Oldalunkon a felhasználói élmény javítása és egyes szolgáltatások elérhetővé tétele érdekében
HTTP cookie-kat (sütiket) használunk.
További információk
Vagy ha felépít egy dél-koreai konglomerátumot ami német bankokat vesz tokkal vonóval ha úgy adódik. Egy született tehetség. :)
(tőzsdefejlesztési célhoz nagyon jól jönne a működő mnyp rendszer. Mikor célkitűzés a lakosság nagyobb részben fektessen be a tőzsdén, és több cég jöjjön a tőzsdére stb. Ennek fontos része lehetne. Ez van ha magad alatt vágod a fát előbb utóbb észreveszed nem volt jó ötlet. Szerintem ennek a lerombolása kb akkora okosság volt mint a tranzakciós adó az ingyenes kp felvéttel összekapcsolva. a kp irányba lökni a folyamatokat. Rá pár évre arról beszélni mennyire drága a kp-s forgalom és mennyire le vagyunk maradva ennek csökkentésében)
Viszont ma követtem a kereskedést online és szinte minden oldalon a kötések komoly része Lőrinc papírokban volt. Pedig be sincs állítva az összes nálam ker rendszerben. Nagyot változott a bét ezekkel a papírokkal, érezhető a változás ezzel ami azért komoly dolog. Egy ország tőzsdéjének a jellege megváltozik pár év alatt egyetlen személyhez kötődő üzletek miatt. Akármilyen kicsi tőzsde is .
Majd ha az összes cég MSCI tagja lesz, illetve visszahozták az mnyp szolgáltatást, amiben lengyel mintára kötelezik az alapokat hazai részvény vásárlására, na talán utána megkérdezik :)
Az állam felvállalt 150 mrd-os kockázatot, amit futott x évig azért , hogy az Mkb -t eladja fillérekért. 30-40 mrd közötti összegért a megtisztított bankot.
Lehetséges, hogy az Equilort kellett volna felkérni szakértői értékelésre az értékesítés előtt mint a piaci szférában keményítőgyár apportnál. Hátha ki lehetett volna hozni 150 mrd-ot is 30-40 helyett. :) Esetleg 250-et. :)
Arra viszont egy fityinget nem tettem volna ebből a 150 mrd-os rossz hitelállományból az állam veszteség nélkül jön ki. Ez nagyon kedvezően alakult. Kíváncsi lennék a Bayerische Landesbank vezetőinek a véleményére és az arckifejezésére amikor ezt olvassák. Kénytelenek voltak eladni a tőkehelyzetük miatt eu vagy a német állam vagy mindkettő kötelezte őket az eladásra. pár év múlva a rossz hitelekért sorban állnak az ingatlanpiaci fellendülés miatt. Miután ingyen megszabadultak a banktól gyakorlatilag. Persze utólag okos az ember. Szerintem egy kicsit emlegetik az édesanyját Merkeltől Junckerig mindenkinek, csuklanak egy kicsit . :)
Ki látta át ezt az egész folyamatot , ki más mint Lőrinc? :) A német pénzügyminisztérium, eu-s bankfelügyelet szakemberei csődöt mondtak az előrejelzésben. Lőrinc Felcsúton gázszerelői végzettséggel előre látta a fejleményeket. Nem tudom mit oktatnak szakmunkásképzőben a gázszerelőknek a pénzügyekről de lehet át kell venni egyetemi szinteken azt a tudományt. :) Mert a világgazdaság az ingatlanpiac, hitelpiac tökéletes előrejelzése évekre ezen belül egy ilyen spéci közegre mint Mo, lealázva a német banki szakembereket és pénzügyminisztériumot az már valami. :) Szerintem meg kellene vizsgálni azt a gázszerelői képzést milyen okosságok mennek ott a pénzügyekről ilyen fejlemények után .
A legreménytelenebb követeléseket is nyereséggel adta el az ingatlanpiaci konjunktúrában az MKB, így az állam nem bukott azon, hogy a privatizáció előtt felturbózta a bank mérlegét. A műveletre eredetileg 8-10 évet adtak, de 3 év alatt sikerült végrehajtani.
Nem kegyelmezett az V. kerületi önkormányzat: felszámolást kezdeményezett az egykori fővárosi sztárvállalkozó, a Deák Ferenc utcai Fashion Streetet kialakító, ám a pikszisből azóta kiesett Csipak Péter egyik ingatlancége ellen – 80 millió forintos adótartozás miatt. A bíróság 45 napot adott az adós Immobilia Real Estate Kft.-nek, hogy fizessen, ami meg is történt – tájékoztatta a HVG-t a cég megmeneküléséről Lénárt Ferenc ügyvéd. Az Immobilia arról ismert, hogy négy Bécsi utcai ingatlan helyére léghajó alakú Zeppelin-hotelt tervezett, ám nem kapta meg hozzá az engedélyeket. Tízmilliárd forintnyi devizahitelt halmozott viszont fel az MKB-nál, amely zárolta a számláit. Csipak perli a bankot, mondván, a köztük lévő egyezséget be nem tartva tette lejárttá az összes követelést.
Ez az ügy egyike annak a több száz rázós követelésből álló csomagnak, amelyet a jegybanki fennhatóság alatt működő MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. a minap utolsóként adott el, mégpedig az Indotek-csoportnak, lezárva az MKB Bank szanálásának történetét. Már csak egyetlen, a Bálnával kapcsolatos, a Fővárosi Önkormányzattal szembeni, vitatott követelés maradt nála, amelyet külön kezel. Az államnak átpasszolt, most eladott követeléseket eredetileg 150 milliárd forinton tartotta nyilván az MKB. Nem tudni, hogy a szanálási vagyonkezelő mennyit adott értük, amikor átvette őket, de biztosan sokkal többet annál, amennyit 2015 végén értek. Az MKB összes kockázatos kinnlevőségét ugyanis 30 milliárd forinttal túlfizette, ezzel az állami támogatásnak minősülő juttatással javítva az MKB eladhatóságát. Az Indotek nem nyilatkozott, de a HVG informátorai szerint annyi pénzt tett le a csomagért, hogy ezen az egyetlen ügyleten megtérült az állam pluszkiadása.
Az állami segítséggel 2016. június 30-án zárult, a tényleges vevők személyét homályban hagyó privatizáció után az MKB végső soron Mészáros Lőrinc és Matolcsy György jegybankelnök köreihez jutott. Időközben az ingatlanpiaci lendületben felértékelődtek a 2008-as válság után beragadt MKB-s hitelek mögötti fedezetek, és Európa-szerte megnőtt az érdeklődés az efféle követelések iránt. „A nagy, külföldi befektetési alapoknak bőven van pénzük, vállalnak kockázatot, a számottevő banki követeléscsomagok viszont elfogytak, különösen Kelet-Közép-Európában. Olasz- és Görögországban van még néhány, de azok túl rizikósak” – magyarázta a HVG-nek egy szakember, miért versenyzett 12 külföldi és magyar jelölt a vaskos MKB-s maradékcsomagért.
„Sok munka, sok idő, nagy kockázat, nagy pénz”
– jellemzik a szakértők, mire lehet számítani a Csipak-céghez hasonló ügyekben. Utóbbinál nyilván az a célja az Indoteknek, hogy megszerezze a belvárosi ingatlanokat, amelyekre hitelezőként most ő kap jelzálogjogot.
Nem kispályás a leggazdagabb magyarok listájára frissen felkerült Jellinek Dániel érdekeltségében álló Indotek, e cég leányvállalatai vették eddig a legtöbbet a CIB és a Raiffeisen Bank kétes követeléseiből. Tavaly már a szanálási vagyonkezelőtől is vásároltak egy kisebb MKB-s csomagot 10 milliárd forintért, amelyben a hitelező tulajdonába került ingatlanok voltak (például a soproni Fagus Hotel és a Veszprémi Balaton Pláza). A mostani „resztli” a legkülönbözőbb követeléseket tartalmazza. Akad benne síelőknek szánt bulgáriai vendégházra adott hitel, holott az épület környékén közel-távol nincs sípálya. Része egy miskolci árterület, ahol Auchan áruház épült volna, ha megkapták volna rá az engedélyt. A másik véglet a pesti Szabadság téri tőzsdepalotából luxusirodát építő, a mögötte lévő mélygarázst (s a terület koncessziós jogát) hitelből megszerző kanadai Tippin Corporation kétmilliárdos tartozása, ahol van esély a törlesztésre. S bár általában a követelések mögött létezik fedezet, az adós ellen gyakran végrehajtás, felszámolás zajlik, amit nemegyszer perek tarkítanak. Az efféle vegyes követeléskupacok ára általában a névérték 25–35 százaléka, ami nem is olyan alacsony, ha azt vesszük, hogy a fedezetlen lakossági közüzemi tartozások 10 százalékot sem érnek.
A Zeppelin-hotel terve. Elszállt
A most eladott követelések közül a legnagyobb az izraeli Elephant ingatlanfejlesztő mintegy 25 milliárd forintnyi tartozása. A történet kísértetiesen hasonlít Csipakéhoz: a válságban megroggyant MKB – tisztázatlan okokból – leemelte az Elephant számláiról a hozzáférhető pénzeket, és a teljes tartozást lejárttá tette. Az izraeliek erre hosszadalmas, 63 milliárd forintos kártérítési perbe bonyolódtak a bankkal. Az Elephantnak több mint százhektárnyi beépített vagy fejlesztési, zömmel bérbe adott ingatlana van Budapesten (például Rákosmezőn), valamint Maglód, Gyömrő, Üröm és Ecser térségében, és mindegyikre egy-egy projektcéget alapított. A több tucat vállalkozás felszámolás alatt áll. Bár a felszámolók ezt-azt eladogattak az ingatlanokból, azok értéke még így is meghaladja a 10 milliárd forintot. Az Elephant és az MKB korábban próbált egyezséget kötni, sikertelenül, pedig a bank végül a hitel 15 százalékának a törlesztésével is beérte volna. Ha nem akarják megvárni, hogy a felszámolásokban teljesen elértéktelenedjen a vagyon, újra meg kellene kísérelni az egyezséget, ám ezt nehezíti, hogy a főtulajdonost fedezetelvonással gyanúsítják, és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Nem túl rózsás a budafoki Campona bevásárlóközpont közelébe álmodott Duna Spirit lakópark helyzete sem. Az egykori szemétlerakót ugyanis a sokmilliárdos tereprendezéssel sem sikerült kellően megtisztítani, így nem lehet építkezni rajta. A reménybeli fejlesztő, a BD Park jelenlegi tulajdonosa közvetve három magyar magánszemély.
Egyikük Török Gábor politológus, aki – mint a HVG érdeklődésre írta – cégtársa-barátja, Takács Ernő invitálására szállt be egymillió forintnál nem nagyobb összeggel, és nem vesz részt a döntésekben. Takácsnak Kenyeres Sándorral, a Mammut bevásárlóközpont felépítőjével is volt már közös vállalkozása, ezúttal állítólag nincs szó ilyesmiről. A közel 6 milliárd forinttal tartozó BD Park egymilliárdos mínuszt mutató saját tőkéjét valakinek rendeznie kellene.
Meglehetősen bonyolult a XVI. kerületi egykori Ikarus-gyártelep helyzete is, amelyet márciusban azzal az indoklással akart megszerezni az önkormányzat, nehogy migránsok költözzenek oda. A laza számlaadási fegyelméről elhíresült Szatmáry Kristóf fideszes képviselő szerint ott az államnak kellene beavatkoznia.
Most a telepet tulajdonló, izraeli–holland hátterű Felikon Kft.-vel szembeni, közel 6 milliárd forintos követelés az MKB-csomag részeként az Indotekre szállt, amelynek jó esélye van a gyártelep megszerzésére is. Jóllehet a terület bérlőitől stabil 400 milliós bevétel érkezik évente, a Felikon saját tőkéje milliárdos mínuszban áll, és évek óta szerepel az adóhatóság feketelistáján, amely a 180 napon túl, 100 millió forintnál nagyobb összeggel tartozó cégeket regisztrálja.
Többedszer árverezi a felszámoló az MKB egykor reményteljes adósának, a debreceni Épszer Innobau Kft.-nek a vagyonát: a részben víz alatt álló, 14 ezer négyzetméteres Apolló parkolóházat és a közelében lévő, egykor üzletközpont kialakítására szánt ingatlanokat. A befuccsolt projektre felvett négymilliárdos kölcsön töredékének a visszafizetésére sincs remény. Ilyenkor a jelzálogjogot birtokló hitelező akkor jár a legjobban, ha ő maga vásárolja meg olcsón az ingatlanokat. Az Épszer egyik tulajdonosa a 2008-as válság előtt az abban tönkrement SCD Ingatlanfejlesztő Zrt. volt, amelyet az időközben Mészáros Lőrinchez igazolt Jászai Gellért vezetett. Később luxemburgi, vélhetően az SCD-hez kötődő tulajdonosa lett a vállalkozásnak.
Kormány- és Fidesz-közeli nagyragadozók nem érdeklődnek a most eladott MKB-s csomagból kimazsolázható vagyon iránt – mondja a HVG informátora. Mert bár sokat lehet velük keresni, ők nem az aprómunkát igénylő üzleteket, hanem a látványos dolgokat szeretik. Amire szemet vetettek, azt elvitték közvetlenül az MKB-ból, még az előtt, hogy a szanálási vagyonkezelőhöz került volna. Ilyen volt a Hotel Visegrád, amelyet Tiborcz István érdekeltsége kaparintott meg. Anno 16 milliárd forintos hitelt nyújtott rá az MKB, majd a félig kész szállodát a korábbi fejlesztő felszámolásából 2 milliárd forintnál is kevesebbért vásárolhatták ki a kormányfői vő emberei.
Így vagy úgy, a magyar állam által 2014 őszén 17 milliárd forintért megvett, több tízmilliárdból kitakarított, majd 2016-ban 37 milliárdért privatizált MKB szennyesén már eddig is sokan sokat kerestek, és ez ezután is így lesz. Közben adós cégek százai buktak bele a felelőtlen hitelezésbe. Sikertörténetet írhat viszont az MNB felügyelete alatt álló szanálási vagyonkezelő, az MSZVK: eredetileg nyolc-tíz évet kapott az MKB-s követelések sorsának rendezésére, de nem egészen három év alatt túladott rajtuk. Záróközleménye szerint „a portfólió piaci értéke már jóval magasabbnak mutatkozott, mint a további menedzselésből várható bevétel”. A 2015-ös vételárra a pénzügyi szereplők által feltöltött szanálási alapból kapott, eredetileg 2025-ben lejáró kölcsönt mindenesetre nyereséggel fizetheti vissza.
A piaci felfordulásokat senki sem szereti, de arra mindenképpen jók, hogy kirostálják a gyenge vagy csaló szereplőket. A kedvező piaci környezet által elfedett hiányosságok a nehéz időkben szoktak előbukkanni és bajt okozni, sokszor egy-egy ikonikus csődesemény is fűződik hozzájuk. Jó példa erre a magyar brókerbotrányok kipattanása. A csalárd üzleti gyakorlat sok-sok éve zavartalanul folyt már, amikor 2015 januárjában a Svájci Nemzeti Bank váratlan döntése nyomán néhány órán belül 30 százalékot erősödött a frank. Ez sokaknak okozott hatalmas veszteséget, a piaci sokk miatt óvatossá váló befektetők pedig elkezdték kivonni a pénzüket a brókercégektől. Csak ezután vált világossá, hogy melyikük nem tudja azt visszafizetni. Ahogy mondani szokás: amikor jön az apály, csak akkor derül ki, hogy kin nincs fürdőruha.
1-2éve sétálgattunk keszthelyen, oc-n fent volt a szóban forgó balaton hotel, még mondtam is asszonynak, hogy ha lenne felesleges pár száz millám tuti lecsapnék rá, tök jó helyen van... kutyának se kellett, így gondolom lecsaptak a fiúk...
szerintem aligha....vásárláskor tescoban, aldiban, lidlben szoktam figyelni, ki vesz egyáltalán napilapot....60-as hölgyek néha 1-1 bors-t, blikk-et vagy ripost-ot.....de csak nagyon néha
Elfogyott a pénz, ezért kell Csányi Sándor – ilyen egyszerűen magyarázzák a piacon, hogy nemrég Magyarország első dollármilliárdosa, Csányi Sándor két OTP-alapkezelőn keresztül bevásárolt Magyarország másik dollármilliárdosának, Mészáros Lőrincnek két tőzsdei cégébe. Az ügylet nagysága nem számottevő, hiszen 1,5 százalékos Konzum Nyrt., illetve 2 százalékos Opus Global Nyrt. részvénycsomagról volt szó. És nem is először vásárolt be mágnástársánál Csányi: márciusban összesen 5,92 százalékos részt szerzett az Appeninn Holding Nyrt.-ben az OTP Ingatlanbefektetési Alap.
De volt ez már fordítva is, tavaly év végén Mészárosék egyik tőkealapja kebelezett be egy Csányi-céget (amelyben mellesleg egy másik milliárdos, Csányi állandó üzlettársa, Nagy György is érdekelt volt). Az ország egyik legkorszerűbb biomassza- és hulladékkezelő rendszeréről, a Geosol Kft.-ről volt szó a Mátrai Erőmű ipari parkjában. Csányi nem állta útját Mészárosnak, aki már korábban bevásárolt az erőműbe, a Geosollal pedig egy ígéretes darabhoz jutott, a cég ugyanis 2016-ban 4,2 milliárd forint árbevétel mellett figyelemre méltó, 1 milliárd forint adózott eredményt hozott, és tavaly is termelt több mint 560 milliót.
A két leggazdagabb magyar között kirobbant konfliktusról nem érkeztek hírek eddig, pedig Simicska Lajoskegyvesztése, 2015 eleje óta irgalmatlan tempóban terjeszkedett a Mészáros-birodalom, több mint 200 cégből álló hálója átszőtte a magyar gazdaság legkülönbözőbb területeit. Az ugyancsak nagypályán játszó, a pénzügyi-, ingatlan-, energetikai bizniszben és élelmiszergazdaságban egyaránt érdekelt Csányival mintha mégsem zavarták volna egymás köreit. Ezt a kiegyezés bizonyítékának könyvelik el a piacon.
Csányi az új nemzeti tőkésrend kiépítése közben nem ágált, hangját csak akkor hallatta, amikor az OTP pozícióját látta veszélyben, attól tartott, hogy a bankját kihagyják az uniós támogatások közvetítéséből, és az az MFB-FHB-Takarékbank trió privilégiumává válik. Konfrontációig azonban nem jutott el az ügy, a nyilvános kirohanás után ugyanis az OTP-t is odaengedték a kondérhoz, beszállhatott az uniós pénzek terítésébe, az MFB-pontok létesítésébe.
Egyebekben Csányi visszafogottan nyilatkozik, például 2016-ban a Népszavának arról beszélt, hogy „személyes befektetései fókusza döntően az agrár- és élelmiszeripar, és új iparágakba nem nagyon szeretne belépni”. Mintha kerülné, hogy Mészárossal mérkőzzék új pályákon.
Közben pedig készségesen finanszíroz az OTP számos Mészáros-érdekeltséget. A 444 azt vezette le, hogy a nemzeti burzsoázia a kormány bankján, az Eximbankon, valamint az MKB-n kívül bizton számíthat a privátszektorból az OTP Bankra, sőt egyenesen arra jutott, hogy Csányi Sándor Mészáros Lőrinc bankára. A találomra kinyitott Mészáros-cégek mérlegeiből is ilyesmi derül ki: például
az R-Kord Kft.-nek 8 milliárd forint hitelt nyújtott az OTP, a gyerekek Fejér-B.Á.L. Zrt.-jének 1 milliárdot, a Mészáros és Mészáros Kft. kezessége mellett.
Igaz, az idillre némi árnyékot vetett az áprilisi választás előtt kiszivárgott terv, hogy a háttérben egy állami hátszelű gigabank összerakásán munkálkodnak. A három éve állami tulajdonba vett és privatizálandó Budapest Bankot, a Mészáros- és Matolcsy-közelben levő MKB Bankkal és a takarékszövetkezetekkel gyúrhatják egybe. Mintha nem tettek volna le kormányzati berkekben Csányi, illetve az OTP kiszorításáról, de legalábbis ellenpontozásáról:
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Nyugat-balkáni befektetési alap létrehozásáról döntött a kormány.
Ahogy a közlöny is írja, a kormány segíteni szeretné a magyar cégek balkáni terjeszkedését és a versenyképességük ottani javítását, ezért egy nyugat-balkáni tőkebefektetési alapot hoz létre.
Az alap létrehozásával a kormányfő a külgazdasági és külügyminisztert, valamint a pénzügyminisztert bízza meg, a határidő a működési feltételek és az üzleti modell kidolgozására október vége.
Távolabb nézve mikor esedékes vezérigazgató váltás Otp-nél? Lőrinc lehet bejelentkezett a posztra elhozta az önéletrajzát, hogy érdekelné ez a pozíció megpályázná legyen már a fiókban az önéletrajz ha aktuális az esemény. :)
Fele se tréfa ezt a minden területen nyomulást és annak az ütemét látva . Csányi azért örökké nem lesz Otp vezér. Nem tartom kizártnak a távlati célok között szerepel az átvétele. Még azért gyűjtögetni kell egy kis lóvét hozzá ott komoly részesedéshez. De ilyen ütemű terjeszkedés mellett még szóba kerülhet.
Végül is ahogy a cikk is említi Otp korábban is hitelezte Mészárost. Emlékszem pár évvel ezelőttről egy olyan képre is ahol sok traktor között állnak ketten. Nem tudom már milyen beruházás volt. + fociban is közös bulik.
Kicsi az ország. :) Bármilyen ágazat mezőgazdaságtól a bankig, és a fociig, előbb utóbb összefutnak. Lőrinc hosszú távú terveit egyeztették biztos. Mikor akarja az Otp-t csatolni a portfóliójába. :)
...
Azt néztem ennél az Opusos tőkeemelésnél 610 környékén határozták meg az árat már bejelentéskor. Nem a tőkeemelés időpontjában fogják ezt megtenni. Szóval amit írtam az árfolyammozgások és leendő tőkeemelési árfolyam lehetséges összefüggésre az nem stimmel. Összeesküvés elmélet megbukott. Maximum az a kérdés mennyire értékelik a bevitt vagyont. Azzal lehet játszadozni azért.
