Nézd Zoli! Mi már MNYP ügyben is borzasztó csörtéket folytattunk le annak idején.
Ott is más volt a megközelítésed, viszont az észérvek ellen neked sem lehetett mit mondani.
Nevezetesen, hogy volt egy rendszer, ami olyan brutális minuszt termelt évente, hogy azt nem lehetett fenntartani. Ezen változtatni kellett. Méghozzá sürgősen. Ortodox megoldást nem lehetett választani, mert ahhoz sem forrás, sem idő nem állt rendelkezésre. Kiiktattunk egy évi többszázmilliárdos minuszt termelő, nem a magyarok érdekeit védő rendszert.
Ugyanez a helyzet most is.
A hazai devizahitelezés problémája hasonló nagyságú, mint az MNYP, a magyar társadalomra nézve súlyozottan negatív szisztéma. Ez az óriási probléma jelentkezik egyrészt a magán szektorban ( magánszemélyek jelzálog és fogyasztási hitelei ), brutálisan jelentkezik az állami szektorban ( önkormányzati devizahitelek ), és jelentkezik a vállalati szektorban is a felvett devizahitelek révén ( pl. egyik, a turizmusban ismert, nagy balatoni szállodát üzemeltető vállalkozás nemrég dobta be a törülközőt, pont az óriásira duzzadt devizahitel törlesztőrészletek miatt.... nem bírta tovább.... pedig ősrégi motoros volt a kolléga a szakmában... ). De számtalan esetet tudnék említeni az ismerettségi körömből is.
Tehát világos, hogy ezen a területen is kezdeni kell valamit. Mégpedig azonnal, mert nincs idő. Nagyon rezeg a léc az EU-ban, EUR övezetben. Ha gebasz lesz, akkor annak a hatásait a devizaárfolyamokon mindenki látni fogja. Egyrészt brutálisan be kell szabályozni a hazai devizahitelezés problémakörét, márészt lehetőleg azonnali hatást kiváltó intézkedésekre van szükség.
Azt te is látod, hogy itthon két meghatározó hazai illetőségű bank van, az OTI és az FHB. Hiába mondod, hogy az OTP nem egy hazai jellegű vállalat, mert ugyi a részvényeit nagyban külföldek birtokolják, de a hazai legnagyobb bankrendszerként kénytelen vagy annak tekinteni, mert a fiókhálózata révén beágyazottsága óriási a hazai viszonyok közzé. És valljuk be, hogy elviekben a vállalat felett irányítási jogokat biztosító pakettel nem rendelkezik senki, tudjuk ki a főnök az Otinál. Én látom azért a különbséget egy Csányi által irányított Otp, mint itteni meglehetősen beágyazott hazai nyrt. és az osztrák anyák itteni, zrt.-ként üzemelő leányai között, akik világos, hogy az anyák érdekeit képviselik, viszik hozzájuk a profitokat. Az osztrákok könnyen verik a tamtamot, mikor EUR övezeti tagállamként, éveken keresztül óriási mennyiségű, alacsony kamatokon beszerzett olcsó devizával tudták ellátni az itteni, magas kamatkörnyezetben dolgozó leányaikat, akik ezáltal persze, hogy sokkal versenyképesebbek voltak a devizahiteleikkel az itteni alap bankoktól, pl. Otitól, magyarán rongyá keresték magukat a devizahiteleken.
Ez a lépés sokkal előnyösebb helyzetbe fogja juttatni, közép- és hosszú távon a hazai alapbankokat, pl. az Otépét, ugyanis csak remélni lehet, hogy sokan fognak élni vagy a kifizetéssel az alacsonyabb rögzített kurzuson vagy pedig a huf hitellel történő átváltással. Szerintem azért nem tették kötelezővé, mert ez szinte biztos, hogy az EU szűrőn nem ment volna át. De azért próbálták sugallani, hogy itt a lehetőség, hogy alacsonyabb átváltási kurzuson váltsák át az emberek forintra a hiteleiket. Minden kifizetett, vagy forintra átváltott devizahitellel csökkentjük a külföldi rizikófaktoroknak való kitettségünket. Ha sokan fizetik vissza vagy váltják át, akkor nagy mértékű hatást fog generálni. Csak remélni merem, hogy van annyi eszük az embereknek, hogy meglátják a lehetőséget.
Számomra egy dolog nem világos: hogy ezek az árfolyamgátak minden fajta devizahitelesre érvényesek? Tehát magánra, önkormányzatira, és vállalatira is? Mert ha igen, akkor a legnagyobb hatást itt nem is annyira a magán devizahitelek jelentenék, hanem az önkormányzati hitelek átváltása HUF-ra. Ez brutális pozitív generáló hatást jelenthetne.