Látom te is felismerted, hogy a kelet-európai banán fordítókorongján előre száguldó gyorsnaszádunk már közeledik ahhoz a ponthoz, ahol a siker jéghegye titokban szaporodik fel a tenger szintje alatt azért, hogy egyszercsak nagy meglepetésben részesitse a szemüveges hajókapitányt, akinek alapban is ferdén áll a szemüvege és (talán ezért) soha nem néz szembe a kamerával.

Kérdés, hogy ha a megrázkódtatás pillanataiban leesik a szemüvege, a hajótársaság trükkös beszédű elnöke segít-e neki újra felvenni azt, vagy a hajó utasaira tekintettel inkább optikushoz küldi és másra bizza a kormánykereket?

Ami hiányzik: kompetencia.

Amiből bőven van, lehetne exportálni akár: impotencia.

Volna néhány ötletem az ország szarból való kiráncigálására. Csakhogy megoldási ötletekre Magyarországon nincs kereslet. Sokkal kényelmesebb a langyi sárban kövér disznóként dagonyázni. Az impotens polbüró arisztokráciának egy jó kemény ló**** hiányzik a s***ébe.

TrendMan, Te hivatalnok vagy? Bocs, ha nem, de nagyon annak látszol....

Az általad leírtakon kívül:

A magyar szilikon völgy megmarad a parlament falai között. Saját maguk által okos(nak) hozzáértő(nek) alkalmas(nak tartott) képviselők és az ő gazdasági szakembereik egy új honfoglalást készítenek elő, Árpád vezetésével, helyben. A banán alapú gazdasági fordítókorong (amely Csaba királyfi csillagösvényén található) a csodaszarvas jóvoltából helyes irányítószámra küldi a szellemi felszabadítókat, akik a középkori agysebészet avatott mesterei.

A beteg előtt szerintem az orvosokat kellene többször megműteni.

"Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának egyetemi tanára úgy fogalmazott, hogy gazdaságpolitikai fordulatra, koherens, konzisztens politikára van szükség, valamint meg kell teremteni a növekedés feltételeit. Hozzátette: a Magyar Növekedési Tervet megnézve az tervnek totálisan alkalmatlan."

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/bod_botrany_nelkul_tobb_penzt_is_be_lehetett_volna_szedni_a_bankoktol.159764.html

""A gazdasági miniszter olyan lépéseket forszíroz a Magyar Nemzeti Bank részéről, amelyeket láthatóan széles körben alkalmaznak a világ jegybankjai, de valójában nincs bizonyíték arra, hogy ezek bárhol hatékonyak lettek volna" - mondta Háda Bálint, a Quaestor Csoport vezető elemzője.

Ezeknek az intézkedéseknek a célja mindenhol az volt, hogy többletlikviditás, többletpénz kerüljön a rendszerbe, ezzel mérséklődhessenek a kamatok, végső soron pedig fellendüljön a hitelezés a gazdaságokban. A célkitűzéssel ellentétben azonban Háda Bálint szerint az volt a jellemző, hogy a hitelezés nem lendült fel, hanem ahelyett, hogy a kereskedelmi bankok a vállalatoknak kihelyezték volna a pluszpénzt, a tőzsdére vitték, ez pedig a részvénypiaci áremelkedésben csapódott le. A pénz a tőzsdén keresztül is eljuthatott hazai cégekhez, de a hatás így mindenképp áttételesebb.

Nyilvánvaló, hogy Matolcsy György is a hitelezés felpezsdítését és a gazdasági növekedés élénkülését várná a jegybank közreműködésétől, de Háda Bálint szerint ennek ma nem a pénz, hanem a bizalom hiánya a legfőbb oka. "A bizalmat nem lehet közgazdasági eszközökkel visszahozni, hiszen a vállalatok addig nem fognak beruházni, amíg nem érzik úgy, hogy el tudják adni a termékeiket, a lakosság nem növeli a fogyasztását, amíg nem látja biztosítottnak, hogy stabil munkája és jövedelme van, a bankok pedig mindaddig nem szívesen adnak hitelt, amíg nem lehetnek biztosak abban, hogy azt vissza is kapják"- fogalmazta meg az elemző."

"A Szilikon völgyben kínaiak és indiaiak által alapított vállalatok vezetőinek legalább a

fele rendszeres kapcsolatot tart fenn az anyaországgal, és ugyancsak mintegy fele

tanácsadóként működik szülőhazájában, vagy üzleti kapcsolatokat létesített, ahol a

fő motiváció az anyaország olcsó bérű, de jól képzett munkaereje volt. A diaszpóra

által kialakított hálózatok, és azok anyaországgal való összeköttetései

nagymértékben segítetik az anyaországok exportban elért sikereit és egyben

jelentősen javítják az anyaország nemzetközi megítélését."

xxxxxxxxxxxxx

Úgy tünik, az ötletbörze vége felé már fogyott a koncentráció és a feltehetően rohammunkában készült összeállitásba becsúszott ez a kihagyhatatlan baki.

....

Ha értelmezni akarjuk az itt elmondottakat, akkor alighanem plasztikai sebészek és szőke cicababák közötti együttműködésről lehet szó, akik a diaszpóra (esetleg peronoszpóra?) segitségével mélyebben beágyazódhatnak az anyaország bioszpórájába. (esetleg boroszpórájába).

Hogy ráforduljak a zárszpóra, ez kapcsolódhat a kormány azon tervéhez, hogy a hazai fogorvosi szpóra támogatásával igyekszik gazdasági sikereket elérni, a külföldi európai fogászati beteg szféra megnyerésével.

Esetleg egy füst alatt szilikonos cicit és szájat is beültetnének, mintegy a fogorvosi projekt részeként, és a szilikon völgy alkalmazottai kedvezményt kapnának?

Korábban ötletelt elemek - Zsámbéki-medence - ahová korábban a magyar 'szilikon-völgyet' álmondták és a fogorvosi turizmus bővítése kimaradt ebből a tervezetből.

Összességében úgy látom, a betegnek még szüksége lesz néhány komolyabb műtétre!

"Polgári, közösségi öntudat és bizalom erősítése

A demográfiai krízis egyik okaként is felfogható az emberek egymás közötti

bizalmának aggasztó csökkenése, a társadalmi tőke alacsony mértéke.

A TÁRKI 2010-es Társadalmi Riportja szerint Magyarországon a megkérdezettek

negyede vallja azt, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni, miközben a

válaszadók mintegy háromnegyede szerint az ember sohasem lehet elég óvatos. A

bizalmi szint Skandináviában a legmagasabb és a posztszocialista országokban a

legalacsonyabb. A másokban bízok aránya Dániában, Svédországban,

Finnországban, Svájcban és Hollandiában 50-70 százalék között van, míg nálunk

mindössze 26 százalék. Európában a legkevesebbet járunk össze a

szomszédainkkal és a barátainkkal, és a civil aktivitás szintje Romániában és nálunk

a legalacsonyabb."

"Az emberek egymás közötti bizalomhiánya mellett alapvető probléma, hogy a

közintézmények és közszereplők iránt sincsenek bizalommal az emberek, amelynek

ellentmond, hogy a lakosság legnagyobb része erősen támaszkodik az állami

beavatkozásokra, és olyan - nemzetközi összehasonlításban is - erős elvárásokat

fogalmaz meg az állami beavatkozással kapcsolatban, amelyet sokszor maga sem

hisz, hogy az állam teljesíteni tud. A közbizalom állapotát jellemzi, hogy pontosan

azokkal a foglalkozásokkal szemben drámaian alacsony az átlagember bizalma,

amikben pedig nagyon fontos lenne bíznunk: a parlamenti képviselőkkel szemben,

akikre a sorsunkat meghatározó döntéseket ruházzuk át, a bankárokkal szemben,

akikre a pénzünket bízzuk, és az újságírókkal szemben, akiktől pedig a hiteles

tájékoztatást várnánk el.

Akerlof Nobel-díjas közgazdász szerint a bizalomnak multiplikátor hatása van: A

bizalom pozitív, a bizalomhiány negatív multiplikátor."

++++

Pozitiv dolog, hogy a kormány felismerte a közösségi és az egymásba vetett bizalom alapvető voltát és azt, hogy ennek a gazdaságra nézve is multiplikátor hatása van.

Fontosságát tekintve nem a 170. oldalon lenne a helye, hanem sokkal előrébb.

Sajnos ezzel kapcsolatban egyből adódik egy negativum, nevezetesen az, hogy a kormány eddigi lépései többségével tovább apasztotta a (köz)bizalom amúgy is alacsony szintjét.

http://www.kormany.hu/download/f/d7/60000/MAGYAR%20NOVEKED%C3%89SI%20TERV%20konzult%C3%A1ci%C3%B3.pdf

Mivel a kormány növekedési terve szerintem növekedési tervnek nem, de egy helyzetfelmérésnek esetleg elmegy, arra gondoltam alkalmas lehet arra, hogy szemezgessünk belőle.

Optimista természetemnél fogva kerülget az érzés: A helyzet jobb megértése máris egy lépés előre.