Figyeljen mindenki 9 órás nyitásra. (XETRA)
Még nem láthatott senki ilyet.
A tegnapi záróárfolyamhoz képest ilyen magas nyitás és rés nem volt. Még lefelé sem láttunk ilyen nagy rést, nemhogy felfelé.
Figyeljen mindenki 9 órás nyitásra. (XETRA)
Még nem láthatott senki ilyet.
A tegnapi záróárfolyamhoz képest ilyen magas nyitás és rés nem volt. Még lefelé sem láttunk ilyen nagy rést, nemhogy felfelé.
Arra figyelni kell, hogy a Xetra még nem csinálta meg a "B" hullám kívánt szintjét. Lehetséges 9 óra után egy felpattanás. (21.500-21.570)
Sziasztok, jó reggelt!
Nem mondom, hogy meg fog történni. Ez inkább vágyálom.
Csak óvatosan! Jó lenne egy öt hullámos "C" lefelé. Még ki kell várni az "i" hullámot, hogy utána lehessen következtetni a további hullámokra.
Ha ezeket ezért nem kaszálja el az amcsi tőzsdefelügyelet, akkor az a szervezet nem más mint egy gittegylet. Jellemzően a kisbefektetők pénzét lopták és égették el.
Isteni szerencse, hogy a sok tanulópénz árán türelmesen vártam a long beszállóra és nem hintáztattak be a short poziba. Így ennek ellenére sem bánom, hogy kimaradtam ebből a váratlan emelkedésből.
Szerintem már legyártották azt a lövedéket ami nemsokára keresztezni fogja Trump testét.
Ezalatt a pár nap alatt nagyon-nagyon sok ember szegényedet el és került a vesztesek oldalára.
Az egészben az az érdekes, hogy Trump nélkül is fel kellett volna jönni a nagy "B" hullámhoz. Soha nem volt ilyen jó napom.
Azért amit Trump művelt a piacokkal, az inkább tiltott piacbefolyásolás.
Gyorsan feljött. Gratulálok Lenthor!
A 90 napos felfüggesztés bejelentése nem volt álhír a Fehér Ház kereskedelmi minisztere számára.
Volt egy olyan fogadásom, hogy Trump napokon belül 90 napra felfüggeszti a vámtarifákat. Kezdem kiismerni az öreget.
Trump egy 90 napos szünetet rendel el azon országok számára, amelyek nem vezettek be megtorló (visszavágó) vámokat az Egyesült Államokkal szemben.
Az USA pénzügyminiszter figyelmeztette az Európai Uniót, hogy ne forduljon Kína felé az Egyesült Államok helyett,
"Ez olyan lenne, mintha a saját torkodat vágnád el"
Az Európai Unió úgy döntött, hogy április 15-től vámokat vet ki egyes amerikai exporttermékekre.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok vámok indokolatlanok, aránytalanul nagy károkat okoznak az európai gazdaságnak, és tovább feszítik a globális kereskedelmi kapcsolatokat.
Az Európai Bizottság javaslata három szakaszban 25 százalékig terjedő vámtarifát ír elő a mintegy 22 milliárd euró értékű amerikai exportra.
Brüsszel hangsúlyozta, hogy továbbra is a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben.
Az EU kész a vámok felfüggesztésére, ha Washington hajlandó kiegyensúlyozott, mindenki számára előnyös megállapodásra jutni. Egyelőre azonban ennek kevés jele mutatkozik: Trump nem csak ragaszkodik a vámpolitikához, hanem terjeszkedést is ígért.
Igen! Trump meggondolatlanul húzogatja a Kínai oroszlán bajuszát. Ne ugráljon az, aki nagyon eladósodott Kína irányában, mert ha egyszer magukra haragítják őket, akkor képesek lehetnek bedönteni a gazdaságukat. Persze ez csak a végső esetben tennék, mert eddig jó éltek a Kínaiak az amerikai jelenlétükből.
Rengeteg találgatást láttam már azzal kapcsolatban, hogy a kincstárak miért adnak el a piaci eladásokkal párhuzamosan, és az okok egyszerűbbek lehetnek, mint néhány, általam hallott konspiratív dolog – szóval lássuk, segíthetek-e az olvasóknak ezt legalább egy kicsit jobban megérteni:
Igen, a részvények nagy eladása általában a Treasury-be küldi a befektetőket, DE ennek a konfliktusnak az egyedi jellege inkább kötvényeladáshoz vezetett. Ennek egyik oka az lehet, hogy a kereskedők magasabb inflációt és deficitet vártak a vámoktól, és esetleg Kína megtorlásától, ami aláásta a kötvények vonzerejét. Így a kereskedelmi háborús hírek egyszerre okozták a Wall Street részvényeinek veszteségét és a kötvényhozamok megugrását.
Ami nagyon rossz hír...
Továbbá Kína Amerika második legnagyobb hitelezőjeként való státusza azt jelenti, hogy elméletben van egy „nukleáris opciója”: amerikai kötvények eladása és az amerikai hitelfelvételi költségek meredek megemelése. Bár Kína (még) nem hajtott végre hirtelen nagyszabású dömpinget, csendben csökkentette részesedését, és lassíthatja részvételét az új kincstári aukciókon . Még ez a kilátás is pszichológiai hatással van a piacokra. Az amerikai tisztviselők tisztában vannak azzal, hogy egy jelentős külföldi eladó destabilizálhatja a 29 billió dolláros kincstári piacot.
Így a kereskedelmi háború minden fokozódó lépése a „Eladja-e Kína az Egyesült Államok kötvényeit?” és az ettől való FÉLÉS elég lehet ahhoz, hogy a Treasury hozamát emelve tartsa, mivel a befektetők magasabb hozamot követelnek, hogy kompenzálják ezt a lehetséges kockázatot. Strukturális kapcsolat is van: egy kereskedelmi háború, amely csökkenti Kína exportját az Egyesült Államokba, természetesen csökkenti a dollár Kínába irányuló áramlását. A háború előtti status quo alatt Kína nagy kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal azt jelentette, hogy rengeteg USA-dollár halmozódott fel, amelyeket visszaforgatott az Egyesült Államok kincstáraiba (annak oka, hogy Kína ilyen hatalmas részesedéseket halmozott fel). Ha a vámok korlátozzák Kína exportját, akkor Kína kevesebb dollárt keres, és így kevesebb lehetősége van az amerikai adósságba való befektetésre.
Röviden: a kereskedelmi háború idővel közvetlenül csökkenti az amerikai kötvények iránti keresletet, ami felfelé irányuló nyomást gyakorol a hozamokra.
A kínai jüan is gyengül, és ennek is lehet egy egyszerű magyarázata: a jüan gyengülésének engedésével Kína tompíthatja az amerikai vámok csapását (mivel az olcsóbb jüan globálisan olcsóbbá teszi a kínai árukat, ellensúlyozva ezzel bizonyos vámköltségeket). Az időzítés beszédesnek tűnik – ahogy a vámharc egyre hevül, a jüan rekordmélységbe süllyedt.
