A fejlődés jelenlegi iránya fenntarthatatlan
Létrejön a világ első biciklivárosa - Nem utópia!
Fenntartható és élhető város rangsorok
Finisben a Tisza-tavi Ökocentrum, Európa legnagyobb édesvízi élőhelybemutató akváriumkomplexuma
A miniszter félrenéz (vörösiszap)
"Ezen oldalon szeretnénk a természet érdekességeire felhívni a figyelmet, legfőképpen azokra amelyek körülöttünk zajlanak és éppen ezekben a napokban láthatóak, hallhatóak. Itt hívjuk fel a figyelmet rajzásokra, népesebb madárcsapatok szokatlan megjelenésére, virágzási időkre, tavaszi ébredésekre, madarak vándorlására, nászára."
http://mme.hu/pedagogia-koernyezeti-neveles/pedagogusoknak/most-lathato-a-termeszetben.html
Amolyan blog madárkedvelőknek.
"A tudatos vásárlót az különbözteti meg az átlagos fogyasztótól, hogy az általa megvásárolt termék életútjának nem csak az a - sok esetben igen rövid - szakasza érdekli, amíg az a megvásárolt dolog őt táplálja, segíti, szolgálja vagy éppen az életét teszi kényelmesebbé, hanem a termék „születésétől” a „haláláig” szeretné nyomon követni annak életútját. Ezzel kibővül a tényezők köre, ami alapján a megvásárolható termékek közül választ. A két legfontosabb szempont, aminek elő kell kerülnie, a következő. Milyen környezetterheléssel jár az adott termék előállítása? Mennyire, milyen jól kezelhető a termék, ha – amint az előbb-utóbb bekövetkezik – hulladékká válik?"
"Az előállítás során fellépő környezetterhelés kérdésének tisztázásában szorítkozzunk most csak az ún. tissue-ágazatra, amely papírzsebkendő, WC-papír, törlőkendő, szalvéta és ezekhez hasonló termékek gyártásával foglalkozik.
A tissue-ágazatban – Magyarországon legalábbis – a környezetbarát irányt „hagyományosan” az újrahasznosított alapanyagból készült termékek képviselik. A papír-újrahasznosítás előnyei ismertek. Hozzávetőleges adatokat lehet találni, amelyek a környezetterhelés csökkentésére vonatkoznak. 1 tonna újrapapír használatával 17 fát kímélünk meg a kivágástól, 4100 kW elektromos energiát, 26.500 liter vizet takarítunk meg és 27 köbméter hulladék keletkezését kerüljük el – írja a Greenpeace egy tanulmánya.
Az FSC-minősítés a tissue-ágazat termékeinek körében nem elterjedt. Ezt erősíti meg a tudatosvasarlo.hu egy 2010-es felmérése, amely egyetlenegy FSC-logóval ellátott WC-papírt sem talált a magyar boltokban."
"Fontos kérdés még a papírtermékekkel kapcsolatban, hogy alkalmaztak-e, illetve ha igen, akkor milyen fehérítő eljárást. A klórral való fehérítés a leginkább káros a környezetre, mert általa dioxinok és már mérgező anyagok keletkeznek. A tissue-ágazatra általában jellemző, hogy kevésbé számít a fehérség, szemben például a nyomdaipari papírtermékekkel. A klórmentes fehérítés garantálására is léteznek minősítések. Az ECF-logó (Elemental Chlorine Free) jelentése, hogy a fehérítéshez nem használtak elemi klórt. TCF (Totally Chlorine Free) azt garantálja, hogy egyáltalán nem használtak klórt az eljárás során. A legszigorúbb minősítés a PCF (Processed Chlorine Free), ami arról biztosít, hogy az újrapapír gyártásához használt papír gyártásához sem használtak klórvegyületeket. Ezen kívül léteznek oxigénnel fehérített tissue-termékek, amelyek csomagolásán erre felhívják a figyelmet.
A fehérítés kérdésében viszonylag könnyű dolgunk van: lehetőleg klórmentes technológiával gyártott termékeket érdemes választani. A felhasznált alapanyag tekintetében viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Nehéz eldönteni, hogy az újrahasznosított papírból készült, vagy az FSC-minősítéssel ellátott termék gyártása jár-e kisebb környezetterheléssel. Mindkettő jó megoldásnak számít, így örülnünk kell a Vajda Papír Kft. vállalásának is, amivel a fenntartható termelés felé kívánt elmozdulni. De ne feledjük, újrapapír és minősítések ide, vagy oda, azért a legjobb még mindig az, ha elkerüljük a hulladék keletkezését és minél kevesebb eldobható terméket használunk. Erre számos lehetőség adódik a textil-szalvétától kezdve a konyharuhán át a textil-zsebkendőig."
http://humusz.hu/hirek/kulso-hirek/ujrapapir-vagy-fenntarthato-erdogazdalkodas/10249
Jobb az a kamera, mint a Való világ. :)
"Vissza az őshazába
Az ázsiai vadló a mai házi lovak egyetlen megnevezhető őse. A faj valamikor Eurázsia teljes sztyeppzónáját benépesítette, különböző aljfajai éltek Nyugat-, Kelet- Európában és Ázsiában. Az idén Mongóliába visszatelepítendő 3 kanca a hortobágyi Pentezugban született.
Az ázsiai vadló (Przewalski-ló, taki) egyike azoknak a fajoknak, amelyet az ember a kihalás szélére sodort. A 60-as évek végére teljesen kihalt a természetből. Ezek után nagy feladat hárult azokra az állatkertekre, melyek Przewalski-lovat tartottak. Tudatos tenyésztéssel, gondos odafigyeléssel sikerült megmenteni őket a kihalástól. Állománya nemsokára elérte azt a méretet, hogy elhelyezésük komoly gondokat okozott. E probléma megoldására egyre több állatkert félrezervátumot hozott létre, ahol néhány hektáron elkerítve tartották a lovakat. Emellett megkezdték a vadlovak visszatelepítését az eredeti előfordulási helyeire: Mongóliába, Kínába, Kazahsztánba és Ukrajnába."
Pár perce néztem, most épp bent űl a fészekben.
"A nemzetközi LIFE+ Programban tett vállalásunknak megfelelően az idei évben is folytatjuk a korábban megkezdett műfészek-kamerázási programunkat, amelyről bővebben „A MAVIR műfészek programja” c. menüben olvashat az érdeklődő.
A megfigyelt műfészekbe március 8-án megérkeztek a ragadozó madarak, egy kerecsensólyom pár. (A kerecsensólyom eszmei értéke példányonként 1 M Ft). A madárvédő kollégák a fészek közelében egy életerős hímre, majd egy tojóra, lettek figyelmesek, melynek szárny fesztávolsága meghaladja az egy métert. Örömmel tapasztalták, hogy az a sikeres kerecsenpár érkezett vissza, akik az elmúlt évben is két egészséges fiókának adtak életet. Mivel a tojó a műfészekben fogyasztotta a hímtől kapott zsákmányát arra következtettünk, hogy a fészekfoglalás megtörtént. A madarak, ha váratlan zavaró esemény nem történik, ebben a fészekben fognak költeni, amit a kamera segítségével a nap 24 órájában figyelemmel kísérhetünk egész tavasszal és nyáron, a költésen keresztül a fiókák kirepüléséig."
http://www.mavir.hu/web/mavir/elokozvetites1
Kerecsen-valóságshow. :)
Igen, ez lehet az: http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyol_csupaszcsiga
Budapesti alvilág cimmel a blikk-en is voltak ilyen videók.
Spanyol vörös csiga? Hát lehet a kerben is gyarmatosít, amennyiben ez mesztelencsiga. "hagyományosat" nem is láttam tavaly.
"Hamarosan új ismeretterjesztő filmekkel találkozhatnak a nézők a közszolgálati csatornák képernyőjén: a pályázaton nyertes 16 alkotót több mint 155 millió forint pályázati támogatásban részesítette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
A pályázati támogatásban részesített 16 alkotó művei közül több is valódi csemegét jelenthet az ismeretterjesztő műfaj kedvelőinek. Lerner Balázs Budapest Underground című munkája például a főváros varázslatos földalatti világába kalauzolja a nézőt. A kamera olyan helyekre enged bepillantást, ahová a hétköznapi ember csak ritkán jut el. A filmen feltárulnak a főváros alatt húzódó hatalmas barlangrendszer páratlan természeti képződményei, és az ember alkotta földalatti létesítmények titkai.
A Médiatanács által megítélt támogatásból indulhat el Mosonyi Szabolcs Csendes gyarmatosítók című ismeretterjesztő filmjének forgatása is. A mű egy izgalmas és érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet: ez a fajok vándorlása. A jelenség nem új keletű, de rohanó világunkhoz idomulva az egyes fajok vándorlása is nagyobb sebességre kapcsolt. Kutatók szerint évente tíz új faj jelenik meg Magyarországon; a potyautasok hajókon, vonatokon vagy éppen repülőn érkeznek és igen színes egyéniségek. A film a spanyol vörös csigák, a hangyák, a levéltetvek, a kagylók, a „csendes gyarmatosítók” érdekes világába vezeti a nézőt."
http://comment.blog.hu/2012/03/18/jonnek_a_csendes_gyarmatositok_a_koztevere
"Európának sürgősen lépnie kell a vízgazdálkodás területén, mert félő, hogyha ezt nem teszi meg, akkor az alááshatja gazdaságát is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentése szerint a már használt víz újrafelhasználását kellene például jobban megreformálni.
A mezőgazdaság, az energia előállítás, az ipar, valamint a vízellátási rendszerek és a természeti értékek is fontos tényezők, amelyek egyenként „versenyeznek” a korlátozott vízmennyiségért. A klímaváltozás a szakértők szerint kiszámíthatatlanná tette a vízhez jutás biztonságát, így szerintük rendkívül fontos, hogy Európa sokkal tudatosabban és spórolósabban bánjon a vízzel. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében úgy véli, hogy integrált vízmenedzsmentre van szükség, amelyhez a kezdeti első lépés, az alapos jogszabályi háttér megteremtése.
Már most tapasztalható, hogy egyre több folyó vízhozama csökken, tavak tűnnek el és egyre mélyebben található a talajvíz szintje is. Az eltűnő mocsarak is jelzések arra, hogy a jelenlegi vízfelhasználással a természeti értékek sérülnek és előbb utóbb a gazdaság is gondokkal küzd majd."
Zöldövezet törölve - MTVSZ, Élőlánc sajtóközlemények
Nem én kiáltok, a föld dübörög - MTVSZ.hu
Milliárdok a kukában: így pazarolja az ételt Magyarország - ÚtaJövőbe.eu
Újra teremhetnek a húsz éve betiltott zöldségfélék - MagyarMinőség70KiloMéter.hu
Megvan az első állam, amely az éghajlatváltozás miatt elhagyná földjét - NOL.hu
Nincsen már barna medve Ausztriában - Greenfo.hu
Hogyan legyek jó nő? Kiváló házi biosampon 25 forintból! - life.hu
Mentsd meg a Kopácsi rét élővilágát! - Greenfo.hu
Nagy ára van az olcsó déligyümölcsnek - TVE.hu
Globális banánvész - Greenfo.hu
Közeledik a madáretetési szezon vége
"Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) társadalmi kapcsolatok igazgatójának tájékoztatása szerint a madarak téli etetésének legfontosabb indoka - bármilyen furcsán hangozzék is – elsősorban a szemléletformálás. Ha nem etetnénk a települési (énekes)madarakat, akkor vonuláskor, kóborláskor enyhébb időjárású területekre húzódnának. Mivel azonban az etetés (és ennek országos kommunikációja) több mint 100 éves múltra tekint vissza Magyarországon, a madarak generációk óta számítanak az így kapott táplálékra, azaz itt vannak velünk télen is. Ha pedig itt vannak, akkor a jelenlétük, látványuk, nyüzsgésük rengeteg örömet szerez az embereknek; tehát a róluk való gondoskodás a létező legjobb, és az eredmények alapján a leghatékonyabb össztársadalmi szemléletformáló eszköz. Mivel az etetők térben és időben jól tervezhetővé teszi a madármegfigyelés élményét, az egyéni és családi szabadidős programok szervezésében, az óvodai nevelésben, a közoktatásban, az erdei iskola típusú szolgáltatásokban, a települési és térségi szintű turizmusfejlesztésben is szerepet kaphatnak."
"A közelgő tavasz idején az etetést érdemes abbahagyni, viszont eljön a következő madárvédelmi munkák időszaka: telelő madarak ürülékének kitakarítása az odúkból, gólyakosár kihelyezés, porfürdő készítése, itatás. A fecskéknek mesterséges sárgyűjtőhelyet és műfészket lehet készíteni"
http://greenfo.hu/hirek/2012/02/27/kozeledik-a-madaretetesi-szezon-vege
Szép együttállás lesz az égbolton hétvégén !
Két ragyogó fénypont, a Vénusz és a Jupiter körül a keskeny holdsarló táncol a következő napokban. Napnyugta környékén nyugat felé kell nézelődni, szabad szemmel.
A következő napokban három égitest tűnik fel egymás mellett a szürkületben, a nyugati látóhatár felett: a Vénusz, a Jupiter és a Hold. Míg a két fényes bolygó egymáshoz képest nem mozdul el látható mértékben, a sokkal gyorsabban haladó Hold változatossá teszi a képet.
Az együttállás megfigyelése szabad szemmel ideális. A sikeres megfigyelésre még a városokból is van esély, bár a lámpáktól mindenképpen érdemes eltávolodni. A másik feltétel a jó rálátás a nyugati horizontra: magas házak és fák közelében sajnos nem figyelhetjük meg az együttállást.
"Az elmúlt napokban újra a hazai híradások fókuszába került az aranysakál, egyesek valóságos „sakálinvázióról” beszéltek, s a kárpát-medencei ökológiai rendszer összeomlását vetítették előre. De vajon valóban van félnivalónk ettől az intelligens ragadozótól, vagy inkább örüljünk a visszatérésének?
A mögöttünk álló évszázadokban Európa-szerte tűzzel-vassal irtották a nagyragadozókat. Ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent az élőhelyek nagysága is: feldarabolták az erdőket, szétszabdalták és intenzív mezőgazdasági művelés alá vonták a pusztákat, lecsapolták a mocsárvidékeket. Mindezek miatt a 20. század közepére Magyarország területéről gyakorlatilag teljesen eltűnt a medve, a farkas, a hiúz és az aranysakál. Ez utóbbi utolsó példányát valószínűleg 1942-ben ejtették el, s a veszélyeztetett fajokat felsoroló Vörös Könyv még 1989-ben is a kipusztult fajok közé sorolta.
Ám az 1990-es évek elején fordult a kocka: az aranysakál visszatért! Kezdetben csak kóborló példányait figyelték meg, amelyek a feltételezések szerint a Balkánról érkeztek, ám később már kölyköket nevelő családokat is láttak. Ez a hazánkban őshonos ragadozó jó fél évszázad után újra a magyar fauna tagjává vált."
"Fontos azonban hozzátenni, hogy a sakálhoz hasonló csúcsragadozók visszatérésének több a pozitív hozadéka, mint az általuk okozott kár. A sakálok ökoszisztéma-szolgáltatása például, hogy az általuk elfogyasztott minden 100 kilogramm táplálékból 77 kiló kisrágcsáló, döntően mezőgazdasági kártevő mezei pocok! Az aranysakál a tavaszi időszakban vaddisznót, méghozzá egyébként is ritkítandó malacot fogyaszt, aminek szintén nem jelentéktelen az erdőgazdasági előnye, nem szólva a mezőgazdasági vadkárok csökkentéséről. Ezen túlmenően a jelenléte nyomán a kisebb testméretű ragadozók sűrűsége is csökken, így azok kevesebb énekesmadarat fogyasztanak."
http://ng.hu/Termeszet/2012/02/regiuj_tarsunk_a_hazaban_az_aranysakal
"Én úgy gondoltam, hogy mögöttünk rendezett a patak. Fák és bokrok nőttek a partján, az oldalában és – Uram bocsáss! – a medrében. Tele volt rovarokkal, madarakkal, fészkekkel. Ha volt benne víz (ez inkább a téli-tavaszi időszakra jellemző), békák jelentek meg a partján és petéztek a kisebb kiöblösödésekbe."
"2011 őszén azonban derült égből villámcsapásként ért a hír, hogy a vízfolyást „veszélyesnek” nyilvánították, rendezését megpályázták, megnyerték és RENDBERAKJÁK. (Az elnyert támogatási összeg 54 338 606 Ft, amit a sződi Tece-patak mellett a Kosd településen átfolyó Kosdi-patak rekonstrukciójára szántak. A két település önkormányzata további 5-5 millióval támogatta a projekt megvalósítását.
MINEK?? Ez volt az első gondolatom. Az első lefutott körök az illetékesek felé azt a lesújtó eredményt hozták, hogy gyakorlatilag semmit sem tehetünk ellene, EU-s alapból finanszírozzák, mindenki elfogadta, támogatja…
Az első hivatalos ténykedésre 2011. október 21-én került sor. A falu alsó részén a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat emberei elkezdték kivágni a fákat."
"Nem sokkal később hozzájutottam a pályázati anyaghoz is. A témában már járatos ismerőseim felvilágosítottak, hogy az anyag nyilvános, bárki elolvashatja…
A tanulmány 4. oldalán az olvasható:
„A tervezési szakaszon a patak ár-és belvizei külterületi réteket, legelőket, szántókat, művelt kerteket, közműveket és egyéb keresztező (út, elektromos légvezeték, stb.) létesítményeket veszélyeztetnek, érintenek."
Továbbá:
„A tervezéssel érintett patakmeder alsó teljes hosszán ősállapotok uralkodnak. A nád, a bozót és a fák a medret teljesen benőtték, és vannak szakaszok, ahol a mederben folyóméterenként 1-2 db. 10-20 cm átmérőjű fa, illetve bokor található.”
Úristen! Ilyen veszélyes a Tece? Megpróbáltam kideríteni, hogy okozott-e valaha is árvizet. Elég sok emberrel beszéltem, akik már vagy 60 éve élnek a patak melletti telkükön. Árvízre senki sem emlékezett… És a belvíz? Ez már nehezebb kérdés. A 2010-es év, mint tudjuk, extrém sok csapadékkal járt (az elmúlt 110 év legcsapadékosabb éve volt). Ez telkünk mögött annyit jelentett, hogy nyáron nem száradt ki a patak. A vízszint azonban a mederszélnek a közelébe sem került. Tapasztalataimat egy később kezembe került hatástanulmány is alátámasztotta: "A patak ezen a szakaszon nagyrészt időszakos vízfolyás."
A falu belterületi részén más a helyzet. Ott, a mögöttünk eltünedező víz újra előbukkan a föld alól, és az ott lakóknak abban a szerencsében van része, hogy egész évben láthatják a patak a csordogáló vizét.
Nem tudtam mindenkinek a véleményét megkérdezni, és megkövetem azokat, akikhez nem jutottam el. Akikkel viszont beszéltem, mindenki azt mondta, hogy a patakkal soha nem volt gond. Még 2010-ben sem. A környék talaja homokos, minden csepp víznek örülnek a gazdák."
"És mi mindebből a tanulság?
Számomra az, hogy egy hatóságok által már elfogadott munkaterv gyakorlatilag megtámadhatatlan. Hogy az átlagember képtelen eligazodni a jogok és szabályok szövevényében. Hogy a természet teljesen kiszolgáltatott a pénznek. Hogy a média hatalom és azzal könnyű visszaélni. Hogy mindenki a saját környezetéért felel, és hogy mi emberek, nagyon sokféleképpen gondolkodunk a természetről."
"A természeti erőforrások és a környezetben okozott károk értékének számszerűsítésére szólítja fel a világot Nagy-Britannia. A kormány által felállított Természeti Tőke Bizottság - a bruttó hazai termék (GDP) mintájára - a levegőminőség, az ivóvíz, a vadvilág és az egyéb természeti erőforrások tekintetében vizsgálja és méri a lakosság jólétét."
http://greenfo.hu/hirek/2012/02/13/altalanos-jolet-es-zoldkonyveles
"A valaha 3500 négyzetkilométeres Pojang-tó helyén ma sivár, kiszáradt síkság terül el, egy kisebb dombbal a közepén, amely régebben a rajta álló pagoda szigete volt. Az uszályok és a hajók a Jangce-folyón állnak egy, az eredeti tóhoz képest szánalmasnak tűnő, 200 négyzetkilométeres holtág mocsaras kikötőjében. A kormány a Három Szoros duzzasztógátat, de főleg az esőhiányt okolja, a helyi halászok kénytelenek más munkát keresni, a teherhajó-forgalom megszűnt"
http://index.hu/tudomany/kornyezet/2012/02/01/kiszaradt_kina_legnagyobb_tava/
