"amiután beindult egy jelentös gdp növekedés és durván csökkent a gdp arányos adósság"
A GDP arányos adósság csökkenése három dolognak köszönhető Bokros alatt:
- privatizációs bevételek: 1994-1997 4 év alatt 1100 milliárd forint privatizációs bevétele keletkezett az állami vagyon eladásából Bokrosnak. 1994-ben az induló adósság nominális összege kb. 4,930 milliárd forint.
2010-ben ahhoz, hogy Matolcsy ugyanolyan feltételekkel induljon mint Bokros az adósságcsökkentés ellen és növekedésért vívott harcban ez kb. 5000 milliárd forint vagyonnak feleltethető meg. Mnyp 3000 milliárd volt, szóval minusz 2000 milliárddal kisebb volt a mozgástere, mint Bokrosnak, csak ebből az egy tételből.
- Infláció: 1994-ben 5733 milliárd volt a GDP nominális összege, 1997-ben 8812 milliárd, 1998-ban 10,433 milliárd. Mielőtt még azt mondanád, hogy na ugye, hiszen 1997-ig 153,7%-kal nőtt a nominális GDP, 1998-ra meg 180%-kal, akkor érdemes megnézni, hogy mit jelent ez 1960-as GDP-ben kifejezve. 1994-ben 267%-a volt ez az 1960-as GDP-nek, 1997-ben meg 280%-a szintén az 1960-as GDP-nek. Azaz az inflációs hatást kiszűrve a 153,7%-os nominális GDP nem ér csak 104,8%-ot 1994-1997 között. 1995-1998 közötti 180%-os nominális GDP növekedés pedig valójában mindössze 107,75%.
Matolcsynak nem volt lehetősége ilyen durva 10-20%-os inflációs rátával operálni, tekintve, hogy az adósság 2010-re 60%-ban deviza arányú volt. Úgyhogy az ő nominális növekedési számai nem ilyen "gyönyörűek": 2010-ben 27,085 milliárd volt a GDP, 2013-ban 30,127 milliárd. Ami mindössze 111,23%-os GDP növekedés. Viszont 1960-as GDP-ben kifejezve ez 102,3% 2010-2013 között, 2011-2014 között 104,3%; 2012-2015 között pedig 109,3%.
Nüansznyi a különbség, pedig 2000 milliárdos mozgástér hiányzik Matolcsytól Bokroshoz viszonyítva és inflációval sem operált.
- Forint leértékelés - ez az eszköz szintén korlátozottan állt Matolcsy rendelkezésére, szintén a magas devizaadósság és a lakosság CHF alapú hitelezési eladósodása miatt. Bokrosnál a devizaarányú államadósság 10% körüli volt.
1994 átlagos forint/USD árfolyam: 100 Ft/HUF, 1997 év végére ez 200 Ft/HUF.
Ami azért rendkívül fájdalmas, mert 1994-1997 között történt az állami vagyon értékesítése. És mivel az eladási érték forintban volt meghatározva, ez azt jelenti hogy felére leértékelték az állami vagyont. Egy külföldinek fele annyi USD-t kellett fizetnie 1997-ben, ahhoz képest, mintha 1994-ben vásárolja meg ugyanazt. A magyarok meg kiszorultak, mivel a magas infláció miatt folyamatosan csökkent a reáljövedelmük. De erről majd később. Lopás rulez.
A lényeg, nem történt ilyen mértékű forint gyengülés Matolcsy korszaka alatt.
A Bokros alatti csodás növekedési számokból annak kellene következnie, hogy mindez megjelent a lakosság reáljövedelmének alakulásában, ők is profitáltak a növekedés áldásaiból. Nos az infláció miatt nem így történt. 1995-ben a nettó reálkereset az 1994 évi 87,8%-a volt, 1996-ban az 1995 évi 95%-a. Hiába indult növekedésnek a reálkereset 1997-ben 104,9%-kal, 1998-ban előző évhez viszonyítva 103,6%-kal. A lakosság reáljövedelme négy év után is - 1998-ban is - csak az 1994-es érték 90%-a volt.
Matolcsy alatt nem történt ilyen mértékű romlás a reáljövedelmekben.
Munkaerőpiacra ki sem térek, milyen katasztrofális hatással volt a Bokros csomag.
Összefoglalva: valóban nagyobb volt a GDP nominális növekedése Bokros alatt, amit inflációval pörgetett fel, de ennek következtében az emberek nem igazán tudtak profitálni a GDP növekedésből. Az inflációval kozmetikázott GDP növekedés nem valódi növekedés. Valójában az inflációval szűrt GDP növekedés - amit úgy kaptunk meg, hogy az 1960-as GDP értékre átszámolt indexeket viszonyítottuk egymáshoz, alig különbözik a Matolcsyétól. Az államadósság csökkenés másik oka pedig az állami vagyon eladásból származó privatizációs bevételek voltak, amiből Matolcsynak kb. ceteris paribus fele annyi állt rendelkezésre.
Lehet, hogy Mato alatt 2012-ben visszaesett a gazdasági növekedés 99%-ra és utána lassabban indult be a növekedés - de ez a legnagyobb hibája. Szemben a Bokros által követett úttal - ami valójában vért és verejtéket okozott. De attól, hogy nagyobb áldozatot követelt a társadalomtól a Bokrosi út, annak még nem kellett volna így lennie és attól még nem kell jobbnak érezni.
Matolcsynak sikerült kevesebb áldozattal növekedési pályára állítani az országot, jóval kevesebb mozgástérrel rendelkezve - és a lakosság eladósodásának leépítéséről - aminek eredeti nagysága vetekedett az államéval - még nem is beszéltünk.
