A cikkben van egy reklám, AZ OTP Alapkezelő kiemelt befektetési ajánlatai. Az egyik remek ajánlatot éves minusz 14%-os hozammal ajánlják. Na ilyenbe nem kell előtakarékosan fektetni.
A cikkben van egy reklám, AZ OTP Alapkezelő kiemelt befektetési ajánlatai. Az egyik remek ajánlatot éves minusz 14%-os hozammal ajánlják. Na ilyenbe nem kell előtakarékosan fektetni.
igen, ez is egy szempont :)
azért érdemes, hogyha teheti az ember, akkor ne a melóba dobja fel a tappancsát, hanem azt tudja mondani, hogy 50es, vagy akár 60as nyugdíjas, aki a befektetéseiből simán elvan. ez talán, egy valós cél is lehet.. :)
Végülis, ha a férfiak akkor mehetnek nyugdíjba, amikor már úgyis meghalnak, akkor miért előtakarékoskodnának?
Nagyon helyes!
Be kellene vezetni a nyugdíjplafon intézményét is.
Illetve hosszabb távon úgy kellene átalakítani a nyugdíjrendszert, hogy legyen egy alapellátás = létminimum, és afelett annyi nyugdíjat kapjon az ember, amennyi nyugdíjjárulékot a gyerekei befizetnek az államkasszába (mondjuk annak a 60%-át, hogy az alapnyugdíjak se okozzanak hiányt az államháztartásban).
Ha szigorúan a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából vizsgáljuk a legfrissebb, 2017-es számokat, akkor kedvező folyamatokról tudunk beszámolni.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön frissítette a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülőkre vonatkozó statisztikát a 2017-es adatokkal. Ennek köszönhetően olyan kincsekre bukkanhatunk, mint az ellátottak létszáma, illetve a teljes kiadások összege, akár a GDP arányában. Ezekből pedig egyértelmű folyamatokat olvashatunk ki.
A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából nem mindegy, hogy az állam mennyit költ ezekre az ellátásokra. Ebből a szempontból kedvező folyamatokat láthatunk, ha a GDP-arányos számot nézzük. Ugyanis bár az ellátásokra fordított nominális összeg fokozatosan emelkedik, ez elmarad a GDP növekedési ütemétől, így a nagy figyelemmel követett nyugdíjcélú költések a GDP 9,4%-ára csökkentek a 2016-os 10%-os értékről. Ilyen alacsony arányszámra 2001 óta nem volt példa.
A nyugdíjrendszer profiltisztítása, valamint a fokozatos, jelenleg is érvényben lévő korhatáremelés érezteti hatását a magyar nyugdíjrendszer fő számain: csökken az ellátottak száma. A KSH friss adatai szerint 2017-ben 2,606 millióan részesültek nyugdíj- illetve egyéb ellátásban. Ez a teljes népesség 26,6 százaléka. Ez az arányszám sorozatban a kilencedik éve mutat csökkenést.
Megnéztem most nálam még az a játék amit mondtam neked. Akkor úgy látszik pénztár és pénztár között is lényeges különbségek vannak. Vagy ez egy kísérlet a te pénztárad részéről.
Nálam semmi ilyen cicó nincsen csak ez az ultrakonzervatív megoldás . Pf váltás negyedév első napjától, ráadásul van egy olyan fék is 5 hónap a minimális idő két pf váltás között. Nem is az van, hogy ugrálsz negyedévente ide oda. :)
Szóval nem tört be még ehhez a pénztárhoz a liberalizmus ezen a téren.
Nekem ugye év elejétől van a változás pf-ben gyakorlatilag itt ez az év eleji emelkedés és annak visszaadása mintha semmi se történt volna.
Viszont ha nálad működik majd ez a 10 napon belüli váltás az már más műfaj, ráadásul pf megosztással is az komoly változtatás ehhez képest.
Hűha akkor tényleg elmaradtam. :) Még legutóbb mikor váltottam amit itt írtam is neked úgy időzítettem negyedév eleje a pf váltás kezdete.
Nem mintha az úgy nem lenne jó de akkor ezzel rövidebb mozgásokra is lehet vele játszadozni. Meg, hogy csak a felét teszed át ez is új infó nekem micsoda liberális változtatások. :)
Ilyen is van már, 10 munkanapra.
De úgy látom ők is meglepődtek ettől a lehetőségtől.
Ilyen is van már , hogy felét rakod át ? El vagyok maradva. :)
Még a régi stílusban vagyok, hogy teljes pf-et és következő negyedév elejétől érvényes a módosítás.
Időközben megléptem amiről beszéltünk, legalábbis a felét átpakoltam a legnyugisabb portfólióba.
Az a szuper benne, hogy ez amolyan pilot project a nyugdíjpénztár részéről is és 4 napja számolják, hogy mennyi pénzem is van éppen.
Azóta 0 érték jelenik meg a számlámon, mert jelenleg ők sem tudják, mi újság.
Most ezzel az eséssel kb. egy fejete lyukba pottyantam, mert annyit írnak majd ki - ha egyszer megjelenik - amennyit akarnak.
Szeretem az ilyet nagyon. +++ Ki van a fax!
A másik, hogy egyedül a rövid állampapíros ami nagyjából egy bankbetét kockázatú ,tekinthető kock mentesnek nagyjából . Mert a hosszú állampapíroknál is nagy esések lehetnek. Annak viszont most a hozama 0 környékén mozog ha oda átviszed ami persze még mindig jobb mint egy nagyobb esés.
Konkrétumot mondjak nekem az önkéntesem ebben van mert 2 év múlva lejár a 20 évem ami az adómentes kivétel határa, és vszínű, hogy ki fogom venni részben legalább a hozamot , ezért is legkisebb kockázatúba átvittem.
Az is fontos szempont pf váltás negyedévente történhet. Tehát csak nagyobb és hosszabb távú mozgásokra érdemes spekulálni.
Szerintem az alap forgatókönyv ebben a gazdasági ciklusban az lenne fokozatosan 4-5% kamatig a nagy jegybankok , párhuzamosan minden qe kivezetve, és a nagy gazdaságok élénkítés nélkül jó növekedéssel mennek évekig. Ez az állapot a cél ebben a gazdasági ciklusban.
Ami nagyon zavaró eltelt 10 év lassan a lazítás megkezdésétől ahonnan számíthatjuk ezt a gazd ciklust, és még oda sem sikerült eljutni, hogy a qe programot ECB leállítsa. Ez nagyon extrém , példátlan helyzet.
Ha a normál forgatókönyv megvalósulása előtt jön egy újabb gazdasági válság az azt jelentené hiába telt el 10 év , hogy az előző válság kezelése közben újabb komoly válság alakult ki. Ami a rémálom kategória nagyjából a kapitalizmus számára. :) Ezt nyilván minden eszközzel el kell kerülni, kérdés sikerül e, ez egy jó kérdés.
Mindez a tőzsdén ha a normál forgatókönyvvel számolsz akkor korrekció ide vagy oda a csúcsok még messze ebben a ciklusban. Ha a válságból válságba sztorival számolsz akkor viszont bármelyik nap akár néhány éves időtávra is tőzsdei csúcs lehet.
Normál forgatókönyv esetén is érdemes lehet a stabil hozamú pf-be menni , de akkor lehet, hogy 3 hónap alatt oda vissza lemegy egy korrekció és annak megvétele.
Még egyszerűbb legyen, elképzelhető ennek a normál forgatókönyvnek és a válságból válságba sztorinak keveredése, hibrid verzió. :) Akkor meg a tőzsdén minden mint a búcsúban egyik év nagyon örömködés másik nagyon parás de nem alakul ki igazi komoly gazdasági válság. Vagy stagnálós év , évek a tőzsdén egy ilyen hibrid verzióban. :) Na az még szép lenne.
Ha jól értem,az Aranykorról beszélsz!:-)Két dolgot tudnék hozzáfűzni.Az egyik, hogy minden portfolió típust bemutató oldal alsó részén, találsz egy táblázatot,ami benchmarkot és referencia indexeket tartalmaz.Ez talán megkönnyíti, a világképedbe elhelyezni a portfoliókat.Amúgy az általad abszolút hozamúnak nevezett portfolióban 5%-nyi lehetőség van származtatott ügylet kötésére. A másik ami megkönnyítheti a döntést,hogy az Aranykor vagyonkezelője az Amundi - régen Pioneer -.Az ő alapjaik teljesítményét érdemes visszamenőlegesen nézegetni.
Köszönöm a válaszodat!
Az általam frekventált nyugdíjpénztárnál jelenleg 4 portfólió van és elméletben már létezik portfóliómegosztás is.
Azaz elméletben egy megtakarítást meg is lehet felezni két felé.
A 10-15 éves hozamgörbéket nézve érdekes módon a második legkevésbé kockázatos teljesített a legrosszabbul.
Tehát érdekes módon a legpasszívabb ezt felűlmúlja.
Jelenleg ugye a növekedési pf. vezet, de ez csak azért van így, mert a 2008-as válság már odébb van.
--
Ami nehézzé teszi a döntést az az, hogy nem lehet közvetlen információhoz jutni a befektetési politikáról.
(1) pl. nem tudom, hogy lehet-e egy ilyen (részvény) befektetés abszolút hozamú, azaz a kockázatos zseben belül tud-e az alapkezelő esésre is fogadni és ezzel esetleges kockázatokat lefedezni ? (Arra tippelnék, hogy nem.)
(2) Mennyire lehet bízni abban, amit a nemzektözi jegybankárok mondanak, azaz
- (a) nagyon lassan és fokozatosan vezetik csak ki a mennyiségi könnyítést azért, hogy a részvénypiacok jól toleráják ezt
- (b) ha a részvénypiacok rosszúl viselkednek, akkor marad vagy ismét visszahozzák a kvantiativ easing-et
Ha (a) igaz, akkor azt sem tudom kizárni, hogy az egész 2018-as évben marad az optimista hangulat és felesleges most lépni.
Köszönöm, ha van valakinek véleménye és azt megosztja.
:-)
Ez nem egy könnyű kérdés!Régen, ha jól emléxem három féle portfolió között lehetett választani.A kötvény, a vegyes, és a részvény között.NNa most ugye mi a várakozás a piacokon?! Állampapíroknál hozamemelkedés a részvényeknél meg árfolyamesés.Úgyhogy a kérdés megválaszolásához azt kellene inkább tudni,hogy milyen befektetési politikával dolgoznak az egyes alapkezelők!?Ha pl. lejáratig tartják a kötvényeket,akkor ugye azon a veszteségek csak átmenetiek lesznek, viszont a részvények áráról, ugyanez nem biztos,hogy elmondható.Időben amúgy szerintem most tartunk ott,hogy kockázatmentes portfoliót kelljen választani......már ha létezik ilyen.
