Ez csak helyrajzi kérdés, mert a valós probléma az, hogy a FOGYASZTÁST ki kell venni a termelésből, vagyis amig nem olyan mérőszám van, amely az ÁHT számára keletkező értéktöbbletet mutatja az ÁHT számára keletkező hiány mellett, addig mind hazudni fog. Ebből a szempontból sajnos a GNI==GDP.

Ennél sokkal egyszerűbb lenne az adóbevételtömeget figyelni, hogy arra mi és milyen hatással lesz, avagy lehet. Például Mercedes=0,1-0,5%. Mindjárt látható lesz a különbség ahhoz képest, ha ezt 3-5%-nak akarjuk beállítani...

Erről ez jut eszembe (lehet, hogy már érintettétek):

http://www.vg.hu/velemeny/hatter/a-gdp-helyett-a-gni-vel-kellene-merni-297265

"A Mercedes felépített nálunk egy gyárat, munkahelyeket teremtett."

Áldassék a Mercedes neve és foglaljuk vasárnapi imába a nevüket, valamint gondoljunk arra, hogy mi lenne velünk, ha nem tartunk ki a németek mellett a II.Vh-ban, nem engedjük ki a németeket 1989-ben, és hogy ezt egyes becsületes gerinces németek nem felejtették el nekünk.

Én nem erről beszéltem :)

Próbáljuk meg másképpen. Az, hogy a gyár éppen Magyarországon van, az csak helyrajzi kérdés. Ha Németországban bárhol lenne, akkor az sem azt jelentené, hogy ott termelődik a profit, hanem akkor is a Mercedes pénzügyi központjában termelődne a profit. Magyarán szólva, nálunk a Mercedes termelése után nem keletkezik profit, hiszen az nem itt kerül kimutatásra, ami teljességgel így helyes, hiszen semmi közünk hozzá.

Ebben gondolom egyetértünk. Node ha ebben egyetértünk, akkor a profit alapjául szolgáló termelést miért itt akarjuk kimutatni? Abból nekünk nem lesz hasznunk! Vagyis nekünk csak a Mercedesből származó ADÓBEVÉTELT kellene elszámolni 1:1 arányban GDP növekedésként, hiszen az igaz. És sok, és jó és óriási dolog. De azt állítani, hogy Magyarország "erősebb" gazdaságú lesz, meg több GDP-je lesz attól, hogy itt legyárt a Mercedes xszázezer autot, az hülyeség. Attól Németország lesz erősebb!

"A nálunk megtermelt profitot meg lehet, hogy megint nálunk költi el, de lehet hogy Romániában vagy Amerikában."

Pontosan. Vagyis ezért nem szabad nekünk azt úgy elszámolni, mintha az a miénk lenne. Pontosan EZÉRT NEM szabad a GDP-be beleszámolni!! Mert nem mi rendelkezünk felette!

"Nekem magyar útlevelem van és Mercedes tulajdonos vagyok, évente kapok a nyereségböl osztalékot amit Magyarországon költök el, vagy máshol. Most akkor hogy is van ez?"

Egyszerűen. Te Mercedes részvényes vagy (nem tulajdonos), a Mercedes pedig készít egy kimutatást NÉMETORSZÁGBAN, hogy az egész konszern mekkora eredményt ért el (aminek a része a magyar gyár termelése is) és ennek alapján fizet osztalékot neked. Ebből Magyarországnak pontosan semmi haszna nincs az osztalékod adóján kívül, már persze akkor, ha itt adózod le.

De hol jön a képbe Magyarország GDP-je az általad feltett kérdésben?

A válasz egyszerű: Sehol. Ezért nem érdemes belekeverni a magyar GDP-be azon GDP értéket, amely nem itt kerül kimutatásra. Az, hogy a Mercedes könyveiben úgy fog szerepelni, hogy itt előállítanak 5000 milliárd HUF-ot évente, az nem azt jelenti, hogy ennyivel nőne meg a magyar gazdaság, hiszen ebből a GDP növekedésből adóbevételt nem fog látni.

És ismét hangsúlyoznám: Ez így helyes, ők termelnek, az ő profitjuk, az ő pénzük. Vagyis nem a mi GDP-nk...!

"- idegen gyártók PROFITJA, ami nem Magyarországon mutatódik ki és nem itt adózik,"

A Mercedes felépített nálunk egy gyárat, munkahelyeket teremtett. Azaz abból a profitból amit külföldön termelt, Magyarországra ruházott be. A nálunk megtermelt profitot meg lehet, hogy megint nálunk költi el, de lehet hogy Romániában vagy Amerikában. Nekem magyar útlevelem van és Mercedes tulajdonos vagyok, évente kapok a nyereségböl osztalékot amit Magyarországon költök el, vagy máshol. Most akkor hogy is van ez?

Azért ez is egy rossz vicc, hiszen a GDP azért csökken, mert megy ki a rendszerből az uzsora, oda is vagyon írva, hogy 400 milliárd forint értékben NEM adósodunk el évente. Sírnak is miatta, hoyg azt nem lehet ellopni. Vagyis, jobban járunk, mert nem költünk, hanem megtakarítunk, ez azonban értelemszerűen csökkenti a fogyasztást.

Ugyanakkor itt van még világosabban, hogy mitől várnak GDP növekedést:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/ha_nincs_mercedes_nincs_exportnovekedes.168417.html

Aminek pontosan semmi értelme nincs, hiszen attól, mert a Mercedes kibocsájt akármekkora termelést, abból nekünk hasznunk nem igazán lesz, merthogy azt ők fogják Németországban elkönyvelni, nem pedig itt.

Mindebből az következik, hogy pontosan látszik az eddigi liberálbolsevik GDP számítás problémája: Olyan dolgok voltak benne elszámolva, aminek semmi keresnivalója nincs ott:

- idegen gyártók PROFITJA, ami nem Magyarországon mutatódik ki és nem itt adózik,

- idegen gyártók TERMELÉSE, amelynek az értékét nem itt mutatják ki,

És ennek alapján adósították el az országot, vagyis sokkal jobban, mint amennyit a teherviselésben ez jelentett. Amikor meg a fogyasztást is odatették, akkor meg főleg.

Tehát minél nagyobbat hazudtak, annál több uzsorát lehetett kihelyezni, minél közelebb kerülünk a valósághoz, annál inkább látszik, hogy mi volt korábban a probléma.

Ahogy az is, hogy azért, mert beindul majd a Mercedes, attól mi mint magyarok egy büdös petákkal sem költhetünk többet, merthogy nem fogunk ebből részesedni, UGYANAKKOR a liberálbolsevik GDP metódus szerint csökken az "arányos adósságunk", meg az "arányos költségvetési hiányunk", holott semmivel sem fogunk jobban állni.

Na ezért kell ebből sürgősen kikeveredni és ezzel a módszertannal kíméletlenül leszámolni, mert az csak a pusztulásba vezethet.

A naptárhatás kiszűrésével az első negyedéves GDP 1,2 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához viszonyítva és ugyanannyival az előző, tavalyi negyedik negyedévhez képest is. Mindkét adat árnyalatnyival jobb a május közepén közölt 1,3 százalékos visszaesésnél. A szezonális és naptárhatástól megtisztított, azaz valamennyi egyedi tényezőtől megtisztított mutatót is az előzetes első közléshez képes 1,5 százalékról 1,4 százalékos csökkenésre korrigálta a KSH.

Az első egyedévben az információ, kommunikációs szektor bruttó hozzáadott értéke 3 százalékkal nőtt, míg az építőiparé 10,9 százalékkal csökkent.

Az első negyedévi 0,7 százalékos visszaesést Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője azzal magyarázta, hogy elmaradt az a növekedési hajtóerő, amelyet az elmúlt két évben az export és az exportvezérelt ipari kibocsátás generált. Hozzátette: az első negyedévben az ipari termelés 0,3 százalékkal csökkent, ami azt mutatja, hogy a Mercedes kibocsátása növelte ugyan az ipar teljesítményét, ugyanakkor a Nokia csökkentett kibocsátása legalább akkora kiesést jelentett.

Az első negyedéves GDP csökkenését befolyásolta, hogy az agrárium teljesítménye év/év alapon 5,8 százalékkal esett vissza. Szabó Péter szerint figyelembe kell venni, hogy a múlt év első negyedévében az agrárgazdaság teljesítménye 25 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság teljesítményének 5,8 százalékos visszaesése azt is jelenti, hogy az ágazat 0,2 százalékponttal részesedik a 0,7 százalékos GDP-csökkenésből.

Az ipar hozzáadott értéke az előző évi magas szinthez képest stagnált (0,2 százalékkal csökkent), ezen belül a feldolgozóipar mérsékelt, 0,3 százalékos növekedést mutatott. Az ipar összességében mínusz 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

Az építőipar teljesítménye a múlt év egészében csökkent, az idei első negyedévben ez a mérték 10,9 százalékos. Az építőipar mínusz 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP-t - derül ki a KSH közleményéből.

A szolgáltatások teljesítménye megegyezett az egy évvel korábbival. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent, 2,5 százalékkal. A csökkenésben fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelezési képessége és hajlandósága visszaesett, valamint jelentős volt az egyes életbiztosítások lejárat előtti visszaváltása, amelyek a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztésének egyik forrását képezték. A szállítás, raktározás ágazat teljesítményének 1,8 százalékos visszaesése pedig összhangban van az ipari termelés stagnálásával - mutatott rá jelentésében a KSH.

A GDP felhasználási oldalát tekintve a háztartások tényleges fogyasztása 2012 első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent. Ezen belül a kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,5 százalékkal volt kevesebb, a vásárolt fogyasztás 0,2 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől. A közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal nőtt.

A beruházások 6,6 százalékkal estek vissza, ami 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások csak kismértékben csökkentek a mezőgazdaságban és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban megfigyelhető emelkedés hatására. A feldolgozóipar beruházásai az előző évi kiemelkedő növekedés után az idei első negyedévben stagnáltak.

A készletek állománya az első negyedévben folyó áron 13 milliárd forinttal nőtt, míg 2011 azonos időszakában 23 milliárd forinttal csökkent.

A bruttó felhalmozás (amely a beruházásokat és a készletállományt tartalmazza) 14,4 százalékkal csökkent, így 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP visszaeséséhez.

A belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 3,0 százalékkal csökkent.

A külkereskedelemben folyó áron 532 milliárd forint aktívum keletkezett, továbbra is romló cserearányok mellett. Mind az export, mind az import növekedési üteme több negyedéve csökken, miközben a forintban számított egyenleg tartósan pozitív és nagymértékű. Az export növekedése 1,9 százalékra lassult, az import viszont 0,3 százalékkal csökkent, alapvetően a szolgáltatásimport következtében. Az áruforgalom exportja 2,5, importja 0,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,2 százalékponttal a GDP növekedéséhez járult volna hozzá.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 első negyedévében a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 8,4, az ipar 3,0, az építőipar pedig 5,0 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatások összesen 0,2 százalékkal nőttek. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1, a kormányzattól származó természetbeni juttatások szintén 0,1 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal nőtt, a végső fogyasztás nem változott. A beruházások visszaesése az előző negyedévi 1,2 százalékosról 2,1 százalékosra gyorsult. Az export 1,0, míg az import 1,5 százalékkal emelkedett a tavalyi negyedik negyedévhez képest.