A Marcali OTP előtt csaknem két héten át magányosan tüntető Petres Attila meghátrálásra késztette a bankot. A bank elállt kilakoltatási szándékától, a lakás értékesítésével megbízott cég pedig a tüntetés helyszínén kereste fel a tiltakozót egy számára előnyös tárgyalási ajánlattal – tudatta a Magyar Szociális Fórum hétfőn a Széchenyi Hitelszövetség elnökének közlésére hivatkozva.

Barabás Gyula úgy kommentálta Petres Attila sikerét, hogy a legnagyobb hazai pénzintézet kínosnak érezhette adósának demonstrációját, ezért inkább meghátrált. Az esetre jellemzően a faktoring cég előbb tárgyalásra hívta magához Petrest, de a tüntető férfi erre azzal válaszolt, hogy ha akarnak valamit tőle, ők jöjjenek hozzá, mire a cég azonnal hozzá sietett.

„Petres Attila azért tüntetett egyedül, mert sorstársai még mindig nem hiszik el, hogy nincs más lehetőségük, mint hozzá hasonlóan cselekedni, és kezükbe venni ügyeik képviseletét azokkal az érzéketlen pénzügyi szolgáltatókkal szemben, akik napról napra emberek életét lehetetlenítik el, és megfosztják őket jogosan megszerzett otthonuktól. Megálljt kell kiáltanunk ennek az embertelen és undorító/tisztességtelen haszonszerzésnek! Eddig és ne tovább! A pénzügyileg ellehetetlenített és kifosztott embereknek már nincs mit veszteniük. Meg kell állítani ezt a pusztító folyamatot, értelmes jövőt kell adni a gyermekeinknek! Magyarország kormányának cselekednie kell! Cselekedni egy hatalmas ellenséggel szemben, amely az ország jövőjét veszélyezteti. Az emberek erre várnak. Ha a kormány nem cselekszik, beláthatatlan társadalmi következményekkel járhat” – írta Barabás Gyula a Magyar Szociális Fórumnak küldött üzenetében.+++

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=96:meghatralasra-kesztette-az-otp-t-a-marcali-devizahiteles&catid=2:magyar

.

Devizahitelek farizeusainak támadása?- avagy kiütöm a királyt, magamévá teszem a királynét mert a matt nem érdekel!

Devizahitelek, a varázsszó! Örömök és ürömök forrása, öröm a bankárnak, üröm az Adósnak, de mint mindig ahol két nagy ellenérdek találkozott a történelem folyamán bármikor, megjelennek a farizeusok és a szamaritánusok is, ember legyen a talpán aki kiismeri magát, hogy ki kicsoda és ez az oka annak, hogy tollat ragadtam, aminek következményeként, gondolom nem kevés kritika fog érni, de Isten Isten!- a matt nem érdekel.

E „sorstalanság” önként vállalt keresztjeként hordom vállamon a devizahitelek és hitelesek gordiuszi-bogának keresését és némi szerénytelenséggel azt is mondhatnám, hogy a legelsők között, ha nem legelsőként, polgári peres úton és azt megelőzően, minden más törvénytisztelő magatartást folytató eljárást és próbálkozást kimerítettem ez ügyben és ezáltal felelősségem teljes tudatában kijelenthetem, hogy rendelkezek annyi tapasztalattal, hogy véleményt nyilvánítsak ez ügyben és állást foglaljak a farizeusok leleplezésében.

A Tisztelt Adósok jóvoltából hozzám is eljutott, a „Bátor Program”-nak (még jó hogy nem progrom, bár ki tudja, ami késik nem múlik) elnevezett szerveződés híre, amit úgy hirdetnek, hogy

„Segítség a banki hitelkárosultaknak!

Nos kérem szépen, ha a pofátlanságnak nincsen határa és tudjuk hogy nincs, akkor ez az. Kiragadok még egy sort, a legelsőt „éjjeli bátorAki nem hiszi járjon utána: a deviza alapú hitelekkel többszörösen becsapták a bankok az ügyfeleiket

Persze hogy átverték és ehhez asszisztáltak a mindenkori kormányok Gyurcsányostól, Bajnaistól, a forradalmár Orbánig bezárólag, a nagytiszteletű belügyminiszterrel az élen akinek kebel pajtása a főbankár.

Visszatérve a bátrakhoz, a lényeg amivel csak egyetérteni tudok, hogy minél több ember kezdeményezzen polgári peres úton eljárásokat a bankok ellen, ez dicséretes ha már tegnapelőtt megtették volna több száz ezren akkor sem lett volna túl korán, de a bátrak mindezt negyven ezerért szeretnék beugrásonként és utána további húsz ezer magyar forint minden tárgyalás előtti díjelőleg, persze mindez segítség címszó alatt, de további segítségre is számíthatnak az arra érdemesek, mármint részletfizetésre minden hónapban 2 azaz kettő KIVÁLASZTOTT adós négy havi részletfizetéshez juthat, de persze nem ingyen, ma már semmi sincs így, hanem aktivistájává kell válnia a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének. Abból, hogy minden hónapban áll ez a felkínált lehetőség, hosszú hónapokra tervezhetnek a bátrak. A további tarifák a következők, -iratmásolás 25ft/db (az én devizaperem anyaga eddig kb. kétszáz oldalt tesz ki és jó néhányszor lemásoltam már, saját másolóval, kettő forint 60 fillér önköltségen, persze nem segítség címszó alatt) -ügyintézés 2500 Ft/alkalom (sok alkalom lesz), utazás 40Ft/km stb. mindez segítségként feltüntetve.

Arról, hogy mit kockáztat az ügyfél ezt írják a bátrak,

-kereset elutasítása esetén, a pervesztes félnek kell a 6% illetéket megfizetnie, továbbá az ellenfél közel hasonló nagyságú ügyvédi költségét megtéríteni, azt már nem voltak bátrak odaírni, hiszen egyértelmű, hogy a bátraknak megfizettet összegek is a kockázat tárgyát képezik ha veszítenek, de azt odaírták, hogy amennyiben nyernek további követeléseik lehetnek az alperes felé.

A kéményseprők (hogy ma már ezek sem hoznak szerencsét...) és a jogsegély szolgáltatók, sok mindent írnak még a bátor program keretén belül, érdemes elolvasni okulás képpen,

http://batorprogram.hu/ még Makkos Albert közgazdász úr könyvét is kötelező olvasmányként ajánlják, mert aki ezt elolvassa annak kezében lesz a megoldás, lehet hogy már a golyó sem fogja ezután?-mert akkor én is beszerzek egy példányt. Nos kérem szépen eladó az egész világ, a pénz beszél a kutya ugat, a magyar meg béget. Remélhetőleg jó sok birka ki fogja kérni magának, hogy ne bégettessem.

Na de térjünk a lényegre, ugyebár senki sem remélheti, hogy ügyvédek és jogászok pusztán honfiúi szeretetből az ügy mögé állanak (bár vagyunk néhányan szerencsések) , mindenkinek jön a sárga veszedelem havonta, villany és egyéb számla képében, meg hát Krisztus keresztjét sem vitték ingyen. Nem is a tarifákkal van a baj, csupán azzal, hogy valakik haszonszerzés reményében olyan illúziókat keltenek a kétségbeesett emberekben, aminek következtében nem kellőképpen átgondolt költségekbe bocsátkoznak és teszik mindezt anélkül, hogy bizonyítékokkal szolgálnának a nagyérdemű felé, azáltal, hogy nyilvánosságra hoznák azokat a peres eljárásokat amelyeket eddig kezdeményeztek és lefolytattak, ugyanis 2008 óta v(álság) van. Úgy gondolom aki ilyen mértékű küzdelemre szánja el magát úgy, hogy feltehetőleg több szász vagy több ezer jó esetben több tízezer, negyvenezer-plussz bevételt szeretne magáévá tudni be kellene tudnia mutatni az e téren elért eredményeit, értékelhető bizonyítékokkal, hacsak nem most ébredtek fel Csipkerózsika álmukból és esetleg saját hitelszerződéseik tényállását is nyilvánosságra hozhatnák, így minden bizonnyal hitelesebb hitelesekként léphetnének fel.

Írom és mondom mindezt nem más megfontolásból mint abból, miszerint annak ellenére , hogy Magyarországon nem él a precedens jog, de mindenképp útmutató és hivatkozási alap lehetne egy ilyen ítélet. Mert ilyen ítélet nélkül is lehet és kell is hordóra állva kiabálni jó hangosan, de aki ilyen bizonyítékot fel mutatni nem képes, azt mindenki hajtsa el a sunyiba de tüstént ha negyven ezret kér az amúgy is bizonytalan kutya vacsorájáért és a többiről még nem is beszélve.

Az ügyben való tapasztalanságuk abból is látszik, amit a 6. pontban az ügyvéd munkája alatt

írnak.

„Az ügyvéd a hitelszerződést, semmiségre hivatkozva megtámadja a bíróságon”

„nem kell megelőlegezni az ügyfélnek” Az ügyvéd illeték feljegyzési jog kérelmet terjeszt elő, így az eljárás 6% illetéket, na valahogy így lettek az emberek csőbehúzva a hitelekkel is, jó esetben nem kellet előre megfizetni semmit, csak utólag, de akkor mindent.

Summa summárum, azt hiszem nem lövök bakot ha azt mondom, kibújt a szeg (i)zsákból, de annyira, hogy még a lóláb is kilóg.

E díszes uraknak és hölgyeknek az Echo Tv is biztosít kellő megjelenési felületet, ahol Vámos úr elmondja a tutit, kb . egy hete is vetítették hogy ha mindenki arra vár, hogy valaki példával elől járjon akkor majd Ő, majd Ő be fogja, értik ugye?-be fogja majd perelni a Raiffeisen bankot. Hát eddig miért nem tette? Elég nagy baj, ha vannak még emberek akik példaképeiket a néphülyítő dobozban vélik felfedezni. Ezúton is üzenem Vámos úrnak, hogy mi megtettük mindezt már több mint két éve. Jó reggelt! De ha már így kitértem, nem állom meg, hogy egy szót ne írjak Szaniszló úrról is, aki ugyancsak az Echo tv megmondó embere és mit ne mondjak, néhányszor még engem is majd levett a lábamról és megdobogtatta a szívemet, könnyet csalt a szemere és ezt nem szarkasztikusan írom, de mindezt tette mindaddig amíg az eszem oldalba nem vágta a szívemet.

Mert ezek az adások a mély altatás kígyómérgei, a „bátrak programjától” is nagyobb farizeusok. Mielőtt a sok megvezetett a torkomnak ugrana, hadd idézzek egy sorocskát Szaniszló úrtól, „fölszámolták a rablóprivatizálással a gazdaságunkat””munkahelyek nélkül maradt a magyarság tetemes része” Ugye milyen igazakat beszél az úr, de még mennyire. Ezért írtam, hogy sokszor meghatódtam tőle. De az úr azt már nem feszegeti, hogy kinek a dombján mondja mind ezt, annak a Széles úrnak a dombján aki aktívan részt vett ebben a rablóprivatizálásban és abban hogy a magyarság munkahelyek nélkül maradt, Ikarusz és Videoton, hogy csak a két legnagyobbat említsem.

De a sorból nem hagyhatom ki a Jobbikot sem, akik legutóbbi nyílt levelem után személyes konzultációra kértek fel, ami természetesen elmaradt. Ők is előszeretettel hivatkoznak a már érvénytelen szerződésekre, első fokú ítéletekre amit a PSZÁF kezdeményezett, íme egy rövid levél részlet amit nekem címzett az érintett Országgyűlési képviselő...

„Nem szeretek indexre hivatkozni, de itt van a tegnapi kérdésünk egyik alapja:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/13/kozerdeku_pert_nyert_a_pszaf/

Az említett cégek közül 3 devizahitelezéssel és gyorskölcsönökkel is foglalkozik, ezeket a konstrukciókat érintette a per. Annyi igaz, hogy még nem jogerős. De az ítélet jelzés értékű, és nem mondtunk hülyeséget.”

Hát dehogy nem, érdemes megnézni kik ellen indított eljárást a PSZÁF és miben, ugye nem látják Csányi urat sehol a felsoroltak között, na hát erről van szó, a beáldozható kicsi bátrakról , akiknek a pofátlansága még a nagyokén is túltett és ezt érinti mindössze, nem magát a devizahitelt mint megnevezést és eljárást. De a politikusok szájából jól hangzik úgy általánosságban, mert sokan nézik és kevesen értik.

Mindezek nem szolgálnak más célt mint a további időhúzást és az altatást, a nem létező remény életben tartását, hogy van és lesz megoldás, mert a hatalomnak nincs nagyobb félelme mint a reménytelen tömegek ébredése.

Kritikám befejezése képpen elmondhatom, hogy mindez a deviza témáról való (mellé) beszélés, ami valós részleteket is tartalmaz csak azt szolgálja, hogy semmi meg ne változzon. Mert meg kell nézni kik mondják, kikkel mondatják el és hol, azt amit a nép hallani akar és ezáltal vár, vár valamire ami jó lenne ha eljönne, de sajnos nem fog eljönni áldozathozatal nélkül.

E kritika, szösszenetnek indult, de jó hosszú lett pedig igen csak visszafogtam magam, úgyhogy ejtek néhány szót a valós dolgokról is még ha nem is annyira bátor mint a bátraké.

Elsősorban azt, hogy kell és érdemes perelni a devizaszerződéseket, de csak annak aki ennek költségeit fedezni is tudja és hajlandó is akár perveszteség esetén, mert a banknak sem egyszerű beinteni de a bírósági illeték bahajthatóságát még nehezebb megúszni, abban az esetben ha valaki a „bátrak” által javasolt illeték feljegyzési jogot vállalná, amit én nem javaslok, hacsak nem tett fel mindent egy lapra, hogy vesztés esetén hontalan és nincstelen lesz élete végéig és nem lesz mit rajta behajtsanak. Azt sem ajánlom sőt egyenesen lebeszélem, hogy a szerződés egészét megtámadják, csakis a szerződés részleges érvénytelenségét kell kérni, ami a deviza árfolyam különbözetére vonatkozik. Így a felvett hitel összege nem esik illeték számítás alá, felesleges kockázatot értelmetlen bevállalni, ugyanis azt senki sem vonhatja kétségbe hogy felvett tíz milliót, ha felvette. De ha a teljes szerződés érvénytelenségét kéri, akkor ennek az összegnek az illetékét is meg kell előbb vagy utóbb fizetnie, pervesztés esetén.

A tisztelt „bátrak” társasága az értékmentés menüpont alatt olyan tanácsokat adnak, becsületükre legyen mondva ingyen, hogy az Adósok lehetőleg saját maguk gondoskodjanak vagyontárgyaik értékesítéséről, mivel ezzel is néhány törlesztő részlet megoldható. Bruhaha, ki áll ezek mögött Soros vagy Csányi?

Emberek, ha valaki már a törlesztőjét csak a vagyontárgyai értékesítéséből tudja fizetni, ésszerűbb, ha az így befolyt összeget a „menekülési” útvonalra fordítja. Lehetőleg a gyermekek nevére, ha ez lehetséges, vidéki olcsó födelet megvenni, ahová biztonságban meghúzhatja magát a család. Falvakon ahol van óvoda iskola, még viszonylag olcsón, akár egy millió alatt is lehet kis házat venni, ami biztos pontja lehet egy családnak. Fontos úgy megvenni az ingatlant, hogy nagyszülő, keresztszülő stb. legyen a vásárló, aki nem érintett a hitelben, hogy a behajtó cég ne tudjon utána nyúlni.

Másik fontos dolog, azok esetében akik rendelkeznek biztos, fix jövedelemmel, ha az elárverezett ingatlan nem fedezi a virtuális költségeket és ez az adósok 99%-nál már nem fedezi, akkor a bank letiltatja a jövedelem 30-40%-át akár évekig vagy évtizedekig. Erről írtam bővebben többek között itt

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/06/magyarorszagi-banki-adosok-erdekvedelmi.html

Ebben az esetben két dolgot tehet az Adós, de meg kell előznie a bank letiltási bejegyzési jogát. Ezért ha már látszik az elkerülhetetlen, akkor gondoskodni kell arról, hogy közjegyző előtt elismeri azt a tényt, hogy szülőtől, gyerektől, anyóstól, apóstól felvett X összegeket amit nem tudott visszafizetni ezidáig és kéri a jövedelméből tiltsák le. Ebben az esetben a bank a sorban állási elvet követi és várnia kell, amíg ezen letiltások fedezik a „kölcsönkért” összegeket. Persze mindezt ésszel és tisztességesen, demokratikusan, csakis az igazságot állítva, mert a valótlan állítást a törvény bünteti.

A másik lehetőség abban az esetben, ha kiskorú gyermekek vannak, egy különélési nyilatkozatot csináltat az Adós és kéri ez alapján a gyermektartás letiltását a jövedelméből, ezáltal a gyermekek nagykorúvá válásáig a végrehajtó nem férhet hozzá a jövedelemhez, de ezt is csak a valóságot állítva stb.,stb.

Mindezt fontosnak tartottam leírni, mindaddig amíg valaki nem számol fel ezért is valamennyi magyar forintot.

A két évnyi peranyagomat több társaság rendelkezésére bocsájtottam okulásként és az a kevés használható érv amit a negyven ezres beugróért kínálnak elég ismerős számomra, de nem merném elhinni, hogy ebből lenne mert én ingyen és önzetlenül „bocsájtottam közszemlére”.

Amit magányos harcosként meg lehet tenni azt megtesszük, rendszeresen tájékoztatjuk a térség nagyhatalmának miniszterelnökét a fejleményekről, meg a nemzetközi médiát is angol és orosz nyelvű irományainkkal. Na nem azért mintha tőlük várnánk a megoldást, mindezt nekünk kell megoldani, de jó ha tudnak róla és tudnak.

Egyre kevésbé hiszek abban, hogy demokratikusan ezt meg lehessen oldani, pedig engem senki sem vádolhat azzal hogy minden tőlem telhetőt meg nem teszek ez ügyben. De mikor az eszközök kimerülnek és az altatódalok már nem hatnak, akkor jön az élet halál harca, az életért és a halálért.

Végszóként „bharáthaimnak”, akik annyiszor számon kérték és szememre vetették, hogy miért nem vagyok részese a nagy összefogásnak, ezúton üzenem, Hát Ezért! Farizeusok országa lettünk. Heil Hitel!

Kásler Árpád a BAÉSZ elnöke.

2011 július 16.

.

OTP Bank Nyrt

Budapest

Alulirott Horváth Ferenc Antalné, 1951.09.25. 6120,Kiskunmajsa Gépállomás u.14 szám alatti lakos , ügyvédem és továbbá Dr. Damm Andrea Jogász és Dr. Léhmann György Ügyvéd segitségével az alábbi témákban szeretnék informáciokhoz jutni, és a kérdéseimre kérem válaszoljanak.

az egyoldalú szerződés módositásokat abban az esetben,ha garanciaként jelzáloggal terhelt ingatlan van beállitva.Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta (2004.május.1.) az Európai Unió joga

Kapcsolodó kérdéseim a következők:

--Önökre mint Bankra vagy pénzintézetre vonatkoznak az Unió által meghatározott jogok és törvények?

--Vagy Önöknek ezeket nem kötelesek figyelembe venni, és betartani?

Önök kötelesek a szerződésben meghatározni. Ugyanis olyan szerződés két fél között tartós jogviszonyban hosszú távon nem maradhat fent ahol az egyik szerződő fél nem tudja a másiknak megmondani,hogy mennyi lesz a maximum fizetési kötelezettséged a CHF-el szemben.--A Polgári törvénykönyv szabályai illetve iránymutatásai szerint a CHF árfolyamalapértékének és az árfolyam alapján számitott tartozásnak a

Hiszen észszerűtlen szerződéskötésbe senki nem akar belemenni.

--Kérem mutassák meg az összes befizetett összeg illetve előirányzott összeg jogalapját,összegszerűségét,indokát,az összes egyoldalú szerződés módositásokról.

szerint ennek a változásnak alapos indokát kell adni, gazdaságilag okszerűnek kell lenni és nem a bank saját belső költségstruktúrája az irányadó hanem az adott jogviszonyból eredő kötelezettségeinek vagy költségeinek a keletkezése. - mivel ha a szerződő fél ezt alá is irta a

Kérem Önöket ezek alapján indokolják meg nekem jogilag akceptálható módon az összes szerződés módositásukat és mutassák meg nekem az összes törlesztő részlet befizetéseimnél lévő (dátum,hónap,nap) aznapi CHF árfolyamukat mivel szeretném tudni és leirva látni, hogy az aznapi Önök által előirt árfolyam az valóban az adott piaci árfolyam volt-e, és nem valami generált árfolyam volt. Saját kutató munkánk egy átlagos kb.-i 15 %-os eltérést állapit meg.

Továbbá kérem Önöket a CHF alapú jelzáloghitelem megkötése és a mai nap közötti esedékes törlesztőrészlet mennyi volt. Ezt tessék nekem kiszámitani a szerződésben foglaltak alapján, mivel ezt kiszámitani nem tudom ugyanis ezek kiszámitásához szükséges tényezők között szerepelnek olyan tényező amik a bank hatáskörére tartozik.

Sem a kiskunmajsai sem a kiskunhalasi Otp fiókokban semmiféle felvilágositást ezen ügyekben nekünk senki nem tud adni sajnos.

Jelen levelemet megkapja :

■OTP Bank Nyrt

■PSZÁF Budapest

■Gazdasági Versenyhivatal

■Smitt Pál Köztársasági elnök

■Dr.Orbán Viktor Miniszter Elnök

A levelemhez csatolom ügyvéd által kidolgozott észrevételeinket, amit jogi paragrafusokkal támasztottunk alá és kérem Önöket, ezeket figyelembe véve érdemben tájékoztassanak bennünket.

Kiskunmajsa, 2011-07-12

Az euróhitelesek is retteghetnek? Ez jön a kamatemelés után

A devizaárfolyam folyamatosan a hitelesek figyelmének középpontjában áll az újabb és újabb csúcsokat döntögető svájci frank miatt, a kamatváltozásoknak azonban jóval kisebb figyelmet szentel a közvélemény. Pedig egy 1 százalékpontos kamatemelés csaknem 10%-os emelkedést is okozhat a törlesztőrészletekben, ahogy cikkünkben látni fogjuk. Ráadásul a nyár elején tető alá hozott "adósmentő csomag" csak az árfolyamkockázattal szemben védi meg átmenetileg az adóst, a kamatkockázatra nem nyújt orvosságot. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatot emelt, így ismét aktuális kérdés: mennyit éreznek meg az euróhitelesek a jegybanki kamatemelésből? És vajon mi vár a frankhitelesekre?

http://www.penzcentrum.hu/hitel/az_eurohitelesek_is_retteghetnek_ez_jon_a_kamatemeles_utan.1028970.html

2011. július 11. - 09:24

Kártérítési keresetet nyújthatnak be azok, akiktől elvették az otthonukat

Budapest, 2011. július 11. hétfő

Ügyvédi keresetlevél-minta látott napvilágot arról, milyen alapon indíthat kártérítési pert a közjegyzővel szemben az a hitelkárosult, akit már kilakoltattak otthonából, illetve akinek a kára nem az elvesztett lakásból, hanem az indokolatlanul és folyamatosan emelkedő törlesztő részletek viselése folytán következett be – adta hírül a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal hétfőn.

A Léhmann György ügyvéd nevéhez fűződő keresetlevél-minta abból indul ki, hogy a közjegyző a hitelező által vezetett számlák és bizonylatok alapján vállalta, az adós elleni, bírósági végrehajtás megkerülésével történő végrehajtás érdekében a hitelező felkérésére közokirati tanúsítványt ad ki. Márpedig a közjegyzőnek fogalma sem lehet arról, hogy milyen valós, vagy valótlan, tisztességes vagy tisztességtelen szerződési feltételek alapján létrejövő számszaki adatok alapján intézkedik az érintett kilakoltatásáról. A valós adatoknak ugyanis kizárólag a hitelező van a birtokában, s mivel ezeket az adatokat nem tette hozzáférhetővé sem a hitelezettnek, sem pedig a közjegyzőnek, a közjegyző ellen kártérítési kereset nyújtható be eljárása miatt.

Keresetlevél-mintájában Léhmann György hivatkozik az 1991. évi XLI. Törvényre, amelynek 3. § (1) szerint A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, különösen akkor, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. (2) Ha pedig a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

Az ügyvéd szerint a közjegyző tisztességesnek fogadta el azokat a hitelszerződési feltételeket, amelyeket a Fővárosi Bíróság 15.G.41074/2010/25. számú, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 4 hitelintézet ellen hozott április végi ítéletében tisztességtelenné nyilvánított. Mivel a közjegyző a kölcsönszerződéshez tartozónak nyilvánította a hitelező üzletszabályzatát, felelősséget vállalt az üzletszabályzat törvényességéért is, melyről most kiderült, hogy tisztességtelensége miatt törvénybe ütközik. A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol, amikor közokiratot készít, a tevékenységével okozott kárért pedig a Ptk. 349. §-a alapján felelősséggel tartozik. Az ilyen kártérítési perek elsőfokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Léhmann ügyvéd azt tanácsolja az érintetteknek, hogy a mintalevelet saját konkrét helyzetükre alkalmazzák.

Kiadta: MSZF SZK

.

"gazság ami velünk történik még sem tudjuk magunkat megvédeni!" és "Tehát ha nyerek is vesztek mivel olyan összeget is kifogásolnom kell amit nem is kifogásolok nevezetesen a felvett hitelösszeget"

Kedves Anita!

Anyukám hívta fel a figyelmemet a deviza hitelekkel foglalkozó adásaira. Néhány hete elhangzott egy mondat ami nagyon megütötte a fülem, mivel a bíróságok pártatlanságával és segítő szándékával volt kapcsolatos.

Sajnos el kell mondjam , hogy ez egyáltalán nem állja meg a helyét!

Mi 2010. 01 -ban adtunk be keresetet a Pesti Kerületi Bírósághoz az BANK ellen mivel a kamatok duplájára emelésével lehetetlenné tette a törlesztő részletek megfizetését így az egyik hitelünk felmondásra került a másikat visszafizettük egy lakás eladásából.

Azért annak is meg volt a pikantériája mivel a 2008-ban felvett 9.2 M FT helyett 13,8 M Ft -t kellett megfizetnünk tehát a lakás árából nem maradt semmi holott önrésszel vásároltunk. Összesen a két hitel törlesztése 158.000 Ft/ hó volt még 2008-ban , de 2009. 02-ra ez az összeg 330.000 Ft / Hó lett.A különbözet 2/3-a a kamatemelés, 1/3-a az árfolyam.

Kértük a bíróságot , hogy számoltassa el a bankot és állapítsa meg a kárigényünket. Elutasítottak , mivel szerintük nem perelhetünk a kár összegére csak a teljes hitelösszeggel együttesen és egyébként sem ők az illetékesek hanem a Fővárosi Bíróság mivel az összeg nagyobb , mint 5 M Ft.

Tehát ha nyerek is vesztek mivel olyan összeget is kifogásolnom kell amit nem is kifogásolok nevezetesen a felvett hitelösszeget.

A Fővárosi Bíróság ugyan átvette az ügyet , de addig sem a perfeljegyzést nem engedte sem a tárgyalást nem tűzte ki míg a perköltséget (900.000 Ft) meg nem fizetem. Költségmentességért folyamodtunk és egyidejűleg kértük az ingatlanra a per tényének a feljegyzését. A költségmentességet megkaptuk , de a perfeljegyzést elutasították mégpedig azért mert szerintük a keresetünk nem tulajdont érintő kérdés!!??

Leesett az állam!

Fellebbeztünk , 8 nap volt rá. 3 hónap után tegnap kaptam meg a választ a Fővárosi Ítélőtáblától , ismét elutasították a kérelmet.

Ma amikor Magyarországon minden tyúkpert bejegyeznek a tulajdon lapra amit a szomszédok egymás ellen folytatnak a bíróság nem látja indokoltnak a helyzet tisztázásáig , hogy védelmet nyújtson a megkárosított félnek. Panaszkodnak ,hogy tengernyi az ügyük , de kényszerítenek egy újabb kereset benyújtására ami a végrehajtás leállítására szolgálna , egyébként 125.000 Ft az ügyvéd díja és a kimenetele kétséges mivel ez is a bíróság jókedvétől függ .

Ebben a helyzetben mire számíthat a magyar állampolgár? Van Uniós irányelvünk van hibás banki termékünk a csapból is az folyik , hogy gazság ami velünk történik még sem tudjuk magunkat megvédeni!

A Kormány hosszas tépelődés után keblére ölelte a bankárokat , talán fél , hogy ha egy bíróság véletlenül nekünk adna igazat akkor nekik kell kifizetni a kártérítéseket mivel a kormány nem vette át az egyébként kötelező EU-s szabályozást. A bíróság viszont abban bízik , hogy ha hagyja elvenni a lakásokat akkor az utcáról vagy albérletből már nem lesz kedve a panaszosnak pereskedni tehát nem lesz szükség az állásfoglalásra és minden marad a régiben.

Persze a nevető fél itt is a harmadik a bank mert Magyarország a lehetőségek hazája!

Üdvözlettel: Tóthné

http://devizahiteles.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=107425

Aki csatlakozni akkar a pertársasághoz várják 18 órakor Helyszín: Hotel Touring 1039 Budapest Pünkösdfürdő u. 38

Íme a feljelentés szövege :

Feljelentés

Feljelentés 1. ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 1139 Budapest, Teve utca 4-6. Tisztelt Nyomozó hatóság! Alulírott ……….. „devizahitelt” nyújtó bankok és pénzintézetek által elkövetett, álláspontom szerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagyértékű kárt okozó csalás bűntettének elkövetése miatt f e l j e l e n t é s t teszünk, kérve az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását. Későbbi polgári jogi igényeink érvényesítése érdekében indítványozom az elkövető minden érvényben lévő, valamint lejárt, vagy már bármely behajtó-, illetve követeléskezelő cégnek továbbértékesített deviza alapú hitelszerződésének semmissé tételét, továbbá az ezen szerződésekkel kapcsolatban elindított bírósági- és egyéb végrehajtások felfüggesztését, beleértve a különböző követeléskezelő, behajtó cégeknek rendelkezésére bocsájtott e témakörbe sorolható minden jellegű ügyleteinek felfüggesztését is. Feljelentésem indokaként előadom, hogy az elkövető pénzintézetek ügyfeleiket megtévesztve, jogtalan haszonszerzés céljából, őket tévedésbe ejtve, illetve a mai napig tévedésben tartva, ügyfeleinek is, és az egész társadalomnak, valamint a nemzetgazdaságnak is különösen nagy értékű kárt okozva, csalást követnek el . Megállapításaimat Makkos Albert által szerkesztett „Devizahiteled van?: Kezedben a megoldás!” c. könyvében leírtakra alapozom: ./Forrás: Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezete/ 1./ „A pénzügyi kérdésekben a hitelfelvevők többsége nincs tisztában az alapfogalmakkal sem. Nem valószínű, hogy egyetlen hitelfelvevőnek is elmondták volna a szerződés megkötése előtt, mi a carry trade üzlet, milyen kockázatai vannak? Hol tudja megtekinteni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát? Mi a CDS és mi az FX swap ügylet, és mi köze a banki finanszírozáshoz? Sőt a hitelfelvevők többsége még azt sem tudta, hogy ha az árfolyam módosul, nem csak a törlesztő részlet, hanem a tőketartozás összege is módosul, amely alapján a szerződés akár fel is mondható! Ennek ellenére aláíratták vele a nyilatkozatot, hogy a devizahitelről a tájékoztatást megértette. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy nem értette meg, nem érthette meg, hiszen egy tizen oldalas szerződés egy óra alatti aláírása idején nem lehetett olyan közgazdasági fogalmakat elmagyarázni és megértetni, amelyre legfeljebb csak a közgazdasági egyetem pénzügy szakán keríthettek sort. A lakossági hitelfelvevők megtévesztésének elkerülése érdekében a nyugati országokban nem engednek deviza hitelszerződést kötni. Más kelet-európai országban sem fordult elő, hogy olyan devizahitel szerződést kötöttek volna, amelyben a forrásdeviza jegybanki alapkamata ne lett volna bázisadatként megjelölve.” (11-12 old.) 2./ „A pénzügyi világban ismert a Carry trade üzlet. A befektető alacsony kamatszintű devizában (forrásdeviza) vesz fel hitelt, amelyet a magas kamatszintű országban (célország devizája) fektet be. A hozam a két deviza kamatának különbsége. Forrásdeviza lehet pl. japán jen 0,1 %, svájci frank 0,8 %, USA dollár 0,25 %. Célország lehet pl. Brazília 10,75 %, Oroszország 7,75 %, időként Magyarország is. A kamatkülönbség, mint látható akár 10 % is lehet. A svájci frank és a magyar forint között azonban ma is meg van az 5 %. A carry trade üzlet hozamát három tényező változtatja meg. Az átváltási árfolyam, a forrásdeviza és a célország devizájának kamatváltozása… A magyarországi devizahitelek a Carry trade üzlet naiv formájának minősülnek. Egyrészt naivitás azt feltételezni, hogy a két deviza kamata közötti különbség tartósan (10-20 éven keresztül) azon a szinten marad, mint amikor szerződés megkötésre került. A jegybanki kamat szoros összefüggésben van az inflációval.” (12-13. old.) 3./ A devizahitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatók pénzügyi szakemberei tudták, tudniuk kellett a carry trade fent leírt kockázatát. A pénzügyi szolgáltatók tudják, hogy a svájci frank a dollárhoz képest erősödni fog, azaz magyar forintban többet kell érte fizetnünk, mégis megkötöttek mintegy félmillió ingatlan hitelszerződést, és közel kétmillió fogyasztási szerződést. A pénzügyi szolgáltatót a nyereségvágy hajtotta, ami egészséges törekvés, a hitelfelvevőt pedig a cél eléréséhez szükséges forrás megteremtése hajtotta, ami szintén egészséges törekvés. A két egészséges törekvés során elbeszéltek egymás mellett? Nem!Nem volt egyforma az ismeretük, a tudásuk. Az állam, ill. annak felügyelete, pedig nem töltötte be feladatát, nem zárta ki a visszaélés lehetőségét. (15. old.) 4./ A carry trade üzlet alapfeltétele, hogy a hitelt devizában tartsák nyilván és mindkét deviza alapkamata és az árfolyam ismert legyen, hiszen a két kamat különbségére épül az üzlet. A kockázati elemek, amiket a hitelfelvevőnek ismerni kell: - a forrásdeviza jegybanki alapkamatát, svájci frankhitel esetén a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát - a célország jegybanki alapkamatát, amely a Magyar Nemzeti Bank honlapján megtekinthető - a két deviza közötti árfolyamot, amely az MNB honlapján megtekinthető (15. old.) 5./ „ A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatnak nevezi az alapkamatát. A PSZÁF kiadványa egyértelműen megfogalmazza, hogy a „törlesztő részleteket a külföldi valuta kamatváltozása szerinti változásával” lehet számolni, és ezt számszaki példával be is mutatja. Hasonló a helyzet az átváltási árfolyammal is, amit a pénzügyi szolgáltatók szabályosan alkalmaztak. Ha nőtt az árfolyam, akkor az árfolyam változás mértékével emelték a forint törlesztő részletet. Ha csökkent az árfolyam, szintén a változás mértékével csökkentették a forint törlesztő részletet. Mindkét kiadvány egyértelműen megfogalmazza, hogy a - THM mutató értéke nem tartalmazza a hitel árfolyamkockázatát, és nem tartalmazza a hitel kamatkockázatát, - THM mutató számításba veszi a szerződés megkötésekor érvényes Svájci Nemzeti Bank referenciakamatát, mint kamatszintet, a kezelés költségeket, a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (árfolyamrés), és a konverziós díjat. A PSZÁF, mint a pénzügyi szolgáltató felügyeleti szerve kiadványaiban a megfogalmazás teljesen egyértelmű: A hitel felvevőket csak a Svájci Nemzeti Bank alapkamatának változása és svájci frank árfolyamának változása érinti.” (18. old.) 6./ „Nem vitatható, hogy a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata több millió embert érint, emiatt közérdekű adatnak minősül, amit közzé kell tenni. A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát se egyetlen pénzügyi szolgáltató, se a PSZÁF nem tette közzé, sőt írásbeli megkeresésre sem hajlandó megadni. A hitelfelvevő csak abban az esetben tudja ellenőrizni a pénzügyi szolgáltató részére fizetendő törlesztő részlet összegét, ha a forrásdeviza, jelen esetben a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának szintjét ismeri. A forrásdeviza alapkamatának elhallgatása jogellenes. Ez teremtette meg a pénzügyi szolgáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a szerződések elszámolásánál a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatváltozásától eltérően az új kamatszintet szubjektív alapon állapítsák meg, ami lényegesen nagyobb, mint a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszint változása. A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, mint közérdekű adat elhallgatása, a pénzügyi szolgáltatók részére az elszámolás ellenőrizhetetlensége révén megteremtette a lehetőséget a törlesztő részletek kotlátlan emelésére, amellyel a pénzügyi szolgáltatók – ugyan eltérő mértékben – de egységesen éltek is!” (19. old.) 7./ „A hitel – devizahitel – forrása forintban állt rendelkezésre. A hitel folyósítása forintban történt, és a törlesztő részleteket is forintban fizetik. Ezt a forrást nem kellett svájci frankra átváltani, hiszen forintban lévő forrást forintban fizették ki, ill. forintban fizették vissza. A devizahitel kifejezés csak egy elszámolási mód, amelynél maga az elszámolás sem a devizahitel szabályai szerint történik, hanem a forint hitel körülményeit veszik figyelembe. Az alábbiakban felsorolt tények bizonyítják a svájci frank alapú hitelek forinthitelként történő kezelését.” (25. old.) 8./ „A hitelfelvevő svájci frank alapú hitelt vett fel. A szerződés alapján a tartozását svájci frankban tartják nyilván. A hitelt svájci frankról átváltással folyósították forintban. A forintban fizetett törlesztő részletet svájci frankra váltják át. Az átváltásért minden alkalommal – pénzintézettől függően 1-2 % - átváltási jutalékot számítanak fel. Az ügyfél az alacsonyabb kamat miatt vállalta ezeket a mellékköltségeket, a kamat, valamint az árfolyam kockázatát. Teljesen természetes, hogy a kamat is a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat. A PSZÁF mind 2006. novemberi, mind 2006. szeptemberi kiadványa ezt erősíti meg. A PSZÁF és a pénzügyi szolgáltatók ezzel szemben nem hozták nyilvánosságra a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát, ezzel lehetetlenné téve, hogy a hitelfelvevő a referencia kamat módosulását ellenőrizhesse. A pénzügyi szolgáltatók lényegesen magasabb, szubjektív alapon árazott kamatszinteket közöltek a hitelfelvevőkkel.” (25-26 old.) 9./ „A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, a LIBOR (nemzetközi viszonylatban a bankközi kamat jele) 2008. októberében bezuhant. Az MNB alapkamata és a BUBOR (magyar bankok bankközi hitelének kamatlába) 2008. októberi egy hónapos csúcs után folyamatosan esik. Minden kamatszint esik, csak a pénzügyi szolgáltatók által alkalmazott svájci frank hitelek kamatai emelkednek, és csak 2009. novemberében kezd el szolid mértékben csökkenni. A csökkenés mértéke messze elmarad még a magyar kamatok csökkenésétől is. Ez bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatók – kihasználva a hitelfelvevők szorult helyzetét – szubjektíven állapítják meg a törlesztő részletek kamatát. A lengyel hitelfelvevők adatait mutató diagram bizonyítja, hogy Lengyelországban a hitelfelvevők időnként mintegy negyedét fizetik a magyar kamatszintnek. Ez is bizonyítja, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók kamat meghatározása az ügyfél megzsarolásának elvére épül, és semminemű számítási alapja nincsen. (Figyelemre méltó, hogy az újonnan kötött lengyel devizahitelek kamatlába szigorúan követi a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét. A magyar újonnan kötött hiteleknél ez sem igaz) A diagramokból az is megállapítható, hogy a magyar deviza hitelállomány kamatának semmi köze nincs a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatához és nem hasonlít a magyar BUBOR kamatszintjének alakulásához sem. A magyar devizahitel állomány kamata a minél nagyobb haszon elve alapján alakult.” (29. old.) 10./ „Egyes pénzügyi szolgáltatók esetében már 10,5 %-os deviza kamatszinttel is lehet találkozni, amit természetesen az árfolyam további mintegy 30 %-kal is emelhet. Így a reálértéken kifizetett kamatszint 13,5 %-os nagyságrend körül is mozoghat, amelynél a kamatemelés mértéke 85 %. A pénzügyi szolgáltatók a magas kamatszintet a deviza forrás megemelkedett költségével magyarázzák. Ez teljesen egyértelműen nem igaz! A pénzügyi szolgáltató ugyanis maga határozza meg, milyen forrásból biztosítja az általa nyújtott hitel fedezetét. Nem hiszem, hogy egy cseppet is józanul gondolkodó pénzügyi szolgáltató 7-9 %-ot fizetne a deviza forrásáért, miközben a magyar bankközi piacon 5,8-6,1 %-os szinten tudja biztosítani a fedezetet”. (31. old.) 11./ „A szerződéseknél a kezelési költség szintén CHF-ben került meghatározásra. A kezelési költség árfolyam miatti mintegy 30 %-os emelkedése a pénzügyi szolgáltatók nyereségét tovább növeli. Bár a pénzügyi szolgáltatók magyarországi költségszintje a forintfinanszírozás miatt minimálisan emelkedett, ugyanakkor a kezelési költség az árfolyam emelkedése révén 25-35 %-kal nőtt, ami a pénzügyi szolgáltatóknak 25-35 %-kal magasabb extraprofitot jelent. A Svájci Nemzeti Bank 0,8 %-os referencia kamatszintje mellett a fenti példánál hozott 13,5 %-os kamatszint közel tizenhétszeres díjszint. Előző példánál maradva, a 13,5 %-os kamatszint a BUBOR kamatszintnek több mint duplája. Megismétlem, a lengyel hitelek kamata gyakran mintegy negyede a magyar hitelekének. Ilyen túlárazottság mellett a pénzügyi szektornak szinte lehetetlen veszteségesnek lenni! Ha emellett a nyereségszint mellett veszteségről beszélnek a bankok, akkor valamilyen veszteséget eredményező tranzakció gondolata vetődhet fel. (pl. nem a magyar betétforrást használják fel, hanem a forrást a külföldi anyabanktól kapják és a nyereséget a kamatkülönbség formájában viszik ki az országból.)” (31. old.) 12./ „A bankrendszer nyeresége év végére ( 2010. év) mint egy harmadára csökkent, de ez éppen a duplájára emelt törlesztő részlet miatt alakult ki… A bankrendszer tudatosan teremtette ezt a helyzetet! Ez is csak átmeneti, mert az ingatlan kilakoltatási moratórium feloldása után a Követelések értékvesztése tétel legalább a felére csökkenhet, azaz megduplázódhat a nyereség. A külföldi bankok nem kívánnak Magyarországon fejleszteni. Aki hitelképes, az elrettent a bankrendszer visszaélésétől, és nem vesz fel hitelt, aki pedig nem hitelképes, annak nem ad a bank. A húzóágazat, a hitelezés tehát leállt, ezért is vonják ki a tőkét. A bankrendszer tehát kiemelkedő profitot termelő szerződésállományt hozott létre, Most nincs más, mint a devizahitelesektől beszedni a pénzt. A hitelezés megszüntetésével a bankrendszer nagyon nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot.” (33. old.) 13./ „A devizahitel bevezetése a pénzügyi szolgáltatók részéről egy tudatos megtévesztés volt. A carry trade üzlet nem alkalmas a lakossági ingatlanvásárlások finanszírozására. A pénzügyi szolgáltatók tudták, hogy a svájci frank árfolyam gyengülni fog, mi hamar elviszi a kamatkülönbség eredményét. A felvett hitel visszafizetésére pedig éppen az ingatlanba való befektetés és a részletfizetés miatt nincs lehetőség… Erősen súlyosbítja a helyzetet, hogy a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság közötti jogi kereteinek szabályozásáért felelős állami vezetés – bár tudta – mégsem foglalkozott a probléma megelőzésével. Sőt a 2008. évi jelentős kamatemelés során is csak gyenge, a probléma lényegét nem érintő kikerülhető szabályozás (Magatartási Kódex) született, ami később némi módosítással kormányrendeleti formát is kapott. A jogszabálynak egyetlen előnye volt, hogy megszüntette a svájci frank alapú devizahitelezést. A pénzügyi szektor az ügyfelek becsapása révén kialakított szerződésállománnyal hatalmas nyereségre tett szert, ugyanakkor a hitelállomány törlesztő részleteinek megduplázása révén a hitelfelvevők jelentős részét tönkretette. A szerződések jelentős része felmondásra került. A kormány kilakoltatási moratóriumot rendelt el, ami legalizálja a pénzügyi szolgáltatók törvénytelen módon elért nyereségét. A kormány ígéretet tett a devizahitelesek problémájának rendezésére, amit érezhetően nem tud, vagy nem akar teljesíteni… A hitelfelvevő nem számíthat másra, mint saját magára.” (35. old.) 14./ „Kelet-Európában vannak országok, ahol előfordulnak devizahitelek. Ezeknél azonban a forrásvaluta kamatszintjét megjelölték és eszerint történik meg az elszámolás. Lengyelországban a devizahitelek kamata mindig alacsonyabb volt. Meglepő azonban, hogy Lengyelországban időnként a kamatszint harmada, negyede a hazai kamatszintnek! Magyarországon csak a szerződések neve devizahitel, valójában a felszámított kamatnak semmi köze sincs a forrásdeviza (svájci frank) kamatához, de még a BUBOR árfolyam alakulását sem követi. Így inkább beszélhetünk egy árfolyammal súlyozott, bank által tetszés szerinti kamattal megállapított hitelről, de nem devizahitelről. Ehhez az ország-ellenes, jogellenes állapot kialakulásához a törvények képviseletét ellátó állami szervek is hozzájárultak azzal, hogy feladatukat nem látták el.” (36. old.) 15./ „A pénzügyi szolgáltatók a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát, mint közérdekű adatot, a hitelfelvevők elől elhallgatták, amely miatt nem tudták a kamatszintet ellenőrizni. A közérdekű adat elhallgatása révén nyílt meg a lehetőség arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók valótlan kamat közlése helyzetükkel visszaéljenek, és a hitelfelvevőket olyan mértékű törlesztő részlet fizetésére kötelezzék, amely révén a szerződés forint alapon is finanszírozhatóvá vált. Ezzel a pénzügyi szolgáltató a saját kockázatát és a devizahitel refinanszírozás magas kamatából fakadó többletköltségét átterhelte a hitelfelvevőre. Az ily módon átalakított hitelszerződés révén a hitelfelvevő forint alapú hitelszerződésnek megfelelő költségeket visel, miközben az árfolyam kockázata is megmaradt a részére. A hitelfelvevő szerződési alapja éppen a deviza alacsony kamatszintje volt. Ennek megszűnése oka fogyottá teszi a deviza hitelszerződést, hiszen az árfolyam miatt csak többletköltsége van. A hitelfelvevő nem erre szerződött!” (49. old.) 16./ „A PSZÁF 2006. szeptemberében – a pénzügyi szolgáltatóknál mindenki számára elérhető – tájékoztatót adott ki, amelynek 9. oldalán a következő megfogalmazás található: Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az első-sorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ. Például a Svájci Nemzeti Bank többször megemelte az alapkamatát. De ennek mértéke a forintkamatokhoz képest nem volt számottevő. Nem kétséges, hogy a PSZÁF a Svájci Nemzeti Bank alapkamatát, azaz referencia kamatot tekintette a szerződési kamat vonatkozásában mérvadónak. Ezt a tájékoztatót a PSZÁF készítette, és minden pénzügyi szolgáltatónál elérhető volt. Ezt bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatók is, mint normát elismerték, különben a tájékoztatót nem tették volna ki… A hitelfelvevő abban a hiszemben volt, hogy deviza hitelszerződést kötöttek. Erre utal, hogy a pénzügyi szolgáltató a tartozást devizában tartja nyilván, a törlesztő részletek összegét szintén devizában közli, és mind a hitelösszeg, mind a törlesztő részletek svájci frank árfolyama alapján való átváltását elszámolta. A pénzügyi szolgáltató által alkalmazott kamatláb nem sokkal a szerződéskötés után átlépte a magyar hiteleknél fedezetet nyújtó BUBOR kamatszintjét. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltató magyar kamatszinten finanszírozza a szerződést. A magyar BUBOR kamat szintjének átlépésével a felek között kötött szerződés színlelt szerződéssé vált. (60. ill. 52-53. old.) Ez alapján a pénzügyi szolgáltató a szerződés kötésekor megtévesztette a hitelfelvevőt, hiszen egy kezdetben kedvezőbb kamatláb után forintfinanszírozásra tért át. A Btk. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a svájci frank alapú devizahitellel foglalkozó valamennyi banknak valamennyi ilyen fajta kölcsönszerződésére vonatkozóan a csalás bűncselekményének alapos gyanúja fennáll, és a jól ismert általánosítása folytán bizonyítani lehet a csalást. Valamint arra is tekintettel, hogy a Btk. 138/A § alapján a jelentős kárnak összeghatára 2.000.001-50.000.000.-Ft. között van, ami a több százezer állampolgárt érintő okok végett, Btk. 318. § 1. bek - ben meghatározott, és a 2. bek. c. pontjára tekintettel a 6. bek. b. pontja szerint minősülő csalás bűncselekménye is megalapozott. Emlékeztetőül, a hitelfelvétel menete: A hitelfelvevőnek nincs lehetősége, hogy előzetesen átnézze vagy ügyvéddel átnézesse a szerződést, mert azt a bankok egyetlen egy esetben sem adják ki aláírás előtt. Megjegyzem, az ügyvéd legfeljebb jogi tanácsot tud adni, pénzügyit nem. Az ügyvédnek a szerződés pénzügyi elemzése nem feladata, nem is ért hozzá, ahogy a hitelfelvevő sem. Az aláírásnál a közjegyző ott ül, és várja, a szerződés átolvasását esetleg felolvassa. Nagy többségben még sürgeti is az adóst, mert hamarosan itt a következő hitelfelvevő. (Az ügyfél ezért fizet 38 ezer Ft-ot.) Ebben a sietős légkörben nincs lehetőség arra, hogy a hitelt felvevő a szerződésben olyan elemeket kifogásoljon, netán javíttasson, amelyek a megbeszélés során fel sem vetődtek. (Pl. a banknak jogában áll fél áron eladni a lakást, ha fizetési késedelembe esik az adós) Megkérdőjelezhető a közjegyző jogi szerepe is, ti., hogy nem tájékoztatja az adóst a szerződés aláírásának hátrányairól. Úgy tűnik, egyoldalúan a bank megbízásából jár el a közjegyző, melynek költségét az adóssal fizettetik meg. Tehát felmerül a közjegyző jogi felelőssége is az így létrejött és ellenjegyzett hitelszerződések esetében. A pénzügyi kérdésekben a hitelfelvevők többsége nincs, főleg nem volt tisztában az alapfogalmakkal sem. Egyetlen esetben sem fordult elő, hogy tájékoztatta volna ügyfelét a bank a hitelszerződés megkötése előtt hogy, mi a carry trade üzlet, hogy ennek milyen kockázatai vannak! Nem tájékoztatták, hol tudja megtekinteni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát. Nem tájékoztatták a hitelfelvevőket, hogy mi a CDS és mi az FX swap ügylet, és mi köze a banki finanszírozáshoz. Sőt a hitelfelvevők többsége még azt sem tudta, hogy ha az árfolyam módosul, nem csak a törlesztő részlet, hanem a tőketartozás összege is módosul, amely alapján a szerződés akár fel is mondható! Ennek ellenére aláíratták vele a nyilatkozatot, hogy a devizahitelről a tájékoztatást megértette. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy nem értette meg, nem érthette meg, hiszen egy tizenoldalas szerződés egy óra alatti aláírása idején nem lehetett olyan közgazdasági fogalmakat elmagyarázni és megértetni, amelyre legfeljebb csak a közgazdasági egyetem pénzügy szakán keríthettek sort. A nyugati országokban a lakossági hitelfelvevők megtévesztésének elkerülése érdekében, a lakosság körében nem is engednek deviza hitelszerződést kötni. A devizahitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatók pénzügyi szakemberei tudták, mit jelent a carry trade kockázata. A pénzügyi szolgáltatók tudták, hogy a svájci frank a dollárhoz képest erősödni fog, azaz magyar forintban többet kell majd érte fizetnünk, mégis megkötöttek mintegy félmillió ingatlan hitelszerződést, és közel kétmillió fogyasztási szerződést. Az állam, ill. annak felügyelete, pedig nem töltötte be feladatát, nem zárta ki a visszaélés lehetőségét. A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát egyetlen pénzügyi szolgáltató sem, és a PSZÁF sem tette közzé, sőt írásbeli megkeresésre a mai napig sem hajlandó megadni, holott vitathatatlan, hogy a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata több millió embert érint, emiatt közérdekű adatnak minősül. A hitelfelvevő csak abban az esetben tudja ellenőrizni a pénzügyi szolgáltató részére fizetendő törlesztő részlet összegét, ha a forrásdeviza - jelen esetben a Svájci Nemzeti Bank - referencia kamatának szintjét ismeri. A forrásdeviza alapkamatának elhallgatása jogellenes. Ez teremtette meg a pénzügyi szolgáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a szerződések elszámolásánál a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatváltozásától eltérően, az új kamatszintet szubjektív alapon állapítsák meg, ami lényegesen nagyobb, mint a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszint változása. A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, mint közérdekű adat elhallgatása, a pénzügyi szolgáltatók részére az elszámolás ellenőrizhetetlensége révén megteremtette a lehetőséget a törlesztő részletek kotlátlan emelésére, amellyel a pénzügyi szolgáltatók – ugyan eltérő mértékben – de egységesen éltek is!” Ezzel jogtalan haszonhoz jutottak. Hivatkoznék dr. Szász Károly úr kijelentésére: „„amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom. Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és - eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel." A hitel – devizahitel – forrása forintban állt rendelkezésre. A hitel folyósítása forintban történt, és a törlesztő részleteket is forintban fizetik. Ezt a forrást nem kellett svájci frankra átváltani, hiszen forintban lévő forrást forintban fizették ki, ill. forintban fizették vissza. A devizahitel kifejezés csak egy elszámolási mód, amelynél maga az elszámolás sem a devizahitel szabályai szerint történik, hanem a forint hitel körülményeit veszik figyelembe. Ezt bizonyítja a kormány rendelet: „A mérlegtételek értékelése 9. §(19) Beiktatta: 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit először a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. A 2007. évi üzleti évről kész......ített beszámolóra is alkalmazhatók. Lásd: 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § (1)–(2). A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §¬ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.” A hitelfelvevő svájci frank alapú hitelt vett fel. A szerződés alapján a tartozását svájci frankban tartják nyilván. A hitelt svájci frankról átváltással folyósították forintban. A forintban fizetett törlesztő részletet svájci frankra váltják át. Az átváltásért minden alkalommal – pénzintézettől függően 1-2 % - átváltási jutalékot számítanak fel. Hivatkoznék „A devizaalapú hitelek esetében számolt kamat kisebb, mint a forinthitelek kamata, ezért volt kedvezőbb a lakosság számára ezeket felvenni, illetve ezért tudták a bankok könnyedén értékesíteni. De nem egyszerű kamatelőnyről van szó, hanem tudatos banki politikáról, mert a monetáris rendszer más, mint ahogy gondoljuk, és ha felismerjük a rendszert, látszik, hogy ez nem a javunkra történik, hanem ellenünk.” „Amikor Magyarország a pénzügyi rendszerét kívülről jövő eszközökre alapozza, akkor azok szabják meg a feltételeket, akik az eszközöket adják. A devizában hitelezés nem a kamat-különbözetért van, hanem hogy a külföldről az országba szívott valuta vissza menetelének a kockázatát hárítják át a lakosságra.” Az ügyfél az alacsonyabb kamat miatt vállalta ezeket a mellékköltségeket, a kamat, valamint az árfolyam kockázatát. Teljesen természetes, hogy a kamat is a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat. A deviza hitelszerződések újdonságot jelentettek a pénzpiacon. A hitelfelvevők alapvetően az új termék megjelenéséből egy tételt fogtak fel: a kamat lényegesen alacsonyabb, mint a forint hitel kamata. A hitel felvevők csak olyan személyekkel találkoztak (bankfiók alkalmazott, hitelügynök) akik maguk sem voltak felkészültek, képzettek. Annyit értették, hogy a két ország kamatkülönbsége miatt kedvezőbb a deviza alapú hitel kamat. Nem tudták átlátni cerry trade üzlet kockázatát, amelynél biztosra vehető, hogy hosszú távon elvész a szerződéskötéskor meg lévő kamatkülönbség. Még ügyvédek sem vették észre, vagy nem is akarták, hogy a szerződésekből hiányzik a forrás valuta kamatszintje. (nem csoda, hisz az ügyvéd nem pénzügyi szakember) Az sem tűnt fel hosszú ideig senkinek, hogy a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata sehol nem érhető el. Magyarországon eddig nem fordult elő, hogy egy szektor tudatosan és szervezetten becsapta volna az állampolgárokat! A deviza hitel bevezetése a bankok részéről egy tudatos megtévesztés volt. A carry trade üzlet nem alkalmas a lakossági ingatlan vásárlások finanszírozására. Bankok és vezetőik nagyon jól tudták, hogy a svájci frank gyengülni fog, ami hamar elviszi a kamat különbség eredményét. A felvett deviza alapú hitelek visszafizetésére pedig éppen az ingatlanba való befektetés és a részletfizetés miatt nincs lehetőség. A „deviza alapú” hitel tehát csak egy vonzerő, reklám fogás volt a nagyobb számú hitel felvételre a bankok részéről. A banki erőfölény 2008-tól a törlesztő részletek túlzott emelkedését vonta maga után. A megváltozott hitelezési feltételek miatt a hitel felvevőnek esélye sincs az erőfölényükkel visszaélő bankoktól való elszakadásra, emiatt a piacon nem alakult ki árverseny, ami a kamat további emelését eredményezte. Erősen súlyosbítja a helyzetet, hogy a bankok és a lakosság közötti jogi keretinek szabályozásáért felelős állami vezetés – bár tudta – mégsem foglalkozott a probléma megelőzésével. A bankvezetők és a pénzügyi szektor az ügyfelek becsapása révén kialakított szerződés állománnyal hatalmas nyereségre tett szert, ugyan akkor a hitel állomány, törlesztő részleteinek megduplázásainak révén a hitel felvevők jelentős részét tönkre tette. Szerződések jelentős része felmondásra került. A kilakoltatási moratórium feloldása után a „Követelések értékvesztése” tétel legalább a felére csökkenhet, ez azt jelenti, hogy megduplázódhat a nyereségük. A külföldi bankok nem kívánnak Magyarországon fejleszteni. Aki hitelképes, az elrettent a bankrendszer visszaélésétől, és nem vesz fel hitelt, aki pedig nem hitelképes, annak nem ad a bank. A húzóágazat, a hitelezés tehát leállt, ezért is vonják ki a tőkét. A bankrendszer tehát kiemelkedő profitot termelő szerződésállományt hozott létre. A hitelezés megszüntetésével a bankrendszer nagyon nehéz helyzetbe hozta a magyar gazdaságot.” Fentiek alátámasztják, hogy a pénzügyi szolgáltató a szerződés kötésekor megtévesztette a hitelfelvevőt, hiszen egy kezdetben kedvezőbb kamatláb után forintfinanszírozásra, tért át, magas kamattal. Idézve Dr. Kotz László -- Prof. Dr. Prugberger Tamás Gazdasági jogászok, a Professzorok Batthyány körének tagjait: Fentiek alapján: Teljes mértékben kimondható a bankok megtévesztő magatartása, valamint büntetőjogi felelősségük a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén. A megkötött deviza alapú kölcsönszerződések tisztességtelenek, egyoldalúak, érvénytelenek, (semmisek). Kimondható, hogy a bankvezetők követtek el visszaélést, csalást a hitelezői magatartásukkal megtévesztették a hitelfelvevőket, mely nem csak polgári jogi következményekkel járnak, ha nem büntető jogi következményekkel is. A Btk. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a svájci frank alapú devizahitellel foglalkozó valamennyi banknak valamennyi ilyen fajta kölcsönszerződésére vonatkozóan a csalás bűncselekményének alapos gyanúja fennáll, és a jól ismert általánosítása folytán bizonyítani lehet a csalást. Valamint arra is tekintettel, hogy a Btk. 138/A § alapján a jelentős kárnak összeghatára 2.000.001-50.000.000.-Ft. között van, ami a többszázezer állampolgárt érintő okok végett, Btk. 318. § 1. bek - ben meghatározott, és a 2. bek. c. pontjára tekintettel a 6. bek. b. pontja szerint minősülő csalás bűncselekménye is megalapozott. A leírtak alapján, illetve büntető eljárás megindításához alkalmas feljelentési iratnak megfelelő formátumban kérelmezem az ORFK-tól a nyomozás elrendelését és lefolytatását az összes bankvezető ellen. Ugyancsak kértem az ORFK-t a károsultak nagy száma részére javasolja ügyészségi perindítási lehetőséget figyelembe véve arra, hogy a jogtalanul megállapított törlesztő részletek átszámításának eredményétől függően a Ptk. 366. § jogszabályhely alapján kezdeményezzen az ügyészség végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási peres eljárásokat azzal, hogy az eljáró bíróságtól a folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztését kérelmezzék. Az elkövető szándékos magatartásával jogtalan haszonszerzés végett több millió állampolgárt tévedésben tartott és a cselekmény elkövetésével okozati összefüggésben sokmilliárdos kárt okozott közvetlenül a hitelfelvevőknek, melynek káros következményeit közvetve az egész társadalom és az államháztartás is kényszerül viselni. Kérem a tisztelt Nyomozóhatóságot feljelentésem alapos vizsgálatára, az abban foglaltak teljesítésének mielőbbi előmozdítására. Kelt: ………………………………………

A Lego :))

Muraközy Balázs Adósmentés száznyolcvannal címmel írt cikke a Szuverén.hu és a Portfolio.hu oldalain is megjelent. A szerző ebben azt fejtette ki, hogy a kormány adósmentő csomagja elvben csak ideiglenes védettséget ad az erős svájci frank ellen, de ha nem javul a helyzet, akkor lehet, hogy egyszer mégis kimenti az adósokat. A felmerülő játékelméleti problémák pedig megnehezítik az adósok döntését

http://hvg.hu/gazdasag/20110603_devizahitelesek_megmentese_elemzes

Ja, és hallom hogy házakat akarnak építeni a bajbajutottaknak.

Valaki szólhatna az okosaknak hogy a bajbajutottak most is házban laknak. Azon kívül rengeteg lakott,lakatlan eladó ház van az országban amit a jelenlegi piacon nem lehet eladni. Erre még építenek , inkább fizetnék ki a hiteleket. Vajon melyik kész ház építő cég lobbizott ilyen eredményesen?:)

Vsz ennek a csomagnak két fontos eleme van, két céllal jött létre:

1. Kilakoltatási moratórium nem maradhat fenn örökre, és ha megszűnik a lakáspiac ne omoljon össze.

2. Ha már a kilakoltatási moratórium megszűnt akkor legyenek olyan intézkedések is amik politikailag eladhatók. Ezért van pl ez az árfolyam korlát vsz. Értelme elég csekély, de látszatnak jó.

Viszont az eszközkezelő, az , hogy egyszerre nem lehet piacra nyomni a problémás ingatlanokat , nem rossz gondolat .

.Magyar Érdekképviseleti Szövetség Magyar-ÉSz, 2011. június 2., 16:07.FELHÍVÁS

A Magyar Érdekképviseleti Szövetség - Magyar-ÉSZ szervezői június 10-re összehívták a Civil Összefogás Szövetséget a hitelkárosultak és a közüzemi díjhátralékosok tömeges otthonvesztése miatt. Javasolják a Szövetségnek, hogy kezdeményezze a hitelkárosultak pertársaságainak létrehozását a hitelezőkkel szemben, a devizaalapú szerződésekre, mint hibás banki termékre hivatkozva, és segítse elő, hogy a hitelkárosultak kártérítésben részesüljenek. Ezt követően a Magyar-ÉSZ új lakásépítő programot hirdet, helyi befektetési aranyfedezetű pénzzel.

A Jogsegély szolgálat szerint az Európai Unió jogrendje, benne a magyar is, lehetőséget nyújt a hibás termék miatti kártérítésre, beleértve a banki terméket is.

Legutóbb Nagy-Britanniában éltek a jogorvoslás lehetőségével. Május végén egy londoni bíróság 2900 milliárd forintra kötelezte a bankokat, mert egy bizonyos terméknek az összeállítása bizonytalan, megbízhatatlan volt. A károsultaknak a bank kártérítéssel tartozik, mert a kárt, a veszteséget ő okozta – állapította meg a brit bíróság az ítéletében.

A Magyar Érdekképviseleti Szövetség és a Jogsegély szolgálat egyik alapítójaként arra kéri a magyar ügyvéd társadalmat, hogy álljon élére ennek a nemes társadalmi kezdeményezésnek, és haladéktalanul dolgozza ki a hibás banki szerződések megtámadására alapozandó pertársaság jogi részleteit.

A Magyar Érdekképviseleti Szövetség - Magyar-ÉSZ kötelességének tartja, hogy a bajba jutottak védelmében mindent tőle telhetőt megtegyen. Bízva a jogállamban szeretnénk megakadályozni, hogy kisemmizzék a devizakárosult társadalmat tulajdonukból, és elvegyék a fedelet a fejük fölül a július 1-én megszűnő kilakoltatási tilalom után.

A Magyar Civil Társadalomnak és Érdekképviseleteinek lépnie kell a közüzemi díjhátralékosoknak érdekében is, hiszen ezt a jelenséget is a bankok okozták, hiszen a növekvő hitelek törlesztése elvette a családok bevételét, aminek nyomán már nem jutott elég pénz a családi kasszából és a közüzemi tartozásaikat már nem tudták fizetni.

A Magyar Társadalom több mint 1/3-a van kitéve annak a veszélynek, hogy sorsa kilátástalanná váljék azáltal, hogy a kormány a bankokkal kiegyezhet az adósok kárára, hívja fel a figyelmet több civil szervezet és jogvédő.

A Magyar Érdekképviseleti Szövetség - Magyar-ÉSZ június 10-re Civil Összefogás Szövetséget sürget ennek szervezői a társadalmi szervezetekhez, a szakszervezetekhez és a Jogsegély szolgálat munkáját támogató civil erőkhöz küldött üzenetükben.

Helyszín: Hotel Touring 1039 Budapest Pünkösdfürdő u. 38. – június 10 – 16:00-tól

A devizahitelekről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

292. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

293. § Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fogyasztó megtévesztése

296/A. § (1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.

Helyszín: Hotel Touring 1039 Budapest Pünkösdfürdő u. 38. – június 10 – 16:00-tól

.

azért mert nem a huf változott jelentős mértékben, hanem a chf erősödött...

http://stooq.com/q/?s=eurhuf&c=3y&t=l&a=lg&b=0

eurhuf a 2008 évvégi szinteken

http://www.fxstreet.com/rates-charts/currency-charts/

állítsd heti nézetre az eurhuf és chfhuf csartokat és meglátod...

Azt én se tudom,hogy miben bíznak, mert a 10 év alatt lesz 1 millió új közmunkahely programtól sok mindent nem kell várni. Kkv-k jelentős része a tartalékait éli fel vagy jobb esetben vegetál és nullán van. Nem jött az a fránya,egyszeri nagyarányú adócsökkentés sem,pedig milyen jól hangzott a kampányban (akárcsak az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése). Mindenki vár,de mire?! Úgy nem lesz nagyobb a belső fogyasztás,hogy az adófizetők nagy részét adó rétegtől vesznek el. A magasabb jövedelműek meg nem fognak többet költeni azért,mert havonta több marad náluk.

Miért van az hogy az eget rengető „válság” alatt kormányváltáskor a CHF 180 forint volt és az ominózus Szíjártó -Kósa monológ óta nem tudd visszatérni az előző szintekre ?

Miért bízik a kormány abban hogy a most bejelentett megmentő csomag lejártakor a gazdaság talpra áll és a frank tartósan a rögzített ár környékén vagy netán alatta fog tartózkodni?