A cib-től már tavaly eljöttem,
de az Erste banknál is jelentősen csökkenteni fogom a kitettséget.....
A cib-től már tavaly eljöttem,
de az Erste banknál is jelentősen csökkenteni fogom a kitettséget.....
A devizahitelesek után a bankokat kell menteni
Az Erste, a Raiffeisen és az MKB is tőkepótlásra szorul a devizahitelesek megmentése miatt, de ugyanez fenyegetheti a CIB-et, sőt még az FHB-t is. Simán az OTP és az UniCredit jöhet ki a kormányzati akcióból.
hirdetés
A hazai pénzintézetek egymás után teszik közzé, mennyibe kerülhet nekik a múlt héten elfogadott devizahiteles csomag. Ebben a parlament azt rögzítette: az a pénz, amit a bankok törvénytelenül szedtek be az árfolyamrés alkalmazásával a devizahitelesektől, illetve az egyoldalú szerződésmódosítással, minden hitelesnek visszajár.
Azt ugyan még nem tudjuk, egészen pontosan mennyi, hogyan – a bankok még vitathatják, hogy a szerződésmódosításuk tisztességtelen volt, a visszafizetési szabályokra is várni kell még –, de becsülni már lehet. Az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Fitch Ratings is azt közölte, hogy várakozása szerint magasak lesznek a devizahiteles-mentés költségei, és ezért a külföldi anyabankoknak érdemi tőkeinjekciót kell adniuk a magyar leányintézeteknek.
Ezt nemcsak a tőkemegfelelési szabályok betartása, de a hitelezési képesség fenntartása is szükségessé teszi a Fitch szerint, amely egyúttal azt is közölte: felülvizsgálja a magyarországi bankok minősítéseit. Persze ehhez még fel szeretné mérni, mekkorák lesznek a veszteségek és a tőkepótlások. (Értsd: ha nem jön tőke, az leminősítéssel járhat – ez drágább forrást jelent a magyarországi bankoknak, vagyis drágább hitelt itthon.) A Fitch további profitfigyelmeztetésekre is vár – az elsőket pénteken tették közzé.
A tőzsdei társaságoknál ilyenkor kötelező profitfigyelmeztetésében az OTP Bank azt közölte, hogy akár 147 milliárd forintra is rúghat a végszámla, amit azonban simán fedez bőséges saját tőkéje. A pénzintézet minden felügyeleti szabálynak megfelel – a tőkemegfelelési mutatója (az az összehasonlító szám, amely a bankok stabilitását fejezi ki) bőven az előírt nyolcszázalékos szint felett marad (annak több mint kétszerese).
A bank számítása alkalmat ad a szakértőknek arra, hogy maguk is megbecsüljék: mennyibe kerülhet más pénzintézeteknek a mentőcsomag.
A Világgazdaság szerint például a hazai nagybankoknak (az OTP-vel együtt) 530 milliárd forintba kerül majd a devizahitelesek megmentése – ennek egy részét elmaradt haszonként, másik felét pedig teljesített kifizetésként becsülték. (A nyolc nagybank képviseli a szektor 80 százalékát, tulajdonképpen ez alapján a végszámla is könnyebben becsülhető.)
hirdetés
A legtöbbet az OTP fizeti, a sorban az Erste követi a maga 132 milliárd forintos veszteségével, majd a K & H 58 milliárdos visszafizetéssel és 17 milliárd forintos elmaradt befizetéssel.
Azt, hogy a becslés egész jól működik, mutatja: az Erste még múlt hét pénteken közölte, hogy részben a magyar (másrészt a hasonló román) intézkedések miatt mintegy 200 milliárd forintot kitevő összeggel növeli meg a céltartalékképzését – vagyis ekkora veszteségre tesz el pénzt az intézkedések nyomán.
A K & H pedig közleményben tudatta, hogy 50 milliárdos céltartalékot képez a visszafizetés várható veszteségeire – amit azonban tovább növelhet még 20 milliárddal, ha a bankszövetség kifogásait nem fogadják el. Vagyis ez esetben a számla ott lesz a becsült 70 milliárd forint környékén. Ez pedig már annyira nem jelent jót a banknak, amely nem győzte hangsúlyozni, hogy tulajdonosa, a belga KBC mennyire tőkeerős.
A magyarországi pénzintézet a lépéssel saját tőkéjének 33 százalékát veszítené el, és ugyan a tőkemegfelelése még így is a határérték felett lenne, növekedni tőkepótlás nélkül nem tudna.
A számítások alapján azonnali beavatkozásra lesz viszont szükség az Erste és a Raiffeisen, valamint az MKB esetében – itt a tőkemegfelelési mutató is az előírt 8 százalék alá csökkenhet.
hirdetés
Az Erste a tőkéjének több mint a kétharmadát bukja, a Raiffeisen „csak” a felét. A két osztrák pénzintézet már jelezte is, hogy kész fizetni – az MKB, amely épp a határérték körül járhat, még nem nyilatkozott. Igaz, épp (folyamatosan) eladósorban van, így helyzete nehéz.
Hasonlóan nincs információ a tőzsdén egyébként szintén szereplő FHB-ról. A bank az azonnali beavatkozást talán megúszhatja (a nemzetközi számvitel szerint jobban áll, a magyar szabályok alapján viszont rezeghet a léc), de tőkéjének harmadát elveszítheti.
Nehézséget az okozhat, hogy itt nincs a tőkepótláshoz anyabank – bár nem is biztos, hogy szükség lesz rá, hiszen a problémák egy jelentős részét a takarékok feletti irányítás (részbeni) megszerzésével egész jól megoldhatja a pénzintézet.
osztrákokat ismerve kizárt hogy elmenne németekhez. Mindenesetre érdekes, hogy most senki nem emeli fel a szavát EU-ban.
ps: jó a közelid ;)
Heinrich Schaller..nomen est omen.. kap egy shallert oszt majd néz..
ezért támadták Orbánt elemi erővel mert precedenst teremtett..
A Raiffeisen Landesbank Oberösterreich vezetője, Heinrich Schaller egy regionális lapnak nyilatkozva azt mondta, Németországba helyezhetik át a regionális hitelintézet székhelyét a túl magas osztrák bankadó miatt. A héten az Erste Grouppal kapcsolatban a cseh köztársasági elnök jelentett ki hasonlót: Andreas Treichl vezérigazgató azt mondta, Prágába tehetik át a bank központját.
Hanyagság lenne nem figyelembe venni a költözés lehetőségét - mondta most Schaller az Oberösterreichische Nachrichten című lapnak adott interjúban, amelyet a portfolio.hu idéz. Megjegyezte: a jelenlegi 34 millió euróról Németországban 5 millió euró környékére esne a bank által fizetendő bankadó. "Nem mi vagyunk az egyetlen bank, amely külföldre költözést fontolgat" - tette hozzá. Ausztriában évente mintegy 640 millió euró bankadót fizetnek a pénzintézetek a központi költségvetésbe.
Werner Faymann szociáldemokrata kancellár szerint a bankadót fenntartanák annak ellenére, hogy bankszanálási alapot is fel kell állítaniuk az európai bankszanálási mechanizmus keretében. Az UniCredithez tartozó Bank Austria vezérigazgatója tárgyalásokat kezdeményezett az ügyben a kormánnyal.
Sziasztok,
Ha nem haragszotok, azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire van biztonságban a pénzem a KBC Securities-nél?
Konkrétan azt tudom, hogy már 2011-től nem a BEVA, hanem a belga bef.alap garancia védi.
De mekkora összegig?- mert a BEVA 20e EUR-ig véd
Vajon ez biztonságosabb-vagy nem?
Válaszaitokat előre is köszönöm.
A Budapest Bank tavaly 14 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el, szemben az előző évi 10,8 milliárd forinttal - mondta Zolnai György, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Elmondta: tavaly a mérlegfőösszeg szerény mértékben, 2 százalékkal 905,3 milliárd forintra csökkent, az összhitel-állomány is 1 százalékkal mérséklődött, 625,4 milliárd forintra.
Kérdésre kifejtette, hogy az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) első szakaszában a bank 44 milliárd forintot helyezett ki, ebből 15 milliárd forint volt az új hitel.
A második szakaszban már 17 milliárd forintra kötöttek szerződést, ebből 9 milliárd forintot már folyósítottak - tette hozzá.
Tömegével váltanak jobb üzletre a bankbetétesek
Mindegy, hogy gazdagabb vagy szegényebb, külföldi vagy pénzét külföldre menekítő magyar az ügyfél: az állam szinte mindenkinek kínál jó megtakarítási lehetőséget. A lakossági állampapírok már lenyomták a bankbetéteket, és a befektetési alapok jó részével is állják a versenyt - derül ki a friss Heti Válaszból.
Verhetetlen hozamokat kínál a lekötött banki betétekhez képest a legújabb lakossági állampapír, a Bónusz Magyar Államkötvény. Négy éves lekötés esetén 4,89, hat évnél 5,64 százalékos kamatot fizet az első évre, miközben a történelmi mélypontra – 2,6 százalékra – zuhanó jegybanki irányadó ráta miatt a 4 százalék körüli értékek is csúcsajánlatnak számítanak a banki betéteknél.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egyre sikeresebben száll harcba a megtakarítók pénzéért: 2011 óta csaknem négyszeresére, közel 1800 milliárd forintra emelkedett a lakosság által birtokolt állampapírok állománya. Míg három éve csak 3,5 százalékban hitelezték az államot a háztartások, ma ez az arány 8 százalék körül jár, a cél pedig az, hogy az év végére elérje a tíz százalékot.
http://hetivalasz.hu/uzlet/tomegevel-valtanak-jobb-uzletre-a-bankbetetesek-75089
Bankok: mínusz kétmilliárd euró
Miközben az EU-források jönnek, a bankok forráskivonása folytatódik. Ezt jelzi, hogy az ún. egyéb befektetések egyenlege 2013. negyedik negyedévben összességében 2,082 milliárd euró forráskiáramlást mutatott, amely mögött a követelések 143 millió eurós növekedése és a tartozások 1,940 milliárd eurós csökkenése áll. A követeléseken belül eredeti lejáratuk szerint a rövid követelések 450 millió euróval nőttek, a hosszú lejáratúak pedig 308 millió euróval csökkentek. A tartozásokon belül a rövid tartozások növekedése 76 millió euró, a hosszú lejáratú tartozások csökkenése pedig 2,016 milliárd euró volt. Az éven túli egyéb befektetés tartozások 2 milliárdos csökkenésének döntő részét a hitelintézetek éven túli hitel és betét tartozásainak 1,8 milliárd eurós mérséklődése okozta.
Folytatódott a nettó adósságállomány csökkenése: a negyedik negyedévben az államháztartás és az MNB 14,3 milliárd, a magánszektor 20,2 milliárd eurós nettó adóssággal rendelkezett, ami a harmadik negyedévhez képest rendre 7 és 9, éves összevetésben pedig 24 és 15 százalékos mínuszt jelent.
31 milliárdos veszteség a magyar Raiffeisennél - Nincs szó kivonulásról
A lakossági és a vállalati betétállomány is csökkent a banknál, előbbi 9%-kal, utóbbi 6%-kal. A bank mérlegfőösszege 12%-kal 1847 milliárd forintra zsugorodott.
Még egy-két bankcsőd és kiürül a Betétbiztosítási Alap
Az OBA pénzének azonban majdnem negyedét elvitte a körmendi takarék.
http://www.stop.hu/belfold/meg-egy-ket-bankcsod-es-kiurul-a-betetbiztositasi-alap/1218985/
OBA vagyona 72,8 milliárd forint..
Beva vagyona pár milliárd forint...
Noha a betétbiztosítás kérdése, a betétek biztonsága egyre fontosabb az unióban, nálunk erről könnyen megfeledkeznek a megtakarítók. A siralmas betéti kamatok miatt zúdul ki az eddig lekötött betétben tartott pénz a bankokból, aminek jelentős része befektetési alapokba vándorol. Ott viszont már nem áll a betétbiztosítás védelme alatt.
Elég sok befektetési alapom volt náluk, inkább átutaltam a pénzt máshova erste,k@h,kincstár...A beva csak 20 ezer euróig kártalanít....
Ha nem megy a szekér,akkor rá lesznek kényszerítve a díjemelésre...
Olasz bankokban nem bízom, az országuk eléggé el van adósodva...(135%) Ezen nem is akarnak változtatni...Az intesa meg elég sok olasz államkötvénnyel rendelkezik,...
Én is kifüstöltem náluk szinte mindent.
Kizárólag utalás miatt van még,mert nem hárították át a tranzakciós adót, csak 39 Ft erejéig.
Minden évben hatalmas bukás, ezt meddig fogja tolerálni az anyabank..
profi csapat
137 milliárdos veszteség a CIB Banknál
A cib megint jól benézte a tavalyi évet.... Csődös,feneketlen zsák az egész, ebből sose lesz nyereséges bank... Innét tavaly lepattantam, a befektetési jegyeiket is kerülőm...
A CIB Bank 136,7 milliárd forintos veszteséget szenvedett el 2013-ban, ami 15 milliárddal kisebb veszteség az egy évvel korábbinál.
--------
Óriási, 4,55 milliárd eurós veszteséget könyvelt el az Intesa Sanpaolo 2013-ra.
www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/137_milliardos_veszteseg_a_cib_banknal.5.197117.html
Hoppá:
http://www.penzcentrum.hu/ongondoskodas/ujabb_bank_lepett_a_jegybanki_birsag_hatasara.1039767.html
Ez nekem havi 1-2 ezer forintot jelent, de komolyan mondom nem kívánom, hogy a bank helyettem vállalják ezt a terhet is.
http://www.stocklandyard.hu/blog/show/3237
Bíznak a magyar ügyfelek saját bankjaikban; a teljes bankszektor megítélése is stabilizálódott az egy évvel korábbihoz képest - derül ki az EY legfrissebb nemzetközi iparági felmeréséből.
