem hajthatja végre legújabb mentőakcióját "az ifjú héja" támogatása nélkül. Ugyanakkor a képhez hozzátartozik, hogy elődje, Axel Weber éppen azért mondott le a német jegybank vezetői tisztségéről, mert nem sikerült meghonosítani a szigort az EKB-ban. A már említett Jürgen Stark pedig hasonló okokból távozott tavaly az EKB igazgatótanácsából, ahol a nem kevésbé kemény Jörg Asmussen váltotta."
"Kapitális devizatartalék halmozódott fel a svájci jegybanknál, az eurókészleteket nem tudják megfelelő módon befektetni.
A svájci jegybank (SNB) vezetőségének egyre nagyobb fejfájást okoz, mit kezdjen a frank védelmében vásárolt óriási mennyiségű euróval - írja a Bloomberg. Az SNB azzal problémával küszködik, mint sok vagyonkezelő - értékelte a helyzetet Ursina Kubli, a zurichi Bank Sarasin elemzője a Bloombergnek nyilatkozva. A biztonságos befektetési termékek nagyon drágává váltak, ezért jobb készpénzben tartani a vagyont, mint bármibe fektetni. A jegybank devizatartalékai másfélszeresükre nőttek a június végét megelőző négy hónapban, az amerikai devizában számolva elérték a 380 milliárd dollárt. A tartalék a második negyedév végén egyenlő volt a svájci GDP 60 százalékával.
Az SNB pénzének 60 százalékát tartotta euróban, szemben a március végi 51 százalékkal, ami világos jele annak, hogy egyre nehezebben tudta védeni az 1,2 frank/eurós árfolyamot, amihez tavaly szeptemberben szögezte le a svájci devizát. Más központi bankoknál 107,6 milliárd frank értékű betéte volt a banknak júniusban, szemben az áprilist megelőző év átlagos havi 6,4 milliárd frankjával. A 2010 júniusát megelőző 15 hónapban, amikor szintén eurómilliárdokat vásárolt az SNB a frank árfolyamának védelme érdekében, közel nullán állt ez a mutató, mert volt mibe fektetni a megszerzett európai valutát.
AAA-muszáj
Az európai gazdasági válság miatt az eurózóna 17 tagállamából immáron csak négy adósságainak besorolása AAA, ami igencsak leszűkíti az SNB lehetőségeit. A bank szabályzata ugyanis előírja, hogy a devizatartalékokat csak a legjobb minősítésű papírokba fektetheti. A kétéves német kötvények hozama tegnap mínusz 0,007 százalék volt - azaz a befektetők hajlandók voltak fizetni azért, hogy pénzüket biztonságban tudják -, ennél még az is jobb lehet, ha az SNB készpénzben tartja euróját, bár annak értékállósága sem látszik betonbiztosnak.
A bank próbálkozott ugyan azzal, hogy diverzifikálja devizatartalékait, ám például amerikai dollárban csak a készletek 22 százaléka volt a második negyedév végén, szemben a a márciusi 28 százalékkal. A jen- és kanadaidollár-tartalékok szintén csökkentek. Ezzel egyidejűleg június végén ausztrál dollárban és dán koronában a tartalékok 3,5 százaléka volt és beszereztek némi koreai vont is. A bank vezetősége növelni akarja a feltörekvő országok devizáinak súlyát a tartalékokban."
csak nem ?
csak nem nem független az ekb ???
hogy is van ez ? :o)
nekem olybá tűnik, mintha függne nem is egy, hanem mindjárt több kormánytól is :o)
fel kéne jelentsük ekb-t eu-ban.
oda a jegybanki függetlneség !
http://www.portfolio.hu/gazdasag/draghi_igert_valamit_a_piacok_bizakodok.172025.html
"Az Európai Központi Banknak olykor "rendkívüli intézkedésekhez" kell folyamodnia, hogy megőrizze a monetáris politika hatékonyságát, de mandátumának keretein belül fog cselekedni - fejti ki Mario Draghi, az EKB elnöke a Die Zeit című német hetilapnak írt szerdán publikált cikkében.
Az árstabilitás megőrzése Draghi szerint "néha megköveteli tőlünk, hogy túllépjünk a monetáris politika hagyományos eszközein", amikor a pénzpiacok "széttöredezettek vagy irreális félelmek ülnek rajtuk".
Draghi írása megerősítette azokat a piaci véleményeket, hogy az EKB már a szeptemberi kormányzótanácsi ülésen dönt egy új kötvényvásárlási program beindításáról a gyengélkedő euróövezeti országok állampapírhozamainak leszorítására.
Draghi már egy júliusi londoni befektetési konferencián kijelentette, hogy "felhatalmazásán belül az EKB bármit kész megtenni az euró megvédésére", hozzáfűzve, hogy a válságországok állampapírjainak magas kamatszintje "zavarja a monetáris politika transzmissziós csatornáinak működését". Elemzők szerint már ez világos utalás volt arra, hogy az EKB kész beavatkozni az államadósság-piacon a hozamok leszorítása érdekében.
Az EKB kormányzótanácsának hó eleji ülése után tartott sajtótájékoztatón Draghi már ki is jelentette, hogy az EKB nyílt piaci műveleteket fog végrehajtani, a céljai eléréséhez szükséges méretekben, és a részleteket a következő hetekben dolgozzák ki.
A kötvényvásárlási programnak azonban erős ellenzéke is van, élén Jens Weidmannal, a Bundesbank elnökével, aki az EKB kormányzó tanácsában is ott ül. Weidmann a Spiegel német hetilapban megjelent interjúban elmondta: azok az állampapírok, amelyeket az EKB felvásárol, az EKB és az euróövezeti központi bankok együttes rendszerének mérlegét terhelnék. Ezt a rendszert pedig az euróövezeti adófizetők pénzéből tartják fenn, vagyis a kormánykötvények révén az egyes tagországok adósságtörlesztési kockázata az egész közösséget terhelné. A demokrácia szabályai szerint egy ilyen kérdésben "a parlamentnek kell dönteni, nem pedig a központi banknak" - mondta Weidmann.
Az államkötvények vásárlása közvetlenül a kibocsátó kormányoktól ráadásul csaknem olyan, mintha az EKB a bankóprés beindításával finanszírozná az euróövezeti államokat, ami nem csupán az infláció megugrásával fenyeget, hanem olyan lehet mint a kábítószer, a jegybanki tőkeinjekcióktól való függőséget alakíthat ki az ilyen módon támogatott államokban - mondta Weidmann."
az is.
semmit sem tett.
semmilyen eszközt nem használt fel.
komolyat.
ahogy mások tették.
simor andrás nemzetközi megítélése:
A legpocsékabb jegybankelnökök közé sorolva.
Szépen növekszik a szlovákok adóssága, talán ezért lenne annyira irigylésre méltó a gazdasági növekedésük?? Szerintem ez veszélyt jelent számukra, bár még az állam nincs eladósodva , annyira mint mi, ezért van még tér a további eladósodásra.
http://www.mfor.hu/cikkek/A_szlovak_lakossag_jobban_el_van_adosodva__mint_mi.html
"Arányaiban nézve a szlovák lakosság adóssága 100 ezer forinttal magasabb lakosonként a magyarnál, mégsincs az északi szomszédunknál hitelundor. Sőt! Az 5,4 milliós Szlovákiában az idei új kihelyezett hitelek forintértéke majdnem a négyszerese a magyarországinak.
A Szlovákiában működő kereskedelmi bankok az év első hat hónapjában 2,5 milliárd euró összegben nyújtottak új lakossági hiteleket. Ez az összeg 11 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában, közölte a szlovák jegybank.
Ugyanakkor a lakossági hitelek állománya 2012. július végén 16,9 milliárd euró (4664,4 milliárd forint) volt Szlovákiában, 8,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Hogy az összeg nagyságát érzékeltessük, összehasonlítottuk a szlovák hitelállományt a magyarral.
Magyarországon a lakossági adósságállomány 7500 milliárd forint, ami a 9,95 millió lakosra nézve 753 ezer forint per főt jelent, míg Szlovákiában ugyanez az 5,4 millió lakosra 863 ezer forintot tesz ki fejenként. Így tehát az egy főre jutó szlovák adósságállomány körülbelül 100 ezer forinttal magasabb a magyarnál.
A szlovák lakosság adósságállományából 12,5 milliárd eurót tett ki a lakásvásárlás céljából felvett hitelek összege, 2,3 milliárd eurót pedig a fogyasztási hiteleké.
Szlovákiában nincs hitelundor
Szlovákiában az új hitelkihelyezések csökkenő tendenciáját elsősorban a lakáscélú ingatlanok vásárlására felvett lakossági hitelek visszaesése okozta. Ilyen célra 1,7 milliárd eurónyi (469 milliárd forint) új hitelt nyújtottak a bankok az első hat hónapban, ami 11 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A közel 10 millió lakossal rendelkező Magyarországon ez a szám 143,5 milliárd forint volt úgy, hogy az év első két hónapjában a végtörlesztések miatt megugrott a hitelfelvétel volumene.
Magyarországon felvett új lakáscélú forinthitelek havi volumene
Ugyanezen időszak alatt nőtt a szlovák lakosság által újonnan felvett fogyasztási hitelek összege. Erre a célra hat hónap alatt közel 600 millió eurót folyósítottak a bankok, ami 8 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet.
Eva Sadovská a Postová Banka elemzője szerint az aktuális adatok azt mutatják, hogy a szlovák lakosság körében "több mint elégséges" a hitelfelvételi hajlandóság. Az elemző szerint azonban az új hitelfelvételek egy részét nem a vásárlási kedv motiválja, hanem az, hogy a lakosság régebbi adósságait új - esetenként előnyösebb - hitelekből próbálja fizetni.
Az említett időszakos összehasonlításban enyhe csökkenést mutatott a bedőlt lakossági hitelek aránya. Míg 2011 első félévében a bedőlt lakossági hitelek aránya 4,6 százalék volt, 2012 első hat hónapja során ez 4,2 százalékra csökkent. Továbbra is magasabb a bedőlt a fogyasztói hitelek aránya, mint a lakásvásárlásra felvett hitelek esetében. Utóbbiaknál 3,2 százalékról 3 százalékra, a fogyasztási hitelek esetében pedig egy év alatt 9,9 százalékról 8,5 százalékra csökkent a bedőlt hitelek aránya Szlovákiában.
Hazánkban romlik a portfólió
A jegybank legfrissebb statisztikája szerint jelentősen romlik a hitelportfóliók minősége. Az év második negyedévére ugyanis már a hitelállomány 16,2 százaléka volt 90 napon túli késedelemben - ezen belül a gépjárműhiteleknél van a legtöbb gond."
tök szuper lenne ha most nyugat-európában terjedne el tíz éven belül a kommunizmus :o))) mindenütt ahol még nem volt mondjuk komcsi pártok jutnának hatalomra és mivel jobbak az indulási körülmények, nem a háború utáni semmiből kell indulni hanem imitt-amott elég szép a gzadaság állapota szóval kiépülhetne végre az igazzi kommunizmus, vagy olyan kínai kapitalista komcsizmus :o)
Azért az vicces, hogy miközben állítólag az Orbán kormány az orthodox, aközben azért bírálják az NPD hívei, amit arrafelé meg ajánlgatnak, azaz: "a liberálisok áfaemelést, az egészségügyi kiadásokat csökkentését és a munkavállalók elbocsátásának megkönnyítését ajánlják a holland gazdaság versenyképességének növelése érdekében."
Vagyis valójában szép lassan kiderül, hogy ennél orthodoxabb gazdaságpolitika nincs is, és vagy ezt követik, vagy tényleg államkommunizmusba menekülnek, lásd maoista párt vezet Hollandiában...
