A fontosabb tőkepiaci eszközök árfolyamváltozását megvizsgálva igazolódik az előbbi állítás, mely szerint a nyersanyagok kerültek idén a tápláléklánc csúcsára. Ha a Wall Street „félelem indexének” is nevezett VIX indexet (amely egy volatilitási index) figyelmen kívül hagyjuk, akkor a lista felénél találjuk az első olyan eszközt, amely nem árupiaci termék.
Jól bemutatja a nyersanyagárak emelkedését a CRB Index (amely több árupiaci szektort foglal magába, a fosszilis energiahordozóktól a mezőgazdasági termékekig), melynek értéke 27 százalékkal került feljebb idén. Összehasonlításként tavaly - amikor szintén elég erős éve volt a nyersanyagoknak – az index 36 százalékot ment, tehát egy negyedév alatt sikerült ez a teljesítményt egész jól megközelíteni.
A nyersanyagok közül érdemes kiemelni az olajat, hiszen az olajár emelkedése az egész gazdaságot áthatja és inflációt generál a szállítási költségek emelkedésén keresztül. Nem véletlenül vezetett be a kormány benzinárstopot itthon, és nem véletlenül nyúl hozzá fél éven belül harmadszor az USA a stratégiai kőolajkészleteihez. Az olajár emelkedése elsősorban Oroszország olajpiacon betöltött szerepével függ össze, hiszen jelentős exportőrnek számít, azonban a szankcióktól való félelem miatt sok kereskedő nem vásárol orosz olajat, az USA pedig embargót is bejelentett, amelyet egyébként több európai ország is szorgalmazna.
A részvénypiacok a háború és a szankciók következményeivel kapcsolatos aggodalmak miatt nagyot estek az idei évben. A vezető amerikai, európai és ázsiai részvényindexek szinte kivétel nélkül mínuszban vannak ebben az évben, de természtesen egyik sem esett akkorát, mint az orosz tőzsde, ahol csak a napokban kezd újra éledezni a kereskedés, miután egy hónapig fel volt függesztve.
Európában üdítő kivételnek számít az angol FTSE 100, mely 1,9
százalékos erősödést tudott idén felmutatni, de ennél még érdekesebb,
hogy a Latin-Amerikai régió mennyire jól teljesített
idén. Ezt a régiót az orosz-ukrán háború gyakorlatilag egyáltalán nem
érinti, azonban a koronavírus-válság annál inkább érintette. Bár a
turizmus kilábalása lassabb a vártnál, ennek jelentősége a nagyobb
Latin-Amerikai országok esetén jóval alacsonyabb, ahol pedig mégis nagy a
részarányuk, ott okkal optimisták az elemzők a kilábalás esélyeit
illetően. A bázishatás és az erős, fókuszált jellegű konjunktúra mind
nagy segítséget jelentenek ennek a sokat szenvedett régiónak. Mindez
pedig az utóbbi hónapokban a részvénypiacokon is látszik, amelyeket
jóval kevésbé, vagy egyáltalán nem érintett a globális tőzsdék esése.
A Latin-Amerikai régióval szemben a globális rangsor végén
helyezkedik el a magyar tőzsde, miután a BUX közel 12 százalékot esett
idén. Ez nagyrészt az OTP 26,8 százalékos zuhanásának betudható, miután a
banknak orosz és ukrán kitettsége is van; a bankok elleni szankciók
miatt eleve kevésbé voltak vonzók a bankpapírok a befektetők számára;
illetve a külföldi befektetők jellemzően az OTP-n keresztül szereznek
magyar kitettséget, így a régióban való kitettség-csökkentés is az OTP-n
(és a forinton) csapódott le. Ehhez képest a Mol árfolyama 16,3
százalékot emelkedett, részben az energiaárak emelkedésének
köszönhetően, bár az itthoni árstop miatt komoly bevételkiesést kell
elszenvednie a cégnek.
A devizákat tekintve, természetesen az orosz rubel és az ukrán hrivnya teljesített a leggyengébben a dollárral szemben, de általánosságban látszik, hogy az európai fejlődőpiaci devizák gyengültek a zöldhasúhoz képest. Ennek oka, hogy a háború és a bizonytalanság idején a befektetők inkább a biztonságosabb eszközöket keresik,. Érdemes még a forintra is kitérni, hiszen egy nagyon volatilis időszak áll a hazai fizetőeszköz mögött: láttunk néhány hete 400 forintos eurót, és 368 forinthoz közeli dollárt, viszont ehhez képest a forint szépen visszaerősödött a vezető devizákkal szemben.
A kriptovaluták az eszközosztályok között jellemzően a legkockázatosabbak közé tartoznak, nem meglepő, hogy az elmúlt három hónap csúnya mínuszokat lehet látni az egyes tokeneknél. A zászlóshajónak számító bitcoin árfolyama azonban relatív alacsony mínuszban van, miután a háború alatt ezen a piacon nem láttunk olyan heves reakciót, mint például a részvényeknél. Mindemellett több narratíva is a bitcoin mellett szól, egyrészt sokan az infláció elleni védelemként gondolnak az eszközre; másrészt az Ukrajna számára való adománygyűjtésben is fontos szerepe volt, ami megerősítette a szerepét; végül pedig az orosz felsővezetésben komolyan felmerült, hogy az olajért és a földgázért elfogadja a bitcoint fizetőeszközként – vagyis jó sztorikból itt sem volt hiány az idei első negyedévben.
