Kibiztosítás
2013. április 24.
Csabai Károly
A német Axel Springer magyarországi kiadóját igazgató Bayer József vette át a hatalmat a CIG-ben, miután a részvényesek eltávolították Horváth Béla elnök-vezérigazgatót.
Továbbra is Járai Zsigmond fémjelzi a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-t, miután az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, volt jegybankelnök győztesen került ki a biztosító irányításáért vívott hatalmi harcból. A vesztes a CIG-et a társaság 2007. évi megalapítása óta gardírozó Horváth Béla elnök-vezérigazgató, akinek elmozdítására a biztosító múlt csütörtöki éves közgyűlése előtt három héttel érkezett részvényesi javaslat. Hogy ki(k)től, az nem derült ki. Az indítvány szerint bár Horváth a CIG „alapításában és eddigi működésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, a megváltozott piaci körülmények és elvárások”, valamint „a CIG versenyképességének biztosítása” miatt szükség van a váltásra.
Kevésbé talányosan fogalmazott a CIG – Járai által elnökölt – felügyelőbizottsága (fb) március 14-ei jelentésében. E szerint a biztosító „költséggazdálkodása nem volt kellően takarékos, a menedzsment a piaci változásokra nem mindig tudott megfelelő választ adni, és a működése során olyan szabálytalanságok is történtek, amelyek a vezetés nem kellően megalapozott és körültekintő döntéseinek következményei”. A költséggazdálkodásra való hivatkozás azért furcsa, mert a CIG működési költségei 2012-ben közel egyharmaddal alacsonyabbak voltak a két évvel korábbinál (lásd táblázatunkat). Alapvetően ezzel magyarázták elemzők, hogy a biztosítónak a tavalyi év utolsó negyedében, történetében először, sikerült nyereségessé válnia. Az fb-nek Horváth szerint már korábban közölnie kellett volna a kifogásait, hiszen Járai heti szinten követte a cég működését. Ezért Horváth az elmozdítására tett javaslatot követően Járait is magával akarta rántani, indítványozva a közgyűlésnek az fb-elnök visszahívását.
Ám a harc már a csatamezőre lépés előtt eldőlt, miután a közgyűlést megelőző napon Horváth lemondott elnöki tisztéről és igazgatósági tagságáról, s munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnik. Azért nem várta meg a szavazást, mert érzékelte a Járai mögött felsorakozott ellentábor túlerejét; nyilván ugyanezért a Járai elmozdítására tett javaslatát is visszavonta. Mégis szavaztak erről a részvényesek – e furcsaságot a levezető elnök azzal magyarázta, hogy az aktus kvázi a Járaival szembeni bizalmi szavazásként is felfogható, ami láthatóan nem volt ellenére az fb-elnöknek. Utóbbi elégedett is lehet az eredménnyel, hiszen a részvényesek 99,39 százaléka nem talált kivetnivalót abban, hogy az fb ilyen sokáig asszisztált a menedzsment most megkifogásolt döntéseihez.
Két tartózkodás mellett mindössze egy részvényes, a 0,25 százalékos szavazati arányával magát a legnagyobb CIG-magánbefektetőnek valló Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke nem adta meg a bizalmat Járainak. Ő ugyanis nem csak Horváthot tette felelőssé abban, hogy – mint felszólalásában fogalmazott – a 2010. novemberi kibocsátáskor 938 forinton jegyzett CIG-részvényeik mára több mint 75 százalékkal leértékelődtek, miközben tudomása szerint vannak olyanok, akik 300-400 százalékos hasznot vágtak zsebre.
A célzás annak a több mint három tucat alapítónak szólhatott, akik az utóbbi években 40–250 forint közötti kibocsátási árakon jegyezhettek részvényt. Köztük volt Bayer József, a német Axel Springer kiadó magyarországi leányvállalatának kisebbségi tulajdonosa, ügyvezetője is, aki a családja birtokában lévő Vinton Vagyonkezelő Kft.-n keresztül a közgyűlés előtt a legnagyobb, 10,34 százalékos CIG-pakettel rendelkezett. Azért nem többel, mert az alapszabály szerint egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport szavazati joga sem haladhatta meg a 10 százalékot, függetlenül a tulajdoni részesedése mértékétől. E korlátot törölte el a múlt heti közgyűlés, vélhetően Bayer nyomására. Az addig a második legnagyobb, 7,22 százalékos tulajdonos Horváth ugyanis megegyezett Bayerrel, hogy részvényeinek egy részét eladja neki és családi vállalkozásának, amivel a kiadófőnök biztosítói befolyása 15 százalék közelébe nőtt. Pozícióit erősítheti, hogy egyúttal az Axel Springer magyarországi leánycégének gazdasági és hr-igazgatója, Király Mária is bekerült a CIG igazgatóságába.
Elemzők szerint Bayer előretörését az motiválhatja, hogy most olcsón tud bevásárolni a CIG-részvényekből. Így ha esetleg a társaság később felkelti egy nagybefektető figyelmét, akkor Bayer – a Horváth kiiktatásával megteremtett – kedvező helyzetből tárgyalhat velük a felvásárlási árról. Márpedig a piac azt várja, hogy a CIG a biztosítókat jellemző hét szűk esztendő után, 2014-től már nemcsak egy-egy negyedévben, hanem az év egészében is nyereséggel zárhat. E reménnyel magyarázható, hogy a közgyűlésen megjelentek – Ádám kivételével – zokszó nélkül vették tudomásul a tavalyi 2,7 milliárd forintos veszteséget.
„Rövid távon nem tudok jót mondani a CIG-be 938 forinton beszállóknak” – hűtötte le a biztosítói részvényekben bennragadtak kedélyeit az igazgatóságba szintén most beválasztott Horváth Gergely Domonkos, aki tavaly év végén távozott közös megegyezéssel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. éléről. Érzékelhető javulás ugyanis addig nem következhet be, amíg a kormány nem állítja vissza az életbiztosítások adókedvezményét. Márpedig ez az egy év múlva esedékes választásokig nem valószínű, noha erősen lobbiztak érte. Ám az érdekkijárásuk fő letéteményesének tartott Járai nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miután a Matolcsy György MNB-elnökkel való nézeteltérése miatt megromlott a viszonya Orbánékkal. Bár a CIG márciusban kétéves szerződést kötött a Belügyminisztériummal arról, hogy csoportos élet- és baleset-biztosítási szolgáltatást nyújt a tárca irányítása alá tartozó kiemelt szerveknek, az évi 128,5 millió forintos biztosítási díj alig fél százaléka tavalyi bevételének.
CSABAI KÁROLY
