Sőt! Magyarország jobban teljesít! Napról-napra!
Előre megy, nem hátra, légy a Fidesz barátja!
Sőt! Magyarország jobban teljesít! Napról-napra!
Előre megy, nem hátra, légy a Fidesz barátja!
Magyarország teljesíti a feltételeket csak a libsi szarok ügyeskednek.
Sokaknak az érdeke az országcsőd mert esetleg lehetne kormányváltás.
Sok nyomi "magyar" is ezt várja. Szerinted a f@sz melyik oldalán lennének?
Igen egy gyereknek űrhajósnak kell akarni lenni nem buszsofőrnek.. azt majd az élet hozza. Ha gyerekkorban buszsofőr, akkor egy magas színtre hozza ezt, mint álom meg magas cél és már is nem viszi semmire.
jellegzetes orosz fej, egy buszmegállóban is van vagy 2db arrafelé. Van 3-4 jellegzetes orosz jelleg.
Érdekes.
Mondanám, hogy a kínai gyerekek a legnormálisabbak.
Úgy néz ki, hogy megkapja a tőkeemelést a szaudiaktól, és aszondja, hogy
"a szaúdi jegybank 9,9%-os részesedést szerez a svájci nagybankban, és ezzel a bank legnagyobb részvényesévé válik."
https://www.portfolio.hu/bank/20221123/megjott-a-d...
zsákolják a nyugati világ cégeit... aminek a részvényesek annyira nem örülnek, mert beadták svájcban is és az amcsiknál is...
8-12 éveseket kérdeztek meg, hogy mi szeretne lenni, milyen álmuk van? megbundázták vagy sem, de úgy néz ki, hogy a kínai gyerekek űrhajósak szeretnének lenni, miközben a nyugati világban influenszerek.. 
https://www.statista.com/chart/28802/childhood-asp...
dec.6 , dec.07 és dec.08 bárki köthet EUR /HUF árfolyam longot vagy shortot. Szerintem egy fillért sem kapunk ugy , hogy EU árgusszemmel nem figyelné. Nagy Magyarország sál meg rendkívül meggondolatlan csakazértisénvagyokafőnök cselekedett volt.
Vissza fog ütni ez is , már nem simít el mindent a Mutti.
igen.
Kisszerű dolog volt és látszólag értelmetlen.
Lehet megmalmozták, ott rádobták a nyakába, de amúgy nem hülye tehát érzékelhette.
A döntések nem ma dőltek el, az is lehet tudják a tutit.
Dec 6 tán az eus döntés és mintha dec 7én ratifikálnánk a náto bővítést. Megy a kártyázás.
A rezsijéről nem olvastam de gondolom az a cél "ő is egy közölünk" őt is érinti imédzs.
Ráadásul hirtelen nem jön ukránok felöl barátság olaj. nem néztem utána de valami ilyesmi.
Jogos kérdések :)
Szerintem a pillanat leuralása a válasz, bármi jó, amíg benne van a hírekben, beszélnek róla, mindegy, hogy pozitív, vagy negatív értelemben.. habár lehet rosszul látom...
A) Miért kell nekem minden internetes portálon a napi hírek között belefutni abba, hogy Orbán Viktor-nak mennyivel nőtt a rezsije?
1. Semmi közöm hozzá
2. Nem biztos, hogy igaz, amit írnak
B) Miért nem bírja visszafogni magát legalább az EU pénzek előtti döntési helyzetben és nem provokálni és pózolni valamilyen önkényes módon (mint a Nagy Magyarország sál a magyar-görög után), miért kell mindig valamilyen módon korrumpálni azokat a folyamatokat, amelyekről megpróbálják elhitetni, hogy komolyan képviselik őket?
A munkahelyi környezettel foglalkozó 2022-es globális felmérés szerint az európai munkavállalók munkahelyi elkötelezettsége mindössze 14 százalék, míg ugyanez Észak-Amerikában 33, a világ többi részén pedig 21 százalék. A Gallup jelentése azt is megállapította, hogy
a munkahelyi stressz szintje ? a 2020-as értéket is túlszárnyalva ? tavaly világrekordot döntött.
Ennek okaként az alkalmazottak a nem megfelelő bánásmódot jelölték meg, valamint az elbocsátásokat, kezelhetetlen munkamennyiséget, a vezetők nem egyértelmű kommunikációját, a vezetői támogatás hiányát és az észszerűtlen határidők jelentette nyomást. Bár a stressz és a szorongás általában minden munkához hozzátartozik, a Gallup felmérése szerint az alkalmazottak 59 százaléka számol be arról, hogy gyakran tapasztal stresszt és aggódik a munkahelyén.
A helyzet Magyarországon sem sokkal kedvezőbb, egy tavaly készült felmérésből kiderül, hogy a lakosság 51 százaléka krónikus stresszre, 23 százaléka pedig rendszeres alvászavarokra panaszkodik. Ez alapvető probléma, hiszen a stressz nagyban hozzájárul a munkahelyi hiányzásokhoz, termelékenység- és kreativitásromboló, amíg az elkötelezett, mentális egészségnek örvendő munkavállalók kevésbé valószínű, hogy betegség miatt hiányoznak a munkahelyükről, elhagyják azt, vagy munkahelyi balesetet szenvednek.
A pszichoszociális kockázatok régóta szerepelnek a munkavédelmi jogszabályokban, a nemzetközi munkavédelmi szervezetek évtizedek óta foglalkoznak ezzel, Magyarországon is jogszabályi szintre emelték, de hiába lett ez egy kötelező eleme a kockázatértékeléseknek, a vállalati kultúra csak most ért el oda, hogy a törvényi megfelelésen túl ennek jelentőséget tulajdonítsanak.
?A biológiai, kémiai, fizikai, ergonómiai kockázatokat viszonylag jól lehet azonosítani és meghatározni egy munkahelyen, viszont a pszichoszociális rizikókat sokkal nehezebb felmérni. Az is nehezíti a helyzetet, hogy különböző módszertanok léteznek ezek beazonosítására, a jogszabályban azonban nincs meghatározva, hogy melyik módszert kell, vagy érdemes használni, ez már a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, a munkáltató és a pszichológuscsoport együttműködésének hatásköre? ? mondta a Portfolio-nak Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont (BEK) orvosigazgatója, vállalat-egészségügyi divízióvezetője.
Hogy mennyire összetett ezeknek a kockázatoknak a felmérése, azt jól mutatja, hogy korántsem csak a munkahelyi miliő befolyásoló tényező, hanem a tágabb környezet, amiből a munkába érkezik a dolgozó. Itt pedig számtalan hatást lehet azonosítani a szociális környezettől, a munkahely megközelíthetőségén át, az olyan, mindenkire kiterjedő negatív benyomásokig, mint a járványhelyzet, vagy a szomszédban dúló háború és hozadékai, az infláció és a létbizonytalanság.
Dr. Nagy-László Nóra szerint a pszichoszociális kockázatra nagyon jó példa az egészségügyi dolgozók terhelése a COVID-járvány időszakában, hiszen a pandémia kitörésekor nem sokat tudtunk arról, hogy mivel állunk szemben, információk hiányában kellett a munkát végezni, túlórában, ráadásul teljes védőfelszerelésben, mely szintén nagy megterhelést okozott. Azonban nem csak ilyen extrém helyzetekben kell számolni ezzel a jelenséggel, hanem a mindennapi, irodai környezetben is számottevő tényező, olyannyira, hogy a Gallup felmérésében beazonosított problémák egyik fő okozója.
A pszichoszociális rizikók alapvetően olyan rizikók, hatások, amik károsíthatják az egyén jólétét, egészségét, munkaképességét. A munkaadók feladata és érdeke is, hogy ezzel foglalkozzanak, hogy ne legyenek olyan környezeti hatások, amik potenciálisan egészségkárosítók
? mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa, pszichoterapeutája.
A munkakörnyezetnek nagyon sok olyan összetevője lehet, ami potenciálisan terheléseket tud okozni a munkavállaló számára, az ezekből kialakuló stressz pedig az a mediátor tényező, ami végül a betegségekhez elvezet. Ugyanakkor Stoll szerint azt is fontos látni, hogy
a munkakörnyezet alapvetően stresszes, de ez nem feltétlenül rossz, a stressz ugyanis egy olyan belső feszültségi állapot, ami szükséges az aktivitáshoz.
?Stressz nélkül nincs megfelelő motiváció, teljesítmény, sem problémafókusz. Nem az a kérdés, hogy jelen van-e a stressz a munkahelyen, hanem hogy mennyi, mi az optimális, és ezt, hogy tudják szabályozni a külsődleges faktorok, illetve az egyén, aki belülről ellensúlyozza ezeket a feszültségeket. A lényeg, hogy a feszültség olyan stimuláló övezetben maradjon, ami segíti a teljesítményt?
? tette hozzá a szakember.
Tehát a stressz addig a szintig, amíg inspirál, cselekvésre késztet, segíti a mentális fókuszt és az összeszedettséget, jó, de ha meghalad egy bizonyos szintet, akkor a szervezet kimerül, és elindulnak olyan biológiai folyamatok, amelyek konkrét megbetegedésekhez, mentális problémák kialakulásához, vagy egészségkárosító viselkedések megjelenéséhez is vezethetnek.
?A munkavállalónak és a munkáltatónak is érdeke, hogy ezeket a faktorokat, amelyekből összeadódnak ezek a túlterhelődések, preventíven vizsgáljuk, és megnézzük azt, hogy milyen rejtett tényezők vannak jelen, amik töréspontjait képezhetik ennek a rendszernek? ? mutatott rá Stoll és hozzátette, hogy ha tanulmányozzuk a szakirodalmat, akkor azt találjuk, hogy komoly következményei vannak, ha ezzel nem foglalkozik egy cég:
ha túl sok a terhelés, akkor több lesz a betegség, a táppénz, a kieső munkaóra.
?A következmény kimutathatóan az, hogy csökken a munkavállalói elköteleződés, csökken a munkateljesítmény, olyan kapcsolatdinamikai folyamatok indulnak el, amelyek végül kihatnak a vállalat eredményességére is?
? mondta.
A BEK-nak voltak olyan megrendelői is, akik kifejezetten azért fordultak hozzájuk, mert azt tapasztalták, hogy bizonyos periódusban megnőtt a megbetegedések száma, ami valamilyen szervezeten belüli problémára utalt. Ilyenkor a szakemberek leülnek egyeztetni a megrendelő vállalat képviselőivel, és felmérik a korábban tapasztalt nehézségeket, igényeket, és tervezett fejlesztési irányokat. A felmérés rendszerint online, szervezeti egységekre lebontva történik, mely folyamatban kiemelt jelentőségű a kitöltők anonimitásának védelme. Az adatgyűjtési kampányt követően a csoportoktól nyert információból kapható meg, hogy melyik munkacsoportban milyen rizikótényezők vannak jelen, és ezeknek mintázata, milyen jelenségekre hívja fel a figyelmet. Az említett cég esetében a felmérés jól láthatóan beazonosíthatóvá tett egyes munkacsoportokban megjelenő feszültségtípusokat, főleg kapcsolati vagy interperszonális stresszorokat. Kiderült, hogy a felmérés egy nagy átalakítás folyamatában történt, és a megfelelő információk nem jutottak el a munkavállalókhoz, nem volt változásmenedzsment.
?Az a bizonytalanság, ami ilyenkor megnő a munkacsoportokban, annak függvényében, hogy mit, és hogyan kommunikál a közép- vagy felső vezetőjük, az önmagában egy komoly pszichoszociális stresszor tud lenni. Ez rontja a munkamorált, komoly terhelést jelent a munkavállalóknak, elégedetlenebbé válnak, több konfliktus keletkezik abban a munkavállalói csoportban, mert egymáson vezetik le ezt a feszültséget. Kiderülhet, hogy felfelé nem nagyon lehet visszajelzést adni? ? mondta el a szakpszichológus.
Az említett példában a kommunikáció hiánya volt a legfőbb stresszfaktor, de ugyanilyen problémaforrás lehet többek között
A jogszabályi előírás ellenére a pszichoszociális kockázatokon eddig jellemzően nem volt túl nagy fókusz ? jellemzően csak kipipálták ? a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok során, pedig a munkáltatók akár többmilliós bírságot is kaphatnak annak elmulasztása miatt. A szakorvosok szerint azonban a COVID kifejezetten előtérbe tolta a problémát, hiszen a home office, az elszigeteltség nagyon sok munkavállalót rosszul érintett, tömegesen jelentkeztek azok a problémák, amik lépésre kényszerítették a munkaadókat.
A mi vezérelvünk az, hogy ha már kötelező a pszichoszociális elemzés, akkor annak legyen valami értelme, mert ez egy nagyon jó eszköz a munkáltatónak, hogy tudja, hol kell esetleg beavatkoznia a cég működésébe
? mondta a BEK orvosigazgatója, aki szerint a megfelelő szakértő munkavállalói állomány megőrzése és védelme ilyen válságos időszakokban felértékelődik. A pszichoszociális kockázatok értékelése és a prevenció addig a pillanatig kisebb súllyal nyom a latban, amíg nem olyan fontos a munkavállalói állomány megőrzése.
?Nemrég vettem részt a Magyar Üzemorvos Tudományos Társaság éves konferenciáján, ahol az volt az általános vélemény, hogy az említett pszichoszociális kockázatok még tovább fognak erősödni: a távmunka, részmunka nagyobb bizonytalanságban tartja a dolgozókat, demográfiailag is idősödnek a munkavállalók, a munkában eltöltött idő a korábbihoz képest nő, a globalizáció miatt egyre rugalmasabb munkavállalót várnak el a munkáltatók, aki akár lakhelyet is kész váltani. Ezek az elvárások pedig mind olyan nyomást gyakorolnak a munkavállalókra, amelyek fokozott stresszt eredményezhetnek, ez pedig hosszú távon biztosan egészségkárosodáshoz vezet? ? szögezte le Dr. Nagy-László Nóra. Ezért nagyon fontos a megelőzés szerepe, mert nemcsak az a cél, hogy a munkavállaló alkalmas legyen a munkakörre, hanem hogy azt hosszú távon egészségkárosodás nélkül tudja elvégezni.
És íme, a TikTok idei sztárja, a legjobb kattintás vadász kategóriában nyert:
Amennyíban behívnád a Balatonraakár lángosozhatnának , mert a magyar hadsereg egy vicc. , Viszont Agárdon nem kapnánalk lángost , de semmilyen vizíeszközt sem
felmondod a leckét.
1. ukránok oroszok secko jednó, ukrajnának nincs múltja és testvérek voltak, ajiba kapták a területeket. Haverabbak voltak a fehéroroszoknál.
2. A 90% feletti orosz népességet nem kellett volna irtogatni mint ahogy nekünk sem kellett volna üzengetni, hogy ha akarnának pár óra alatt a Balcsin lángosozhatnának a tankokkal. (csak a kedvedért)
Tehát a példád az nokedli.
Oroszok ugyanazt csinálják és még többször is lebuktak. Az most nem számít?
Gondold át:Magyarországot 1956 letrohanják az oroszok elfoglalják Dunántúlt, nem adjuk fel és felvesszük a harcot ( amerikai segítséggel és visszafoglaljuk Debrecent) Szerinted nem használtuk volna fel az akkori médiát ?
