Sorra dőlnek be az állami kézben lévő cégek a világ második legnagyobb gazdaságában, Kínában, az állam pedig úgy tűnik, hogy nem fogja őket kimenteni, ezért a kötvénytulajdonos bankok az ügyfeleik pénzéből fedezhetik majd a veszteségeiket. Az ebből fakadó bizalomvesztésnek olyan pánik lehet az eredménye, amely az egész ország gazdaságát magával rántja. Mindeközben a bankok maguk is nagy bajban vannak: a nem teljesítő hiteleik a 2008-as válság óta nem látott magaslatokat öltenek.
A Bloomberg szerint egyre több azoknak az állami cégeknek a listája Kínában, amelyek fizetésképtelenné váltak: idén eddig nyolc állami tulajdonban lévő nagycég jelentette, hogy valamilyen fizetési problémába ütközött. A befektetők egyre jobban aggódhatnak amiatt, hogy mi lesz Kína hitelre épülő gazdaságával.
A Bank of America Merrill Lynch Kínával foglalkozó stratégái azt nyilatkozták, hogy Kínában az állami cégek hitelei a teljes kínai befektetési világot destabilizálhatják.
Nemcsak, hogy csődbe mehet a számtalan hiteltúlsúlyos állami cég, de az állami valószínűleg nem is áll majd oda, hogy megmentse őket.
A bankoknak viszont érdekükben áll, hogy az állami szektorban elszenvedett csődökből fakadó károkat tompítsák, az egyik eszköz erre az lehet, hogy az úgynevezett vagyonkezelési termékekkel (WMP) rendelkező ügyfelekre hárítják majd a veszteségeket. Az ügyfelek a magas ígért hozamok miatt választották a WMP-ket, de a legtöbb ilyen termék hozama is valójában állami cégek kötvényein, tőkeáttéttel szerzett hozam.
Sok ügyfélnek persze erről fogalma sincs, mivel egy adott időtávon ígérnek egy bizonyos hozamot a WMP-k, ezért sokan azt hiszik, hogy ezek egyszerű bankbetétek. Ha pedig a bankok rálökik az ügyfelekre a kötvények veszteségeit, az ügyfelek abbahagyják a WMP-k tömeges vásárlását, így ezekből a bankok sem tudják majd fedezni a saját veszteségeiket.
Sajnos úgy tűnik, hogy a játék már elkezdődött, a Bank of America szerint már volt olyan, hogy egy bank egy WMP-ből fedezte egy bedőlt állami cég által kibocsátott papírok veszteségét.
Talán még nagyobb gond lehet az, hogy egészen mostanáig azt hitték (a bankok is), hogy az állami cégek kötvényei bombabiztosak, mivel az állam odaáll mögéjük, ha csődbe mennek. Ha kiderül, hogy ez nem így van, akár egy eladási pánik is kialakulhat, mivel azt gondolhatják az ügyfelek, hogy ha a kötvényekre nincs állami garancia, akkor a renminbin és az A-részvényeken sincs.
Eközben a Reuters arról ír, hogy az ázsiai bankok nem teljesítő hitelállománya a legmagasabb értékre nőtt a 2008-as válság óta és Kína lassulása, valamint az ingadozó olajárak miatt ennek közel sincs vége.
A 74 tőzsdén kereskedett ázsiai bank nem teljesítő hitelállománya (kivéve az indiai és japán bankokat, mert ezeknek az üzleti éve még nem zárult le) 171 milliárd dolláros állományt ért el 2015 végére, ami 2008 óta a legnagyobb érték. A nem teljesítő hitelek állománya 28 százalékot nőtt az egy évvel azelőtti értékhez képest, ami több mint kétszer akkora érték, mint a 2013-as növekmény.
Mivel a régió gazdasági teljesítménye lassul, ezért az elemzők az ázsiai hitelintézetek eszközeinek minőségi romlását várják, emiatt a nyereségességük és az értékeltségük is romolhat.
Átlagosan a rossz hitelek aránya a 29 ismert bruttó hitelállománnyal rendelkező bank esetében 1,9 százalékos értéken állt tavaly, mindössze 2009-ben volt magasabb, 2,5 százalék.
