Regisztráció Elfelejtett jelszó

Magyarország

A „Made in Hungary” címkétől a világsikerig

#647313 Netmaster

"Tavaly került be Sándor Szandra divattervező cége, a hasonló nevű márkát gyártó és forgalmazó Nanushka Kft. az OTP Bank kockázatitőke társaságának, a PortfoLion Zrt-nek a befektetési portfóliójába. Az akkor még inkább csak családi vállalkozásnak tekinthető Nanushka számára mindez 1,6 millió dolláros, kétütemű tőkeemelést és 1 millió dolláros tulajdonosi hitelkeretet jelentett. Megpróbáltunk utánajárni, mire jutottak egy év alatt a támogatással."

http://hvg.hu/kkv/20130807_nanushka_megerte_a_befektetes

Re: nincs cím

#647287 walex Előzmény: #647201

Nem kifogás, mert arra semmi mentség sincs, ha valakinek ragad a keze bármennyi összegről is legyen szó. Azonban a mérték nem mindegy, ettől még egy mocskos tolvaj az, aki lop.

Re: Átverték az ügyfeleket - piramis-elven működött a vásárlói kártya

#647282 walex Előzmény: #647218

"A GVH a fenti jogsértő magatartása miatt 227 200 forint bírságot szabott ki a vállalkozásra."

227200 Ft? Jól belehúztak...

Átverték az ügyfeleket - piramis-elven működött a vásárlói kártya

#647218 kosami

Az MKK Magyar Kedvezménykártya Kft. megtévesztette a fogyasztókat az általa működtetett - piramis-elvre épülő - Magyar Kedvezmény Kártya (MKK) rendszer népszerűsítése során nyújtott tájékoztatásaival - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatában.

http://m.napi.hu/magyar_vallalatok/atvertek_az_ugyfeleket_piramis-elven_mukodott_a_vasarloi_kartya.561429.html

Re: nincs cím

#647202 Zotya32 Előzmény: #647200

ez is szép...

HVG Hetilap

Bontásveszély

2013. augusztus 7.

Rácz Tibor

Akár ötszáz alvállalkozóját is csődbe ránthatja a kényszerhitelezőinek összesen 26 milliárd forinttal adós építőipari Hérosz Zrt.

Twitter

Hiába fut a pénze után több mint ötszáz kis- és középvállalkozás, a felszámolás alatt álló Hérosz Zrt. aligha fizeti ki a munkájukat. A cég, amely az 1986-ban alakult budapesti Hérosz Kisszövetkezetből nőtte ki magát az egyik legnagyobb hazai építőipari vállalkozássá, a 2010-es évet még 78 millió forintos mérleg szerinti nyereséggel zárta, egy évvel később azonban már 4,6 milliárdos vesztesége volt. Árbevétele is esett ebben az időszakban; 15 milliárdról 11,3 milliárdra.

A generálkivitelező a kétezres évek második felében az elsők között vállalt szerepet a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló, úgynevezett ppp-beruházásokban. Ilyen konstrukcióban építette fel a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Q1-es tömbjét, az ő nevéhez kötődik a Városligeti Műjégpálya 4,7 milliárdos és a kaposvári Pólus Kórház több mint 12 milliárd forintos felújítása is. Az egészségügyi intézmény egyike azoknak az épületeknek, amelyeknek közbeszerzését a Hérosz nyerte, ám befejezni már nem tudta, ahogyan a BME Q2-es épületének kivitelezése és a szekszárdi Babits Művelődési Ház felújítása is megfeneklett a Hérosz finanszírozási gondjai miatt. Ennek egyik oka, hogy áron alul vállalták el a munkákat, ez is a gazdasági válság okozta építőipari hanyatlás egyik mellékhatása. Emellett a bankok szűkítették a cég hitel- és bankgarancia-kereteit, mivel a rendelésállománya is apadt. Tovább súlyosbította helyzetet, hogy kötelező érvényű árajánlataiban a Hérosz 8 százalékos előfinanszírozással kalkulált, ám mire a kivitelezés megkezdődött, a megbízói igény 35-40 százalékra emelkedett. Kihátrálni viszont már nem tudott, mert akkor lehívták volna több száz milliós bankgaranciájukat – magyarázta a bedőlés okait a cég egyik igazgatósági tagja.

A több mint ötszáz alvállalkozó egyike az erős- és gyengeáramú kivitelezéssel foglalkozó, a Hérosznak éveken keresztül dolgozó Evotech Kft., amelynek körülbelül 230 millió forintja ragadt be a Műjégpálya építésénél. „Éveken keresztül dolgoztunk a Hérosznak” – mondta Koós Olivér cégvezető. Ezzel is magyarázható, hogy korábban nyereséges tevékenységük 2012-re 48 milliós veszteségbe fordult. Hasonlóképpen járt a sződligeti Rapavi Tibor alvállalkozó, akinek vállalata, az Estrich Beton Boy Bt. a tavalyi évet 35 milliós veszteséggel zárta, részben azért, mert a Hérosz nem fizette ki körülbelül 60 millió forintnyi számláját.

Húszmilliárd forint követelésükre vethetnek keresztet a hitelbiztosítás nélküli beszállítók, alvállalkozók. A bankok azonban előbb vagy utóbb, de megkapják összesen mintegy hatmilliárd forint járandóságuk zömét. Még 2012 elején meghiúsították a csődegyezséget, nem mentek bele, hogy a Hérosz csak a járandóságok felét fizesse ki kényszerhitelezőinek.

Főleg önkormányzati megbízásai voltak a Hérosznak az utolsó években, s miután a megrendelői el-elmaradoztak a számla kiegyenlítésével, akadoztak a kivitelezések is. Jelenleg összesen 1,4 milliárd peresített követelése van a Hérosz Zrt.-nek önkormányzatokkal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben – közölte a HVG-vel Romics Ágnes, a felszámoló Vectigalis Zrt. illetékese. Gerencsér László, a Hérosz Zrt. elnök-vezérigazgatója azt állítja, amikor a csődeljárás során a felszámolónak átadta a céget, annak vagyona több volt, mint a hiteligény, 11 milliárd érték állt 9 milliárd követeléssel szemben. A felszámolóbiztos viszont arról számolt be, hogy a bankok biztosított, hatmilliárd forintnyi hitelét is beleszámítva az építőipari vállalat összesen több mint 26 milliárd forintos tartozásával szemben csak négymilliárd forint vagyon áll, s ebben már benne vannak a követelései is.

A Hérosz Zrt.-nek a zárómérlegben 8 milliárdos vagyona volt, amit a felszámolási nyitómérlegben a Vectigalis a felére értékelt. „A szekszárdihoz hasonló »váratlan« események miatt értékeltük át a vagyont – magyarázta Romics. – A peresített követeléseket bizonytalannak értékeltem, mert a nem állammal szembeni követeléseknél gyakori, hogy az alperest felszámolják, és az összeg behajthatatlanná válik.” Emellett a felszámolás alatti cégek vagyontárgyait ritkán sikerül jó áron eladni, az értékesítési kényszer (két év alatt be kell fejezni a felszámolást), valamint a piacon kialakult gyakorlat miatt, miszerint a meghirdetett ár 50 százaléka fölött ritkán lehet dobra verni a vagyontárgyakat. „Emiatt is értékeljük át általában valamennyi felszámolás alatti cégnél a vagyontárgyakat” – tette hozzá Romics. Szerinte nem kellett volna bedobnia a törülközőt a Hérosznak, ha az állam megvásárolta volna a társaság ppp-beruházásokra létrehozott cégeit – amiről folytak tárgyalások 2011 nyarán. Ám végül nem született határozat az akkoriban 6,5 milliárd forintra becsült cégek állami tulajdonba vonásáról.

Reményre adhatott okot a Hérosznak az is, hogy fél évvel a csőd bejelentése előtt, 2011 májusában még 3,8 milliárd forint hitelt kapott a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től (MFB), amit beszállítói tartozások kifizetésére és a Kereskedelmi és Hitelbanknál felvett, 1,575 milliárd forintos hitele kiváltására használhatott fel. Így az MFB jelzálogjogot szerzett a ppp-beruházások kapcsán létrejött projektcégek Hérosz tulajdonolta üzletrészeire. A felszámoló állítja: hamarosan pályázatot hirdet a mostanra a korábbi 6,5 milliárd forint felére értékelt projektcégek megvásárlására, miután a vagyonértékelést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az MFB elemezte. A kényszerhitelező alvállalkozóknak azonban sem ez, sem az nem ad okot a reményre, hogy a Városligeti Műjégpálya építése kapcsán a Hérosznak a fővárosi önkormányzattal szemben 400 millió forintos követelése van. Noha ennek jogosságát a főváros vitatja, Romics bízik abban, hogy a szakértő által megállapított jogos összeget megkapja a Hérosz. Így valószínű, hogy a jelzálogjogával élő MFB a csődeljárás előtti érték negyedéért is hozzájuthat a projektcégekhez.

RÁCZ TIBOR

Re: nincs cím

#647201 Nyeretlen_Keteves Előzmény: #647181

Lárifári! :-) Nálam az nem kifogás, hogy DE az elődök többet loptak... a lopást véglegesen megszüntetni természetesen nem lehet, de ez a pofátlan rablás, útonállás ami most megy, az megbocsáthatatlan! Amúgy mint mondottam, az én szememben nem az a legnagyobb bűne a fityesznek, hogy lopnak ......

Re: nincs cím

#647200 Zotya32 Előzmény: #647181

HVG Hetilap

Csőd után

2013. augusztus 7.

Vitéz F. Ibolya

Több tízmilliárdot buktak el a Nagy Elek nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó, Vegyépszerhez köthető cégek hitelezői.

Twitter

Nem sok babér termett Nagy Eleknek, az első Orbán-kormány udvari sztrádaépítő moguljának az újabb fideszes ciklusban. Statisztikákat megszégyenítő teljesítménye azért akadt: a 2011 során csődöt jelentett, Vegyépszerhez köthető cégek közül tízből tíz úszta meg a felszámolást (lásd a táblázatunkat). A bíróság valamennyi csődegyezséget jóváhagyta, igaz, a Vegyépszer Hungária Zrt. ügye a csődmoratóriumra előírt maximum egy év helyett két évig húzódott. Három bírói fórumot is megjárt az eset.

A legnagyobb falat, a Vegyépszer Hungária Zrt. csődegyezsége ellen fellebbezők – egyebek között – azt nehezményezték, hogy a cég a jó erkölcsbe ütközően alacsony összeget ajánlott, aminél a vagyon felszámolásából is több juthatna nekik. A Vegyépszer Zrt. egyenes ági leszármazottja összesen 29 milliárd forint követelést ismert el, s az egyezség értelmében a több mint 600 hitelező ennek töredékéhez, összesen 365 millió forinthoz juthat hozzá. Ez az összes követelés 1,3 százalékát sem éri el, vagyis a hitelezők több mint 98 százalékot buknak. Igaz, a kishitelezők jobban járnak, a sávosan degresszív kielégítési metódus alapján az 500 ezer forint alatti hitelt nyújtók pénzük 55 százalékát megkapják, tehát egy százezer forintos követelés 55 ezret ér. Nem így a skála másik szélén állók: a 100 millió feletti adósságrészért már csak 0,1 százalék jár, azaz a limit felett 100 millió már csak 100 ezret ér.

Nincs mit tenni, mert ha a hitelezői választmány többsége megszavazza az egyezséget, az a többiekre is vonatkozik. A jogorvoslatot kérő hitelezők a szavazatok számítását is vitatták, mondván: házon belüli megállapodás jött létre, vagyis az egyezséget megszavazók között többségben voltak a Vegyépszer érdekkörébe tartozó cégek. Márpedig szerintük ezek voksait a csődtörvénynek megfelelően negyedelni kellett volna (HVG, 2012. július 28.). Korántsem egyszerű azonban a cégháló kibogozása, bár nem emiatt, hanem formai hibák miatt születtek egymással szöges ellentétben álló ítéletek. Első nekifutásra a törvényszék nem adott igazat a békétlenkedő hitelezőknek, azután az ítélőtábla jogerősen érvénytelennek találta az egyezséget, végül a Kúria kilőtte a másodfokú ítéletet. Ha utóbbi maradt volna érvényben, akkor a csődeljárás megszűnik, és a korábban beadott kérelmek valamelyikére el kellett volna rendelni a felszámolást. Ezzel a hitelezők talán még többet veszthettek volna: a Vegyépszer Hungária közel harmincmilliárdos garanciaállományának lehívása után csak a biztosítékokkal rendelkező bankoknak jutott volna valami.

Hajszál híján, de nem ez a szcenárió következett be, s már bírósági ítélet is igazolja, hogy a Vegyépszer-birodalom cégei között nincs olyan mérvű tulajdonosi átfedés, amely alapján azonos, többségi irányítás alá lehetne besorolni őket. Hiába tűnik úgy a cégnyilvántartásból és a mérlegbeszámolókból, hogy a Stelius Zrt.–Inforg Zrt.–Menedzser Mediátor Zrt. hármas a középpont, és ismétlődnek bizonyos cégnevek a tulajdonosi körben, a csődtörvény alapján nem tekintendők egyazon vállalatcsoport tagjainak. A jogszabály a szavazatnegyedelést akkor írja elő, ha az adós az adott cégben többségi tulajdonos, vagy az adóssal együtt elismert, illetve tényleges vállalatcsoport tagja. A birodalomban azonban nem jellemző a többségi tulajdonlás: például a Mahíd 2000 Zrt.-ben a – 2009-ig központi cégként funkcionált – Vegyépszer Zrt. 49,73, az utóbbiból Nemzetközi Vegyépszer Zrt. néven kivált, majd Vegyépszer Hungária Zrt.-ként működő társaság 49,99 százalékot birtokol, és felbukkan 0,28 százalék erejéig a Von Holland Zrt. is. A Vegyépszer Hungária Zrt. történetesen a Nagy Elek vezette Stelius konszolidációs körébe tartozik, de a Stelius a szavazatoknak csak 45 százalékával bír.

A Vegyépszer-birodalomra nem lehetett ráhúzni azt sem, hogy elismert vállalatcsoport lenne. Ennek a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ismérve, hogy a meghatározó befolyással rendelkező tag az ellenőrzött társasággal uralmi szerződést köt a közös üzleti cél érdekében. A tényleges vállalatcsoportra pedig kontraktus nélkül is igaz, hogy legalább három éve egységes üzleti koncepció mentén működik. A birodalom azonban nem állandó, egyre újabb cégek kerültek a rendszerbe: 2009-ben a Vegyépszerből, 2011-ben a Nemzetközi Vegyépszerből váltak ki új társaságok. Az ítéletből úgy látszik, a számviteli törvényben szereplő anya-leány viszony sem illett a vegyépszeres cégekre, a bírák nem fedeztek fel sem többségi részesedésű, sem a tulajdoni hányadtól független, a többi tulajdonossal kötött megállapodás alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorló központi céget.

Csődjogi értelemben tehát a Vegyépszer-csoport tagjaiként nem emlegethető, csődből kijött társaságok összesen több mint 50 milliárd forint adósságtól szabadultak meg. Ez akkor is jelentős tétel, ha ennek egy része a cégek egymással szembeni tartozása, illetve garanciális követelésekből fakad. (Mivel a bíróság csak idén júliusban hagyta jóvá a Vegyépszer Hungária Zrt. egyezségét, annak tavalyi mérlege még cudarul fest: vesztesége több mint 10 milliárd forint volt, saját tőkéje mínusz 29 milliárdra zuhant. Viszont ha kikerül a mérlegéből az ugyanekkora, hitelezőkkel szembeni kötelezettségállománya, azzal „automatikusan helyreáll a tőkeszerkezete” – jelzi a mérlegbeszámoló.) A többi cég mérlegeiből már kikerültek a hitelezők által elengedett követelések, s a rendkívüli bevételként elkönyvelt tételek nyomán többségüknél nyereség keletkezett, például a Nemzetközi Vegyépszernél 1,7 milliárd. Ez az a cég, amelyikbe a hitelezők szerint a legértékesebb darab, a líbiai beruházás, illetve az óriási megrendelésre kapott előleg került, de a továbbra is bizonytalan líbiai helyzet miatt nem lehet nekifutni az üzleti tárgyalásoknak. Nem tudni, a kifejlet a munka folytatása, a Vegyépszer vagy a líbiai fél kártérítése lesz-e.

A csődeljárás lényege a vagyon egy részének megtartása és a cég működésének folytatása, mégpedig az egyezséghez kapcsolódó reorganizációs terv alapján. E szerint a Vegyépszer Hungária karcsúbb szervezettel, fővállalkozóként tervezi a folytatást. De aligha a következő két évben. Rövid távon leköti az energiákat a csőd utáni helyzet rendezése – a rendkívüli bevételek okozta virtuális nyereség után például adót kell fizetni –, illetve a korábbi évek több száz milliárdos építkezéseinek garanciális javításai – például az Ordacsehi–Balatonkeresztúr sztrádaszakaszon több mint egymilliárd forintnyi igényt jelentettek be.

VITÉZ F. IBOLYA

Re: nincs cím

#647181 walex Előzmény: #647124

Méregdrága autópálya építéseket (horvátok harmadából kihozták!), 4-es metrót nehéz überelni. Főleg, hogy azok a derék emberek ezekért mennyire el lettek számoltatva...

Nem a kedvencem, de ha választani kell, inkább ő, mint a "szakértő" Gordonka vagy Feri.

Látom, nem fog a vezér e…

#647168 Nyeretlen_Keteves

Látom, nem fog a vezér egyedül szotyizni.....! Az utolsó forintig kitartanak!! Aztán a nagy része ugyan lekopik, de mindig lesznek menthetetlenek...

Re: nincs cím

#647124 Nyeretlen_Keteves Előzmény: #646975

Lósz@rt barátom :-) Nem csak, hogy többet lopnak (pedig mint tudjuk egy fityeszes nem lop, illetve ha mégis akkor azoknak levágják a kezét Pokorni szerint ugye, akinek egyébként a hangját sem hallani) hanem sikerült az élet minden területén a béka feneke alá süllyeszteni ezt az országot, nemzetet (iszonyú bűz terjed ebben az országban, persze vannak akik szeretik ezt az illatot, sőt azt is ha a fejükre sz@rnak..sőt még kérik is). Pedig egyébként azt hittem már nincs lejjebb, de van.. még innen is, persze ehhez kell egy birka(menetes) nép is). Persze a fejétől büzlik a hal, jelen esetben az élet számos területén a középszerűségről is csak álmodozó senkiházi vezértől....

No itt van a kedvenced!

http://fn.hir24.hu/itthon/2013/08/07/ki-szotyizik-majd-orbannal/~~fokusz

Gratulálok hozzá! Igazi megváltó!