Itt már álmodni se mernek az emberek.
Se malaccal, se névértékkel.
Itt már álmodni se mernek az emberek.
Se malaccal, se névértékkel.
Szép kövér nyulat kérünk avatarnak.
Ennek sovány, girhes malacnak már vége.
Kár etetni, járni se bír már. :-)
A nyúl nagyobbat ugrik, és tovább szalad, ha megijesztik. :-)
Nem nagyon akar bejönni az az általam felvázolt chart, pedig olyan szép nyilat rajzoltam, de lekonyulni látszik.
Szóval akkor koldulunk a malaccal tovább...
Szóval akkor kénytelen leszek keresni egy girhes nyulat. Ha már se a csirke, se a disznó nem jó.
Micsoda finnyásak ezek az urak.:-)))
A vályúhoz nehéz az odaférkőzés. Ebben egyet érthetünk! :-)
Itt már nem maradt malac, csak a Sly egy soványkája.
Tor volt.
Megették a hurkát-kolbászt, de még a birkapörköltet is.
Volt rá sok éhes száj.
Oda a konda, oda a nyáj.
Most a nyulakat hízlalják!
A népi tájszólást nem tetszik ismerni. Ezen minálunk, így mondják. Hát így is írják.
:-)
Mit akarsz te egy süldővel kezdeni? Ha disznó, akkor legyen kövér! :-)
Hm - hm. Egy kis hízástól nem kellene megijedni azért ! :-)
Nemtom copy-paste volt-e, de a hosszú ékezetek következetes használata miért van? (katólikus, koldúl, kényszerűlnek, odafordúl - ellenben betükkel, jajjj)
Na végre egy biztató elemzés a Phylről. :-)
Célárat viszont nem látok.
68?
88? :-)
Ez tényleg jó. :-)))
Módosítottam is az avataromat hozzá méltóan.:-)))
Ez jó volt :-)
Erről egy vicc jutott eszembe: A katólikus templom előtt vasárnaponként két koldus zsidó álldogál, bal mellükön a kabáton , nagy betükkel egy fémtáblán a nevük olvasható, és az, hogy mért kényszerűlnek koldúlni. Az egyiket Kohn Sámuel-nek, másikat Szekeres Mihály-nak hívják. Mikor kijön a nép a miséről, belenyúlnak egyesek a zsebeikbe, hogy adakozzanak. Igen ám, de amíg Szekeres Mihály előtt szépen domborodik az adománykupac, addig Kohn Sámuel előtt semmi. A pap is odamegy hozzájuk, de csak Sámuelhez beszél. Samu bácsi, hát nem mondtam már többszor is magának, hogy ne itt koldúljon,mert itt nem kap senkitől semmit. Menjen inkább valamelyik zsinagóga elé, ott talán több szerencsével járna. Na Isten áldja, és ezzel elmegy. Miután elmegy, Samu bácsi odafordúl Mihályhoz, és azt mondja neki mosolyogva: Hallod már, még ezek akarnak tanítani bennüneket üzletelni :-)
Ezek szerint már Ön is betározott?!
Lassan el kell adnom az egészet, mert már mindenkinek van belőle...:-))))
Ekkora álmaim már nincsenek.
Kicsivel is megelégszem.
Mondjuk legyen 1 olyan hét, amikor már nemcsak esik.
Kezdetnek. :-))
Minden adott, már csak a vevők hiányoznak.:-)))
Szégyenletes ez a pesszimista hozzáállás, ezekkel a méltatlan célárakkal. :-)
Csodálkozom is, hogy a volt alapkezelő kollégák nem jelentek meg itt hirtelen idáig és nem tették helyre a fejecskéd.
Hiába no, elpártoltál a konkurenciára, s ott a mondás átka rád szállt:
Ki korpa közé keveredik….azt nem a nyulak eszik meg! :-)
Tessen itt a nyúltápos részlegben többet tartózkodni, s akkor Ön is jobban bízik, s majd hízik a pénztárcája is.
Egyszóval a célár itt csak egy lehet:
A névérték!
Rövidtávra!
Délután 3 órára! :-)
