Regisztráció Elfelejtett jelszó

Nyugdíj (előtakarékosság)

-- a bűvös 372.000 forint **

#847630 TrendMan

https://www.nai.hu/magyar_gazdasag/nem_adjak_fel_a_nyugdijasok.689740.htm

Ezt érti valaki?

"Ma a nyugdíjak megállapításánál a 372 ezer forint feletti jövedelemrésznek a 90 százalékát veszik figyelembe. Ahhoz kérik a választók támogatását, hogy a jövőben ez a 90 százalék 10 százalékra csökkenjen. Vagyis nem lehetnének 600 ezer forintnál magasabb nyugdíjak Magyarországon, ahol a nyugdíjminimum 28 500 forint - magyarázta az elnök az MTI beszámolója szerint."

Mi ez a 372.000 forintos összeg?

Medián fizetés? Mi ez és mit jelent, hogy az e-fölötti részt veszik figyelembe?

:-) Kszl

szép kis jövő

#846036 TrendMan Előzmény: #846035

Érdekes lenne egy elemzés arról, hogy a hiányzó munkahelyek mely szektorban jönnek majd létre 2100 tájt.

Ha pl. éjjeli őr vagy portás, akkor nincs gond.

Esetleg újra lehetne gondolni ezeket a munkaköröket.

De mi van, ha akkor is informatikusokat keresnek zömmel?

Vagy mondjuk a robotok is fizethetnének járulékot?

Ötlet Elek

szép kis jövő

#846032 TrendMan Előzmény: #846031

2100-ra olyan hőség hullámok lesznek, hogy a 71 éves alkalmazottak egyből összeesnek.

Mi lenne, ha a Nemzeti Bank a szükséges pénztömeget inkább csak úgy megteremtené?

-- életkor változása vs teljesítmény változása --

#845017 TrendMan

Munkavállalás: nemesedünk-e a korral?

Donald Trump amerikai elnök jelenleg 72 éves, Janet Yellen 71 éves korában még amerikai jegybankelnök volt, Warren Buffet közismert pénzügyi szakember, a Berkshire Hathaway vezérigazgatója pedig 88 éves és még aktív. Számos országban a társadalom öregedésével párhuzamosan egyre több az érettkorú munkavállaló: húsz éve Magyarországon az 55-64 éveseknek csak kevesebb, mint 20%-a dolgozott, 2017-ben pedig már több mint 50 százaléka. Mit is jelent gazdaságilag a társadalmi öregedés; érdemes-e minduntalan kijjebb tolni a nyugdíjkorhatárokat tekintettel asztereotípiákra, miszerint az idősebbek lassabbak, kevésbé alkalmazkodóképesek és kevésbé jártasak az új, digitális technológiákban?

A több „érettkorú” munkavállaló jelentős részben az öregedő társadalom következménye. 1960-ban a világban 52,5 év volt a születéskor várható élettartam, ez 2016-ban már 72 évre nőtt. De nemcsak tovább élünk, hanem a világ fejlett országaiban arányaiban egyre kevesebb a fiatal is. A folyamatot jól szemléltetik a társadalmi korfák (pl. az 1. ábrán látható hazai korfa). Gyakori érv tehát, hogy az aktívak és az idős inaktívak közötti megfelelő egyensúly fenntartása vagy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében a korábbihoz képest később célszerű kilépni a munkaerőpiacról.

mnböreg

Tényleg csökken a produktivitásunk, ahogy öregszünk?

Az egyén munkahelyi termelékenységének mérése módszertanilag nem egyértelmű. A kutatások egy része a főnökök vagy a munkatársak értékelésén alapul, amelyekből nehéz kiszűrni a szubjektivitást vagy az idősekkel szembeni esetleges sztereotípiákat. Ezért a kutatók előszeretettel fordulnak könnyen számszerűsíthető, objektív teljesítmény mutatókhoz (pl.: legyártott termékek, élsport eredményei, Nobel-díjak száma, stb). Ezek alkalmazásának hátránya, hogy leszűkíti a vizsgálható szakmák körét. Továbbá gyakoribb és könnyebben kivitelezhető módszer a különféle korú munkavállalók teljesítményének összevetése egy adott időben, mintsem ugyanazon munkavállalók teljesítményének követése az évek során. Az előbbi viszont többek között figyelmen kívül hagyja a különféle okokból (pl. relatív teljesítménycsökkenésből) történő munkahely-, illetve munkakörváltások hatását. Nem utolsósorban pedig sokszor egy egész csapat áll egy-egy teljesítmény mögött (pl. élsportoló), különféle korosztályokból.

Módszertani megkérdőjelezhetősége ellenére a teljesítmény mérésére használják a jövedelmet is. Ez alapján az USA-ban azt találták, hogy az órabér nemtől és végzettségtől függően kb. 45-55 év körül tetőzik 2003-2010-es adatokat vizsgálva. (A különböző csoportok eltérnek. A középfokú végzettséggel nem rendelkező nők órabére például sokkal kevésbé változik a kor függvényében, mint más csoportok esetében); a tetőzés majdnem 60 éves korig elhúzódik, majd utána is alig esik vissza az órabér.

Azt is megállapítják a nemek-végzettségek kategóriákon belül vizsgálódva, hogy lényegesen javult a 60 év felettiek relatív javadalmazása 2003-2010-ben az 1985-1992-es évekhez képest. Vagyis órabérük kevesebb, mint a középkorúaknak (35-54 évesek), de nem annyival kevesebb, mint az néhány évtizeddel korábban volt jellemző.

Az egyén képességeinek változását feltérképező vizsgálatok többnyire nem mutatnak ki számottevő kapcsolatot a munkahelyi teljesítmény és a kor között, ami több ellentétes irányú hatás következménye lehet. Egyrészt számos tanulmány szerint ahogy idősödünk, a képességeink egy része (pl.: memória, multitasking, kézügyesség) romlik. Ugyanakkor a már megszerzett tudáson és tapasztalaton alapuló képességeink egészen sokáig (egy tanulmány szerint 55-60 éves korunkig) növekednek, és ezen a szinten stabilizálódnak is kb. 85 éves korig.

Egy dél-németországi teherautó összeszerelő üzem 3824 munkásának munkacsoportokban mért teljesítményét vizsgálva azt a következtetést vonták le, hogy nem csökken az egyén produktivitása 65 éves korig. Az eredmény azért meglepő, mert az összeszerelő üzem fizikai erőt és kézügyességet igénylő környezet. Megállapították, hogy a korral egyre csökken a nagyon nagy hibák gyakorisága, noha valamennyivel növekszik a kis hibáké. Ezt pedig a kutatók a tapasztalattal és stresszes szituációkban megnyilvánuló jó csapatjátékos szellemmel magyarázták: az idősebbek jól megértik a bonyolultabb helyzetek lényegét, és jól tudnak koncentrálni a kulcsfeladatokra a nagyobb hiba elkerülése érdekében.

Vannak kutatások, amelyek szerint az évek előrehaladtával érzelmileg stabilabbak, lelkiismeretesebbek, barátságosabbak leszünk. Ugyanakkor kevésbé leszünk nyitottak az új élményekre. Az előbbiekkel feltehetően összefügg, hogy míg a főfeladatok és a kor között gyakran nem találnak lényeges kapcsolatot, addig a főfeladatokon túli jó munkavállalói viselkedés (citizenship behaviour, minimum performance behaviour) – pl. mások segítése, biztonsági előírások betartása, kevesebb erőszakos megnyilvánulás, késés, vagy hiányzás – és a kor között igen: pozitív kapcsolatot.

000 DV1557609Fotó: Cesar Manso / AFP

A képességek változását egyébként számos tényező befolyásolja. Kétkezi munkásoknál például később jelentkezik a kéz szorítóképességének a gyengülése, a pozitívabb öregedés-képpel rendelkezőknél pedig alacsonyabb kockázatát találták a szív és érrendszeri problémáknak. Az egyén környezete, így az egészségi állapotát befolyásoló tényezők, szintén fontosak.

Termelékenység országos/régiós szinten

A National Research Council 2012-ben az USA-ban arra jutott, hogy az öregedő munkaerőnek előreláthatólag nem lesz számottevő hatása az ország produktivitására a következő 20 évben. Az IMF közgazdászai viszont 2016-ban negatív hatást mutattak ki európai országok produktivitására vonatkozóan. A negatív összgazdasági hatás nem csak az egyének kor szerint eltérő produktivitásából fakadhat, hanem abból is, hogyha az idősebb munkakorúaknál nagyobb a részmunkaidőben vagy az egyáltalán nem foglalkoztatottak aránya.

Összgazdasági szempontból lényeges kérdés, hogy a technológiai előrelépésekre hogyan hat az öregedés. A kutatások szerint a tudományos teljesítmény legproduktívabb időszaka tipikusan a 30-40 éves kor körül van; ez a tanulmány például mind a Nobel-díjjal jutalmazott kutatások, mind a kiemelkedő találmányok esetében a 39 éves átlagéletkort találta. Azt is megállapította, hogy ez az átlagéletkor növekszik (kb. 6 évvel nőtt a 20. század során), a legtermékenyebb periódus időtartama pedig csökken azáltal, hogy ezen periódus kezdete egyre tolódik ki. Ez utóbbira egy lehetséges magyarázat, hogy az évszázadok során egyre több tudást halmoz fel az emberiség, ami egyre több tanulást kíván a későbbi generációktól. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az életkor csak egy azon tényezők közül, amelyek a technológiai fejlődésre hatnak. A Nobel-díjasok földrajzi elhelyezkedését vizsgálva például kiemelik, hogy sokkal fontosabb a megfelelő, támogató környezet.

Mit szűrhetünk le mindebből?

Az öregedő munkaerő összgazdasági hatása komplex és számos tényezőtől függ: többek között a munkavállalók egészségétől, képzettségétől, és életképétől, az innovációk intézményi környezetétől, a munkáltatók hozzáállásától. A különféle kutatások nem mindig jutnak ugyanarra a konklúzióra, ami feltehetően ezt a komplexitást, illetve a módszertani nehézségeket is tükrözi. Mindenesetre a kevéssé pozitív képet jelző IMF-es tanulmány is azt állapítja meg, hogy a különféle egészségügyi ellátással, munkavállalói képzésekkel, munkaerőpiaci rugalmassággal kapcsolatos intézkedések jelentős mértékben tudják mérsékelni a termelékenység csökkenését.

Egyéni szinten megállapítható, hogy az érettebb munkavállalói kort leginkább a képességbeli változással és nem az egyetemes csökkenéssel jellemezhetjük. Vagyis: öreg ember, nem vénember.

súlyozás vs valorizáció, első évek vs utolsó évek

#843277 TrendMan Előzmény: #841095

Mint ebből a cikkből is láthatjuk (ahol az átlagfizetéseket vetik össze a hozzápárosuló fiktív nyugdíjjal)

https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/a-korm...

30 és 35 év munkaviszonya között nincs is olyan nagy különbség (átlagfizetések esetén) a nyugdíj tekintetében:

"Aki harminc év munka után ment nyugdíjba, annak 147-150 ezer forint jutna, aki viszont 35 év munkaviszonyt tud felmutatni, annak 158-161 ezer forint lehetne a havi járandósága."

Máshol is olvashattuk, hogy a jelenlegi rendszerben az első 2 évtized jóval nagyobb súllyal esik latba, mint a második 2 évtized.

Ez szemben áll a valorizáció ideájával, mely szerint az utolsó évek (különösen, hogy ha magas általános fizetésemelkedés volt népgazdasági szinten) 'teljesítménye' alapvetően és nagy mértékben befolyásolhatja a leendő nyugdíjat.

Nos itt érzékelek egy bizonyos ellentmondást, nem világos, hogyan tudja a rendszer ezt a két koncepciót egyszerre magában foglalni.


Vegyük észre az apró kül…

#842456 TrendMan Előzmény: #842439

Vegyük észre az apró különbséget!

Az egyik esetben arról van szó, hogy a magán nyugi pénzeket nem tudják már jóváírni, a másik esetben meg arról, hogy már az egyéni számlák bevezetése sem reális.

A második egy még súlyosabb következtetés, még annak a törekvésnek a vitorlájából is ki akarja fogni a szelet, amely rendezni szeretné - és áttekinthetővé tenni - az egész helyzetet.

A második eset fenntartja a káoszt és az áttekinthetetlenséget.

Végkövetkeztetés ugyanaz…

#842439 Koffein Előzmény: #842433

Végkövetkeztetés ugyanaz, hogy nem tudják jóváírni, mert a "magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összeg jóváírása a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető"

Az én következtetésem, hogy el kellene engedni a témát és az embereket arra biztatni, hogy saját maguk gondoskodjanak a megtakarításaikról, nyugdíjas éveikről... érthető cikkekkel, műsorokkal, gyerekek oktatásával stb...

Az a helyzet, hogy ezt a…

#842366 Koffein

Az a helyzet, hogy ezt a magánnyugdíjpénztári egyenleget el kell engedni, már 9éve el kellett engedni, amikor államosították.

https://g7.hu/penz/20190417/nem-fogjuk-viszontlatn...

Inkább az egyéni felhalmozásra kellene ráfeküdniük az embereknek, akár önkéntes pénztár, vagy biztosítás, vagy osztalékportfólió, vagy bármi egyéb, ami plusz bevételt hoz...

"Tavaly 30,7 ezren éltek…

#842269 TrendMan

"

Tavaly 30,7 ezren éltek a Nők 40 kedvezménnyel, ami a program elindítása óta új rekord – írta a Világgazdaság hétfőn. A program 2012-es elindítása óta 197 ezren vették igénybe a kedvezményt, amelynek lényege, hogy akkor is teljes jogú nyugdíjat kapnak a nők, ha nem érték el a rájuk vonatkozó korhatárt, de legalább 40 év biztosítási időt fel tudnak mutatni. Ez nem feltétlenül jelent 40 év munkában töltött évet, mert a gyerekneveléssel töltött éveket is elismeri az állam jogszerző időnek, s azt is beszámítja a kedvezménybe.

Ugyanakkor egy idei tanulmány szerint amiről az Mfor számolt be - az elmúlt három év reálbérrobbanása miatt

a Nők 40-nel élők egyes csoportjai jelentős anyagi veszteséget szenvednek el a munkában maradókkal szemben.

Vegyünk egy példát. Valaki 40 éves jogviszonnyal és szolgálati idővel 60 évesen, 100 egységnyi éves járandósággal vonul nyugdíjba, az átlagéletkor alapján a nyugdíját nagyjából 20 évig fogja kapni. Ha azonban várna még 3 évet a nyugdíjjal, sokkal jobban járna anyagilag: 43 éves teljesítmény után 2019-ben a 80 százalékos helyettesítés 86 százalékra nőne, ami önmagában 7,5 százalékos emelkedést jelent. A valorizáció miatt 2019-től kezdve a 100 egység helyet 137 egységnyi éves nyugdíjat kapna megközelítőleg 17 éven keresztül.

A Vg arról is ír, az öregségi nyugdíjazások száma is nőtt tavaly: 98,3 ezren kaptak új öregségi nyugdíjat, míg az előző évben 72,8 ezren. A lapnak a KSH adatai alapján készült cikke szerint ugyanakkor jelentősen visszaesett az újonnan megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátások száma, így összesen 164,2 ezer, az előző évekhez képest kevesebb új nyugdíjmegállapító határozatot hozott a Magyar Államkincstár. Ez 2012 óta a legalacsonyabb szám, de a Világgazdaság megjegyzi, hogy a KSH által közölt adatokban nem szerepelnek az egyéb jogon járó ellátások, így például az özvegyi ellátás."