Olyan nincs, esetleg csak apróbetüvel írták a lényeget ...
Leminősítések: Az S&P Lettország és Észtország hitelminősítését lefelé módosította, Litvánia pedig figyelőlistára került
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=416407
:-)))
Én is olvastam! Nem hülyeség, amit ír, tök logikus.
cikket lehagytam http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/08/11/bank_austria_2010_lesz_a_durva_ev/
:D:D:D
végre, hogy valaki észrevette.....:)))
végre egy korrekt bank
Alábecsült tényezők: megreked a fellendülés?
A részvények aktuális árfolyama szinte sohasem esik egybe a szigorú vállalatértékelési szabályok alapján számolt fundamentális értékkel: hol irreálisan magasra szökik az árazás a befektetői optimizmus miatt, hol pedig a pesszimizmus, netán a pánikhangulat uralkodik el, és a kurzus akár jóval a cég eszközeinek együttes értéke alatt tartózkodik. Az egyre népszerűbb technikai elemzés hívei állítják, hogy az árfolyamadatokban mindig meg van írva, mikor vagyunk fenn és mikor lenn.
A piac lelkiállapota kiolvasható az árfolyamadatokból fotó: Sárközy György
A piaci árfolyammozgások Kostolany tőzsdeguru nyomán sokat idézett példabeszéde szerint a kutyáját sétáltató gazdához hasonlatosak: a gazda útja a részvény valós értéke, míg a hol előrerohanó, hol lemaradó kutya jeleníti meg az árfolyammozgást. A tőzsdén forgó értékpapírok árfolyamának és valós, fundamentálisan is indokolható értékének különbsége a piaci pszichológiára vezethető vissza. Az árfolyamok néha irreálisan magasra szöknek a befektetők indokolatlanul magas elvárásai miatt, néha pedig elképesztő mélységekbe tudnak süllyedni, mert eluralkodik a piacon a kétségbeesés. Aki kiismeri a piaci pszichológia jellemzőit, nagy nyereséget tud elérni.
Mivel a piacok rendszerint - 60-70 százalékban - trend nélkül, bizonyos sávban mozognak, nagy a csábítás, hogy olyan stratégiát keressünk, melynek segítségével ebben az időszakban is profitot érhetünk el - befektetési stratégiák, 3. rész
Mivel a piacok rendszerint - 60-70 százalékban - trend nélkül, bizonyos sávban mozognak, nagy a csábítás, hogy olyan stratégiát keressünk, melynek segítségével ebben az időszakban is profitot érhetünk el - befektetési stratégiák, 3. rész
Amennyiben a piac egy sávon belül mozog, egyértelműnek tünik, hogy a sáv tetején el kell adni, a sáv alja felé közeledve pedig zárni kell az eladási pozíciókat, és vételi pozíciókat kell nyitni. Tehát ha feltételezzük, hogy az árak 500 és 600 forint között mozognak, akkor valamivel 500 felett elkezdhetünk vásárolni, 600-hoz közeledve pedig eladni.
Amennyiben az árak - mondjuk - a következőképpen alakulnak az elkövetkező hónapok végén: 500, 580, 610, 570, 550, 570, 520, 550, 590, 600, 495, akkor akár 200-300 pontnyi nyereséget is el lehet érni a fenti stratégiával, anélkül hogy a piac bárhová is mozdulna.
Persze korántsem ilyen egyszerű ez a stratégia. Régi szabály ugyanis, hogy mire a befektetők nagy többsége "rájön" arra, hogy sávban mozog a piac, addigra a sávmozgásnak már vége is, és a piac kitör valamelyik irányba. Éppen ebben rejlik a sávkereskedés veszélye.
Mire a játékosok rájönnek, hogy sávban mozog a piac, és felveszik a megfelelő pozíciókat, az adott tartományból kitör a piac, és mivel a spekulánsok nehezen hiszik el, hogy vége a sávnak, sokáig tartják még vesztő pozícióikat. A sávkereskedés általában akkor hasznos, ha mindenki azt gondolja, hogy valamilyen irányba nagyobb mozgás lesz. Ilyenkor ugyanis a tapasztalatok szerint szinte biztos, hogy a piac egy viszonylag szűk sávban fog mozogni.
Régi megfigyelés, hogy a legtöbbet akkor lehet nyerni, ha valamely, a befektetők által megszokott régióból kitör a piac
Ekkor ugyanis többnyire igen nagy mozgások történnek, ami a befektetők nagy részét váratlanul éri. A kitörésre játszók előre kinéznek maguknak egy pontot, amely fölött vásárolnak, és egy másikat, amely alatt eladnak. Ez lehet egy mozgóátlag, egy korábbi csúcs vagy alj, esetleg az elmúlt 30 nap csúcsa feletti vásárlás vagy minimuma alatti eladás. Az e stratégia szerint játszók a kitörés után komoly mozgásra számítanak, és ezért utána is bátran tartják pozícióikat. Az elv egyszerű: az ilyen játékos nem olcsón akar venni és drágán eladni, hanem drágán venni és még drágábban eladni.
Kitörési stratégia alkalmazása esetén fontos, hogy mindenképpen használjunk veszteségminimalizálási rendszert, stop-loss-t. Tegyük fel, hogy a kiszemelt vásárlási pont a BUX 25000 pontos szintje, és jelenleg 24850 ponton áll. Ha az index ki is tör 25000 fölé, a veszteség minimalizálása érdekében érdemes elhatározni, hogy a vételi pozíciót akár veszteséggel is lezárjuk - mondjuk 24800 pontnál -, amennyiben mégis visszaesne a kijelölt 25000-es szint alá.
Ekkor ugyanis a kitörés nem valósult meg, hanem úgynevezett téves kitörés (false break) történt, mely nem vont maga után komoly piaci mozgást. A kitörés-kereskedés használata esetén tehát mindenképpen javasolt a stop-loss veszteségminimalizálási stratégia, és fontos, hogy a belépési pontot technikai és fundamentális tényezők alapján előre határozzuk meg.
Ha azonban semmi jele sincsen a kitörésnek, fordulhatunk a sávkereskedés stratégiájához, melyet sorozatunk előző részében mutattunk be
Ekkor ugyanis többnyire igen nagy mozgások történnek, ami a befektetők nagy részét váratlanul éri. A kitörésre játszók előre kinéznek maguknak egy pontot, amely fölött vásárolnak, és egy másikat, amely alatt eladnak. Ez lehet egy mozgóátlag, egy korábbi csúcs vagy alj, esetleg az elmúlt 30 nap csúcsa feletti vásárlás vagy minimuma alatti eladás. Az e stratégia szerint játszók a kitörés után komoly mozgásra számítanak, és ezért utána is bátran tartják pozícióikat. Az elv egyszerű: az ilyen játékos nem olcsón akar venni és drágán eladni, hanem drágán venni és még drágábban eladni.
Kitörési stratégia alkalmazása esetén fontos, hogy mindenképpen használjunk veszteségminimalizálási rendszert, stop-loss-t. Tegyük fel, hogy a kiszemelt vásárlási pont a BUX 25000 pontos szintje, és jelenleg 24850 ponton áll. Ha az index ki is tör 25000 fölé, a veszteség minimalizálása érdekében érdemes elhatározni, hogy a vételi pozíciót akár veszteséggel is lezárjuk - mondjuk 24800 pontnál -, amennyiben mégis visszaesne a kijelölt 25000-es szint alá.
Ekkor ugyanis a kitörés nem valósult meg, hanem úgynevezett téves kitörés (false break) történt, mely nem vont maga után komoly piaci mozgást. A kitörés-kereskedés használata esetén tehát mindenképpen javasolt a stop-loss veszteségminimalizálási stratégia, és fontos, hogy a belépési pontot technikai és fundamentális tényezők alapján előre határozzuk meg.
Ha azonban semmi jele sincsen a kitörésnek, fordulhatunk a sávkereskedés stratégiájához, melyet sorozatunk előző részében mutattunk be
Gyengülő piac, ahol minden a forgalom, mind az árfolyamok általában esnek. Olyan piac, melyet csökkenő árak jellemeznek. Általában akkor nevezünk egy piacot hosszú távon bear piacnak, ha az árak a 200 napos mozgóátlag alatt vannak A bear piac első fázisában az árfolyam hirtelen nagymértékben az addigi emelkedő trenddel ellentétes irányban mozdul el. A második szakaszban az árfolyam hosszabb perióduson keresztül fokozatosan lefelé csúszik, majd végül a harmadik fázisban, mielőtt új trend venné kezdetét, az árfolyam még egyszer jelentős mértékben a meglévő, eső trend irányába mozdul. Angol jelentése: Bear market
ja, természetesen utána a következő helyemen is ugyanezt az összeget biztosítom számára, amit már nem neki kell intéznie, mert atomatice jár a továbbalkalmazás más állami cégnél, plusz felajánlom a havi fizum 40 %-át !
sajnos én nem ismerek senkit se személyesen a szak/rtekintélyek közül, így rászorulnék egy kis hátulról való megtámogatásra.
az 1-1,5 év után szokásosan járó átlag 40 MFt -os végkielégítés 60 %-át fizetem ki annak, aki állást szerez nekem a bkv-nál vagy mávnál, vagy hasonló kaliberű állami cégnél, lehet bank, energetika, vagyonkezelés, bármi.
abszolút alkalmasnak érzem magam.
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=416004&place=
De persze a válságnak vége.
