Egyébként kezd olyan érzésem kialakulni, mintha ez egy kétszemélyi konfliktus lenne Putyin és Zelenszkij között, valahogy a Hitler vs Stalin mintára.
Egyébként kezd olyan érzésem kialakulni, mintha ez egy kétszemélyi konfliktus lenne Putyin és Zelenszkij között, valahogy a Hitler vs Stalin mintára.
Biztos, hogy az USA volt. De az ukránok elviszik a balhét és csinálnak hozzá egy mese sztorit, hogy az elnök utasítása ellenére a főparancsnok sajnos már nem tudta visszahívni az embereket és hát igen ezek a magányos hazafi ukránok akik le sem tudnak olyan mélyre merülni , gyakorlatilag egy speciális egységeknek is nehézséget okozó szabotőr feladatot sikeresen elvégeztek...
Miért is ne hinné-e ezt a sztorit bárki , pont ugyanúgy, ahogy a média elhiteti az emberek nagy részével azt, hogy szept 11-én az arab terroristák maguk által szervezve repülővel ledöntötték a WTC-t meg beleszálltak a Pentagonba (úgy, hogy a repülő vezetésről szóló kézikönyvet meg otthagyták a reptéren, mert még ott olvasgatták el az utolsó oldalakat, hogy hogyan is kell repülni), vagy ha az emberek tömegével elhitték hogy a covid egy denevérekről átterjedő iszonyatos brutális halálos kór (vagy a Holocaustot, úgy ahogy történt).
Hát pont ezt ne hinnék el az emberek, ha a média majd elmagyarázza, hogy Mari néni bugylis bicskával kiszakította a gázvezetéket és az felrobbant?!
"Bár biztosra nem lehet mondani, jó esély van rá, hogy egy orosz FAB-500-as bomba zuhant lakott területre. Hasonló pusztító erővel rendelkezik az AGM-185 JASSM robotrepülőgép is, ezeket a fegyvereket azonban még nem kapta meg Ukrajna. Egy másik fontos érv az ATACMS ellen az, hogy Kijevnek korlátozott számban állnak rendelkezésre a fegyverek, amik rettentő pontosak, így kicsi az esély arra, hogy elhasználnák egy város széli kávézó parkolójára.
Tegnap egy sokkal kellemetlenebb baleset is történt a régióban. Orosz milbloggerek osztottak meg egy hőkamerás felvételt, amelyen az látszódik, amint egy KA-52-es helikopter szétlő egy konvojt a régióban. A később arra járó ukrán 225. dandár meg is lepődött a kiégett roncsokon, tekintettel arra, hogy azok nem az ő járműveik voltak: az orosz helikopternek egy orosz menetoszlopot sikerült felszámolnia."
Pont most tettem be a másikba, de töröltem is :)
Ezekszerint most már 100%-os, hogy az ukik csinálták... az amcsikra tettem volna a tétet, hogy ők voltak, de e szerint nem... meglepő...
Felpörgött a nyár kellős közepén a híráramlás a két évvel ezelőtti rejtélyes vezetékrobbantások ügyében, hiszen tegnap egyszerre három német sajtótermék közölte azt, hogy a német főügyész júniusban csendben letartóztatási parancsot adott ki Vladimir Zsuravlov ukrán búvároktató ellen, és két másik gyanúsítottat (Szvetlana és Jevgen Uspenska) is megneveztek, akik búvároktató házaspárt alkotnak. Délután már a lengyel főügyészség is megszólalt, miszerint elhagyta az országot Zsuravlov, és arra hivatkozott, hogy a németek a megkeresést nem vitték fel a hivatalos letartóztatási adatbázisba, így a lengyel határőrök ezért nem fogták el őt, amikor július elején átutazott Ukrajnába.
Délután a Politico is közzétette a saját összefoglalóját, amely szerint német és más nyugati szövetségesek orosz hamis zászlós műveletet sejtenek a háttérben, és a lengyelek át is adtak egy konkrét orosz névlistát a német szövetségi hírszerzésnek. A német ügyészség azonban ezt nem tartotta hitelesnek, és ezért adott ki idén júniusban elfogadóparancsot Vladimir Zsuravlov ellen.
A búvároktató házaspár hölgy tagjával interjút készített tegnap a Politico, amelyben Szvetlana Uspenska azt állította, hogy semmi közük a szabotázshoz, amelynek idején Kijevben voltak a férjével, és egyébként is csak 30 méterre tudnak merülni, nem 70-80 méterre, mint ahol a vezetékek feküdtek a tenger fenekén. Állítása szerint az orosz-ukrán háború kitörésekor elmenekültek Ukrajnából, többek között Ausztriában és Bulgáriában is éltek.
Fényképeket, illetve geolokációs adatokat is megadott a hölgy lapnak, amelyekkel igyekezett bizonyítani, hogy merre járt 2022 őszén Ukrajnán belül. Ezért a lap azt írja: nem világos, hogy a német hatóságok pontosan milyen szerepét látják a búvároktató párnak az Északi Áramlat felrobbantásának előkészületeiben és kivitelezésében. A Wall Street Journal alábbi sztorija szerint Szvetlanát jórészt csak azért vitték el a hajóra, hogy kívülről úgy tűnjön: egy baráti társaság vitorlázásáról van szó.
Mindezek után ma hajnalban "robbantotta a sztorit" a Wall Street Journal, a terjedelmes anyagban azt állítja a szerző, hogy most már le lehet írni a modernkori történelem egyik legmerészebb szabotázs akciójának valós részleteit, mivel négy olyan forrással beszélt, akik közvetlenül részt vettek a tervek kidolgozásában, vagy végrehajtásában, illetve ismerik az ügy pontos részleteit. A lap rengeteg érdekes részletet közül az ügyről, mi csak néhány fontosabbat emelünk ki a kronológiában:
https://index.hu/kulfold/2024/08/08/haboru-oroszor...
"„A vegyi és nukleáris fegyverek illetéktelen kezekbe kerülését minden ország próbálja elkerülni” – válaszolta, megjegyezve hogy szerencsére eddig nem is történt ilyen. Elárulta, hogy minden nyugati, azaz európai és amerikai stratégiai dokumentumban az szerepel, hogy meg kell akadályozni minden lehetséges eszközzel Oroszország felbomlását.
Vannak olyan vádak, elsősorban Oroszország részéről, hogy a Nyugat fel akarja osztani az országot, mert abban érdekelt, hogy darabjaira essen szét. De ez valójában a Nyugat legnagyobb rémálma
– mutatott rá Bendarzsevszkij, majd elmagyarázta: a valóság az, hogy a Nyugati rendkívüli módon fél Oroszország széthullásától főleg biztonsági szempontok miatt, hiszen egy nukleáris hatalomról van szó. Rettentően félnek attól, hogy az atomfegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek, ha a szétesés után kialakulna például egy Uráli Oroszország, egy Szibériai Köztársaság, azaz több utódállam, amelyek aztán nukleáris képességekkel rendelkeznének.
Ha megnézzük azokat a stratégiai dokumentumokat, amelyek a 90-es években születtek a Szovjetunió szétesése környékén, akkor minden esetben az elsődleges elv az volt, hogy meg kell őrizni Oroszország területi integritását. Ez persze nem vonatkozott a szovjet tagköztársaságokra, tehát azoknak menniük kellett
– világított rá a szakértő, hangsúlyozva, hogy a Nyugat egyáltalán nem érdekelt abban, pont a nukleáris veszély miatt, hogy Oroszország több darabra essen szét."
Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-től október 1-ig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot, bejelentették, hogy Ukrajna nem fogja tudni fizetni az egyik állampapír kamatszelvényét. Ezzel technikai csődbe került az ország.
Nocsak, nocsak...
Novemberben újabb békekonferenciát szervez Ukrajna; Kijev ezúttal meg
akarja hívni Oroszországot is az eseményre – jelentette ki Volodimir
Zelenszkij ukrán elnök
A Kyiv Institute of Sociology (KIIS) rendszeresen megmérni, mit gondolnak az ukránok arról a kérdésről, hogy hajlandók lennének-e békét kötni Oroszországgal, ha ennek az az ára, hogy területeket tart meg Moszkva.
Az invázió kezdetétől egészen 2023 őszéig 10% körül volt azok aránya, akik ezt az áldozatot is meghozták volna a békéért cserébe, a kudarcba fulladt ukrán ellentámadás után azonban rohamosan nőni kezdett azok aránya, akik örökre hajlandóak lennének lemondani a megszállt régiókról.
Egy év alatt háromszorozódott azok száma, akik területvesztés árán is békét kötnének Oroszországgal, jelenleg 32% gondolja úgy, hogy lemondanának a megszállt területekért, ha cserébe vége a háborúnak.
Ez azt jelenti, hogy bár jelentősen nőtt azok száma, akik elfogadhatónak tartják a területi veszteségeket, a többség (55%) ezt még mindig nem támogatja.
Az is kiderül a kutatásból, hogy azok, akik elengednék a megszállt területekből, többségében (73%) úgy látják, hogy teljes, fizikai határzárra van szükség ezután Oroszországgal szemben, szigorú vízumrendszert és teljes körű határellenőrzést kell bevezetni a háború után.
Végül azt is megkérdezték a KIIS kutatói, hogy mit gondolnak az ukránok Oroszország háborús céljairól. 46% azt a választ adta, hogy Moszkva el akarja pusztítani Ukrajnát és az ukrán népet, míg alig 5% gondolja azt, hogy ?nácimentesíteni és demilitarizálni? akarnak Putyin katonái, majd békén hagyják Ukrajnát.
A lap azt írja: OSINT-elemzői források alapján a raktáron tárolt orosz T-55-ösök száma 31%-ot, a T-62-esek száma 37%-ot, a T-80B-k száma 79%-ot csökkent az ukrajnai háború 28 hónapja során. Közben a régi T-72-esek raktári állománya alig 9%-ot zsugorodott.
Az orosz hadmérnökök ezeket a régi, szovjet harckocsikat az ukrajnai háborús veszteségek pótlása végett felújítják, modernizálják, majd a frontvonalra küldik, mellette új harckocsikat is gyártanak. A régi haditechnika modernizálása olcsó és egyszerű megoldás a veszteségek pótlására, de úgy néz ki, az első generációs T-72-eseket továbbra is pihenni hagyják és helyettük új T-90M harckocsikat gyártanak.
A Forbes azt írja: lehet, hogy a T-72-esek nagy része soha nem fogja elhagyni a tárolókat, ennek pedig az az oka, hogy a harcjárművek automata töltőberendezése nehezen felújítható, a tárolás évtizedei alatt a töltőrendszerek minősége nagyon jelentősen romlott. A T-62-esek és T-55-ösök ezzel szemben manuális töltőrendszert használnak, vagyis három helyett négy fő alkotja a legénységet, melyből egyik a töltőkezelő.
Az eszmefuttatás annyiban talán egy kicsit sántít, hogy a T-80B is automata töltőberendezést használ és az adatok alapján ezeknek a harckocsiknak a raktári állománya igencsak megcsappant. Erre magyarázat lehet az, hogy a T-80B egy modernebb harcjármű: ezek az eszközök talán 1-2 évtizeddel kevesebbet álltak a raktárban, illetve az is lehet, hogy a gépek korszerűsége miatt lehet, hogy az orosz vezetők úgy látják, a T-80-asok modernizálásába jobban megéri pénzt ölni.
A legtöbb szovjet / orosz harckocsiraktár egyébként egy üres mező a szabadég alatt: a tárolt haditechnikai eszközök kitettek a környezeti hatásoknak, esőnek, hónak fagynak, jégnek. Sok évtizednyi tárolás után a technikai berendezéseket jelentősen rongálhatják a környezeti hatások, ezért átfogó modernizációra van szükség.
Hát igen, ha ráálltak a hadigazdaságra, kezdik megízlelni a hasznot, lepattanó nyugati cégátvételek/kisajátítások, hadigépezetnek beszállítás, lőszergyártás...
Most olvastam ezt a könyvet https://hvgkonyvek.hu/konyv/naci-milliardosok
Szépen levezeti, hogy miként nyerészkedtek a német iparmágnások a 2ik vh-ból.. már a háború kitörése előtt 6évvel már gyártották a lőszereket, meg fejlesztették a tankokat, járműveket... oké, jelen esetben az oroszoknál max a lőszer meg rakétagyártás mehetett, mert az elpusztíthatatlannak vélt tankok könnyen megadták magukat...
Objektív információ az nagyon kevés. Katonai hírek vannak. Egyik részben orosz szárazföldi győzelmek, ukrán tengeri győzelmek. Légierők harca még eldöntetlen. Komoly amerikai és nyugati segítséggel visszanyerik a légifölényt az ukránok a szárazföldi harcok is megfordulnak. Egy biztos az oroszok soha sem tudnak ukrán területen nyugodtan élni , mert afganisztán jellegű partizánharc kiűzi őket (előbb-utóbb )
szerintem nem nagyon lehet objektív infokhoz jutni manapság. Pontosabban biztos lehet az egymásnak ellentmondó hírek között, de nem lehet tudni , hogy hol lehet az igazság.
Egyrészt mostanában inkább orosz előre nyomulásról , ukrán sorozás bővítésről és ukrán lőszer utánpótlás hiányáról és erőművek bombázásáról lehet olvasni.
Másrészt meg az orosz flotta egységeinek elsüllyesztéséről, az orosz parancsnokok kiiktatásáról és Oroszország olaj infrastruktúrájának repülőtereinek támadásáról lehet olvasni.
De, hogy ki állna nyerésre ebben a megnyerhetetlen háborúban, azt nem lehet tudni.
Ha az oroszok nyernének is katonailag, akkor utána a következő 100 évben Ukrajna nem nyugodna addig amíg vissza nem tudja szerezni ezeket a területeket. Ha teljes Ukrajnát elfoglalják, akkor meg egy afganisztánihoz hasonló állapot alakulhat ki, hiszen partizánok/terroristák folyamatosan támadnák a megszálló orosz katonákat létező frontvonalak nélkül.
Ha meg az ukránok kiűznék az oroszokat a NATO segítségével, akkor Oroszország kezdene maximálisan fegyverkezni és amint a NATO/USA meggyengül vagy máshol lesz elfoglalt, akkor támadna.
https://www.portfolio.hu/global/20240415/ezt-nem-t...
"Feng Yujun szerint a konfliktus alakulását négy fő tényező befolyásolja: az ukrán ellenállás és nemzeti egység szintje, az ukránoknak nyújtott nemzetközi támogatás mértéke, a modern hadviselés jellege (mint az az ipari erő és a parancsnoki, irányítási, kommunikációs és hírszerzési rendszerek kombinációja) és a döntéshozatal és információkezelés szintje.
Utóbbi esetén a szakértő szerint Oroszország komoly hátrányban szenved, az orosz elnök és környezete egy információs buborékban létezik, nincsenek pontos hírszerzési információk, nincsenek hatékony mechanizmusok a hibák felismerésére és javítására.
EZEK A TÉNYEZŐK EGYÜTTESEN VEZETNEK OROSZORSZÁG VERESÉGÉHEZ, BELEÉRTVE A KRÍM FÉLSZIGETRŐL VALÓ KIVONULÁST IS, MÉG NUKLEÁRIS KÉPESSÉGEI SEM JELENTENEK GARANCIÁT A SIKERRE."