Ha nem leszek szívóágon meg a hóhelyzet is javul akkor benevezek jómagam is. (Ja meg ha az RFV kollégák nem lincselnek meg.)
Ha nem leszek szívóágon meg a hóhelyzet is javul akkor benevezek jómagam is. (Ja meg ha az RFV kollégák nem lincselnek meg.)
tessék jönni :)
Látod?? Erre van az a mondás, hogy zsidónak mindig vásár előtt, parasztnak meg vásár után jön meg az esze! :-P
Szerintem óriási mondás!
Maradok orrvérzésig, de legalább 2 üveg borig :)
Ki kellett volna váltani a kupont...
:)
Újabb találkozó a Bocanovában. Természetesen nem tudjuk meddig tart. :) gyertek bátran, ez nem szekta, illetve még nem. :)
Aki szeretne élni vele, vegye meg gyorsan, ketyeg az óra.
ha márc 31-ig lesz megint tali a Bocanovában, akkor erre érdemes lecsapni!
Én se sajnos.
Csabi viszont nem jött.
Tud valaki róla valamit?
aki beszaladt egy pizzáért, és odaült beszélgetni az asztalhoz, a Sallai Sanyi volt...
honvédban focizott válogatott is volt.
Ricsi sem ismerte meg.
volt ott móka kacagás :)
Bocs... nekem is fárasztó és hosszú napom volt.. reggel 4-kor kezdődött... futás, nav, 2 vizsga, 2 tárgyalás, és utána stocki, majd 230 km haza... szóval legközelebb jobban elengedem magam... és ha ott alszok akkor több pálinka is belefér... :)
Bocs, hogy olyan korán elléptem, de menni kellett. Jó sokáig bírtátok. Miattatok maradt nyitva a bocanova? Volt utána buli?
Ehhez sem értek, de szívesen beledumálok...
A CO2 fagyáspontja -125 celsius fok, a levegőé (nitrogén és oxigén) -200 fok alatt van. Tehát az előbb emlegetett napenergiával most nem melegítünk, hanem hűtünk. Lehűtjük a levegőt -130 fokra, a CO2 kiválik belőle, a levegőt meg visszaengedjük. Ha kell, előtte - szintén napenergiával - újra felmelegítjük. A lehűtött CO2-vel meg csinálunk, amit akarunk. Számomra ez sem egy bonyolult technológia.
Én annyira sokat nem értek a témához, de miután már vannak komoly naperőművek, energia van bőven. Ezzel az energiával csak felmelegíted a tengervizet, és máris desztilláltad, ehhez nem kellenek bonyolult eszközök. A desztillált víz tiszta, és ásványi anyag mentes, ebbe tudsz adagolni bármit. És a színe is teljesen átlátszó, előállítási költsége pedig - a napenergiának köszönhetően - elenyésző.
Jelenleg a szállítással lehet gond, de ha szükséges, építhetünk pont olyan vezetékeket, mint amin az olajat szállítják. Vagy ha elfogy az olaj, akkor ezek a vezetékek pont jók lesznek ilyen célra is.
Már több helyen beszéltek a vízhiányról, de én ilyen egyszerűnek látom a problémát. Akár otthon is, szerzel egy kisebb naperőművet (napcellákat), felforralsz napi 5 liter vizet, és megvan az ivóvized.
Arabokhoz:
"Íme a "mesterséges fa". Ezt is Amerikában tervezik, a jelenlegi elképzelések szerint 50 négyzetméteres felülete lenne, és napi egy tonna szén-dioxidot tudna kivonni a levegőből. A filterei kivehetőek és forró gőzzel kimoshatóak, aztán pedig vissza lehet tenni és működik megint. Az egyetlen még fennálló probléma, hogy a párás trópusokon nem működik jól, mert a pára csökkenti a szűrők hatékonyságát. A "kimosott" széndioxid egyébként sokféleképpen újrahasznosítható, de el is lehet "ásni". Omán alatt például olyan porózus a kőzet, hogy oda remekül be lehetne pumpálni. Ezt tartom a legviccesebbnek az egészben. Hogy az arab olajországok lesznek azok, ahol a kiürült olajrétegek helyére a világ bepumpálja a szennyező anyagokat. "
Tegnap esti kínai témához:
"Képzeljétek azt, hogy beléptek egy kínai lakótelepi lakás fürdőszobájába. Tiencsin városában mondjuk. Elsőre nem is fogjátok érteni, amit láttok. Egyrészt, két csapot találtok majd a kád fölött. Az egyikből ivóvíz jön, a másikból kicsit barna, piszkosnak tűnő, újrahasznosított víz. Másrészt, és ez lesz talán a meglepőbb, az ivóvizes csapból is sötét folyadék fog csöpögni. Azt hiszem, egyáltalán nem lenne kedvetek meginni.
Pedig csak nyugodtan. Kísérleti folyadék, még fejlesztgetik, de azért már iható. Tengervízből sótlanított, ásványmentes víz. Ez lenne maga a jövő. Az ilyen víz és az ilyen fürdőszoba.
Ha ezek után hirtelen egy tudományos-fantasztikus film szereplőiként össze tudnátok menni apró molekulává, bebújva a csaptelepbe, akkor azon keresztül sok száz kilométer hosszú, elképesztő csőrendszerbe jutnátok – Tiencsin városa alatt. Száguldozhatnátok lakások tízezrein át, és a vízvezetékrendszerből nézhetnétek, hogy a sokszor lenézett, de környezetvédelmi szempontból mindenképpen elmaradottnak tartott kínaiak micsoda technikákat fejlesztenek. És mekkora pénzeket fektetnek a jövő iparágaiba.
Azt már régóta tudjuk, hogy adó, befektetési és projekttámogatási könnyítésekkel az elmúlt években szépen átszívták Kínába a világ legnagyobb napelem-fejlesztő cégeit. Most pedig ugyanezt teszik a tengeri víztisztító iparral és víz-újrahasznosítással.
A tiencsini csapokból folyó víz egyelőre kétszer annyiba kerül, mint amennyiért el lehet adni. De sebaj! A hétmilliárd lakosú Föld elkövetkező évtizedei akkor is a vízhiányról, és így a tengervíz sótalanításáról fognak szólni. Aki ezt megoldja, azé lesz a jövő egyik legerősebb iparága. Hát a kínaiak megteszik. Nekik nem gond, hogy most még ráfizetnek. A pekingi kormány milliárdokkal támogatja a norvég, amerikai és szingapúri cégeket (a sókivonó membránok fejlesztésében jelenleg ők a piacvezetők). A külföldiek pedig mennek, mert a saját országaikban senki sem fizet az egyelőre veszteséges technikákért. De kínai pénzből, Kínának fejlesztve meg fogják oldani. És amikor már nyereséges lesz ez az iparág, akkor a világ azt látja majd, hogy a glóbusz legjelentősebb filter, szűrő és membrángyárai mind kínai többségi tulajdonban vannak.
Így megy ez szépen, csendben, észrevétlenül…és persze könyörtelenül!"