Regisztráció Elfelejtett jelszó
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Argentín válság számokban, kommentárral

Re: nincs cím

#473432 Kissherceg Előzmény: #473430

Miért mindig IZLAND ? Miért nincs a hírekben ? Hát ezért...

Mivel rendkívül fontos információnak tartom, ezért osztom meg ezt a cikket veletek - főleg azoknak, akik nem értik, miért emlegetjük állandóan Izlandot pozitív példaként!

Látjuk, hogy az egész világ nyögi a nemzetközi pénzkartell kizsákmányoló bankrendszerét és egyre kevésbé képes újra és újra értéket előállítani az uzsorakamat és a kamatos-kamatos-kamatos uzsora kifizetésére. Erre csak egyetlen eszköz van: önmagától megvonja az állam, amit csak tud, hogy működését finanszírozni tudja - ez persze adókat és megszorítást jelent az állampolgár számára -, hogy törleszteni tudja azt a hitelt (IMF vagy világbanki mindegy) , amiről minden józan közgazdász tudja, hogy soha ki nem fizethető, hiszen a piacon nincs is jelen annyi pénz, ami digitálisan/vagy papíron ki van helyezve !!!

Nézzük akkor a cikket: (eredeti : Deena Stryker – Iceland’s On-going Revolution )

Talán emlékszünk, hogy a 2008-as gazdasági válság elején, Izland a szó szoros értelmében csődbe ment. Az okokat csak kutyafuttában említették és azóta Európa ezen kevésbé ismert tagja újra a feledés homályába merült. És már-már feltűnő, miért nem szerepel (szerepelhet) a globalista médiában az, amit ez a kis ország végrehajtott...

Mikor egyik Európai Uniós ország dől be a másik után vagy közelít a csőd felé, megingatva az eurót, befolyásolva az egész világot, a legutolsó dolog amit a hatalom szeretne, hogy példaként tekintsünk Izlandra. És elmondom miért:

A neoliberális rezsim 5 év alatt Izlandot (népessége 320 ezer, hadserege nincs) a világ egyik leggazdagabb országává tette. 2003-ban az ország bankjait privatizálták, és hogy külföldi befektetőket vonzzanak, online bankolást kínáltak, melynek alacsony költsége viszonylag magas megtérülési rátát tett lehetővé. Az IceSave-nek nevezett számlák sok angol és holland kisbefektetőt vonzottak. De ahogyan gyarapodtak a befektetések, úgy nőtt a bankok külföldi adóssága. 2003-ban Izland adóssága a GNP-jének (Gross National Product – Nemzeti össztermék) 200-szorosa volt, míg 2007-re 900-szorosára nőtt. A 2008-as pénzügyi válság adta meg a kegyelemdöfést.

Bedőlt és államosításra került a három legnagyobb izlandi bank, a Landbanki, Kapthing és Glatnir, míg a Kroner euróban számolva értékének 85%-át bukta el. Az év végére Izland csődöt jelentett.

A várakozásokkal ellentétben, a válság hatására, a részvételi demokrácia és egy új alkotmány révén az izlandiak visszanyerték önrendelkezésüket. De csak sok szenvedés árán.

Geir Haarde, a Szociáldemokrata koalíciós kormány miniszterelnöke megegyezett egy több mint 2 milliárd* dolláros kölcsönben, amihez az északi országok hozzáadtak még két és fél milliárdot. De a külföldi pénzügyi világ nyomást gyakorolt, hogy az ország drasztikus intézkedéseket vezessen be. Az FMI és az Európai Unió át akarta vállalni a tartozást, mondván, hogy ez az egyetlen módja, hogy az ország visszafizesse tartozását Hollandiának és az Egyesült Királyságnak, akik kártérítést ígértek állampolgáraiknak.

A tüntetések és zavargások tovább folytatódtak, és végül lemondásra kényszerítették a kormányt. A 2009 áprilisára előrehozott választások eredményeként baloldali koalíció jött létre, ami elítélte a neoliberális gazdasági rendszert, de ugyanakkor azonnal engedett a követeléseknek, hogy Izland visszafizessen 3.5 milliárd eurót. Ehhez az kellett volna, hogy minden egyes izlandi állampolgár, 15 éven át havi 100 eurót fizessen, 5.5%-os kamatra. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Ami ezután történt, rendkívüli volt. Az elképzelés, miszerint az állampolgároknak kell fizetniük a pénzügyi monopóliumok hibáiért, hogy egy egész nemzetet megadóztathatnak, hogy megfizettessék a privát szféra adósságait, összezúzta és átalakította az állampolgárok és a politikai intézményeik kapcsolatát, és Izland vezetőit végül az állampolgáraik mellé állította.

Az államfő, Olafur Ragnar Grimsson nem volt hajlandó aláírni a törvényt, ami Izland állampolgárait tette volna felelőssé a bankárok adósságai miatt és népszavazást írt ki.

A nemzetközi közösség persze csak növelte az Izlandra nehezedő nyomást. Az Egyesült Királyság és Hollandia azzal fenyegetőzött, hogy mindezt az elszigeteléssel torolja meg. Mikor az izlandiak szavazni mentek, a külföldi bankárok azzal ijesztgettek, hogy megakadályoznak bármely IMF támogatást. Az angol kormány pedig azzal, hogy befagyasztja az izlandi megtakarításokat és számlákat. Ahogyan Grimsson mondta:

“Azt állították, hogy ha nem fogadjuk el a nemzetközi közösség feltételeit, akkor az észak Kubájává válunk. De ha elfogadjuk, akkor mi leszünk az észak Haitija.”

(A kubaiak a szomszédos Haiti szörnyű állapotát látva szerencsésnek érezhetik magukat.)

A 2010 márciusában megtartott népszavazáson az emberek 93%-a az adósság visszafizetése ellen voksolt. Az IMF azonnal befagyasztotta a hitelt. De a forradalmat (bár a TV-ben nem mutatták), nem lehetett megfélemlíteni. A nép dühös állampolgárainak támogatásával, a kormány megkezdte a büntetőjogi nyomozásokat a válság felelősei után. Az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Kaupthing ex-miniszterelnök, Sigurdur Einarsson és más bankárok ellen, akik az összeomlást követően elmenekültek az országból.

De az izlandiak nem elégedtek meg ennyivel: úgy döntöttek, hogy új alkotmányt írnak, ami megszabadítja az országot a nemzetközi tőke és a virtuális pénz hatalmától. (Az eddig érvényben lévő alkotmányt még 1918-ban készítették, amikor Izland elnyerte függetlenségét Dániától, és az egyetlen eltérés a Dán alkotmánytól a “király” szó “elnökre” cserélése volt.)

Az új alkotmány elkészítéséhez Izland népe 522 olyan, egyik politikai párthoz sem tartozó felnőtt közül, akik legalább harminc másik állampolgártól kaptak ajánlást, kiválasztott huszonötöt. Ez a dokumentum nem néhány politikus munkája volt, hanem az interneten írták. Az alakító üléseket online közvetítették és bárki beküldhette a véleményét és a javaslatait, folyamatosan tanúi lehettek az alkotmány alakulásának. A részvételi demokrácia folyományaként kialakult alkotmányt, a következő választások után a parlament elé fogják terjeszteni.

Néhány olvasó emlékezhet, hogy Izland kilencedik századi mezőgazdasági összeomlása szerepelt Jared Diamond hasonló címmel megjelent könyvében. Napjainkban viszont Izland, amint azt a valutalap új vezetője Christine Lagarde megerősítette, az elkerülhetetlennek vélt forgatókönyvvel épp ellentétes módon lábal ki a pénzügyi összeomlásból.

Görögország polgárainak azt mondták, hogy az állami szektoruk teljes privatizációja az egyetlen megoldás. És Olaszország, Spanyolország és Portugália is ugyan ezzel a veszéllyel néz szembe. (Hozzáteszem Magyarország is...Szerk)

Meg kéne nézniük Izlandot. Egy kis ország, aki nem hajolt meg a külföldi érdekek előtt, és aki hangosan és nyíltan kinyilvánította függetlenségét.

- Hogy vagy?

- Jól, kiválóan, és te? Mint tudod, azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk a gazdasági összeomlásról.

- Igen.

- Mivel magyaráznád az összeomlást, abból a szempontból, hogy milyen volt korábban?

- Az alapvető dolgok nem változnak. Mint ez a medence. Ezt a gazdasági összeomlás nem változtatja meg… még. Az összeomlást megelőzően egyfajta utópiában éltünk, egy nagyon furcsa világban. Mivel az izlandi bankok hatalmas összegeket kaptak a külföldi nagybankoktól, így rengeteg pénz jött Izlandra. Ahogyan máshol is, az ingatlanpiac nálunk is nagyot robbant.

És azt mondanám, hogy az alapvető változás… még nem következett be. Mivel pillanatnyilag minden jegelve van. A kormány még nem igazán néz szembe a problémával. A háztartások talán 45-50%-a gyakorlatilag csődbe ment és senki nem tett még semmit. Nincsen semmiféle terv a megmentésükre. Szóval ami történt, az egyfajta nagy psszt… és… nyilván az emberek most nem férnek hozzá semmiféle pénzhez. Korábban túl nagy hozzáférésük volt a pénzhez és elpazarolták. De én azt mondom, hogy a népnek van ehhez a legkevesebb köze. Az egész mögött néhány bűnöző politikus és bankár áll. A nagy változás most az emberek hozzáállásában megy végbe, ami nagyon jó. Visszatérnek a gyökereikhez, ehhez itt [a gejzírmedencére mutat], visszatérnek ahhoz, ami igazán számít. Kevésbé szól már az élet a Range Roverek-ről, a nagy terepjárókról és a drága házakról, hanem inkább a természetről, ami úgy gondolom, hogy nagyon helyes. Egy időre elvesztettük a kapcsolatot a valósággal, és szerencsére az emberek most egyre inkább kezdenek rájönni, hogy milyen gazdagok is vagyunk, hogy olyan kultúra és természeti erőforrások jutottak nekünk, amilyenek. Úgyhogy ezért voksoltunk nemmel a népszavazáson.

- Igen

- És most nagyon büszke vagyok arra, hogy izlandi vagyok. Mert nemet mondunk. És tettük ezt annak ellenére, hogy a kormány könnyedén manipulálta a legtöbb újságot, és az üzenetük az volt, hogy ha nemet mondunk, mi leszünk az északi Kuba. Ez az ijesztgetés taktikája volt. Azt mondták, hogy ha nemet mondunk, akkor a munkanélküliség meg fog duplázódni, a szegénység nőni fog, nem lesz bevételünk és munkánk, és nem lesznek hitelek. De szerencsére az emberek rájöttek, hogy nincs szükségünk hitelekre. Mindössze helyesen kell cselekednünk.

Valójában az egész világnak erre lenne szüksége. Hogy helyesen cselekedjen. Ne azt, amit a bankároktól való félelemében tenne, hanem ami a helyes. Minthogy most épp a hátam mögött kel fel az éjféli nap…

- Hát igen. Április 9-én mi kudarcot vallottunk [vélhetően Görögországra gondol - a ford. megj.], a boldogság, az ünneplés olyan volt, mint Káin tőre… mivel a problémát nem oldottuk meg. Tudod, hogy milyen mély a probléma, úgyhogy korai volt az ünneplés. Milyen mélyre tudunk leásni?

- Igen. Nos, a kormány érve az igen mellett az volt, hogy ha igent mondanánk, akkor egy csomó pénzt kapnánk az IMF-től, hogy “kijavítsuk” a jelenlegi problémát.

A jelenlegi probléma pedig, hogy gyakorlatilag csődbe mentünk. Senki se néz szembe a problémával, hogy annyi pénzzel tartozunk, és mindössze 330 ezren vagyunk, és a végére a pénzügyi szektor 12x akkora volt, mint maga az izlandi állam, hogy a történelem tíz legnagyobb bankcsődje közül kettő a mieink közül került ki, hogy már eddig is igen keményen sújtott minket.

Úgyhogy nem ez a kérdés. Számomra inkább az a kérdés, hogy mit teszel, ha valaki csődbe ment. Adsz neki még több pénzt? Nem ezt teszed. Úgyhogy én azzal érveltem, és ezt megvitattam egy jó barátommal is, aki egy kicsit idősebb nálam és jobban benne van az építő és gyáriparban, és végül úgy éreztem, hogy egyetért velem, hogy az egyetlen út, hogy nem építünk többet. Csak egy Föld bolygónk van, nem lenne szabad mindent beépítenünk. És azáltal, hogy nem kapunk több hitelt, különben sem értem miért adna nekünk bárki is, amikor tudhatja, hogy képtelenek lennénk visszafizetni, kivéve persze, ha elveszik ezt itt [a gejzírmedencére mutat], amit én nem akarok odaadni.

Úgyhogy semmi más oka nem lehet, ha kölcsönt adnak Izlandnak, hogy megkaphassák a vizet, a halakat, a megújuló erőforrásainkat és… az ivóvizünket és persze a természetet.

Én úgy látom, hogy ez az egész talán a legjobb dolog volt, ami Izlanddal történhetett. Mert amikor nemet mondtunk, az azt jelentette, hogy új módon kell elkezdenünk gondolkodni. Nem úgy, mint a disznók, akiket addig etetnek pénzzel, míg olyan kövérekké nem válnak, hogy már felállni is képtelenek és akkor jönnek és felraknak minket a grillsütőre. Én legalábbis így látom.

http://vilaghelyzete.blogspot.com/2012/01/miert-mindig-izland-miert-nincs.html

Re: nincs cím

#473430 Kissherceg Előzmény: #472266

"Zárjátok börtönbe az 50 leggazdagabb bankárt

és nem lesz háború többet a földön."

"Ezeknek a pénzembereknek egyetlen célja a világuralom megszerzése kifejezhetetlen adósságok létrehozatala által.

Ha az emberek igazán ismernék az eljárást, melynek révén a pénzt létrehozzák, a rendszer nem tartana ki 24 óránál tovább." /Henry Ford/

:)

Re: nincs cím

#472266 banyaiz Előzmény: #472225

Csőd alapvetően akkor van, ha még hitelből sem tud egy ország törleszteni, ezért a hitelezőinek le kell írnia a követeléseket teljesen, vagy részben. Görögök ebben a szituban vannak tavalyi év óta.

Ez lehet rendezett csőd, ebbe az irányba megy Görögország, vagy legalábbis ezzel próbálkoznak. Ahol egyezségek stb alapján tervszerűen megy a folyamat.

És lehet rendezetlen csőd, erre gondolhat talán Soros, de nem akarom találgatni mi jár a fejében. Ha erre gondol az valóban tragédia lenne EU-nak , világnak. Ezt mindenképp el kell kerülni. Lehet erre gondolt, hogy ennek elkerüléséhez kellenek további lépések, vagy a továbbterjedés elkerüléséhez, vagy passz mire gondolt. Egy ilyen médiába elküldött néhány szavas nyilatkozatból nehéz kitalálni. Ezért mondom erről szívesen meghallgatnám bővebben a mondandóját.

Amit pénzügyi összeomlásról mondasz a szélsőségek nekem is hihetetlenek. Egy Apple 100 milliárd dollár kp-n ül. Ez több mint Mo teljes államadóssága. És ez egyetlen db nyomorúlt amcsi informatikai cég. Közben pedig pl Indiában ami vmiért nagy kedvencem mindig emlegetem szóval náluk pl ökrökkel szántanak a parasztok vidéken. Szóval érdekes ez a világ így a XXI. sz-ban. :)

Re: nincs cím

#472225 Shlg1 Előzmény: #472197

hivatalosan nincs még csődben, mert tud fizetni, mert kap kölcsönt

ha elengedik a fele adósságot az sem megoldás, mert a bevétel és kiadás még mindig nincs egyensúlyban

plusz ha neked lenne 1 milliárd adóságod és 500-at elengednének, hát sokat nem dobna a helyzeten

Soros valószínűleg már bevásárolt a katonia felszereléseket és fegyvereket gyártó cégekbe és most próbálja egy kicsit felnyomni az árfolyamot...

egyébként hihetetlen ez az egész pénzügyi összeomlás dolog.... pénz ugyanannyi van (értékre) mint tavaly meg előtt meg előtt, csak ezt most szívják ki a nagybüfik az országokból (emberekből), ez az egész válság egy átk..ás

anyag nem vész el csat átalakul (érts a pénz vándorol a szegényektől a gazdagokhoz)

Re: nincs cím

#472201 banyaiz Előzmény: #472199

Hát nem abban az irányban mennek jelenleg a dolgok. Lehet erre gondol, hogy ezt kellene csinálni, vagy ez lesz a vége. De, hogy ez idén mitől következne be, ha most elengedik kb az adósság 50%-át akörül megy a matek valahol jelenleg, szóval, ebből az állapotból miért jutnának a teljes fizetésképtelenségbe azt kifejthetné bővebben is.

Re: nincs cím

#472199 Kissherceg Előzmény: #472197

szerintem arra gondol, hogy 100%-ot kell egyelőre leírni és a jövőben pedig majd meglátják mennyit kapnak vissza. Lásd Argentína pl

Re: nincs cím

#472197 banyaiz Előzmény: #472162

Nem igazán értem Sorost.

A görögök nem csődbe mennek hanem abban vannak már egy ideje. Azon megy a vita a hitelezőik mennyit írjanak le, és milyen feltételekkel.

Vagy csőd alatt arra gondol miután az adósság felét leírják, azt követően még idén fejre állnak újra? Az azért meredek lenne.

Kellene egy közös EUR zóna állampapír az lecsillapítaná a témát. Csak ezt a németek bevállalják e, hát az necces.

Re: nincs cím

#472162 Kissherceg Előzmény: #471272

Rendkívül komoly figyelmeztetéssel érkezett Davosba a magyar származású hedge fund guru, Soros György. Véleménye szerint ugyanis Görögország idén valószínűleg csődbe megy, ha pedig az európai döntéshozók nem lépnek, egész Európa összeomolhat, ami az egész világra pusztító hatással lehet. A munkanélküliségi és adósságproblémák miatt agresszív utcai tiltakozások elkerülhetetlenek lesznek az USA-ban, amit csak durva elnyomással tudnak majd megfékezni - írja a Telegraph.

A Davos-i Világgazdasági Fórum résztvevőjeként Svájcba utazó Soros György úgy nyilatkozott, a karrierje során először van úgy, hogy a piac állapota számára kicsit érthetetlen. A magyar származású guru nem lát esélyt arra, hogy elkerüljünk egy agresszióba torkolló válságot, amely a legrosszabb esetben a pénzügyi rendszer teljes összeomlásához vezethet. A guru szerint az utcai tüntetések elkerülhetetlenek, amíg a magas munkanélküliség és adósság továbbra is komoly problémát jelent, ez viszont a személyi szabadság csökkentéséhez és rendőrállamok kiépüléséhez vezethet, még az Egyesült Államokban is.

Soros szerint a válság a szovjet birodalom összeomlásához és a nagy világgazdasági válsághoz hasonlítható. A legjobb forgatókönyvet egy deflációs környezet jelentene, míg a legrosszabbat a pénzügyi rendszer összeomlása. A 81 éves hedge fund guru arra figyelmeztet, nagyobb az esélye annak, hogy csődbe megy idén Görögország, mint annak, hogy nem. Ha az EU döntéshozói nem tesznek többet, hogy ezt megállítsák, az euró valószínűleg összeomlik, ami az egész világgazdaságra pusztító hatással lehet. Az eurónak azonban túl kell élnie ezt a válságot, mivel a valutaövezet felbomlása Európa és a világ összeomlását okozná, ami nem megengedhető.

Re: nincs cím

#471265 banyaiz Előzmény: #471257

Akkor már nem lesz eur tartalékra szükség, viszont gondolom a monetáris unióban is vannak ilyen tételek pl most a mentőcsomagok amiket összeraknak eur övezet védelmére, nem kis tételekkel járulnak hozzá országok pl szlovákok, hogy hozzájuk mérjük magunkat csak legutolsó akciók 7 milliárd eur a közös alapba. Pontos szabályokat nem ismerem egyes országoknak mennyivel járulnak hozzá EKB működéséhez

Re: nincs cím

#471263 Mondoka Előzmény: #471257

Mindenesetre a Forint mőgé nem kellene már devizatartalék, nem kellene a Forintot védeni tovább.

Az a pénz ami az MNB-ben van mehetne egy az egyben adósságtörlesztésre esetleg?

Vagy esetleg az Európai Központi Bank lenyúlná az összeget?- minthogy mondjuk az eurót kell mostmár védeni vele?

Ez nagyon csunya dolog lenne szerintem. Az a pénz a magyar emberek és az ország vérverejtékkel összekuporgatott pénze. Az EKB azt vigye el csak amit be tett oda! Szerintem.

Re: nincs cím

#471257 Mondoka Előzmény: #471130

" Persze abban igaza van vsz, hogy el a kezekkel a jegybanktól, és a jegybank része a devizatartalék is, az a jegybank hatásköre ezt milyen szinten látja indokoltnak illetve a monetáris tanács. Lehet ezt majd csökkenteni innen vsz, csak ésszel ha a körülmények adottak rá. "

-És adódik egy kérdés! Egy igen jó kérdés.

Mi lesz, vagy lenne az MNB ,egzaktabban kifejezve az ország devizatartalékának a sorsa hogyha elérjük, elérnénk az Euró bevezetését ?

Tudja valaki a választ?

Re: nincs cím

#471239 banyaiz Előzmény: #471220

Nem értünk egyet de van ilyen a világtörténelemben. Magyar történelemben is akad rá példa :)

Egy valamivel talán egyetértesz, nem szerencsés az mnb-t piszkálnia a kormánynak. 1 év múlva lejár Simor mandátuma, kinevezhetnek egy számukra megfelelőbb embert, csak ne ilyen Schmitt típusú polgártárs legyen aki csak aláírni van ott, mert az drága lesz.

Re: nincs cím

#471220 prospero Előzmény: #471130

Én másként látom a kamatkérdést, de nem ragozom tovább, ugyanis az IMF keret lehívása után következő kamatcsökkentési periódusra egyértelműen forinterősödés következett be, mert a piac értékelte a növekedés ösztönzését. Ugyanakkor amikor megállt a kamatcsökkentés, akkor a forint gyengült.

Másrészt, az inflációs cél tartása: az MNB egyértelműen túlbecsülte az inflációs nyomást, mert a fogyasztás növekedése nem következett be, az emberek ugyanis hiteleket törlesztenek!

Harmadrészt: elemzők szerint is, a külföldi nyersanyagok drágulásának - mind EUR/USD-ben, mind árfolyamban - begyűrűzését a magyarországi árakba megakadályozni nem lehet kamatemeléssel.

Ha nem hívunk le a piacról finanszírozást, és közben az IMF hitelkeretet tartalékoljuk a devizatartalékban, majd visszafizetjük 4 év alatt devizatartalékból, 4 évig nem is jelentkezünk a piacon újabb forrásért, akkor mielőtt még visszafizetnénk a teljes összeget a piac ugyanúgy bedönti az országot, mint akkor, amikor az IMF hitel felvételére szorult.

"IMF/EU mit támogatott volna, mit nem arra csak tippek lehetnek." Nem erre tények vannak és a szerinted gazdasági ámokfutásból, szerintem a változó és elutasító környezetre adott stratégiai válaszból lehet következtetni arra, hogy mit támogatott meg mit nem.

Re: nincs cím

#471181 sbbacsi Előzmény: #471138

Az utóbbi 20 évben ez nem derült ki sajnos...

Nem sok tervet sikerült összerakni, amivel nem a sereghajtók felé közeledtünk folyamatosan.

Re: nincs cím

#471179 banyaiz Előzmény: #471158

Nem, éppen az ellenkezőjét mondom. Felelős gazdálkodást mondok, bizonyos alapok mellett amiben konszenzus van, és nem piszkálható politikailag. Racionális gazdálkodást a népmesékkel átszőtt nem ortodox ötletelések helyett. Kb ennyit mondok.

Re: nincs cím

#471158 GáborGábor Előzmény: #471134

Ezzel azt akarod mondani, hogy adjuk bérbe az országot 20 évre?

Annyira emlékeztet a korábbi rendszer tevékenységére ...

Kádár idejében felvett kölcsönöket - már amit itthon használtunk fel, és nem küldtük tovább a fejlődő államok megsegítésére - illetve azok terheit, ma is fizetjük. Meglehet, a Briteknek még az első vh. idejéből mostanában lejárt kölcsönei is voltak de az ő gazdasági és főleg politikai helyzetük teljesen más.

Nem kéne az országot belevinni olyan kilátástalan adósság spirálba, amiket itthon a vidéki szerencsétlen kisembereket sújtják ...

Ezt kellene következetesen követni az egymást esetenként váltó politikusainknak.

Re: nincs cím

#471140 banyaiz Előzmény: #471138

Nekem úgy is jó, csak hosszú távra az alap dolgokban meg kell egyezni társadalmi konszenzussal, amit minden párt vállal, hogy betart.

És akkor nincs ámokfutás pol érdekekért. Vagy kevesebb.

Ennek a kidolgozásába az Imf-et is be lehetne vonni.

Aztán akkor 5-10-15-20 év után lehetne nézegetni az eredményeket, esetleg apró korrekcióakat tenni az irányon.

Álmodozok itt.

A realitás pedig az, hogy az alkoholisták megfékezéséhez Imf kényszerzubbony kell 2 évente, különben nincs az a pénz amit el ne innának fiskális szempontból. :)

Re: nincs cím

#471138 Kissherceg Előzmény: #471134

betege vagy a fos imfnek.. :) Van itthon elég okos ember, hogy tervet dolgozzon ki, nem kell ide imf...