Magyarország hitelességi válsága a CNBC-n: van több ütőkártyánk is
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=134174&is=1
Újra kivonult a CNBC stábja Magyarországra, a téma várhatóan egész nap az újabb magyar hitelességi válság lesz, több politikus és független szakértő megszólal majd. Az eseményeket folyamatosan figyelemmel követjük. Eddig Matolcsy Györgyöt és Oszkó Pétert szólaltatták meg a budapesti Kossuth téren.
9:35
Számos makrogazdasági mutató alapján azt lehet mondani, hogy Magyarország nem Görögország - ezt közvetítette a budapesti Kossuth térről a CNBC riportere és a londoni stúdióból is ezt hangsúlyozta Agata Urbanska is. Az ING Wholeale Banking elemzője szerint Magyarországnak van ereje meggyőzni a piacokat arról, hogy mi más helyzetben vagyunk, elég csak a többletes folyó fizetési mérlegre, illetve a már növekedő GDP-re gondolni.
Az ING Wholeale Banking szakértője emlékeztetett arra, hogy Magyarország már 2004 óta az Európai Unió túlzott deficit eljárása alatt áll, ezért érthető, hogy az unió miért szigorú velünk, ha az államháztartási hiánycélokról van szó. Agata reményét fejezte ki, hogy nem fog 300-ig gyengülni a forint az euróval szemben, de nem zárta ki azt a forgatókönyvet, hogy a Magyar Nemzeti Bank a forint védelmében esetleg kamatot emel.
A londoni szakértő szerint fontos "felébresztő üzenetet" kapott a piaci reakciók alapján is az új kormány és most inkább a hitelességet kell újraépíteni, mint az előző kormány tevékenységének bírálatát kell folytatni. Ebben a folyamatban fontos segítséget jelenthetnek a nemzetközi szervezetek, amelyek segítségével fut még a hitelprogram - érzékeltette.
8:20
Ragaszkodik a jelenlegi kormány a korábbi kormány által kitűzött, a GDP arányában 3.8%-os államháztartási hiánycélhoz - mondta el a CNBC Budapesten tartózkodó forgatócsoportjának Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország nem Görögország. Matolcsy emlékeztetett, hogy az egész éves pénzforgalmi államháztartási hiánycélnak május végére már több mint 80%-a összejött, ennek ellenére a 3.8%-os deficit a cél.
Matolcsy szavai szerint egyrészről egyértelmű, hogy nincs szükség megszorító csomagra Magyarországon, másrészről az is látható, hogy nincs lehetőség gazdaságélénkítő csomagra, így tehát egy akciótervet készítünk. A tárcavezető szavai szerint a GDP 1-1.5%-át kitevő államháztartási egyenlegjavítást kell elérni az intézkedésekkel. Ezek között az állami kiadások csökkentése, a bürokrácia mérséklése is szerepelhet, továbbá egy 15-20%-os egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését is szóba került, valamint bevételnövelő lépésekre is sor kerülhet.
Továbbra is tartható a 3.8%-os hiánycél - ezt már Oszkó Péter volt pénzügyminiszter jelezte a tv-stábnak a parlament előtt, egyúttal jelezte: a költségvetési számokat folyamatosan monitorozták a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is, így a Fidesz alaptalanul okozott pánikot, amikor vezetői államcsőd-közeli helyzetről beszéltek.
A kijózanodás fájdalmas folyamata
A korábbi gazdaságpolitikai elképzelések gyökeres átalakítására kényszerült az Orbán-kormány pontosan egy héttel hivatalba lépése után. Az alábbiakban megpróbáltuk összegyűjteni a legfontosabb okokat, fejleményeket és következményeket.
A választásokat követő hetekben sorra érkeztek a figyelmeztető jelek Magyarország számára: az adósságválságból fakadó aggodalmak miatt Nyugat-Európa a megszorítások útjára lépett, újabb és újabb fejlett gazdaságok húznak a nadrágszíjon, emellett Londonból arra figyelmeztettek, hogy veszélyes az új kormány mozgástér (hiánycél) növelő törekvése. A Fidesz politikusait azonban nem foglalkoztatták a figyelmeztetések.
Az elképesztő piaci reakciók Kósa Lajos június 3-i csütörtöki kijelentése után indultak el, miközben a párt egyes politikusai úgy gondolják, hogy a mondatoknak nem volt hatásuk az árfolyamra. A Fidesz ügyvezető alelnöke akkor úgy fogalmazott, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük. Az első elemzői reakciók veszélyes játéknak nevezték az államcsőddel kapcsolatos riogatást, ami az ígéretekből történő kihátrálást szolgálhatja.
Közben Brüsszel is egyértelmű üzenetet küldött a hiánycél emelésében gondolkodó új kormánynak. Június 3-án ugyanis az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso azt mondta, hogy a fiskális konszolidációt folytatni kell. Ezt követően még este Orbán Viktor közölte, hogy rövid távú intézkedéseket tartalmazó akciótervet dolgoz ki az új kormány. Június 4-én reggel pedig a kormányfő mélyreható reformokat ígért.
A görög-magyar párhuzam felemlegetésének híre természetesen nem állt meg az országhatárnál, a magyarországi események már csütörtök este bekerültek a vezető külföldi média híradásaiba.
Még súlyosabbá vált a helyzet a magyar piacokon június 4-én pénteken, amikor Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország vonatkozásában nem túlzás államcsődről beszélni. Később kiderült, hogy Szijjártó rendkívül félreérthető kijelentéseket tett és alaposan összezavarta az egyébként is ideges befektetőket. A kormánybiztos szavainak tisztázása sem tudta megállítani a pánikhangulatot: a külföldi sajtó rászállt a magyar hírekre, és estére már a szerencsétlen magyar nyilatkozatokkal hozták összefüggésbe az amerikai piacok esését is. Ezek után nem meglepő, hogy a tengerentúlon is a hét legfontosabb hírei között szerepeltek a magyarországi aggodalmak.
A Magyar Nemzeti Bank sem hagyhatta szó nélkül az idei költségvetésről szóló kijelentéseket, pénteken külön közleményben reagált a fejleményekre, hangsúlyozva, hogy szó sincs államcsődről. Egyes elemzők pedig egyenesen katasztrofális hatásúnak nevezték az államcsőddel való riogatást.
Június 4-én pénteken késő este végül eldőlt, hogy a kormány szombat délelőtt ismerteti a tényfeltáró bizottság megállapításait. A testületet vezető Varga Mihály államtitkár itt jelentette be, hogy az új kormány tartja az eredeti hiánypályát és 3 napos rendkívüli kormányülés kezdődik.
A sajtótájékoztatón nyilvánvalóvá vált, hogy teljes fordulatra szorult az Orbán-kormány a gazdaságpolitikai elképzeléseket illetően. Az elemzők szerint biztató, hogy az új kormány tartani akarja a költségvetési hiánycélokat, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter pedig örömtelinek nevezte, hogy az új kormány az általuk kijelölt úton halad tovább.
A nemzetközi szervezetek is nyomon követik a magyarországi eseményeket: június 5-én, szombaton kiderült, hogy hétfőn (júnus 7-én) Magyarországra érkezik rövid látogatásra Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős új misszióvezetője az Európai Bizottság szakértőivel. Közben Olli Rehn uniós pénzügyi biztos azt mondta, hogy túlzás magyar államcsőd lehetőségéről beszélni.
Az Orbán Viktor által csütörtökön beígért akciótervre hétfő estig, kedd reggelig kell várnunk - közölte szombaton este Varga Mihály a 3 napos rendkívüli kormányülés első napján, ahol számos volt jegybankár is jelen volt.
