Követeljük a felelős bankvezérek bíróság elé állítását, Ideértek az oktogonra, már hallom őket, de még nem látom.
Ha elmennek előttünk, megszámolom őket kb
Követeljük a felelős bankvezérek bíróság elé állítását, Ideértek az oktogonra, már hallom őket, de még nem látom.
Ha elmennek előttünk, megszámolom őket kb
Addig, amíg a devizahitelek min. 80%-a ki nem fut, nagy csodára nem kell itthon számolni.
Hallok valami tüntetést, ordít egy megafon, lehet a buszosok elkezdtek sétálni a városban...
Gondolkozz: 50% árfolyamváltozás ÖNMAGÁBAN nagyon kevés devizahitel esetében jelentett volna problémát. Nem is ez volt a gond velük.
Tegnap volt egy jó cikk pf-en összehasonlították a különböző deviza alapúakat, Ft hitelllel mindenféle szempontból.
Az elmúlt x év alatt beleértve a válság 5 évét is 2008-tól, a Ft hitelek után volt a legmagasabb törlesztés befiztve összegszerűen. Legkedvezőbb a yen hitel volt, utána chf. Úgy , hogy chf árfolyam elszállt és még kamatmarzsokat is megtolták a bankok. Még így is jobb volt összességében mintha mondjuk 2005-ben Ft-ban adósodik el.
Lejáratig még sok minden lehet főleg egy 15 -20 éves hitelnél 10 évesek azok lassan lassan kifutnak.
Én értem, hogy pereskednek, megértem az indokokat, de minden devizahitelesnek kötelező volt a hitelt felvennie? Pisztolyt tartottak a fejükhöz, amikor aláírták?
Egy felelősen gondolkozó ember azért számol azzal, hogy 15-20 év múlva valószínűleg már nem 160 Ft lesz egy CHF.
Melyik év július 4-re? Most jön majd az , hogy nem mernek mondani semmit és az EU véleményét kérik? Amit meg is kapunk x év múlva?
Olvasom a cikkben, hogy mindenhonnan buszokkal hoztak devizahiteleseket a Kúria elé.
Nagyszerű, de az lett volna inkább a javaslatom , hogy az utazási költséget fordítsák hiteltörlesztésre annyival is kevesebb marad. Ugyanígy a július 4-it is. :)
"A Kúria július 4-re halasztotta a döntés abban a devizahiteles perben, amit az OTP egyik ügyfele indított a bankkal szemben azért, mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat."
http://index.hu/gazdasag/2013/06/25/devizahiteles_per/
Függetlenség Napja nálunk is? :))
Karcsi bácsit mint szakhatóságot kérte fel a Kúria szakvélemény kiadására, ott vannak a teljes válaszlevélben a feltett kérdések is, vagyis nemhogy nem lépték túl a hatáskörüket, hanem csak tették a dolgukat. Az, hogy ezt kiforgatták, és ahogy kiforgatták az megérne egy misét, de az mindenképpen figyelemreméltó, hogy miután ezen információ napvilágra került, még mindig van, aki azt terjeszti, hogy ez valami önkényes, avagy kiscserkész módra született levél lett volna.
Ezzel szemben az ügyészséget tudomásom szerint senki sem kérte fel válaszadásra, de ha kérte volna, akkor is legfeljebb annyit válaszolhattak volna, hogy ők:
a.) nem vizsgálódtak az ügyben,
b.) amikor vizsgálódtak, mindent rendben találtak.
Ugyanis egy demokráciában igen lényeges az, hogy a hatalmi ágak elválasztódjanak egymástól, márpedig ez pont az ügyészség és a bíróság esetében az egyik legfontosabb dolog. Polgári perben meg aztán végképp semmi köze az ügyészségnek a perhez, hacsak nem a felperes oldalán kívánnak a perbe becsatlakozni, hogy az alperes ellenében képviseljék felperes álláspontját. Már csak azért írom ilyen kacifántosan, mert demokráciában az ügyészség feladata az állam képviselete A VÁD (és soha nem a védelem!) oldalán. A védelem az ügyvédek feladata. És nagy baj van, ha ez megkeveredik.
ja, persze. papíron nem érintett, de karcsi bácsi csak megírta levelét... a biztonság kedvéért.. :)
A problémám az, hogy ebben az ügyben az állam NEM érintett, mert egyik oldalon sem szereplője az ügynek. Ez polgári per.
az állam képviselője... pszáf károly riogatása államcsőddel... ebből nem jöhet más ítélet, mint kasza és megint nyert a bank.. mint a kaszinóban...
Öööö... ez azért olyan ungarische wirtusch, úgymint a LEGFELSŐBB ÜGYÉSZ mégis hogyan adhat ki szakmai véleményt egy pénzügyi tárgyú perben? Úgy egyáltalán, az állam képvisleője (ügyész!) hogy kerül bele a képbe egy polgári perben? Legközelebb majd a legfőbb ügyész fogja szakmai véleménnyel eldönteni, hogy valaki terhes, vagy sem?
http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/devizaperben-dont-a-kuria/
"A Kúria felhívására az ügyben a legfőbb ügyész szakmai véleményt adott, amely szerint az árfolyamrés nem költség."
Ment itt az izgulás, pszáf károly is megírta levelét, de az utolsó mondatban ott a leendő ítélet... nem kell félni, bukik a per, a bank mindig nyer... :)
Komolytalan.
Ebben a devizahitel témában Mo-n annyi féligazság félbaromság, teljes ökörség keveredik, hogy az ha nem is példátlan de világrekord közeli. :)
Mit segít egy ilyen polgáron ha átváltja Ft-ra? Erre egyébként a lehetőség adott volt bármikor, csak egy parányi probléma volt, hogy a Ft hitelnek a törlesztője csöppet magasabb volt mint a chf-é mondjuk úgy a 150%-a legalább.
Mindig is volt arra lehetőség , hogy valaki a hitelének a futamidejét meghosszabbítva csökkentse a törlesztőrészletet. Egy gond van vele, hogy így a végén sokkal többet fog a banknak kifizetni sokkal rosszabbul jár mintha rövidebb idő alatt fizetné vissza.
Átmeneti könnyítés ugyanez. És így tovább.
Most viszont itt van az árfolyamgát ami egyértelműen kedvezőbb az adósnak mintha árfolyamgát nélkül törlesztene. Erre belép az emberek 30%-a. Ez is egy érdekes történet.
Nem tudom, ez mennyire igaz, de ha igaz, akkor a fijjúknak nem kellett volna mást tennie 2010 májusában, mint meghirdetni ezt a lehetőséget. Ha a feltételek jók voltak, akkor miért nem ezt tették? Mire vártak, és miért a maguk nagy találmányának mutatják be ezeket a lehetőségeket?
Mondtam én mindig, egyik kutya, másik eb.
Azt már meg sem merem kérdezni, miért nem hirdették ezt a fijjúk akkor, amikor aláírták? Miért nem állt ki Orbán elvtárs, és miért nem mondta el, "hé zemberek, van itt egy lehetőség, jobban járhattok, csináljátok meg, amilyen gyorsan csak lehet". Csak nem politikai megfontolásból hagyta még évekig szenvedni a sok hitelkárosultat? A gyomrom is felfordul...
Szocialista paktum pecsételte meg a devizahitelesek sorsát
Százezreket taszított kezelhetetlen devizaadósságba a Gyurcsány-kormány, majd, hogy tisztára moshassa a kezeit, paktumot kötött a magyarországi bankokkal. A megállapodásban ugyan a devizahitelesek megmentése körvonalazódik, de a pénzintézetek pofátlan profitjának a garantálása stratégiai fontosságú volt az MSZP-nek, így agyonhallgatták és kvázi eltitkolták a paktum létezését. Mindez családok tízezreit tette földönfutóvá, emberek ezrei választották az öngyilkosságot, és olyan súlyos társadalmi feszültséget generált a szocik által népszerűsített és elterjesztett devizahitelezés, amelyre már aligha lehet minden fél által elfogadott és preferált megoldást találni. A PestiSrácok.hu kiderítette, hogy jelenleg 110 ezer ingatlan van kijelölve kényszer értékesítésre, így akár 400 ezer ember válhat othontalanná.
VASVÁRI MIKLÓS – Pestisrácok.hu
Egyetlen tollvonással megszüntethette volna 2008-ban a kormány a devizahitelesek problémáját, de nem ezt tette. Kommunikációs trükkre hajtva, és kezei tisztára mosása érdekében látszatmegállapodást kötött a kereskedelmi pénzintézetekkel, majd elhallgatva ezen paktumot, tovább ásatta a devizahitelesekkel a saját sírjaikat, miközben garantálva a profitot, szabad kezet adott a bankoknak a szabad rablásra. Röviden és tömören ez a lényege annak a 2008. november 6-i megállapodásnak, amelyet a Gyurcsány-kormány és a bankok kötöttek a devizahitelesek terheinek csökkentéséről.
hirdetes
Veres, Csányi, Felcsuti, Patai
Az egyezséget Veres János (pénzügyminiszter), Csányi Sándor (OTP Bank Zrt.), Felcsuti Péter (Raiffeisen Bank Zrt.), Gyuris Dániel (FHB Jelzálogbank Nyrt.), Papp Edit (Erste Bank Hungary Nyrt.), Marko Volc (Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.), Erdei Tamás (MKB Bank Zrt.), Török László (CIB Bank Zrt.), Patai Mihály (UniCredit Bank Hungary Zrt.) és Csicsáky Péter (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.) jegyezte ellen.
A megállapodáshoz csatlakozott kilenc hitelintézet elviekben vállalta, hogy az adós kérésére külön díj felszámítása nélkül lehetőséget adnak a törlesztő részletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbításával, valamint díjfizetés nélkül lehet forintosítani a devizahitelt. A 3. pontban az áll, hogy az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került – például állástalanná vált – adós kérésére, a hitelintézet egyedi döntése alapján, a törlesztés átmeneti könnyítésére kerülhet sor. Törlesztő részletek mérséklése, forintosítás, könnyítés, micsoda áhított szavak ezek ma, a devizahitelesek a mai napig erre vágynak.
A kutya azonban ott van elásva, hogy a megállapodásról a bankok egyáltalán nem értesítették az adósokat, és a kormány sem kommunikálta agyon. A pénzintézeteknek nem állt érdekében a segítés, hiszen így elestek volna a busás profittól, míg a Gyurcsány-kabinet a hitelintézetekhez és nem a magyar emberekhez volt lojális.
A PSZÁF-ot körön kívül hagyták
A paktummal kapcsolatban Binder Istvánt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivőjét is megkerestük, aki kijelentette, nem tud róla, hogy a felügyeletet is beavatták a megállapodásba. „Kérdéses, hogy tudott-e minderről a PSZÁF akkori vezetése” – mondta Binder István. A devizahitel-konstrukciókról leszögezte, súlyos társadalmi problémát generáltak.
A végrehajtók nem viccelnek. Képünk illusztráció, forrás: Costella.hu
A végrehajtók nem viccelnek. Képünk illusztráció, forrás: Costella.hu
„Jelenleg 556 ezer devizaalapú jelzáloghitelt tartunk nyilván, de ebben a számban nincsenek benne a gépjárműhitelesek, az áruhitelesek és mások. 556 ezren ingatlanra vettek fel devizahitelt. Közülük már több mint 116 ezren kilencven napnál régebb óta nem fizetik a hitelüket, így esetükben a bank akármelyik pillanatban felmondhatja a szerződést. Mintegy 493 ezren pedig kilencven napnál kevesebb késedelemmel bírnak. Jelenleg 110 670 ingatlan van kijelölve kényszer értékesítésre, intézkedésre” – ismertette az adatokat a Pestisrácoknak a PSZÁF szóvivője. Hozzátette, létezik egy kvóta, amely meghatározza, hogy negyedévenként valójában mennyi árverezést lehet végrehajtani, és értékesíteni. Az idén a teljes állomány négy százalékát lehet negyedévenként licitre dobni. Ebben a negyedévben 5038 ingatlan kerülhet kalapács alá. „Valójában azonban 3560 ingatlant jelöltek ki a bankok, miután pang az ingatlanpiac, és a pénzintézetek nem tudnák megfelelő áron értékesíteni a tulajdont” – hangsúlyozta Binder István.
Komolytalan mentőakció
Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója kérdésünkre kijelentette, 2008. október végéig még a válság szót is tilos volt leírni Magyarországon, és az akkori kormánytagok is mindenkit arról biztosítottak, hogy a recesszió oldalszele éri csak el hazánkat, aggodalomra semmi ok. A megállapodásról semmit nem tudott, konkrétumot így nem tudott elárulni. Mindez kiválóan jelzi, hogy a szocialisták mennyire komolyan gondolták 2008-ban a devizahitelesek megmentését.
A kilakoltatottak sokszor nem adják olcsón a bőrüket. A képen a sajtót bejárt budafoki eset látható. Fotó : MTI
A kilakoltatottak sokszor nem adják olcsón a bőrüket. A képen a sajtót bejárt budafoki eset látható. Fotó : MTI
Úgy tudjuk, a csapdát jelentő rabló konstrukciók több ezer embert kergettek öngyilkosságba, családok tízezrei lettek földönfutók. A devizahitel mintegy 1,5 millió embert közvetlenül, négymilliót pedig közvetve érint Magyarországon. Információink szerint eddig mintegy ezer devizahiteles perelte be a bankját, a jogerős ítéletek mindegyike elutasította az adósok kérelmét. Ilyen az, amikor legalizált az emberek kifosztása, tönkretétele, és minderre a szocialista kormány mondta ki az áment.
Egymásra mutogattak
Miközben egyre több család veszítette el az otthonát a tisztességtelen kölcsönök miatt, és kiderült, hogy tarthatatlan állapotokat okozott a devizahitelezés, az egymás tenyerébe csapó pénzintézetek és a szocialisták egymásra mutogattak. Az MSZP ugyan kidolgozta a banki etikai kódexet 2009-ben, amelyre csodapirulaként tekintettek, de persze ebből sem lett semmi. A szocialista kabinet és a bankok 2009. júliusában állapodtak meg az etikai kódex kidolgozásáról, amely a tervek szerint szabályozta volna, hogy a hitelintézetek miként képezhetik a kamatot, a kezelési költséget. Elvileg eszerint kellett volna eljárnia a bankoknak 2009. szeptemberétől, de a valóságban más forgatókönyv lépett életbe. A bankok akár saját hatáskörükben is csökkenthették volna a törlesztő részleteket, de minden maradt a régiben, sőt, a kötelezettségek és a devizahitelesek terhei az egekbe szöktek. Úgy tűnik, hogy az MSZP és a bankok mindent megértettek, csak egyet nem, hogy együtt kell működniük a társadalmi problémák kezelésében.
Leporoltuk a kódexet
A banki etikai kódexet lapozgatva kijelenthető, nem lehetett véletlen, hogy nem épült be a gyakorlatba a dokumentum, miután egyebek mellett az alábbi rendelkezések állnak a kódexben:
„A hitelezők vállalják, hogy legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy van-e az ügyfélnek – akár jogszabályi előírás, akár üzletpolitikai megfontolás alapján – lehetősége a szerződés díjmentes felmondására. A hitelezők a szerződés megkötésekor vállalják, hogy az ügyfél számára lehetőséget biztosítanak a devizaalapú hitel devizában történ egyösszegű törlesztésére.” Mindemellett a bankok azt is vállalták, hogy a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek.
Nem árt megjegyezni, hogy nagyobb biznisz évtizedekig beszedni az emelkedő törlesztőrészletet, és felszámolni az egyéb költségeket, mint elköteleződni az etikai kódex mellett.
http://pestisracok.hu/szocialista-paktum-pecsetelte-meg-a-devizahitelesek-sorsat/
