Nem látom a cikket végig...
De az biztos, hogy én többször annyit foglalkozom a gyerekeimmel , mint anno velem apám (és anyám együttvéve). Még kicsik a gyerekek, de rendszeresen előfordul, hogy az anya nincs otthon és fullosan én intézek mindent. Meló után én játszom velük, fürdetem őket, mesélek nekik , beszélgetünk, lefektetem őket. Hétvégén állandó együtt programozás. Illetve vannak a rendkívülibb események, amikor szabit veszek ki és már délután én logisztikázom őket.
Megyek a családdal hétvégén bevásárolni, megszerelek dolgokat, veszek ezt azt, intézem a nyaralásnál a szállást , utazást.
A nők házimunka ideje meg szerintem erősen torzul azzal, hogy ez nem objektív mérési eredményeken alapul. Én is azt látom, hogy iszonyúan tekeri a fiatalabb korosztály a telefonját és fel sem tűnik nekik, hogy mennyi idő elmegy ezzel. Meg a tévésorozatokkal. Azokat is állandóan nézik a nők.
Aztán a nap végén úgy érzik, hogy mennyit dolgoztak otthon, mert már vége is a napnak. Kell takarítani valamennyit még robotporszívó mellett is, mosogatógépbe is be-ki pakolni kell, vasalni is kell, meg kaját vásárolni. Még talán itt a kaja vásárlással bukják el a legtöbb időt. Míg régen a nők bevásároltak 1 hétre előre és utána otthon maguk készítették el az alapanyagokból az ételeket ma már a reggeli vacsora az leggyakrabban készétel, vagy kenyér. A mai kenyerek meg kevésbé állnak el napokig, a kakaóscsiga sem jó 3 naposan. Ezért mennek mindig vásárolni. Aztán ha már ott vannak, akkor még vesznek egy kis ezt , kis azt is, mert kell a gyereknek. Aztán a milliónyi kacatot meg rámolgathatják egyik sarokból a másikba egész életükben. Meg főzniük kell hét végén. Mert ugye ma már majdnem mindenki a munkahelyi kifőzdében eszik. Bár biztos van kivétel.
Mosogatógépbe be és ki kell szintén pakolni. Meg a szárítógépbe. Ha sok ruhát vesznek és naponta akár többet is hordanak (és a gyerekek is), akkor persze állandóan mosni is kell. Régen kevesebb ruhájuk volt, kevésbé öltözködtek, kevesebbet kellett mosni vasalni.