Regisztráció Elfelejtett jelszó

Ukrán -orosz( orkok ) háború

Északi Áramlat sztori ismét felgöngyölítve

#1502441 matgab Előzmény: #1501901

Azok akik elítélték anno az orosz agressziót Ukrajna ellen, azok most vajon ugyanolyan teljes mellszélességgel állnak ki Izrael Libanon elleni agressziója ellen is?

kétszemélyi konfliktus

#1502149 TrendMan Előzmény: #1501926

Ellenben a kisember közbeszólhat:

"

Hennagyij Druzenko ukrán önkéntes katonai orvos egy hosszú Facebook-bejegyzésben arról írt: meg van győzödve arról, hogy a háború aktív szakasza a következő télen lezárul. Szerinte ez esetben három forgatókönyv állhat elő folytatásképp – írja a Focus.ua.

Mint az ukrán fegyveres írta: „A hazafias fellángolások és mindkét oldal fáradhatatlan propagandája ellenére egyre kevesebben vannak azok, akik ölni és meghalni akarnak a hazájukért. A mozgósítási erőforrás egyre szegényebb. És egyszerűen nincs politikai akarat arra, hogy Oroszországban általános mozgósítást hirdessenek, vagy hogy Ukrajnában legalább 20 évre csökkentsék a korhatárát.”

Mert szinte mindenki, aki harcolni akart, vagy legalábbis nem volt problémája vele, már a fronton van, és a sokmilliós rajongói seregek mindkét oldalon inkább absentia, azaz távollétükben pusztítják el az ellenséget

– írta, majd hozzátette: „ Ráadásul a háború egzisztenciális jellegének ethosza (azt mondják, hogy csak az egyik marad életben) már régóta és helyrehozhatatlanul alá lett aknázva.”

„Az ukránok egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy a háború már nem az ukrán államiságért folyik, hanem túlmutat annak határain. És a legfontosabb az, hogy ki és hogyan lesz Ukrajna haszonélvezője ezeken az (új) határokon belül. És ez arra ösztönzi a legokosabbakat és legötletesebbeket, hogy ne az ország védelmében gondolkodjanak és fektessenek erőforrásokat, hanem abban, hogy bekerüljenek a (jövőbeli) haszonélvezők csapatába” – fogalmazott, megjegyezve, hogy eközben az ukrán kormányzat „egy második fronton” egyre „kíméletlenebb háborút folytat az ukrán állampolgárok és válallkozások ellen”, és ezt az ukránok többsége ma már sokkal inkább a saját bőrén érzi, mint a tényleges harcokat.

Az oroszok is messze vannak attól, hogy az ukrán offenzíva egzisztenciális fenyegetését érezzék, és ezért a motivációtól is, hogy bármi áron megmentsék Oroszországot. Az eszeveszett propaganda ellenére a kurszki offenzíva csak megerősítette az Orosz Föderáció sok polgárának sejtését: hogy ez nem az ő háborújuk

– tette hozzá Druzenko, majd utalt arra is, hogy szerinte az orosz állami propaganda is hiába rémisztgeti most már „nácikkal” az orosz lakosságot, ezért csak zsoldosokra és szerződéses katonákra számíthatnak az ukrajnai harcokban, de az ő számuk is fogy.

Három forgatókönyv

„Ezért mind a »kurszki offenzívát«, mind a pokrovszki offenzívát a felek utolsó aduászának tartom, mielőtt a háború télen elkezd állóháborúvá alakulni és fokozatosan elhalványulni. A tét azonban egyenlőtlen. Az oroszok kijelentették, hogy az ukrán Donbászt örökre el akarják csatolni, sőt, ezt saját alkotmányukban is leírták, de nem világos, hogy mi mit kezdjünk a Kurszki terület több ezer négyzetkilométerével, ha továbbra is az ENSZ alapokmánya és a nemzetközileg elismert határok iránti elkötelezettségünket hirdetjük” – írta az ukrán önkéntes, hozzáfűzve:

Putyin helyében általánosságban pusztán szimbolikus ellenállást tanúsítanék az ukránokkal szemben az Orosz Föderáció „örökös” területén: minél több ukrán erőt és eszközt vonnak be Oroszországba, annál könnyebb lesz az oroszoknak a Donbász meghódítása.

Mint írta, az orosz területek csak terhet jelentenek Ukrajnának, majd hozzátette azt is: arra számít, hogy a téltől kezdve az aktív, területszerzés célzó harcok leállnak, és ehelyett egymás kritikus infrastruktúráját próbálják majd megsemmisíteni a felek, „mert ahhoz sokkal kevesebb ember kell”.

Az ukrán 22. gépesített dandár egyik katonája a Szumi térségében, közel az orosz határhoz 2024. augusztus 17-énFotó: Thomas Peter / Reuters

„De attól tartok, hogy még ebben az ellenséges infrastruktúra elpusztítására irányuló háborúban is gondoskodik arról a Nyugat és Kína, hogy a lehető leghamarabb lecsillapodjon, anélkül, hogy sokkot okozna a globális piacokon, vagy olyan, ember okozta katasztrófákat, amelyek messze túlmutatnak Ukrajna és Oroszország határain” – írta, megjegyezve: ukrán szempontból ez a kimenetel azért lesz probléma, mert a frontvonalak és határok ideiglenesen megmerevednek, de nem ismerik el őket, és az ukránoknak ezt követően meg kell hozniuk egy fontos döntést.

Mert a nép érezni inkább érzi majd, mintsem felfogja, hogy ennek a pusztító háborúnak és az ukrán földön hozott szörnyű áldozatoknak nemcsak a fantombirodalmi fájdalmak megszállottja, a „Kreml apója” [vagyis Putyin – a szerk.] az oka (bár ő az, aki mindenek felett áll), hanem az ukrán állam gyengesége és tehetetlensége is, amely nem csak Putyin számára tűnt könnyű áldozatnak az orosz medve számára

– vélekedett az ukrán önkéntes, aki szerint ezt követően arra a kérdésre kell megtalálniuk a választ, hogy miként tudják fenntartani a most megőrzött ukrán függetlenséget, és mindent, ami az állampolgárok biztonságához, fejlődéséhez, jólétéhez és önmegvalósításához szükséges.

Mint írta, e téren jön képbe a három forgatókönyv, vagy inkább „két és fél forgatókönyv”. Az első értelmében meg kellene gyengíteni az elnöki szerepkört, le kell mondani „az elnöknek mint az ukrán államiság sarokkövének és garanciájának az Európára nem jellemző funkcióiról”, valamint létre kell hozni „a fékek és ellensúlyok kiegyensúlyozottabb rendszerét” és reformokat kell végrehajtani.

A második út valószínűbb, mint az első. Keressük meg a következő messiást, és higgyünk benne. [...] A legtöbb ember nem szeret felelősséget vállalni, és nolens volens keres egy »atyát«, akire hajlandó átruházni a választás, a felelősség és a szabadság terhét. Lehetne egy mérsékelt »messiásunk« Valerij Zaluzsnij személyében, vagy egy kevésbé mérsékelt és szenvedélyesebb a bankovai [vagyis az elnöki hivatal köreiben mozgó – a szerk.] ukrán »caudillók« személyében

– írta Druzenko, aki szerint ennek a jelenségnek sokkal több rossz példája volt, mintsem jó, és nem biztos benne, hogy Ukrajnában kedvező lenne egy ilyen forgatókönyv.

Harmadik lehetőségként azt említette, hogy semmilyen radikális változást nem hajtanak végre Ukrajnában. „Hagyjuk, hogy az ország a maga útján haladjon. Hogy vagyonának maradványait a hatalomhoz közel állók között herdálja el. [...] A végtelenségig tárgyalni az EU-val. Az összes alattomos moszkovitát leírni. Fejlődés és jólét helyett identitással etetni az embereket. Büszkének lenni a felszabadító harc hőseire, különösen az elesettekre (így biztonságosabb), és a rendszer minden kritikusát »a Kreml ügynökének« bélyegezni. És évtizedekig belülről rohadni. Erre sok példa van” – fogalmazott, majd hozzátette: sajnos az első változatot tartja a legkevesbé valószínűnek, és a harmadikat a legvalószínűbbnek, de még van választási lehetőségük."

https://index.hu/kulfold/2024/08/31/haboru-orosz-u...

kétszemélyi konfliktus

#1501926 Koffein Előzmény: #1501920

Lehet tévedek, de jelenleg én így látom, miután elolvastam a náci milliárdosok könyvet, valahogy más fénybe világította meg a háborús történéseket. Csak akkor lesz vége, ha az egyik felet valamilyen módon mattolják.

kétszemélyi konfliktus

#1501920 TrendMan Előzmény: #1501912

Ez akkor olyan, mint a műanyag ipar.

Ha egyszer már bevezették a műanyag termékeket, akkor úgy látszik nem lehet kihátrálni belőle, mert az érintett 'kifizetőhelyek' sérülnének.

kétszemélyi konfliktus

#1501912 Koffein Előzmény: #1501909

Ez nem tudom mennyire személyes, vagy csak biznisz, mint ahogy a maffia filmek is mondják... mindkét oldalon* jó ez, talán orosz oldalon kevésbé, de ahogy a háborús gépezet beindul, egyre nehezebb leállítani... minden egyes kilőtt golyó pénz valakinek, amiből visszaoszt a másiknak, dagad a számla, megy a propaganda mindkét oldalon...

*mindkét oldal alatt értem azt, hogy nyugati szövetségesek+ukik vs oroszo.+keleti szövetségeseik...

kétszemélyi konfliktus

#1501909 TrendMan Előzmény: #1501908

Ezt nem tudom kijelenteni, de mindenesetre benne van a dologban az elfajulás. Ez csak egy érzés és remélem, hogy tévedek.

kétszemélyi konfliktus

#1501905 TrendMan

Egyébként kezd olyan érzésem kialakulni, mintha ez egy kétszemélyi konfliktus lenne Putyin és Zelenszkij között, valahogy a Hitler vs Stalin mintára.

Északi Áramlat sztori ismét felgöngyölítve

#1501901 matgab Előzmény: #1501857

Biztos, hogy az USA volt. De az ukránok elviszik a balhét és csinálnak hozzá egy mese sztorit, hogy az elnök utasítása ellenére a főparancsnok sajnos már nem tudta visszahívni az embereket és hát igen ezek a magányos hazafi ukránok akik le sem tudnak olyan mélyre merülni , gyakorlatilag egy speciális egységeknek is nehézséget okozó szabotőr feladatot sikeresen elvégeztek...

Miért is ne hinné-e ezt a sztorit bárki , pont ugyanúgy, ahogy a média elhiteti az emberek nagy részével azt, hogy szept 11-én az arab terroristák maguk által szervezve repülővel ledöntötték a WTC-t meg beleszálltak a Pentagonba (úgy, hogy a repülő vezetésről szóló kézikönyvet meg otthagyták a reptéren, mert még ott olvasgatták el az utolsó oldalakat, hogy hogyan is kell repülni), vagy ha az emberek tömegével elhitték hogy a covid egy denevérekről átterjedő iszonyatos brutális halálos kór (vagy a Holocaustot, úgy ahogy történt).

Hát pont ezt ne hinnék el az emberek, ha a média majd elmagyarázza, hogy Mari néni bugylis bicskával kiszakította a gázvezetéket és az felrobbant?!

zavar az avarban, kisebb fajta zavar van

#1501898 TrendMan

"Bár biztosra nem lehet mondani, jó esély van rá, hogy egy orosz FAB-500-as bomba zuhant lakott területre. Hasonló pusztító erővel rendelkezik az AGM-185 JASSM robotrepülőgép is, ezeket a fegyvereket azonban még nem kapta meg Ukrajna. Egy másik fontos érv az ATACMS ellen az, hogy Kijevnek korlátozott számban állnak rendelkezésre a fegyverek, amik rettentő pontosak, így kicsi az esély arra, hogy elhasználnák egy város széli kávézó parkolójára.

Tegnap egy sokkal kellemetlenebb baleset is történt a régióban. Orosz milbloggerek osztottak meg egy hőkamerás felvételt, amelyen az látszódik, amint egy KA-52-es helikopter szétlő egy konvojt a régióban. A később arra járó ukrán 225. dandár meg is lepődött a kiégett roncsokon, tekintettel arra, hogy azok nem az ő járműveik voltak: az orosz helikopternek egy orosz menetoszlopot sikerült felszámolnia."

Északi Áramlat sztori ismét felgöngyölítve

#1501857 Koffein Előzmény: #1501855

Pont most tettem be a másikba, de töröltem is :)

Ezekszerint most már 100%-os, hogy az ukik csinálták... az amcsikra tettem volna a tétet, hogy ők voltak, de e szerint nem... meglepő...

Északi Áramlat sztori ismét felgöngyölítve

#1501855 TrendMan

Óriási kavarás volt az Északi Áramlat rejtélyes felrobbantása körül, sok részletre fény derült most

Felpörgött a híráramlás

Felpörgött a nyár kellős közepén a híráramlás a két évvel ezelőtti rejtélyes vezetékrobbantások ügyében, hiszen tegnap egyszerre három német sajtótermék közölte azt, hogy a német főügyész júniusban csendben letartóztatási parancsot adott ki Vladimir Zsuravlov ukrán búvároktató ellen, és két másik gyanúsítottat (Szvetlana és Jevgen Uspenska) is megneveztek, akik búvároktató házaspárt alkotnak. Délután már a lengyel főügyészség is megszólalt, miszerint elhagyta az országot Zsuravlov, és arra hivatkozott, hogy a németek a megkeresést nem vitték fel a hivatalos letartóztatási adatbázisba, így a lengyel határőrök ezért nem fogták el őt, amikor július elején átutazott Ukrajnába.

Délután a Politico is közzétette a saját összefoglalóját, amely szerint német és más nyugati szövetségesek orosz hamis zászlós műveletet sejtenek a háttérben, és a lengyelek át is adtak egy konkrét orosz névlistát a német szövetségi hírszerzésnek. A német ügyészség azonban ezt nem tartotta hitelesnek, és ezért adott ki idén júniusban elfogadóparancsot Vladimir Zsuravlov ellen.

A búvároktató házaspár hölgy tagjával interjút készített tegnap a Politico, amelyben Szvetlana Uspenska azt állította, hogy semmi közük a szabotázshoz, amelynek idején Kijevben voltak a férjével, és egyébként is csak 30 méterre tudnak merülni, nem 70-80 méterre, mint ahol a vezetékek feküdtek a tenger fenekén. Állítása szerint az orosz-ukrán háború kitörésekor elmenekültek Ukrajnából, többek között Ausztriában és Bulgáriában is éltek.

Fényképeket, illetve geolokációs adatokat is megadott a hölgy lapnak, amelyekkel igyekezett bizonyítani, hogy merre járt 2022 őszén Ukrajnán belül. Ezért a lap azt írja: nem világos, hogy a német hatóságok pontosan milyen szerepét látják a búvároktató párnak az Északi Áramlat felrobbantásának előkészületeiben és kivitelezésében. A Wall Street Journal alábbi sztorija szerint Szvetlanát jórészt csak azért vitték el a hajóra, hogy kívülről úgy tűnjön: egy baráti társaság vitorlázásáról van szó.

Íme, a rejtélyes ügy bővebb háttere

Mindezek után ma hajnalban "robbantotta a sztorit" a Wall Street Journal, a terjedelmes anyagban azt állítja a szerző, hogy most már le lehet írni a modernkori történelem egyik legmerészebb szabotázs akciójának valós részleteit, mivel négy olyan forrással beszélt, akik közvetlenül részt vettek a tervek kidolgozásában, vagy végrehajtásában, illetve ismerik az ügy pontos részleteit. A lap rengeteg érdekes részletet közül az ügyről, mi csak néhány fontosabbat emelünk ki a kronológiában:

  • 2022 májusában gyűlt össze néhány magasrangú ukrán katonatiszt és üzletember Ukrajnában, hogy koccintsanak az akkori ukrán sikerekre, azaz arra, hogy megállították az orosz nyomulást az országban. Itt vetette fel valaki, hogy fel kellene robbantani az Északi Áramlat gázvezetékeket, amelyeken keresztül közvetlenül szállítanak az oroszok gázt Németországba, és ezzel jelentős bevételekhez juttatják Oroszországot, illetve nyomás alatt tudják tartani a németeket. Az akcióban végül egy hatfős legénység vett részt, mintegy 300 ezer dollárba került, amelyet ukrán üzletemberek finanszíroztak az ukrán hadsereg pénzhiánya miatt. Szeptember 26-án az Északi Áramlat összesen négy vezetékéből három semmisült meg a robbantásokban, és a kiáramló nagy mennyiségű gáz miatt Dánia egész éves szén-dioxid-kibocsátásával felérő káros anyag került a levegőbe.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még májusban napokon belül rábólintott szóban a tervre, aztán amikor júniusban a holland titkosszolgálat tudomására jutott a készülő terv, és szóltak az amerikai CIA-nak, onnan azt az üzenetet kapta vissza az elnök, hogy ne tegyék ezt. Ezért Zelenszkij meg is kérte Valerij Zsaluznijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, hogy állítsák le a műveletet. Zsaluznij azonban figyelmen kívül hagyta ezt; igaz módosított a művelet keretein, amelyet egyébként 2014-es krími annexió után kezdtek kidolgozni az ukránok, de most túl bonyolultnak, és költségesnek találták.
  • A fentiek miatt bérelte ki a hatfős társaság az Androméda nevű 50 lábas hajót a rostocki kikötőben szeptember 7-től egy lengyel hírszerzési fedőcég segítségével. Aztán több állomást is érintettek a Balti-tengeren, szeptember közepén egy viharba kerültek, amely során az egyik búvár véletlenül robbanóanyagot dobott a tenger fenekére, és kényszerűen kellett kikötniük a svédországi Sandhamnban, így felmerült, hogy megszakítják az egész műveletet. Aztán a vihar gyorsan elült, és a következő napokban elhelyezték a távirányítású bombákat HMX robbanóanyaggal az Északi Áramlat első és második vezetékpárján.
  • A kalandos út során a lengyelországi Kolobrzeg kikötőjében is kikötöttek, ott gyanús lett egy kikötői személynek a társaság, így a partiőrséget is rájuk hívták, akiknek európai útleveleket mutattak be, de végül elengedték őket. Ezután további robbanóanyagot helyeztek el a vezetékek másik szakaszán, majd visszatértek a németországi Rostock kikötőjébe, ott azonban a sietség miatt elfelejtették kitakarítani a hajót és eltüntetni a robbanóanyag nyomait. Így ezeket, illetve a DNS-mintákat mind be tudta gyűjteni a német rendőrség, és ezért, illetve a holland titkosszolgálat további információi miatt a németek már 2022 őszétől az ukránokra gyanakodtak.
  • A lengyel kikötő ügye külön érdekes, mert bár több kamera is felvette a kikötői mozgásokat, és elvileg szoros a német-lengyel együttműködés bűnüldözési ügyekben, a lengyel hatóságok a németek megkeresésére sem voltak hajlandók azokat kiadni. Később azt állították, hogy azokat megsemmisítették rutinszerű eljárásban, és a lengyel belbiztonsági ügynökség, az ABW is azt mondta a WSJ-nek, hogy ilyen felvételek nem léteznek.
  • Miután Zelenszkij tudomására jutott, hogy mégis tovább folyt a szabotázsakció megvalósítása, és kérdőre vonta Zsaluznijt. Utóbbi úgy védekezett a szóváltás során több közvetlen forrás szerint, hogy miután kiküldték a csapatot, a kommunikációs zónán kívülre kerültek, így nem lehetett már őket visszahívni, mert bármilyen kapcsolatfelvétel veszélyeztethette volna a műveletet. "Azt mondták neki (az elnöknek ? a szerk.), hogy ez olyan, mint egy torpedó - ha egyszer kilövöd az ellenségre, nem tudod visszahúzni, csak addig megy, amíg "bumm" nem lesz" - mondta a beszélgetést ismerő egyik magas rangú tiszt a lapnak.
  • 2023 elején Zsaluznijt leváltotta Zelenszkij és az Egyesült Királyság ukrajnai nagykövetének nevezte ki, amely mentességet jelent a volt főparancsnok számára a büntetőügyekben. A lap elérte Zsaluznijt, aki azt mondta, hogy nem tud semmiféle ilyen műveletről, és hogy minden ellenkező értelmű felvetés "puszta provokáció". Hozzátette, az ukrán fegyveres erőknek nincs felhatalmazása tengerentúli missziók végrehajtására, ezért nem is vett volna részt benne. A lap megkérdezte az ukrán hírszerző szolgálat, az SZBU egyik magas rangú tisztviselőjét is, aki név nélkül tagadta, hogy az ukrán kormánynak bármi köze lenne a szabotázsakciókhoz. Azt is mondta, hogy különösen Zelenszkij "nem hagyta jóvá semmilyen ilyen akció végrehajtását harmadik országok területén, és nem adott ki erre vonatkozó parancsokat". Utóbbi kapcsán azt is megemlíti a lap, hogy Zelenszkij tavaly egy nyilatkozatban leszögezte a robbantásra utalva: "soha nem cselekednék ilyen módon".
  • A német-ukrán viszonyra is hatással lehet a most részleteiben nyilvánosságra került ügy, igaz a WSJ megjegyzi: a német nyomozás során nem rendelkeznek olyan bizonyítékokkal, amelyeket a bíróságon be lehetne mutatni. Ennek oka, hogy mindent szóban intéztek az ukránok a tervezés és végrehajtás során, nincsenek írásos bizonyítékok (legfeljebb a robbanóanyagok nyomai, a DNS-minták, illetve egy németországi autópálya kamerafelvétel áll rendelkezésre). Egy magas rangú német tisztviselő, aki ismeri a vizsgálatot, úgy fogalmazott a lapnak a német-ukrán viszonyról: "Egy ilyen mértékű támadás elegendő ok a NATO kollektív védelmi záradékának érvényesítésére, de a mi kritikus infrastruktúránkat egy olyan ország robbantotta fel, amelyet hatalmas fegyverszállítmányokkal és többmilliárd eurónyi pénzzel támogatunk".
  • Az összeesküvésben részt vevő vagy azt ismerő ukrán tisztviselők egyébként azt mondták a lapnak: lehetetlen lenne bármelyik parancsnokot bíróság elé állítani, mivel nem léteznek bizonyítékok azon a beszélgetésen túl, amelyet a vezető tisztviselők folytattak egymással. Emellett egy volt tiszt úgy fogalmazott: "Egyikük sem fog tanúskodni, nehogy saját magát terhelje", Ukrajna pedig nem adja ki az állampolgárait más országoknak. A német nyomozás célkeresztjében álló három ukrán állampolgár pedig már kaphatott fülest, hogy kerüljék el az Ukrajnán kívüli utazásokat, nehogy elfogják őket.

Oroszország integritásának a kérdése

#1501742 TrendMan

https://index.hu/kulfold/2024/08/08/haboru-oroszor...

"„A vegyi és nukleáris fegyverek illetéktelen kezekbe kerülését minden ország próbálja elkerülni” – válaszolta, megjegyezve hogy szerencsére eddig nem is történt ilyen. Elárulta, hogy minden nyugati, azaz európai és amerikai stratégiai dokumentumban az szerepel, hogy meg kell akadályozni minden lehetséges eszközzel Oroszország felbomlását.

Vannak olyan vádak, elsősorban Oroszország részéről, hogy a Nyugat fel akarja osztani az országot, mert abban érdekelt, hogy darabjaira essen szét. De ez valójában a Nyugat legnagyobb rémálma

– mutatott rá Bendarzsevszkij, majd elmagyarázta: a valóság az, hogy a Nyugati rendkívüli módon fél Oroszország széthullásától főleg biztonsági szempontok miatt, hiszen egy nukleáris hatalomról van szó. Rettentően félnek attól, hogy az atomfegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek, ha a szétesés után kialakulna például egy Uráli Oroszország, egy Szibériai Köztársaság, azaz több utódállam, amelyek aztán nukleáris képességekkel rendelkeznének.

Ha megnézzük azokat a stratégiai dokumentumokat, amelyek a 90-es években születtek a Szovjetunió szétesése környékén, akkor minden esetben az elsődleges elv az volt, hogy meg kell őrizni Oroszország területi integritását. Ez persze nem vonatkozott a szovjet tagköztársaságokra, tehát azoknak menniük kellett

– világított rá a szakértő, hangsúlyozva, hogy a Nyugat egyáltalán nem érdekelt abban, pont a nukleáris veszély miatt, hogy Oroszország több darabra essen szét."

Csődbe ment ukrajna

#1501599 Koffein

Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-től október 1-ig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot, bejelentették, hogy Ukrajna nem fogja tudni fizetni az egyik állampapír kamatszelvényét. Ezzel technikai csődbe került az ország.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240801/csodbe-...

xxx

#1501403 TrendMan

Béke Ukrajnában: rohamosan változik a helyzet, sokan már területekről is hajlandók lemondani

A Kyiv Institute of Sociology (KIIS) rendszeresen megmérni, mit gondolnak az ukránok arról a kérdésről, hogy hajlandók lennének-e békét kötni Oroszországgal, ha ennek az az ára, hogy területeket tart meg Moszkva.

Az invázió kezdetétől egészen 2023 őszéig 10% körül volt azok aránya, akik ezt az áldozatot is meghozták volna a békéért cserébe, a kudarcba fulladt ukrán ellentámadás után azonban rohamosan nőni kezdett azok aránya, akik örökre hajlandóak lennének lemondani a megszállt régiókról.

Egy év alatt háromszorozódott azok száma, akik területvesztés árán is békét kötnének Oroszországgal, jelenleg 32% gondolja úgy, hogy lemondanának a megszállt területekért, ha cserébe vége a háborúnak.

Ez azt jelenti, hogy bár jelentősen nőtt azok száma, akik elfogadhatónak tartják a területi veszteségeket, a többség (55%) ezt még mindig nem támogatja.

Az is kiderül a kutatásból, hogy azok, akik elengednék a megszállt területekből, többségében (73%) úgy látják, hogy teljes, fizikai határzárra van szükség ezután Oroszországgal szemben, szigorú vízumrendszert és teljes körű határellenőrzést kell bevezetni a háború után.

Végül azt is megkérdezték a KIIS kutatói, hogy mit gondolnak az ukránok Oroszország háborús céljairól. 46% azt a választ adta, hogy Moszkva el akarja pusztítani Ukrajnát és az ukrán népet, míg alig 5% gondolja azt, hogy ?nácimentesíteni és demilitarizálni? akarnak Putyin katonái, majd békén hagyják Ukrajnát.