199 ;)
Az a faktor tavaly szeptemberben volt és idén januárban! :-/
Most más szelek fújnak szerencsére, aminek köszönhetően áramlott némi zseton az Econet 2007 likvidálási alapba. :)
197
csak miattad megy felfelé... hogy ma átlépje a 200-at :)
írd be, hogy vettél, és akkor garantált a 180-as árfolyam :)
Nem, mert más papírokra figyeltem, erre meg nem, így nem tudtam jó áron beszállni.
az elmúlt pár nap nem volt arra elég? :)
ha ma 190 körül zár, akkor a vonalak szempontjából az jó előjel lehet a jövő hétre?
Úgy tűnik.
Mielőtt 200 fölé menne, lehetne benne egy paráztatás.
no, hát akkor most kell az erő összpontosítása, aztán irány fel :)
Pont azért mert (elvileg) Januártól megváltozik a jogszabályi háttér ami nem éppen az újabb eredménynövekedést fogja eredményezni a Pannunionnál, és ha okosak addig adják el amíg növekedik a bevétel és az eredmény! Ha januártól életbe lépnek a változások az eredmény tuti csökkenni fog és nem is kicsit (a mostani szinthez képest).
Elhullóban?
Megháromszorozná a termékdíjként beszedett adókat Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. A kormány egyelőre nem vevő a hulladékfronton galibával fenyegető ötletre.
„Az államtitkár úr előrebocsátotta, hogy az általa ismertetendő koncepcióról a miniszterelnökkel és a vidékfejlesztési miniszterrel összhangban döntés született, így a mostani egyeztetésnek csak a lényegi kérdéseket nem érintő ügyekben van helye” – mondta szeptemberben a tanácskozásról készült emlékeztető szerint Illés Zoltán, amikor a környezetvédelmi termékdíjak szabályozásának új elveit ismertette a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével. Az „egyeztetésen” mutatott államtitkári magabiztosság ellenére az október végén benyújtott költségvetési törvényjavaslatban nincs nyoma a beharangozott – és az érintett gazdálkodók által bírált – változtatásnak.
Az ökoadóknak nevezett termékdíjak egyetlen „zöldítő” tulajdonsága, hogy a többi adótól eltérően ezek megfizetése alól teljes vagy részleges mentességet lehet szerezni, ha a szóban forgó terméket a kibocsátója vagy a forgalmazó a kormányrendeletekben előírt mértékben összegyűjti és hasznosítja. Megteheti azt is, hogy a hasznosítással úgynevezett koordináló szervezetet bíz meg, amely a termékdíjnál jóval kisebb tarifáért átvállalja a kötelezettséget. A koordináló nem maga kezeli a hulladékot, hanem a beszedett úgynevezett licencdíj egy részét továbbadja a begyűjtőnek és a feldolgozóüzemnek (például papírgyárnak, műanyaggranulátum-gyártónak), amelynek így már megéri a szennyezett, egyéb hulladékokkal kevert másodnyersanyag válogatása és felhasználása. A termékdíj elég nagy ahhoz, hogy az olcsóbb licencdíjból is fussa a feladatra, a legtöbb kötelezett ezért szerződött a koordinálókkal, amelyek mostanra meglehetősen látványos eredményeket értek el (lásd táblázatunkat).
Csakhogy rendkívül rossz hatásfokkal. Mint a Deloitte Zrt.-nek a Nemzetgazdasági Minisztérium számára készített tanulmányából kitűnik, a termékdíjbevétel tavaly 29 milliárd forintra rúgott – az ezzel összefüggő hatósági előírások miatt szükséges nyilvántartások viszont 32 milliárd forintnyi adminisztrációs költséget okoztak az érintett vállalkozásoknak. Vagyis többe kerül nekik ez az adónem, mint amennyi állami bevétel keletkezik belőle. A bürokráciára egyebek mellett jellemző, hogy a termékdíjat a számlákon külön is fel kell tüntetni, bár ez nem uniós előírás, és a VPOP-nak akkor is be kell adni a bevallást, ha a koordináló szervezettel kötött szerződésnek köszönhetően a cégnek nincs díjfizetési kötelezettsége. Mindezek mellett a zöld hatóság részére is adatokat kell szolgáltatni.
„Éves forgalmunk nem éri el a tízmillió forintot. Évi két-három alkalommal szárazelemeket és mikroakkumulátorokat importálunk uniós országokból. Ezekről havonta termékdíjbevallást kell készítenünk, külön-külön részletezve a papír, műanyag, fém, fa, üveg csomagolóeszközöket és magukat az akkumulátorokat” – sorolta a jelentenivalókat egy mikrovállalkozás vezetője a HVG-nek. „A jogszabályokat gyakran változtatják, a könyvelők sem tudják követni őket, és a módosítások értelme sem világos. Vajon az egyszer használatos ceruzaelemre miért nincs termékdíj, és miért van az ezerszer újratölthető ceruzaakkumulátorra?” – értetlenkedett az üzletember.
Az Illés által tervezett változtatások azonban az adminisztrációs terheket alig érintenék. A mentességek viszont megszűnnének, akár teljesülnek az előírt hulladékgyűjtési, hasznosítási arányok, akár nem. Így a jelenleginél némileg kisebb díjtételekkel is körülbelül 80 milliárd forintnyi adóbevételhez jutna a költségvetés – feltéve, hogy a többletteher nem nyomja agyon a termékdíjfizetésre kötelezett cégeket, és hogy a növekvő árak nem vetik vissza a keresletet. Az államtitkárság azzal érvel a mentesség felszámolása mellett, hogy az eddigi rendszer meghiúsítja a termékdíjtörvény célját: a hulladék ne lerakóba vagy égetőbe kerüljön, hanem anyagában hasznosuljon újra. Csakhogy ezt a célt a hulladéktörvény és az annak alapján született kormányrendeletek szolgálják, amelyek a gyártók felelősségévé teszik az előírt arányú újrahasznosítást, nem maga a díj.
A szakmai köntösbe öltöztetett érveknél fontosabb szempont lehetett, hogy a változtatás révén 50 milliárd forinttal megugrana a költségvetés bevétele. Illés azzal kalkulált, hogy e bevételekből hulladékgazdálkodási, árvízvédelmi programokat is finanszírozhatna az állam, és „több milliárd forinttal létre kellene hozni a »szuper környezetvédelmi alapot« környezeti kármentesítésre”. Utóbbi annál is indokoltabb, mert e célra a költségvetési előirányzat az idei, önmagában is szerény 150 millióról 140 millió forintra csökken. A pénzszerzési akció azonban egyelőre megbukott a kormányzati egyeztetések során.
A kormány államosítási hajlamával összhangban Illés megszüntetné az évi 15 milliárd forint körüli összegből gazdálkodó koordináló szervezeteket, és helyükre egy állami céget állítana. Ezzel a koordinálók szerepe amúgy is kiüresedne. Egyrészt azért, mert a hasznosítást a zöld hatóság már nem kérné számon a gyártóktól, forgalmazóktól, mondván, a termékdíjjal meghozták a maguk áldozatát a környezetért. Másrészt a mentesség megszűnésével eleve megfosztaná anyagi alapjuktól – a termékdíjnál olcsóbb tarifák vonzerejétől – a koordinálókat.
Az viszont homályban marad, hogy a hulladékhasznosítás mitől működne jobban állami kézben, ha a termékdíjfizetésre kötelezetteknek már nem kellene foglalkozniuk hulladékaik sorsával, így megszűnne az a közvetlen kapcsolat, ami a most működő koordinálókkal kiépült. Ráadásul Illés mentesítené a termelőket attól a jelenleg is alig ellenőrzött uniós kötelezettségüktől, hogy ők maguk felelnek hulladékká váló termékeik előírt arányú hasznosításáért. Egy nem hatékony állami intézmény és az újrahasznosításban érdektelenné tett vállalkozói szféra „együttműködése” azzal a kockázattal fenyeget, hogy Magyarország nem lesz képes teljesíteni a nemzetgazdaság egészére vonatkozó uniós hulladékhasznosítási előírásokat. Bár javaslatával Illés egyelőre vesztésre áll, nem hátrált meg. Azt fontolgatja, megpróbálja majd képviselői törvénymódosító javaslattal elfogadtatni elképzelését.
http://hvg.hu/hvgfriss/2010.46/201046_termekdijemelesi_bizonytalansagok_elhulloba
Azt mondod, hogy a Pannergy értékesíteni fogja a Pannuniont? :) Van benne pénz, miért értékesítené?
Igen én is olvastam róla csak a pf-en megjelent egy figura és azért kerestem elő a régebbi írást!
Érdekes lehet akkor a jövő év januárja, a pannunion-nak! Az is lehet h idén sor kerül az értékesítésre...
:)
Erről már olvastunk különböző híradástechnikai oldalakon is...
Pf en(fórum) volt még nov -ben egy írás és most újra előjött!
A Pannunionnak van még egy komolyabb rákfenéje is.2011 januárjátol megváltozik a Termékdíjtörvény.A tewrmékdíjat minden csomagolt termék után fizetni kell súlya alapon , ez amolyan zöld adó.Na de nem is ez a baj aki fogyaszt az adózzon csak , a baj ott kezdődik hogy orbán és csapata megszüntetik a mellesleg jól bevált rendszert és kiveszik a képletből az ÖKO PANNON hasznosításkooordináló aés hulladékgyüjtő vállalastot ( Ők biztosítják a hasznosítási díj ellenében a termékdíjkedvezményt 80% ig .Ezt nem is kell megfizetni csak a maradék 20 % ot. Januártól a csomagoló és töltő valamint a csomagolóanyag gyártók sajnos nem támaszkodhatnak a hasznosításkoordinálóra és sajnos 100% termékdíjat kénytelenek majd fizetni, ráadásul nagymértékba emelik a termékdíjakat.
Áááá SZAR LESZ A HELYZET MI IS FÉLÜNK. EZZEL MEG AZ A BAJ HOGY A KÜLFÖLDI GYÁRTÓK SZARÁT MEG NEM ADÓZTATJA MEG rbán. FASZKALAP EGY BAROM EGY SENKIHÁZI SZAR SZEMÉT.Azt a maradék kis piacot is tönkrebasszák.
És pumpálják a lóvét külföldre majd az emberek!!!!
Na így vegyetek külhoni csomagolt terméket.
1000 db van csak, szóval kis tétel; bosszantott az elmúlt napokban, mert mielőtt vettem, előtte 170 ft-on álltam, de türelmetlen voltam, hittem a 200 átvitelében, és inkább megvettem 190-ért... ha csak 2 napot várok, akkor bőven megkaptam volna 170 körül...
Jól tetted! Elég régóta figyelem a papírt és a céget és munkakapcsolatom is volt és van is a céggel! Ez a mostani emelkedés nem csak egyszeri felhúzás itt valaki gyűjti! Az eddigi emelkedéseknél megrángatták egy két napig aztán csúszott vissza most pedig elég szépen veszik! Igaz engem még mindig nyugtalanít a 15K ami nem egyszer volt bent a könyvben! Bár lehet h ez volt a célja h félelmet keltsen! Jelenleg nincs belőle!:D