KBC forrás
A nap kétségtelenül legfontosabb híre a Rába részvényeire tett 815 forintos állami vételi ajánlat. Több érv szól az állami felvásárlás forgatókönyve mellett és ellen is, de a bejelentés utáni nyilatkozatok alapján a tudatos állami szerepvállalás tűnik igazán valószínűnek. Szokjunk hozzá: ha minden a terv szerint halad, a Rába állami céggé válik, és kivezetik a tőzsdéről.
815 forintos nyilvános vételi ajánlatot tett a Rába részvényeire a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a részvény legutolsó záróára 621 forint volt, ehhez képest az ajánlati ár 31,2 százalékos prémiumot tartalmaz. A magyar állam tulajdoni hányada jelenleg 16,15 százalék, amelynek túlnyomó részét (15,47 százalék) a Nyugdíjreform és Államadósságcsökkentő Alap magánnyugdíjpénztáraktól származó részesedése adja, az ajánlattal az állami tulajdonos célja az összes részvény megszerzése.
A nyilvános vételi ajánlatból kiderül, hogy az állam célja az összes részvény megszerzése és a társaság kivezetése a tőzsdéről, amire meglátásunk szerint minden esélye megvan, így előbb-utóbb kénytelenek leszünk elbúcsúzni a Rábától a BÉT-en.
Miért tűnhet furcsának a Rába állami felvásárlása?
A Rába állami felvásárlása ellen szól, hogy a kormány gazdaságpolitikai feladatai között egyértelmű prioritást élvez az államháztartási hiány csökkentése, aminek látszólag ellentmond egy tőzsdei társaság felvásárlása. A kevesebb, mint 10 milliárd forint nem kicsi, de azért nem is túl nagy összeg, főként a MOL pakett 1,8 milliárd eurós megvásárlásához képest. Az összességében mintegy 9,2 milliárd forintot kitevő vételárat feltehetően a nyugdíjvagyonnal szemben számolhatja el a kormány.
A Rába számára nem ideális az üzleti környezet, az európai tehergépjármű-megrendelések csökkenhetnek 2012-ben, és az észak-amerikai piactól várt bővülés üteme is lényegesen mérséklődött a közelmúltbeli elemzői konszenzusokban, ami természetszerűleg beárnyékolja a Rába kilátásait is. Ezzel együtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint "üzletileg is indokolható" a Rába felvásárlása.
A vételi ajánlat esetleges technikai mivoltára utalt kezdetben, hogy éppen egybeesett az ÁKK mai nagy tranzakciójával, amelynek keretében befektetési jegyeket cserélt részvényekre. Ha az állam lebonyolítja az összes ilyen cserét, akkor bár nem valószínű, de elképzelhető, hogy egyébként is elérte volna az ajánlattételi kötelezettséget hozó 33 százalékos részesedést.
Miért akarja az állam a Rábát?
Az állami szándék komolyságára utalnak a bejelentést követő nyilatkozatok, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a kormány "a hosszú távú stratégiai célok, gazdaságfejlesztési elképzelések mentén erősíteni kívánja az állami szerepvállalást a járműipari ágazatban is".
A Rába többször hangsúlyozta, hogy a magyarországi közösségi közlekedés gépparkjának felújításában komoly szerepet tudna játszani a buszközlekedés terén, de ezen felül a cégnek vasúti járművek építésében is vannak tapasztalatai.
A Rába járműüzletágának egyik legnagyobb vevője a Magyar Honvédség volt, a honvédségi megrendelések ugyanakkor az elmúlt negyedévekben egyszerűen eltűntek a Rába gazdálkodásából. Állami szempontból világos, hogy jelentős megtakarítási lehetőségeket rejthet magában, ha az újabb megrendeléseket már egy "saját" céggel tudja teljesíttetni az állam.
Hende Csaba, honvédelmi miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy "a honi hadiipar újjáépítésében kitörési pont lehet a buszgyártás, vagy olyan tehergépkocsi gyártása, amely képes eleget tenni a katonai követelményeknek is." A miniszter emellett még májusban a korábbiaknál nagyobb volumenű állami megrendeléseket jelzett előre a Rába 1,6 milliárd forintos technológiai központjának átadásakor.
A Rába az egyik legnagyobb magyar foglalkoztató, így a kormány munkahelyteremtésre és -megőrzésre fókuszáló politikájának fontos eleme lehet a vállalat fejlesztése, a munkaerőbázis szinten tartása, vagy akár növelése a Rába számára nem igazán ideális üzleti környezetben is.
A vállalat eszközei között szerepel egy jelentős méretű győri ingatlan is, ami szintén passzol a kormány "nemzeti eszközök elkótyavetyélése" ellen fellépő politikájába. A Rába általában véve is a hazai vállalati szektor egyik kiemelt szereplője, a lépés ilyen értelemben hasonlít a MOL-pakett szintén stratégiai jelentőséggel magyarázott megvásárlásával.
A tranzakció előkészítettségét tükrözi, hogy az MNV Zrt. már megállapodást kötött a 10 százalék feletti tulajdoni hányaddal bíró, "régi" nagy tulajdonossal, aminek keretében a DRB Hicom vállalta, hogy a 815 forintos ajánlati áron biztosan átadja az összes tulajdonában álló részvényt. A tranzakció meg is történt, a DRB ma bejelentette, hogy részesedése nullára csökkent a Rábában.
Összességében a menedzsment korábbi nyilatkozatai is arra utaltak, hogy szívesen fogadnának egy hosszú távon gondolkodó, stratégiai tulajdonost. Pintér István, vezérigazgató pedig a magánnyugdíjpénztári vagyon átruházása kapcsán úgy fogalmazott, hogy az állami tulajdonos megjelenését inkább lehetőségnek, mint fenyegetésnek tartja.
A legutolsó záróárhoz képest a 815 forintos ajánlati ár 31 százalék feletti prémiumot tartalmaz, de valójában ez a tőkepiaci törvényben előírt minimális vételi ár. Az elmúlt 180, illetve 360 nap forgalommal súlyozott átlagára 668, illetve 737 forint, míg az egy részvényre jutó saját tőke értéke (a legutolsó auditált, éves beszámoló szerint) 747 forint. Az MNV Zrt.-vel kapcsolt személynek számító MFB Invest ugyanakkor az elmúlt 180 napban 91 464 darab részvényt vásárolt, a legmagasabb vételi ár 815 forint volt, ez szabta meg a nyilvános vételi ajánlat árát is.
Hogyan tovább?
A mai bejelentések alapján az állami tulajdon már most 27 százalékos, így a többségi (50 százalék plusz egy) szavazati arányt nagyon valószínű, hogy eléri az állam. Egy közgyűlésen ezzel már valószínűleg meglesz a szavazatok 75 százalék plusz egy része is, mivel az állam lesz az egyetlen nagy tulajdonos, emellett nagyon szórt marad a tulajdonosi struktúra, a kisebb befektetők egy része pedig feltehetően nem vesz részt a közgyűlésen, így nem is szavaz.
A 75 százalék és egy szavazat birtokában már elérhető, hogy a társaságot kivezessék a tőzsdéről, ami feltehetően sok kisbefektetőt arra késztethet, hogy felajánlja a részvényeit, hiszen különben illikvid, tőzsdén kívüli papírokat kellene kezelnie. Ez afelé mutat, hogy az ajánlat lezárulta után az állami tulajdon lényegesen magasabb legyen, és meghaladhatja akár a 90 százalékot is. Ekkor az állam élni fog a törvény adta vételi jogával, és megindulhat a megmaradt kisbefektetők kiszorítása a társaságból.
Konklúzió: a mai hírek tükrében már csak idő kérdése, hogy a Rába elhagyja a BÉT parkettjét, és zártkörű, állami tulajdonú vállalatként folytassa működését, ami a magyar részvénypiac szempontjából szomorú, a vállalat menedzsmentje és dolgozói számára viszont akár kedvező hír is lehet.
