"dolgoztam bankban is, szóval itt vagyok élő példaként a sötétségre, arroganciára. :)"
Ez úton megbocsájtom a multadat! Látszik, hogy tanultál belőle ;)
"dolgoztam bankban is, szóval itt vagyok élő példaként a sötétségre, arroganciára. :)"
Ez úton megbocsájtom a multadat! Látszik, hogy tanultál belőle ;)
"Repül már a bili: ki tudja, hol áll meg?
Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?
Fuss, ha futhatsz, Uzsorás! pallos alatt fejed!
Víz se mossa rólad le a rablógyilkos nevet!
Elvadulsz, elzüllöl az Európai háztól,
Mint amely kivert pária elzüllik a nyájtól:
Ki a szerződést rablással halálosan sérte,
Úgy aztán kimarja a kormány a többit tőle."
Azért az szép nem, hogy a labancok elleni BŰNVÁDI eljárásban éppen a helyi labanc főuzsorások szavai lesznek a fejükre olvasva: "EURÓPÁBAN EGYOLDALÚ SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS NEM LEHET!" És már jönnek ezek a cikkek, a labancoknál a magyar gerillamarketing a papapapapa-val (cool!), szóval lassan ott fogunk tartani, hogy örülhetnek, ha véres fejjel elvonulhatnak. És ha most valaki ezeknél a banki lapoknál előveszi a GÖRÖG jelzáloghitel kamatokat, akkor végképp döbbenten ell felnéznie, hogy "miféle CDS felár?"
Egyre inkább kezd meggyőződésem lenni, hogy ezt valaki(k) a háttérben találták ki, és ki volt ez sakkozva, és nagyon csúnyán be lettek a bankok húzva a csőbe. Mert aki nem váltja át a szerződést Forintra záros határidőn belül, azt le fogják verni, mint vak a poharat.
ÉS én MOST fejtettem meg azt Banyaiz, hogy miért ez az első lépcső:
- EZZEL bizonyítottuk, hogy ez uzsora és nem tisztességes hitelezés. Annyira nem az, hogy még az anyaország politikusait is meglepte.
- És az utána jövő semmisségi pörök, még ha állami támogatással is fognak indulni - évekig fognak eltartani - amely után bár a felvételkori értékkel lesznek kiváltva a hitelek Forintra, de az adddig elszenvedett veszetség, befizetés nem teszi vonzóvá ezt az ajánlatot azok számára, akik most is ki tudják váltani.
Ügyes!
Ez egy speciális helyzet volt. Éppen egy takszövnél. Olyan helyen ahol külön csoport ellenőrzi folyósítás előtt a papírokat ilyen nem fordulhat elő. Azt sem értem ott, hogy lehetett ilyen, de megesett.
Nem lett volna értelme vsz utána megtagadni szerződéskötést, per lett volna belőle, plusz nem is biztos el tudta volna onnan hozni a pénzt. Nekem meg aztán végképp nem ért volna annyit , hogy balhé legyen belőle. Ügyfélnek lehet, de szerencsére normál fazon volt.
Amúgy amit a banki ügyintézőkről mondasz az igaz lehet, dolgoztam bankban is, szóval itt vagyok élő példaként a sötétségre, arroganciára. :) Nekem egyébként nem volt rossz tapasztalatom banki ügyintézőkkel, bár lehet azért mert belülről máshogy láttam, vagy kb tudtam kitől mit várjak, vagy passz.
Magyarországon a hitelfelvevők veszteségeket szenvedtek el a jelzálogfedezett svájci frank alapú hitelek után, amelyet az alpesi deviza erősödése okozott; ezt fokozta az, hogy a helyi bankok emelték a kamatot ahelyett, hogy mérsékelték volna, amikor a svájci hitelköltségek csökkentek
http://vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ez-faj-nagyon-a-magyar-frankhiteleseknek-357906
Több mint érdekes:)
És ha nem mentek akko mi lett volna? :-)) ajándékként bevallja az ügyfél és el van simítva. És a bank is ilyen rendes volt az ügyfeleddel a törlesztőrészleteknél később?
De jó sztori.
Kezdő ügyintéző,....na ehhez ugyan mit lehet elcseszni véletlenül. csak a technikai folyamatot kell végrehajtani. fogadjunk egy többdiplomás körömreszelős lehetett. Aki egy számlalimitet nem tud beállítani.
Amugy a banki ügyintézők 80%-anak fogalma sincs a legalapvetőbb dolgokról sem. Annyira sötétet, ugyanakkor arrogánsak is (tisztelet a kivételnek). Lassan már magnetofonnal kell menni ügyet intézni. Szerencsére az internetbank, meg a telebank leegyszerűsíti a dolgokat. És érdekes ott nincs félreértés.
Én a devhitelek felelősségvállalásánál őket is elő venném kegyetlenül. Aki egy számlalimitet nem tud beállítani attól miért várjuk, hogy egy erősen spekulatív hitelt részletekig el tudjon magyarázni... nem?
Van azért különbség szerződések között. Részletek számítanak adott ügyekben.
Volt érdekes esetem velük, hív az ügyfél számláján a hitel, mondom az, hogy hiszen még nem is mentél szerződni. Szerződéskötés előtt rátették a számlájára a pénzt. :)
Felmerült, hogy akkor már nem is kell szerződni, de inkább másnap bementünk és rendbe tettük a dolgokat, kiderült egy kezdő intézte az ügyeket. Szépen leszerződött velük hitelre egy nappal azután, hogy megkapta a pénzt. :)
Ott hálálkodtak milyen rendesek vagyunk, nem kis pénz volt 10 milla körül.
Hajrá, hajrá. De miért csak ilyen kis tak.szöv, meg kis noname hitelintézetek elleni nyert pereket hallok, ha ugyanilyen hitelszerződések vannak a nagybankoknál is? A bíró megnézi ki az alperes és mekkora???
Nagyon úgy fest hogy így van .. Kizártnak tartom hogy a kormány nem egyeztetett előre a bankszövetséggel . Nem nagyon hallani a hangjukat
Mondom én, hogy a 180/250 egy menekülőút az uzsorások számára...
Egy szegedi takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerültek. Ezt megelőzően, a másodfokú eljárást lebonyolító ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen volt, így azok három évre visszamenően érvénytelenek. Ha az LB elfogadja a bíróság jogi érvelést, akkor tömeges perek indulhatnak a bankok ellen az elmúlt évek kamatemelései miatt. Ha másutt is a pénzintézeteket elmarasztaló ítéletek születnek, az újabb százmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelentene a bankoknak. Ha így is lesz, a pereskedések évekig húzódhatnak, ezért a dolognak azonnali negatív hatása nincs. A veszély viszont nagy: nem az a kérdés, hogy a bankok betartották-e a rájuk vonatkozó speciális szabályokat, hanem az, hogy az azok betartásával folytatott gyakorlat tisztességtelen volt-e.
Az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők – mondta ki a Szegedi Ítélőtábla a szintén szegedi Partiscum XI. Takarékszövetkezet ellen indult eljárást március 4-én lezáró jogerős ítéletében.
Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei (ászf) közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. Az ítélet nem csak a visszamenőlegesség miatt húsbavágó, hanem azért is, mert a takarékszövetkezet minden egyes szerződésére vonatkozik.
Csak suttognak
A Partiscum-per horderejét jelzi, hogy bár az ügy minden közvetlen érintettjét megkerestük, sem névvel sem név nélkül nem nyilatkoztak a konkrét esetről, illetve annak lehetséges távlati következményeiről. Az ügyet közvetetten ismerő forrásaink is csak háttérbeszélgetéseken ismerték el, hogy a bankszakmát és a szakjogászokat nagyon is foglalkoztatja a per, miközben a hivatalos csatornákon keresztül ezt természetesen mindenhol cáfolták. Ehhez képest több forrásunktól is úgy tudjuk, a Partiscum jogi képviselőit a per során több nagybank jogi osztályáról is tanácsokkal látták el, de megkeresésünkre ezt sem ismerték el sehol.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/09/15/a_per_amitol_a_bankok_rettegnek/
Bocsi, de aki ezek FELETT vett fel, az NYERNE ezzel az átváltással. És aki 180 felett vett fel, annak momentán úgy max 25%-al nőtt meg a törlesztőrészlete, amire nem lehet azt mondani, hogy "meg kell menteni". Szerintem persze. Eur-ban ez méginkább igaz, hiszen ott alig 10% emelkedésről beszélhetünk, vagyis még mindig sokkal jobban áll az EUR hitelezett, mintha Forintban vett volna fel hitelt.
EZEK a kizárások pont azért kellenek, hogy egyértelmű legyen az, hogy ez nem nyerészkedésről szól.
"polgári jogilag megtévesztés, büntetőjogilag csalás."
Amely esetben az eredeti állapot helyreállítását rendelhetik el.
Azaz kamatok és uzsora visszafizetése az adósnak, pénz visszaadása a felvételkori árfolyamon.
Mondom én, hogy a 180-as ajánlat kifejezetten az uzsorások számára készített kedvező elvonulási lehetőség... utána indul a semmisségi eljárás, amit simán egyesítenek, meg is fogják hozni és jó európáner módra meg se lehet majd támadni, hiszen a megtévesztés (reklámok), csalás (CDS, költségnövelés, CHF kamat emelés a svájci jegybanki alapkamat MEGSZŰNÉSE ellenére) még csak nem is vitatható.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/09/15/korlatozzak_a_vegtorlesztesre_jogosultak_koret/
Ezek szerint akkor nem történt semmi,aki efelett vett fel hitelt az továbbra is sz.póágon van...Oti visszaárazódhat.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint közérdekű keresetet kellene indítania valamelyik illetékes hatóságnak a devizahiteleket nyújtó bankok ellen, amely nyomán újraszámolnák a kölcsönök feltételeit.
Az erre feljogosított állami hatóságok valamelyikének, az ügyészségnek vagy a PSZÁF-nak közérdekű keresetet kellene benyújtania a bíróságon a devizahitelek ügyében - ajánlja Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a Magyar Nemzet tudósítása szerint. Az állam képviselői könnyebben áttekinthetnék a hitelkonstrukciókat és független, köztük külföldi szakértőket is bevonhatnának a szerződések feltételeinek felülvizsgálatába. E megoldás további előnye lenne az egyéni vagy a pertársaságok indította eljárásokkal szemben, hogy a közérdekű perekben született ítéletek kiterjednének az összes érintett ügyfélre, az egyes szerződések esetén csak az elszámolásokat kellene mechanikusan elvégezni az azokban szereplő szabályok alapján.
Réti szerint akár közérdekű eljárás indul, akár egyéni perek sokasága, tisztázni kell a hitelszerződések létrejöttének körülményeit, pénzügyi és jogi alapjait. Az ügyfelek a polgári törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi szabályok alapján egyaránt kérhetnek jogorvoslatot. A Fővárosi Főügyészség sajtóirodája szerint az ügyészség eddig nem indított közérdekű keresetet a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban, és ilyen kérelem nem is érkezett a szervezethez. A PSZÁF csak az általános szerződési feltételek miatt indított eljárásokat.
Forrás: Magyar Nemzet Online
A bankok elhallgatták, hogy a devizaárfolyamok hosszú távon történt fokozatos emelkedéséről tudtak, ezért a szerződéskötéskor becsapták az adósokat
A bankok tudtak arról, hogy a devizaárfolyamok trendje minimum -15 éve folyamatosan emelkedik és már a 2004 évi prognózis, az akkor 161.-Ft-os svájci frank árfolyamot 2011-re 182.-Ft körülire saccolta. (Pl. a tőzsdén naponta készül ilyen elemzés)
A fentiekkel szemben az irányadó külföldi-pl. Svájc. - és hazai jegybanki kamatok és az itthoni infláció mértéke fokozatosan csökkent az elmúlt 15 évben.
Ezzel szemben a szerződésekben foglalt kamatot is fokozatosan emelték valóságos gazdasági háttérváltozás nélkül.
A tévedésbe hozás azzal is történt, az adósokra hátrányos árfolyamváltozás előrelátása elhallgatása mellett, hogy a szerződés megkötésekor, ha csak a kamat mértéket nézzük -a forinthitel kamata lényegesen magasabb volt, mint pl. a devizakamatoké. Ezt azonban a hazai infláció és a svájci illetve a hazai jegybanki kamat trendje nem támasztotta alá, mivel az a 15 év alatt fokozatosan csökkent kb. a harmadára-negyedére.
Kikövetkeztethető, hogy a magasan tartott forinthitel kamat mesterséges volt, azért, hogy a devizaalapú hitelek felé terelje a keresletet.
A fentiek alapján önmagában a kamatemelés sem indokolt gazdaságilag, de az árfolyamváltozás trendjének az adós hátrányára történő változása valószínűsítésének elhallgatása, polgári jogilag megtévesztés, büntetőjogilag csalás.
Én továbbra sem éretm, hogy ezek a hülyék tényleg nem tudják, hogy a "semmisség" nem azt jelenti, hogy "eltörlik az adósságukat", hanem azt, hogy azonnal ki kell fizetniük a szerződéskötéskor fennállt összeget - méghozzá svájci frankban?
De ha valami csoda folytán mégis az történne, hogy valami bíróság azt mondaná, hogy Forintos volt a hitel, nem CHF-es, akkor az meg azt jelentené, hogy az akkori összeg+LIBOR (azaz MNB+X%) kamatot kell AZONNAL kifizetni?
Könyörgöm, sírva könyörgöm, miért akarják páran önös érdekből több millió ember hitelét és ezáltal az egzisztenicájukat tönkretenni?! Aki egy összegben képes a felvett hitelt visszafizetni, az nincs gondban...
Ma délelőtt miután közöltem a jövő szerdára tervezett találkozót a PSZÁF főosztályvezetőjével, az alábbi tartalmu írást küldték meg részemre.
Korábban - augusztus 14-én - "Balatonöszödi csendestársak és egyebek" címen már foglalkoztam azzal, hogy mennyire kifogásolom azt, ha a devizaalapu kölcsönszerződéssel bajbajutottak helyzetét kihasználva politikai szereplők hasznot kívánnak húzni,
ezért a tőlem elvárható tisztesség megköveteli azt, hogy ugyanugy megdöbbenjek most a levélírónak mai napon hozzám eljuttatott levelének következő részén is:
"Tájékoztatom, hogy az elmúlt napokban megkerestem Dr.Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) irodáját is szakmai állásfoglalás végett, ahol is Dr.Asztalos ügyvéd úr kereken eltanácsolt és álláspontját 2 pontban foglalta össze: 1./ a szerződések semmissége tekintetében semmiféle keresnivalónk nincs -
2./ a tömeges fellépés veszélyezteti a magyar bankrendszert, annak összeomlását okozhatja - amely viszont nem állam és nem nemzeti érdek.(!)"
-------------------------------------
----- Original Message -----
From:
To: lehmann@invitel.hu
Sent: Friday, September 02, 2011 11:05 AM
Subject: tájékoztatás-devizahitel
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm hogy értesített a találkozóról.
Tájékoztatom, hogy az elmúlt napokban megkerestem Dr.Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) irodáját is szakmai állásfoglalás végett, ahol is Dr.Asztalos ügyvéd úr kereken eltanácsolt és álláspontját 2 pontban foglalta össze: 1./ a szerződések semmissége tekintetében semmiféle keresnivalónk nincs -
2./ a tömeges fellépés veszélyezteti a magyar bankrendszert, annak összeomlását okozhatja - amely viszont nem állam és nem nemzeti érdek.(!)
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Én tegnap újabb Dr. Asztalos ügyvéd Úr részére megküldött levelemben kiálltam családunk elhatározása mellett: unokáim (8-10 évesek) természetes jogai érdekében meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket annak érdekében hogy a szerződés semmissége tekintetében eredményt érjünk el éspedig Makkos Albert Úr részletes útmutatása alapján - igénybe véve a szakjogászi közreműködést. Meggyőződésem, hogy az ügyfeleket a bankok önös érdekeik szem előtt tartása miatt nem tájékoztatták az általuk alkalmazott hitelkonstrukció lényegéről, annak veszélyeiről és következményeiről. Ügyfeleiket megtévesztve kötöttek hitelszerződést úgy hogy azok nem rendelkeztek felsőfokú jogi és pénzügyi ismeretekkel - ennek következtében többek között nem mellérendelt félként de alapvető ismeretek hiányában, megtévesztve írták alá a hitelszerződést.
Levelemben rögzítettem azt is, hogy családunk számára 2 út kínálkozik: Az egyik: gazdasági menekültként gyermekeim elhagyják az országot, letelepednek külföldön és ott keresik meg a törlesztéshez szükséges összeget. Magyarországon erre nincs lehetőségük, hiszen már most is csak szülői segítséggel és állami,önkormányzati segélyek igénybevételével kerülik el az éhezést! Ez a helyzet és gyakorlat unokáim törvényekben garantált alapjogait súlyosan sérti. A másik: egyáltalán nem érdekel bennünket az hogy a magyarországi bankrendszer összeomlik-e vagy sem az ellenük esetleg tömegesen meginduló perek hatására! 58 éves vagyok és tudom, hogy 1990-ben a magyar bankrendszer konszolidációját az akkori kormány többet között azzal indokolta, hogy a bankrendszer stabilitásának hiánya politikai instabilitást okoz a térségben és ez a helyzet elriasztja a befektetőket! Most pontosan ezt a mesét hozzák elő - még a Jobbik jogászi körei is, legnagyobb elképedésemre. Ez a politikai zsarolás egyáltalán nem érdekli a családomat és meggyőződésem hogy azokat a családokat sem érdekli akik élet-halál harcot vívnak azért, hogy talpon maradhassanak és pl. a gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően gondoskodjanak gyermekeikről. Vagy hagyják azok állami gondozásba vételét?!
Nem, Tisztelt Ügyvéd Úr! Mindenre elszánt emberekkel van és lesz dolguk azoknak akik döntéshozatali pozícióban vannak. Természetesen választhatják: 1./ a tárgyalásos, békés megoldást is, 2./ választhatják azt hogy több tízezer ember gazdasági menekültként elhagyja az országot, vagy 3./ kikényszerítik a bankrendszerből azt hogy ott az urak belássák: Magyarországon nem csak ebéd nincs ingyen, de tisztességtelen, törvénytelen extraprofit sincs - ha ebben az országban valóban működik a jogállam.
További munkájukhoz sok sikert kívánok! Üdvözlettel: ..............
=================
Már mondtam korábban azt, hogy csak magunkra maradtunk. De hogy ennyire, azt azért nem gondoltam volna.
Egyébként pedig semmi baj, hiszen feltehetőleg több csalódás már nem érhet bennünket.
Siófokon 2011. szeptember 2. napján.
Léhmann György
.
120 szoros a kamat a deviza hitelekre.
A magyar bankoknak saját svájci frank tőkéjük nincs, nekik is svájci frank kölcsönt kell felvenniük és az általuk felvett kölcsönt adják tovább a lakás devizahiteleseknek.
A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg.
Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek.
Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelyezett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt felvevőknek, neki csupán 0.05 %/év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége.
Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankra számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia.
A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összegre nem 0.05 %-ot azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakáshitelre svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120 szor több, mint amennyit a bank saját maga a svájci frank kölcsönért fizet.
A 120 szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e?
Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kockázatot és építkeztek, lakást vásároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg - több százezer családról van szó - megsemmisül, nem lesz, aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés megáll a gazdaság egy része.
A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el. Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3 - 4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat.
A következő lépésben a kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5 - 10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 -Ft - 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni.
A fenti 120 szoros kamatra vonatkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik és amely 2. §-a kimondja, hogy ’’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.’’
Ezt követően a bankoktól – az általuk már felajánlott - tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1 - 2 év elteltével pánik és spekuláció mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a deviza hitelesek ügyeit.
Így nem lenne szükség sem kilakoltatásokra, sem a nagyon sok pénzbe kerülő új könnyűszerkezetű lakások építésére.
Ptk. A szerződési feltételek tisztességtelensége
209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
A semmisség és a megtámadhatóság
234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
235. § (1) A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.
c) a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209/A. § (1) bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.
237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.
Legfőbb Ügyészség.
Cím, 1055 Budapest Markó u. 16.
Tisztelt Legfőbb Ügyészség !
Alulírott Kásler Árpád (5711.Gyula,Fehér-Körös utca 69.) a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, mint sértett ezennel büntető
f e l j e l e n t é s t t e s z e k
ismeretlen tettes ellen elsősorban a Büntető Törvénykönyv 318. § (1) bekezdésébe ütköző csalás bűntettének alapos gyanúja miatt.
Másodsorban a véleményem szerint a sérelmemre és sok százezer magyarországi deviza-hiteles adós sérelmére ismeretlen tettes által elkövetésre került a Büntető Törvénykönyv 330/A. § (1) bekezdésébe ütköző uzsora bűncselekmény is.
Előadom, hogy engem mint adóst és Magyarországon sok százezer többi adóstársamat is az úgynevezett "deviza alapú" hitelek felvételekor megtévesztettek, a hitel futamideje alatt megkárosítottak és folyamatosan jelenleg is megkárosítanak, véleményem szerint büntető jogilag is értékelhető módon és jogkövetkezményekkel.
Ezért mind a csalás bűncselekményének törvényi tényállása:
- Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt
okoz, csalást követ el.
Mind pedig az uzsora bűncselekmény törvényi tényállása:
- Aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan
mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki,
álláspontom szerint megáll a "deviza alapú" hitel szerződések megkötésénél és a futamidő alatti jogkövetkezmények vizsgálatánál.
Természetesen a bűncselekmény pontos minősítése a tisztelt Nyomozó Hatóság feladata, én csak jeleztem, hogy álláspontom szerint ezen két bűncselekményt megvalósulni látom.
A tényállás megállapításánál az alábbiakat ajánlom a tisztelt Nyomozó Hatóság figyelmébe:
a) A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor a hitelt nyújtó bankok:
- a hatályos magyar jogszabályokat egyértelműen és súlyosan megszegve az adósokat
tévedésbe ejtették a kölcsönök ténylegesen visszafizetendő mértékéről, ezáltal jelentős
kárt okoztak az adósoknak,
- a futamidő alatt jogellenesen számolnak el az adósok terhére nem létező "árfolyam
különbség" címén a jó erkölcsbe is ütköző összegeket, jogosulatlan extraprofitért.
- Erőfölényükkel visszaélve és az adósok szorult helyzetét kihasználva az adósok által
módosíthatatlan és tisztességtelen szerződési feltételeket kínálnak a hiteligénylőknek, mintegy "kartelli" megállapodásként a bankok között, mert annak ellenére, hogy a látszat választás fennáll a hitelezők számából adódóan, de minden hitelintézet szinte azonos előnytelen feltételek mellett kínálta "termékcsomagjait", amelyek utólagosan bebizonyosodtak, hogy a termékfelelősség követelményeinek sem feleltek meg.
b) A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor az állami tömegtájékoztatás:
- azt sugallta az állampolgárok felé hogy a magyar gazdaság pénzügyi helyzete hosszú
távon is erős és stabil, konkrétan "dübörög a gazdaság" (forrás: Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök úr és Kóka János gazdasági miniszter úr nyilatkozatai), az átlagpolgárnak mivel nincs belelátása a konkrét és valós gazdasági adatokba, csak abból ítélhet amit elmondanak számára, jelen esetben a miniszterelnök és gazdasági miniszterek, ugyanis a jelzálog típusú hitelek tíz-húsz évre szólnak és egy ilyen horderejű döntésnél a hitelfelvevő mérlegeli az ország gazdasági állapotát is, nemcsak a saját anyagi forrásait. Mára már bizonyított tény, hogy a világgazdasági válság nem okozója , hanem csupán leleplezője volt a valós magyar gazdaság állapotának, tehát állami szinten is megvalósult a tévedésbe ejtés és tévedésben tartás, ezáltal anyagi kár keletkezett, illetve emberéleteket is követelt ebből kifolyólag keletkezett anyagi reménytelenség és kétségbeesés.
- a válság kitörésekor elhallgatták annak tényleges mértékét, ráadásul késedelmesen
tájékoztatták a lakosságot annak tényéről és várható következményeiről, konkrétan a miniszterelnök úr még 2008 szeptember végén arról adott hírt, hogy semmilyen válság nem fenyegeti Magyarországot, az erről szóló tudósítások lekérhetőek a Magyar Televízió archívumából és egészen az év októberéig a bankok még gőzerővel "kiszórták" az utolsó devizaalapú hiteleiket egy erősített reklámkampánnyal megelőzve, az erről szóló bizonyítékok is feltárhatóak.
- kormányzati nyilatkozatokkal/döntésekkel hamis adatok kerültek az állami pénzügyi
nyilvántartásokba (forrás: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Öszödi beszéde)
c) A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi szektorokat felügyelő állami
szervek:
- nem vizsgálták felül a megkötések előtt a "deviza alapú" hitelszerződéseket
- nem ellenőrizték folyamatosan a hitelszerződések betartását
- a nagymértékű lakossági panaszok ellenére sem állították le az ilyen jellegű hitelezést
és nem intézkedtek az állampolgárok javára történő jogorvoslatok tárgyában,
d) A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi szférában tevékenykedő
bankok és hitelközvetítő pénzügyi vállalkozások:
- mindenkit a Magyarországon magától értetődő forint alapú hitel helyett a "deviza alapú"
hitel felé tereltek, a forint hitel abnormális és indokolatlanul magas kamatai és költségei
miatt gyakorlatilag a teljes hitelt igénylő lakosságot mintegy "rákényszerítették" a deviza
alapú hitelek felvételére.
A bankok a svájci frank felértékelődésére számítottak, amikor a hitelezés elszámoló valutájává tették. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy az euró bevezetéséről - pontosabban a forint kivezetéséről - szólt minden politikai nyilatkozat abban az időben, mi több az uniós csatlakozási szerződésben vállaltuk az euró övezet un. előszobájába történő belépést, azaz a feltételei teljesítését, mégsem az euróban való szerződést, hanem a CHF-et forszírozták. Ez a folyamat olyan volt, mint a vad hajtása a puskacsövek elé, vagy a halak terelése zajjal a hálóba. A svájci frank ellen szólt akkor a józan ész, mert az kis gazdaság, az árfolyamát könnyen mozgatja a spekuláció. Hát éppen ez szólt mellette a bankok oldalán és ellene az adósok tekintetében. És még valami, ami most már jól látható. Az euró nem stabil valuta. Voltak olyan tanulmányok, melyek az optimális valutaövezet kérdését járták körül, benne minden szakember azt mondta, különböző szintű, jellegű gazdaságok nem lehetnek meg e gy valutával, mert a perifériáról a központba szívja a jövedelmet, így a periféria hitellel pótolja a hiányt, de ezt az adósságot nem lehet fenntartani, csak a központ politikai eszközökkel visszaáramoltatott pénzével. A centrum a kiszívást jól viseli , a visszaáramoltatást pedig nem tűri. Hát ezt a pénzügyi szakemberek tudták, ezért is hajtották a CHF felé az elszámolást, mert a felértékelődő adósság a hitelező haszna.
e) A "deviza alapú" hitelszerződések megkötésekor a kölcsönszerződéseket megkötő
közjegyzők:
- jogi felülvizsgálat nélkül egy az egyben átvették a bankok kölcsönszerződéseit,
- az ügyfelekkel rövid és a nem pénzügyi jogi szakember által érthetetlen tájékoztatás
alapján íratták alá a közjegyzői okiratokat,
- a bankok által kért végrehajtási eljárásokban szintén jogi felülvizsgálat nélkül jártak el
mindenben elfogadva és végrehajtva a végrehajtást kérők kérelmeit.
Mindezen folyamatok elősegítésére a svájci frank forintárfolyama (mint utólag kiderült) mesterségesen alacsonyan lett tartva, majd miután az ország lakosságának nagy része teljesen eladósodott svájci frankban (ezen folyamat idejének pontos végét jól mutatja a deviza alapú hitelezés drasztikus visszaesése, majdnem teljes megszűnése) az árfolyamot brutálisan megemelték. Az adósok felháborodását azzal elhárítani, hogy a szerződések aláírása előtt miért nem konzultáltak szakemberrel, nem állja meg a helyét, ugyanis pontosan szakemberhez fordultak, a bankok, és pénzügyi szolgáltatók szakembereihez.
2008.07.30-án a Magyar Nemzeti Bank hivatalos frankárfolyama 141,31 forint volt, napjainkban pedig 273 forint is volt a svájci frank árfolyama, tehát 3 év alatt az árfolyam több mint 131 forinttal nőtt, ezen összeg mind a bankok extraprofitja lett, amelyet egy-az egyben az adósokkal fizettetek és fizettetnek jelenleg is meg.
Kérem a feljelentésem alapján a közvádas nyomozati eljárás megindítását, a sérelmemre és a többi adós sérelmére elkövetett bűncselekmény(ek) tényének megállapítását, az elkövető(k) beazonosítását és a jogi felelősségre vonását, részemre és más adósok részére a polgári jogi kártérítés megítélését is, mely követelésem vonatkozásában jogfenntartással élek.
A továbbiakban általam előadottak a "deviza alapú" hitelekre vonatkoznak, én magam is rendelkezem ilyen jellegű hitellel, a másolatban csatolt és anonimizált hitelszerződés és közjegyzői szerződés is a saját kölcsönokirataimat képezik.
1./ Előadom, hogy a bankok a kölcsönszerződésekhez részletes törlesztési útmutatót adnak, hogyan alakul a törlesztés havi összege és hogyan alakul a tartozás egyenlege.
Az adós ennek tudatában dönt a hitel felvétele mellett, mérlegelve az anyagi lehetőségeit és a törlesztési kimutatásban lévő számadatokat.
A kimutatásokhoz képest a hitelekbe ténylegesen fizetendő összegek mára köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, mivel az adós havonta vagy negyedévente kap a bankoktól sok esetben a havi törlesztő részletek összegét meghaladó számlákat "árfolyamkülönbség" címen.
A plusz fizetési kötelezettségek teljesen jogellenesek és véleményem szerint már büntető jogi kategóriákat is megvalósítanak, mivel már a szerződéskötés időpontjában a hatályos magyar jogszabályokkal ellentétesen állapítanak meg a jövőre nézve elviselhetetlen mértékű vagyoni terheket kizárólag csak a bank javára és csak az adós terhére és gyakorlatilag adósrabszolgát csinálva az adósból egy életre a bankhoz láncolják, a futamidő alatt kiforgatva minden jövedelméből és vagyonából, ellehetetlenítve egy élet munkáját, a megélhetését a családját és az egészségét is.
2./ A kölcsönszerződésem megkötésekor (2008) hatályos Pénzintézeti törvény (1996.évi CXII.tv.) 213. §.(1) szerint a Pénzintézeti törvényt megsérti az a bank, amely nem tünteti fel a hitelszerződésében az összes költség változására vonatkozó becslést.
A szerződéseimben nem szerepel a hiteldíj mutatót meghatározó, előre nem látható költségek előrejelzése, a deviza árfolyamváltozásából származó többletköltség becsült mértéke sem, amely tény is arra utal, hogy az egyébként oly körültekintő bank, erre egyáltalán semennyi energiát nem fordított mivel a hitel összege mögötti fedezet, nem deviza hanem forint volt, ezáltal valós árfolyam különbség sem jöhetett létre.
Az kevés és elégtelen tájékoztatás, ha a bank a kölcsön szerződésben csak felhívja a figyelmet az árfolyamváltozásból eredő kockázatokra, a törvény szerint előírt becslést azonban nem közölték - más adósokkal sem és velem sem.
Én a hitelek felvételét elismerem, azokat a szerződéses ügyleti kamatokkal és kezelési költségekkel vissza is kívánom fizetni, de mivel véleményem szerint valótlan az hogy a hitelek fedezetéül deviza szolgált, a bankok egy soha nem nyújtott lehetetlen szolgáltatás ellenértékeként próbálják elszámolni az adós kárára az árfolyam különbségeket
3./ Előadom továbbá, hogy a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. Értelmező rendelkezések III. Egyéb meghatározások 7-es pontja
a kamat fogalmát az alábbiak szerint határozza meg:
" Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az
igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg
százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy
egyéb hozadék."
A fentiek alapján tehát a kamat nemcsak a bank hasznára nyújt fedezetet, hanem a hitel kockázatára is.
Az árfolyam különbségből eredő kockázat adósra történő teljes áthárítása tehát a fenti jogszabályhely alapján jogellenes, mivel a kamat már tartalmazza a kockázat hitelezői költségeit is. A felszámolt árfolyamkülönbség egyfajta burkolt ügyleti kamatnak minősül, így annak mértéke miatt tisztességtelen és a jó erkölcsbe ütköző, tehát ezen kikötés és az arra alapozott fizetési kötelezettség érvénytelen, mivel ezen esetleges költségeket a kamatnak már törvénynél fogva kompenzálnia kell, de a devizaalapú hitelek esetében tudomásom szerint nem áll devizafedezet a kifolyósított hitelek mögött így valós árfolyamkülönbség sem keletkezhet.
4./ Továbbá a jelzálogalapú "devizahitel" szerződések esetében teljesen indokolatlan a visszafizetési kötelezettség összegszerűségének a devizaárfolyamhoz való kötése.
A Ptk. 231.§ (1) és (2) szerint a pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában- a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapul- vételével kell átszámítani.
A "devizahitelt" folyósító bank nem svájci frankban folyósította a hitelemet, én sem svájci frankban törlesztek, azt akkor nem is engedték meg a részemre.
Ez évtől elvétve már engedélyezik ugyan hogy CHF-ben törlesszen aki akar, de akkor kell egy CHF számlát is nyitni, de hát nem Svájci állampolgárok vagyunk és nem Svájcban dolgozunk. Az eredeti szerződésben szó nem volt deviza számlanyitási kötelezettségről.
Ráadásul tudomásom szerint a banknak a kölcsön kifolyósításakor konkrétan az adott hitelszámú kölcsönügylethez kötötten nem állt a rendelkezésre az adott összegű svájci frank, nem tartalékolt a futamidő alatt sem a hitelösszegnek megfelelő svájci frankot, nem vásárolt a forintban történő befizetéseimből svájci frankot, ezek mindig is forintban folyósított forint fedezettel rendelkező hitelek voltak.
Mindezek tehát csak arra szolgálnak, hogy egy fiktív elszámolási metodika és saját maga által megállapított árfolyam alapulvételével (ráadásul folyósítás eladási áron, törlesztés vételi áron, elszámolás megfoghatatlan, nem az MNB által közzétett árfolyamokon) az ügyleti kamat többszörösét kitevő extra-profithoz jusson a bank.
Ez azt is jelenti, hogy az ilyen jellegű szerződésnél az adósnak esélye sincs kifizetni a hitelt, egy életre a bank adós rabszolgájává válik.
5./ Amennyiben el is fogadnánk a deviza árfolyam különbözet költségnövekedő hatását -ha a bank bebizonyítja, hogy a hitel fedezete deviza volt- akkor is felmerül egy kérdés, hogy a bank miért nem a futamidő végén nézi meg, hogy az árfolyam hullámzásai miatt mennyivel is kellene még többet fizetnem, és miért nem akkor kéri tőlem a különbözetet.
Ezzel szemben a bank havonta módosítja az elszámolást és így a fizetnivalómat is deviza árfolyam különbség címén.
Véleményem szerint egyértelműen és szándékosan azért, hogy extraprofitot tudjon beszedni tőlem árfolyam különbségre való hivatkozással, "ügyesen" megelőzve azt, hogy esetlegesen a futamidő végén jó esetben ugyanolyan vagy akár még jobb árfolyamon is álljon a forint a devizához képest, és esetleg ne legyen fizetni valóm a bank részére.
6./ Előadom továbbá hogy a Ptk. 209. §. (1) az alábbiak szerint rendelkezik:
Tisztességtelen az általános szerződési feltétel,illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
Szinte már köztudomású tény, hogy a "devizahitelt" nyújtó bankok a szerződéskötéskor az ügyfelek egyedi szerződés módosítási akaratát azzal hárítják el, hogy a szerződésmintát a központból kapta, attól egy betűvel sem térhet el.
Tehát az ügyfél a szerződéskötéskor hiába jelezné is, hogy szerinte a szerződésében a kamat és a költség valamint az árfolyamkülönbség viselésének terhére való kikötése, ebből következően az egyenleg elszámolása tisztességtelen a számára, a bebetonozott általános szerződési feltételek dupla és végzetes joghátrányt jelentenek a számára.
7./ A tisztességtelen és meg nem tárgyalt általános szerződési feltételek értelemszerűen így még a Ptk 201. §.(1) szerinti jóerkölcsbe ütközés tilalmát is megsértik.
A bírói gyakorlat szerint a "jóerkölcs" olyan jogi kategória, amely a társadalom általános értékítéletét fejezi ki. Ebből következően a szerződés jóerkölcsbe ütközőségének meg- állapítása során nem a szerződő fél érdeksérelmét, hanem azt kell vizsgálni, hogy maga a jogügylet társadalmilag elítélendő-e.
Álláspontom, és az általam meghallgatott emberek véleménye szerint is a társadalom egyértelműen és széleskörűen elítéli és gyakorlatilag becsapásként, csalásként minősíti
az olyan jellegű, tartalmú és eredményű jogügyletet, amelyik az egyik részeleménél:
a) A fizetési kötelezettség már a futamidő elején közel a duplájára emelkedik,
b) Az "árfolyamkülönbség"-re hivatkozással a kölcsön gyakorlatilag visszafizethetetlen a
folyamatosan növő fizetési teher miatt
c) Már a futamidő elejénél az eredeti THM köszönő viszonyban sincs a valós THM-mel,
ebből eredően a tőke többszörösét kell visszafizetni az eredetileg vállalt helyett.
d) Társadalmilag igen széles rétegeket érint negatívan (több százezer "devizahitelest,"
tehát nyilvánvalóan általános és jogellenes szerződési feltételt tartalmaz.
e) Mindezeket pedig a szerződés nem rögzíti egyértelműen és számszerűsítve, kvázi rejtett
hibaként és időzített bombaként ketyegve az adós egzisztenciája terhére
8./ A hitel felvételénél sem a kellő időt nem biztosították, sem, a kellő tájékoztatást, mindez megállapítható az egy napon aláírt szerződések számából egy közjegyzőnél, ha figyelembe vesszük a szerződések oldalszámát és tartalmát is.
Éppen ezért mennyire felelős és szabályos hitel- és adós minősítési eljárást feltételez a bankok részéről olyan ügyletek futószalagon történő gyártása, amelyekben:
- az összegszerűség növekvő és irreális volta miatt a hitel visszafizethetetlen,
- nem tájékoztatnak a ténylegesen fizetendő összegekről, még becslés szintjén sem,
- a hitel tárgyának értékét rövid idő alatt meghaladja a még fennálló hitel összege, a
virtuális, ellenszolgáltatás nélküli többletkövetelésnek köszönhetően,
- akár gépkocsi hitel vagy jelzálog típusú hitel esetében, a virtuális, nem létező és indokolatlan árfolyam különbségből adódó többletköltség nem fizetése esetén, az adós nemcsak az addig befizetett összegeket és a fedezetet veszíti el, hanem a jogügyletben nem szereplő egyéb értékei és ingóságaira is igényt tart a bank és a végrehajtó,
- az adós a szerződés lényeges részleteiben semmilyen módosítást nem eszközölhet, ami a bankok közötti összebeszélés gyanúját kelti fel,
- maga a részletes szerződés egy átlagembernek értelmezhetetlen és érthetetlen,
- a fentiek miatt a hitelezőnek már a jogügylet megkötésekor tudomással kellett bírnia
arról, hogy a cél csak az adós bankhoz való kötése hitelezői extra profit folyamatos
megszerzése mellett.
Soha még egyetlen egy bank sem bizonyította (még csak nem is valószínűsítette) azt Magyarországon, hogy a hitelösszegek fedezetét valós deviza biztosította és nem csak virtuális számítás, mert utóbbi esetében csak virtuális árfolyam különbség keletkezhet, amelynél jogellenes és büntetőjogi felelősséget felvető banki elvárás és magatartás az,
hogy az adós ezen árfolyam különbözet részt is valós fedezettel kiegyenlítse.
A "deviza alapú" hitelt nyújtó bankok szerződése és a szerződéses tevékenysége akkor felelt volna meg a jogszabályoknak, ha a hitelt nyújtó bank ténylegesen megvásárolta volna a svájci frankot a hitel nyújtásakor, azt forintban a svájci frank fedezeti állomány feltüntetésével folyósította volna, majd azt folyamatosan az adós konkrét fizetései mellett tartalékolva számolta volna el az időszakos havi forintban történő adósi teljesítéseket.
Amennyiben nem így történt, akkor nem létező svájci frank fedezet hiányában árfolyam veszteség sem érhette a bankot, hiszen nem kellett svájci frankot vásárolnia, egyszerűen csak egy elektronikus és virtuális svájci frank számlát vezet a hitelben, amelyen képződő virtuális "árfolyamkülönbség" veszteséget számol el az adós terhére.
9./ Hangsúlyozom hogy a "deviza alapú" hitelszerződések "minősítésénél" általam hivatkozott polgári jogi jogszabályok olyan mértékű megszegése történik már a szerződés megkötésénél és a szerződés futamideje alatt, hogy azon szabályszegések a véleményem szerint már büntetőjogi kategóriát képeznek és büntetőjogi jogkövetkezményeket és felelősségre vonást kell hogy maguk után vonjanak.
10./ Kérem hogy a tisztelt Nyomozó Hatóság szerezzen be konkrét és hivatalos adatokat arra nézve, hogy a jelenleg Magyarországon már kifolyósított "deviza alapú" hiteleknél a konkrét hitelek mögött milyen mértékű alperesi deviza fedezet tartalék volt a kölcsönök folyósításakor és milyen van jelenleg, amely indokolttá tenné az árfolyam kockázatra való hivatkozást.
Figyelemmel arra, hogy információim szerint több mint 5000 milliárd (!) forint magyarországi deviza hitel állomány van. A hitelintézetek rendelkeznek-e a megfelelő, jogszabályban előírt mértékű devizafedezettel, minderre azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő az az eset, amelynél a hitelezők egy adott összeget, több kifolyósított hitel fedezeteként mutathatnák be.
11./ Végezetül megjegyzem, hogy az egész devizaárfolyam különbség jogilag nonszensz létét és a csalás lényegét tökéletesen bemutatva jól szemlélteti egy 2008.júliusában kelt PSZÁF ügyfél tájékoztató, amely a deviza alapú hitel jellegét úgy próbálja elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy idézem:
" Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani
forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az
ügyféltől azt a deviza összeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel
törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztő részletet fizeti
forintban, a bank azt deviza eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta
volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget."
Azt hiszem ez a "mintha" szó használata és szaporítása nagyon jól tükrözi a deviza árfolyamkülönbség teljesen fiktív és büntetőjogi jellegét, hogy a bank nem deviza összegeket mozgat, egyértelműen teljesen jogellenessé téve ezt a szerződéses kikötést
és az azon alapuló elszámolást.
Már pedig a fiktív összegek mástól való behajtása bűncselekmény kell, hogy legyen.
A feljelentésemben foglalt tényállás valós és komoly probléma, amely széles társadalmi rétegeket érint Magyarországon, családok kerülnek az utcára, sokan az öngyilkosságba menekülnek, mert munkájukat, vállalkozásukat, minden vagyonukat elveszítve is még mindig marad több milliós tartozásuk annak ellenére, hogy a hitelt normális kamatok
és költségek mellett már régen és többszörösen visszafizették volna a banknak.
Ugyanis ha a ténylegesen kézhez kapott összegek mértékét és a visszafizetett törlesztő részletek mértékét összevetjük, megállapítható az uzsora tényleges létrejötte és megvalósulása, mert nevezhetjük a Vasorrú Bábát Csipkerózsikának, de attól még Vasorrú Bába marad, ugyanúgy mint az árfolyam különbségnek elnevezett, burkolt uzsora kamat.
Kérem tehát a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a feljelentésem kivizsgálására, az eljárás lefolytatására, és a felelősök büntető eljárás alá vonására. Előre is köszönöm.
Kelt Gyulán, 2011.augusztus 24. napján
Tisztelettel:
Kásler Árpád a Banki Adósok
Érdekvédelmi Szervezetének
elnöke, sértett
.