Re: nincs cím
Zotya32 Előzmény: #647181HVG Hetilap
Csőd után
2013. augusztus 7.
Vitéz F. Ibolya
Több tízmilliárdot buktak el a Nagy Elek nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó, Vegyépszerhez köthető cégek hitelezői.
Nem sok babér termett Nagy Eleknek, az első Orbán-kormány udvari sztrádaépítő moguljának az újabb fideszes ciklusban. Statisztikákat megszégyenítő teljesítménye azért akadt: a 2011 során csődöt jelentett, Vegyépszerhez köthető cégek közül tízből tíz úszta meg a felszámolást (lásd a táblázatunkat). A bíróság valamennyi csődegyezséget jóváhagyta, igaz, a Vegyépszer Hungária Zrt. ügye a csődmoratóriumra előírt maximum egy év helyett két évig húzódott. Három bírói fórumot is megjárt az eset.
A legnagyobb falat, a Vegyépszer Hungária Zrt. csődegyezsége ellen fellebbezők – egyebek között – azt nehezményezték, hogy a cég a jó erkölcsbe ütközően alacsony összeget ajánlott, aminél a vagyon felszámolásából is több juthatna nekik. A Vegyépszer Zrt. egyenes ági leszármazottja összesen 29 milliárd forint követelést ismert el, s az egyezség értelmében a több mint 600 hitelező ennek töredékéhez, összesen 365 millió forinthoz juthat hozzá. Ez az összes követelés 1,3 százalékát sem éri el, vagyis a hitelezők több mint 98 százalékot buknak. Igaz, a kishitelezők jobban járnak, a sávosan degresszív kielégítési metódus alapján az 500 ezer forint alatti hitelt nyújtók pénzük 55 százalékát megkapják, tehát egy százezer forintos követelés 55 ezret ér. Nem így a skála másik szélén állók: a 100 millió feletti adósságrészért már csak 0,1 százalék jár, azaz a limit felett 100 millió már csak 100 ezret ér.
Nincs mit tenni, mert ha a hitelezői választmány többsége megszavazza az egyezséget, az a többiekre is vonatkozik. A jogorvoslatot kérő hitelezők a szavazatok számítását is vitatták, mondván: házon belüli megállapodás jött létre, vagyis az egyezséget megszavazók között többségben voltak a Vegyépszer érdekkörébe tartozó cégek. Márpedig szerintük ezek voksait a csődtörvénynek megfelelően negyedelni kellett volna (HVG, 2012. július 28.). Korántsem egyszerű azonban a cégháló kibogozása, bár nem emiatt, hanem formai hibák miatt születtek egymással szöges ellentétben álló ítéletek. Első nekifutásra a törvényszék nem adott igazat a békétlenkedő hitelezőknek, azután az ítélőtábla jogerősen érvénytelennek találta az egyezséget, végül a Kúria kilőtte a másodfokú ítéletet. Ha utóbbi maradt volna érvényben, akkor a csődeljárás megszűnik, és a korábban beadott kérelmek valamelyikére el kellett volna rendelni a felszámolást. Ezzel a hitelezők talán még többet veszthettek volna: a Vegyépszer Hungária közel harmincmilliárdos garanciaállományának lehívása után csak a biztosítékokkal rendelkező bankoknak jutott volna valami.
Hajszál híján, de nem ez a szcenárió következett be, s már bírósági ítélet is igazolja, hogy a Vegyépszer-birodalom cégei között nincs olyan mérvű tulajdonosi átfedés, amely alapján azonos, többségi irányítás alá lehetne besorolni őket. Hiába tűnik úgy a cégnyilvántartásból és a mérlegbeszámolókból, hogy a Stelius Zrt.–Inforg Zrt.–Menedzser Mediátor Zrt. hármas a középpont, és ismétlődnek bizonyos cégnevek a tulajdonosi körben, a csődtörvény alapján nem tekintendők egyazon vállalatcsoport tagjainak. A jogszabály a szavazatnegyedelést akkor írja elő, ha az adós az adott cégben többségi tulajdonos, vagy az adóssal együtt elismert, illetve tényleges vállalatcsoport tagja. A birodalomban azonban nem jellemző a többségi tulajdonlás: például a Mahíd 2000 Zrt.-ben a – 2009-ig központi cégként funkcionált – Vegyépszer Zrt. 49,73, az utóbbiból Nemzetközi Vegyépszer Zrt. néven kivált, majd Vegyépszer Hungária Zrt.-ként működő társaság 49,99 százalékot birtokol, és felbukkan 0,28 százalék erejéig a Von Holland Zrt. is. A Vegyépszer Hungária Zrt. történetesen a Nagy Elek vezette Stelius konszolidációs körébe tartozik, de a Stelius a szavazatoknak csak 45 százalékával bír.
A Vegyépszer-birodalomra nem lehetett ráhúzni azt sem, hogy elismert vállalatcsoport lenne. Ennek a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ismérve, hogy a meghatározó befolyással rendelkező tag az ellenőrzött társasággal uralmi szerződést köt a közös üzleti cél érdekében. A tényleges vállalatcsoportra pedig kontraktus nélkül is igaz, hogy legalább három éve egységes üzleti koncepció mentén működik. A birodalom azonban nem állandó, egyre újabb cégek kerültek a rendszerbe: 2009-ben a Vegyépszerből, 2011-ben a Nemzetközi Vegyépszerből váltak ki új társaságok. Az ítéletből úgy látszik, a számviteli törvényben szereplő anya-leány viszony sem illett a vegyépszeres cégekre, a bírák nem fedeztek fel sem többségi részesedésű, sem a tulajdoni hányadtól független, a többi tulajdonossal kötött megállapodás alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorló központi céget.
Csődjogi értelemben tehát a Vegyépszer-csoport tagjaiként nem emlegethető, csődből kijött társaságok összesen több mint 50 milliárd forint adósságtól szabadultak meg. Ez akkor is jelentős tétel, ha ennek egy része a cégek egymással szembeni tartozása, illetve garanciális követelésekből fakad. (Mivel a bíróság csak idén júliusban hagyta jóvá a Vegyépszer Hungária Zrt. egyezségét, annak tavalyi mérlege még cudarul fest: vesztesége több mint 10 milliárd forint volt, saját tőkéje mínusz 29 milliárdra zuhant. Viszont ha kikerül a mérlegéből az ugyanekkora, hitelezőkkel szembeni kötelezettségállománya, azzal „automatikusan helyreáll a tőkeszerkezete” – jelzi a mérlegbeszámoló.) A többi cég mérlegeiből már kikerültek a hitelezők által elengedett követelések, s a rendkívüli bevételként elkönyvelt tételek nyomán többségüknél nyereség keletkezett, például a Nemzetközi Vegyépszernél 1,7 milliárd. Ez az a cég, amelyikbe a hitelezők szerint a legértékesebb darab, a líbiai beruházás, illetve az óriási megrendelésre kapott előleg került, de a továbbra is bizonytalan líbiai helyzet miatt nem lehet nekifutni az üzleti tárgyalásoknak. Nem tudni, a kifejlet a munka folytatása, a Vegyépszer vagy a líbiai fél kártérítése lesz-e.
A csődeljárás lényege a vagyon egy részének megtartása és a cég működésének folytatása, mégpedig az egyezséghez kapcsolódó reorganizációs terv alapján. E szerint a Vegyépszer Hungária karcsúbb szervezettel, fővállalkozóként tervezi a folytatást. De aligha a következő két évben. Rövid távon leköti az energiákat a csőd utáni helyzet rendezése – a rendkívüli bevételek okozta virtuális nyereség után például adót kell fizetni –, illetve a korábbi évek több száz milliárdos építkezéseinek garanciális javításai – például az Ordacsehi–Balatonkeresztúr sztrádaszakaszon több mint egymilliárd forintnyi igényt jelentettek be.
VITÉZ F. IBOLYA