Regisztráció Elfelejtett jelszó

Az MNB felfüggesztette a Buda-Cash működését

Re: nincs cím

#724094 joepappa Előzmény: #724087

mintha egy bohózat közetépn ülnénk gyerekek. az állam minden szintjáről süt az inkompetencia.

Re: nincs cím

#724040 Kissherceg Előzmény: #724021

Budapest, 2015. március 13., péntek (MTI) - A Befektető-védelmi Alap (Beva) továbbra is 20 ezer euróig kártalanítja a befektetőket, viszont elmarad az 1 millió forint felett kötelezően vállalandó 10 százalékos önrész - egyebek mellett ezt tartalmazza a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében elkészült törvénytervezet.

Amennyiben a Beva-ban lévő összeg nem elegendő a bajba jutott befektetők kártalanítására, úgy az állam továbbra is készfizető kezességet vállal a szükséges többletre. Viszont új szabály, hogy az állami készfizető kezességvállalás mellett felvett kölcsön, illetve kibocsátott kötvény összegét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az állami kezességvállalásért a Beva-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

Szintén a tőkepiaci törvény egészült ki azokkal a szabályokkal, amelyek a tőzsdei tevékenység kiszervezéséről szólnak. Az a főszabály, hogy minden olyan tevékenység kiszervezhető, amely nem szerepel a tőkepiaci törvényben. Emellett a kiszervezés nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását, továbbá nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsdének az ügyfél felé fennálló kötelezettségei teljesítését.

A tervezet - szintén a tőkepiaci törvény kiegészítéseként - rögzíti, hogy kizárólag egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adható központi értéktári tevékenységre engedély. Ez az előírás erősíti a piaci stabilitást, hiszen előzetesen megszűri az engedélyért folyamodó potenciális intézmények körét. Emellett a tervezet óvadék képzését írja elő. Ez azoknak az eseteknek a kezelésére szolgál, amikor az ügylet nem teljesül.

Az utóbbi időben jelentősen megszaporodott azoknak a – névértékkel nem rendelkező, törvényes fizetőeszköznek nem tekinthető – emlékérméknek a kereskedelmi forgalomban való előfordulása, amelyek az MNB által kibocsátott – névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköz funkcióval bíró – emlékérmékkel tematikájukban vagy képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot mutatnak, és így a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetőek.

A tervezet ezért úgy módosítja a jegybanktörvényt, hogy az megtiltja az olyan kereskedelmi gyakorlatot, amely az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, cégnevükkel vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet.

A jegybanktörvényt kiegészíti a tervezet azokkal az új jogosítványokkal, amelyeket a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítására kap meg az MNB. Ezek hatékonyabbá teszik a helyszíni ellenőrzést, így a jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatását is.

Az új szabályok szerint a tulajdonos, illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére - vagy ezen személyek távollétében is - sor kerülhet lezárt terület, épület, helyiség felnyitására. A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatására a rendőrség közreműködése is igényelhető.

Az ilyen helyszíni ellenőrzésre azonban csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor.

Re: nincs cím

#724020 Kissherceg Előzmény: #723973

Az Index információi szerint kedd hajnalban a Gyorskocsi utcai börtönben kísérelte meg életének kioltását az egyik letartóztatott vezető. A büntetés-végrehajtás sajtóirodája annyiban megerősítette a lap értesülését, hogy valóban történt öngyilkossági kísérlet ekkor. Ugyanakkor hogy személyiségi jogok védelme miatt ennél többet nem árulhattak el.

Re: nincs cím

#723973 Kissherceg Előzmény: #723941

Egy könyvvizsgáló a közös kapocs a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a DRB Bankcsoport botrányban - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke a figyelo.hu-nak adott interjúban pénteken.

Kijelentette, hogy egyértelműen vizsgálni kell a könyvvizsgáló felelősségét, ami számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB felügyeleti jogköre kizárólag a kibocsátási tájékoztatókra és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek betartására korlátozódik, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul.

Jelezte, hogy a készülő törvénymódosítási javaslatban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is.

Windisch László elmondta, a vizsgált esetekben - Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., DRB Bankcsoport - sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló.

Hangsúlyozta, nem a pénzügyi rendszer működésének a zavaráról van szó, hanem néhány, egymástól elszigetelt cégnél elkövetett súlyos visszaélésről, ami nem valamilyen rendszerszintű kockázatból fakad. A tőkepiaci szektorban több mint 125 felügyelt cég van, ebből van dolgunk hárommal - jelezte.

Windisch László szerint a brókerpiaci problémák méretét jól mutatja, hogy a hazai befektetési szolgáltató piac 26 ezer milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, a három problémás brókercégnél a volumen alig egy százaléka van. Természetesen ez nem vigasztalja a pénzükre váró, aggódó embereket, de a kollégáival együtt a megoldáson dolgoznak - mondta.

A Quaestor esetében ugyanakkor fontos tisztán látni azt, hogy működik egy - a felügyelet által évről évre engedélyezett kibocsátási tájékoztatón alapuló és a könyvvizsgáló által auditált mérleg szerint - stabilan működő kötvényprogram, körülbelül 60 milliárd forintnyi állománnyal. Ettől elkülönítve vontak be, a gyanú szerint visszaélést elkövetve, mintegy 150 milliárd forintnyi további forrást. Utóbbit kell áttekinteni, hogy ez jogilag kötvényprogramnak minősül-e - jelezte.

Ha egy kötvénykibocsátó cég nem tudja visszafizetni a kötvények ellenértékét, ez esetben a felszámolás alá kerülő, kötvényprogramból finanszírozott gazdasági társaságok vagyona nyújthat részben fedezetet a kötvények értékére - jegyezte meg.

Az MNB alelnöke kitért arra is, hogy most nem az elmúlt 15 év felügyelésének minősítését végezik, hanem a befektetői bizalom megerősítésén dolgoznak. Az eseteket a jegybank eljárása során tárták fel, és továbbra is elszántsággal végzik a munkájukat. Hozzátette: ennek érdekében olyan jogszabály-módosításokra tesznek javaslatokat, amelyek segítségével hatékonyabban, hamarabb fel lehet tárni az esetleges visszaéléseket.

Szerinte változtatni kell az ellenőrzések gyakoriságán is, hogy évente sor kerüljön egy olyan vizsgálatra, ami a legfontosabb kérdést meg tudja válaszolni: megvan-e az emberek pénze, vagy nincs. Szigorítani kell a vezető tisztségviselők felelősségén is, a jelenlegi 20 millió forintos büntetési limitet meg kell emelni.

Hangsúlyozta: a jegybank nemcsak a kormánytól független, hanem az ellenzéki pártoktól is, mint ahogy minden pénzügyi vagy más lobbicsoporttól. Eltökélten, kompromisszumok nélkül haladnak előre, minden visszaélést fel fognak tárni, a jegybank képes erre - mondta.

Re: nincs cím

#723941 Dioka Előzmény: #723931

Ennek szerintem alapnak kellene lennie! De nem csak itt!

A problémám vele csak annyi, hogy elég ritkán derül ki, hogy bűncselekményt követtek el!

Re: nincs cím

#723931 Kissherceg Előzmény: #723857

Perek sorozatára számíthatnak a Quaestor-kötvényesek, mielőtt bármi pénzt láthatnak viszont és még az is kérdéses, hogy mennyit kapnak vissza. A jogászok és a Beva teljesen eltérő állásponton vannak ezzel kapcsolatban - írja a hvg.hu. A Buda-Cash és a DRB-bankcsoport vezetői pedig akár magánvagyonukkal is felelhetnek, ha beigazolódik, hogy bűncselekményt követtek el - tudósít az MTI.

Magánvagyonukkal is felelhetnek a Buda-Cash vezetői?

Ha egy vezető rosszul dönt, az okozott kárért a cégével együtt felel, vagyis a Buda-Cash és a DRB-bankcsoport meghatározó emberei elveszíthetik a magánvagyonukat. Könnyen lehet, hogy tízezres nagyságrendben indítanak majd ellenük pert a károsultak - írja pénteki cikkében a Népszabadság.

A büntetőeljárás mellett kártérítési perek sora is indulhat a Buda-Cash, illetve a DRB bankcsoport vezető tisztségviselőivel szemben - mondta az újságnak Magyar Gábor ügyvéd, akit máris kétszáznál több károsult keresett meg. Amint kiderül, hogy nekik mekkora veszteséget kell elkönyvelniük, azonnal keresetet nyújtanak be, mert a tavaly hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a brókerház és az érintett pénzintézetek vezetői a rossz döntésekkel másoknak okozott kárért a cégekkel egyetemlegesen felelnek. Vagyis ha bűncselekményt követtek el, esetleg csak felelőtlenül forgatták a rájuk bízott pénzt, könnyen elveszíthetik a saját vagyonukat is.

Azok között, akik eddig érdeklődtek, vannak kisbefektetők, de olyan családok is, amelyek több tagja százmilliós nagyságrendű veszteséggel számolhat. Egy egészségpénztár csaknem kétmilliárdot, egy alapítványi oktatási intézmény majdnem százmilliót bukott. Az ügyvéd szerint nem célszerű mindenkit pertársaságba szervezni, mert a károsultak érdekei különbözőek lehetnek. Az első kereseteket Magyar Gábor szerint akár néhány héten belül benyújthatják - írja az MTI.

Re: nincs cím

#723857 Bendeguz Előzmény: #723855

akkor káromkodik egyet és maga mögött hagyja ezt a szúnyogcsípés méretű problémát :)