A CIA az évszázad akcióját hajtotta végre a Kremlben, nagyon aggódhat Putyin
A legendás Tim Weiner Pulitzer-díjas amerikai újságíró új könyvében (The Mission) részletesen bemutatja a CIA működését a 2001. szeptember 11-i terrortámadásoktól napjainkig. A szerző szerint az ügynökség a hidegháború után meggyengült, majd a ?tömegpusztító fegyverek? hazugságának következményeként részt vett az iraki háború előkészítésében, és az elhárítási tevékenységek során titkos börtönöket és kínzási programokat működtetett.
Weiner úgy látja, hogy a CIA a terror elleni háború éveiben elveszítette hírszerző karakterét, és inkább katonai végrehajtó erővé vált.
A könyv sokkal izgalmasabb része, amelyben az újságíró azt tárja fel, hogy az Egyesült Államok hírszerzése évekkel az orosz invázió előtt megszerezte Vlagyimir Putyin ukrajnai háborús terveit.
Weiner ezt a műveletet ?az évszázad egyik legsikeresebb kémakciójának? nevezi, amelyet egy cseh származású CIA-tiszt, Tomas Rakusan irányított. Rakusan 2017-ben vette át a CIA titkos műveleti részlegének vezetését, és elrendelte, hogy az ügynökség az orosz diplomaták, kémek és oligarchák beszervezésére összpontosítson.
A művelet ? Weiner szerint ? végül közvetlen hozzáférést biztosított a Kreml háborús stratégiájához, amelyet Washington 2022 elején szándékosan kiszivárogtatott a nyugati szövetségesekhez.
Weiner interjúi alapján a CIA az orosz befolyás elleni küzdelemben újra visszatért eredeti feladatához, a klasszikus emberi hírszerzéshez. Az újságíró szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás volt az egyik legnagyobb sikeres orosz művelet a modern történelemben: dezinformációval, kibertámadásokkal és szociális médián keresztüli manipulációval sikerült aláásni az amerikai demokráciát.
A CIA ennek hatására építette újjá európai és oroszországi ügynökhálózatát, amely a 2020-as évek közepére ismét működőképes lett.
A könyv másik hangsúlyos része Donald Trump második elnöki ciklusának hatásait vizsgálja. Weiner szerint Trump az elmúlt években ?tudatosan lebontotta? az amerikai hírszerzési intézményrendszert, leváltotta a legkompetensebb tisztviselőket, és politikailag lojális embereket ? John Ratcliffe-et a CIA, Kash Patelt az FBI élére ? nevezett ki. A szerző szerint a CIA etnikai sokszínűségi programjának felszámolása, valamint a tapasztalt tisztek eltávolítása ?az ügynökség operatív képességeit drasztikusan csökkentette?, és ez Weiner értékelése szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A könyv állítása szerint a CIA-t mostanra már áthatja a félelem a politikai befolyás miatt. Weiner úgy látja, hogy a Trump-adminisztrációval szemben kritikus hírszerzők félreállítása miatt az ügynökség nehezebben tud reagálni a globális fenyegetésekre, például a kibertámadásokra vagy a terrorizmus újjáéledésére.
A szerző emlékeztet arra is, hogy a CIA 2024-ben meghiúsított egy, a bécsi Taylor Swift-koncert elleni terrortámadást ? szerinte ez mutatja, mennyire kulcsfontosságú az ügynökség nemzetközi jelenléte.
Weiner összegzése szerint az amerikai hírszerzés jövője a politikai függetlenség megőrzésén múlik. A CIA jelenlegi kihívása szerinte kettős: egyszerre kell megőriznie globális hatékonyságát Oroszországgal és Kínával szemben, miközben belsőleg is túl kell élnie a washingtoni politikai polarizációt. A könyv végkövetkeztetése: ha az amerikai kormányzat továbbra is aláássa a hírszerző közösség hitelességét, az nemcsak az Egyesült Államok, hanem a szövetséges országok biztonságát is veszélybe sodorhatja.
