Ehhez képest pénteken 17.00-kor csináltak egy mélypontot 104,78-on onnan pedig jól felvásárolták 106 fölé. (amint Európa bezárt:-DDD
Most európai keridőben megint le, jó kis hullámvasút.
Döntés legkorábban 15.00 h?
Ehhez képest pénteken 17.00-kor csináltak egy mélypontot 104,78-on onnan pedig jól felvásárolták 106 fölé. (amint Európa bezárt:-DDD
Most európai keridőben megint le, jó kis hullámvasút.
Döntés legkorábban 15.00 h?
USA-nak nem érdeke, azt a látszatot akarják kelteni, hogy pörög a gazdaság, drága olajjal ez nem megy.
wti-brent spread 3 fölé ment. Már féltem tegnapelőtt, hogy eltűnik.
drága lesz a benya ahogy elnézem...
http://index.hu/kulfold/2013/07/07/felrobbantottak_egy_gazvezeteket_egyiptomban/ ez látványos lehetett
profitvédő zárt
egy longot itt is megpörgetek
http://ycharts.com/indicators/brent_wti_spread
sajna nem túl up to date.
Mintha kezdene visszaállni a spread a brent és a crude között a megszokottra?
Alighanem az egyiptomi feszultseg mozgassa :-DDD ... kérdés megvárja-e száz fölött az új választásokat vagy a feszültség alábbhagy.
érdekesen mozog ez tény
pl a dollár erősödik
de inkább a piaci jó hangulat miatt nem esik, v csorog le 100 alá egylőre
Szerintem azért kerülik ezt az áruosztályt, mert igen kevéssé átlátható.
Korábbi tapasztalatok alapján is hirek mozgatják, felülirják a vélt vagy valós hosszútávú trendeket, mindkét irány mellett erős érveket lehet felhozni.
Én is most azért nézek bele, mert egy hosszabb sávozásban volt 92-99 között, ami a részvénypiacok és egyéb áruosztályok átláthatatlanságával szemben ad(ott) ??? egy fix kapaszkodót.
Ja és megfelelő áttétellel állnak/álltak rendelkezésre certifikátok ennek az oldalazásnak a lekereskedésére.
sajnos csak most tudok érdemben válaszolni, mivel most már megvalósult az elképzelés így csártilag kirajzolódott amit beleláttam.
http://stooq.com/q/?s=cl.f&d=20130704&c=3m&t=c&a=lg&b=0&r=gc.f
de persze ez még csak az előszakasz :o)
a lényeget ez mutatja :o) és a jövőt is.
http://stooq.com/q/?s=cl.f&d=20130704&c=3m&t=c&a=lg&b=0&r=gc.f
de sokféle időtávon érdemes megnézegetni aztán ki milyen következtetést von le magának.
Ha nem rántják meg ma keridő után, akkor holnap beadják 100 alá.
93.50 LOL
bent vagyunk az első célárban
vagy lesz 90-92?
1986 - a crash éve
2013. június 20. csütörtök, 10:13 /Citadella
1986-ban soha nem látott pusztító összeomlás következett be a piacon. Az esés gyorsasága, nagyságrendje és váratlansága példátlan szinte azóta is, csak a 2008-as összeomlás hasonlítható hozzá.
Nem, nem 1987-et akartam írni, hanem a részvénypiaci pánik helyett a mára már általában elfeledett 1986-os olajárösszeomlásról. Miután a 70-es években pár dollárról 30 dollárra emelkedett az olaj ára és az OPEC árkartellje mindenhatónak tûnt, a 80-as évek elsõ felében 30 dollár körül mozgott az árfolyam. A szakértõi becslések éves 5-10%-os áremelkedésrõl szóltak, és a 2000-es évre 100-200 dolláros olajárat valószínûsítettek. Azonban hiába bármilyen kartell, a hatalmas olajáremelkedés megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, komoly energiatakarékoskodás indult el, miközben a potenciális kínálat is bõvült. Ráadásul az OPEc tagok egyre jobban hozzászoktak a magas olajárakhoz, azok nélkül költségvetési és ebbõl következõen szociális problémák alakultak volna ki. Így a visszaesõ keresletre nem nagyon tudtak reagálni, "muszáj" volt kitermelniük, hogy a peotrodollárokhoz egyre inkább addiktívvá vált gazdaságuk olajozottan mûködjön tovább. A "swing producer" szerepet Szaud-Arábia vállalta: miközben a legtöbb olajország szinten tartotta a termelését, a szaudiak 10 millióról fokozatosan 2,5 millió hordósra csökkentették kitermelésüket - hogy a kartell kínálata is csökkenjen a kereslet visszaesésével, s a magas árak fennmaradhassanak. De egy idõ után a lecsökkenõ bevételeket már a szaudiak sem bírták, egy új árazási módszer miatt repedések keletkeztek a kartellben, és miután láthatóvá vált, hogy az OPEC által mesterségesen magasan tartott olajár nem fenntartható, mert kínálat van bõven, a kereslet pedig lanyha, az árak váratlanul és viharos gyorsasággal összeomlottak. Az 1985 novemberében még 30 dolláros hordónkénti ár 1986 április elejére 10 dollárra süllyedt, és 1985-tõl bõ 15 éven át jellemzõen a 15-20-25 dolláros zónában kereskedtek vele (az 1998-as orosz válság idején 8 dollárig süllyedt).
Azért írok errõl, mert a következõ pár évben véleményem szerint bármikor bekövetkezhet ugyanez. A palagáz-forradalom után USA-ban zajlik a palaolaj-forradalom, míg a világon egy csomó helyen találtak újabb olajkészleteket. Ráadásul az olajbiznisz már csak olyan, hogyha megvan a kút, ki van építve az infrastruktúra, akkor muszáj termelni, még akkor is, hogyha az amortizációval számított költségek alatt vagyunk - mivel a változó költségek már nem olyan magasak. Pont ugyanaz a helyzet, mint a 80-as évek elején: egy árrobbanás után vagyunk, amikor hatalmas új kitermelõi kapacitások épülnek, míg a kereslet alkalmazkodott, ráadásul a gazdaság gyengécske, s várhatóan az is marad. A földgáz piacán (legalábbis USA-ban, ugyanis a szállítás nehézkes) elképesztõ összeomlást okozott a palaforradalom: 12-rõl 2 dollárra esett az árfolyam. A palaolaj, és egyéb konvencionális és nem konvencionális készletek megjelenése ugyanehhez fog vezetni. Nem tudom mikor fog ez bekövetkezni, de úgy látom, hogy a következõ években lesz majd egy törés az olaj árfolyamában, és könnyedén 50 dolláron találhatjuk magunkat, ami után új ársáv alakulhat ki 50 és 100 dollár között.
Akit érdekel, olvasson utána az 1986-os eseményeknek, nagyon érdekesek...
***
Visszatérve a jelenlegi helyzetre, itt nincs változás (mivel a fentiek nem tûnnek most aktuálisnak, inkább érdekességképp írtam). Jól látszik, hogy a kamatszintek normalizációja zajlik, ami egyáltalán nem világvége, csak átállás egy új környezetre. Mint írtam - s ebben nincs változás a pár nappal ezelõtti bejegyzéshez képest - a feltörekvõ országok a legveszélyeztetettebbek, hiszen ide elképesztõ pénzek áramlottak be, hiszen - nagyon lesarkítva - hogyan is zajlik a pénznyomtatás (QE)? A Fed új pénzt nyomtat, és megveszi az állampapírt belõle. Az állampapír eladója keres magának valami hasonlóan alacsony kockázatú, de kicsit magasabb hozamú befektetést, mondjuk biztonságos vállalati kötvényeket. Megveszi valakitõl. Az eladó vesz helyette magas kockázatú vállalati kötvényeket, feltörekvõ kötvényeket, stb. A pénz végül a kockázatos kamatozó instrumentumokban illetve kisebb részben a részvénypiacokon landol. Ha elzárják ezt a pénzcsapot, akkor megszûnik a végtelenített likviditásutánpótlás. A legnagyobb veszélyben a folyó fizetési mérleg hiányos/eladósodó/ magas költségvetési deficitû/kiegyensúlyozatlan országok vannak, mint pl. Törökország vagy Dél-Afrika. Hazánk szerencsére ennél sokkal jobban áll, de mi sem maradunk ki a szórásból...
A dollár-rejtély: Mindenki arra számít, hogy a dollár erõsödik, és értetlenkedve bámulja, hogy miért nem gyengül ezzel párhuzamosan az euró. Szerintem azért, mert a kamatszint-normalizáció a legtöbb fejlett országban párhuzamosan zajlik, így a dollár az euróval szemben egyáltalán nem kell, hogy erõsödjön. A jennek viszont nagyon rossz hír a globális kamatemelkedés: továbbra is úgy vélem, hogy a jengyengülési trend legelején vagyunk még csak.
/szolgálati közlemény: a következõ 3-4 hétben valószínûleg nem nagyon fogok írogatni, esetleg egy-két rövidet ha nagy izgalmak lesznek/