2008-as IMF szerződés:

13. A kormány megállapodásra törekszik a kereskedelmi bankokkal a háztartások devizahitel-felvételekből eredő kockázatainak mérséklése érdekében, és tervezi egy, a magánszférára vonatkozó adósságrendezési stratégia bevezetését is. A javasolt megállapodás három elemből állna:

(1) az adós kérésére a bankok lehetővé teszik a hitelek futamidejének meghosszabbítását, rögzített havi

törlesztések mellett;

(2) azok az adósok, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve

a devizaárfolyamok ingadozása miatt, külön díjazás nélkül átválthatnák deviza alapú hiteleiket forinthitelekre, és

(3) abban az esetben, ha egy adós nem képes a

fennálló hitelét törleszteni, kérésére a bankok átmenetileg csökkenthetik a törlesztések összegét. Amennyiben ezek az elképzelések eredménytelennek bizonyulnak, további adósságrendezési technikákat is megvizsgálunk.

2008 november 7 !!!!!!

Kilenc bank írta alá a devizahitelesekterheinek csökkentéséről szóló megállapodást

Megszületett a megállapodás a kormány és a kereskedelmi bankok között a devizahitelesek­terheinek csökkentéséről,a megállapodást csütörtökön kilenc hitelintézet írta alá - jelentette be pénteken közös sajtótájékoztatón Veres János pénzügyminiszter és Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke.

A megállapodáshoz­csatlakozott bankok az adós kérésére külön díj felszámítása nélkül lehetőséget adnak a törlesztő részletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbítás­ával, ha extrém körülmények (ezeket nem nevesítették) lépnek fel, továbbá a devizaalapú kölcsön forinthitellé alakításakor nem számítják fel az átváltásnál felmerülő díjakat, ha erre december 31-ig sor kerül.

Az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került - például állástalanná vált - adós kérésére, a hitelintézet egyedi döntése alapján, a törlesztés átmeneti könnyítésére kerülhet sor, ezen kívül a bankok december 31-ig rugalmasan kezelik a devizaalapú kölcsönök előtörlesztését, ez azonban nem lesz díjmentes. A megállapodást az OTP, az Erste, a CIB, a Raiffeisen, az UniCredit, a K and H Bank, az FHB, az MKB és a TakarékBank írta alá, amelyek a vállalt feltételeket a jövő héttől érvényesíteni tudják.

A bankszövetség elnöke arra számít, hogy más, devizahitelezésben érdekelt hitelintézetek is csatlakoznak. Minden megkeresett bank aláírta a megállapodást - tette hozzá a miniszter. Veres János elmondta: a kormány és a bankok is érdekeltek abban, hogy Magyarországon a pénzpiac extrém kilengései ellen valamennyi szereplő lehetőség szerinti védelmet kapjon.

A kormánynak nem volt célja, hogy átvállalja a lakosság, illetve a bankok kockázatát; olyan magánjogi szerződésekről van szó, amelyekbe a kormány nem avatkozhat be a jövőben sem - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra: ha valaki ilyen kötelezettségetvállal, annak kockázatai is vannak, s a kötelezettségetteljesíteni kell. A miniszter szerint a mostani helyzetben az árfolyamkockázat kiemelkedően magas, ezért még nagyobb körültekintésrevan szükség.

A pénzügyminiszter emlékeztetett: a kormány más intézkedéseket is tett, hogy a hitelkockázatot­mérsékelje. Ennek eredményeként az elmúlt két hétben a forint árfolyama az euróhoz képest az október közepi több mint 280 forintról 260 forint körülire csökkent. A devizahitelek felvételekor általában hasonló árfolyam volt jellemző, ami azt jelenti, hogy a hitelfelvétel idejéhez képest nem nagyon növekedett a devizaadósok kitettsége, illetve a kötelezettségekmértéke - mondta.

Az IMF igazgatósága által csütörtökön éjszaka jóváhagyott pénzügyi csomag Veres János szerint jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon stabilak legyenek a pénzpiaci viszonyok. A pénzpiac a miniszter szerint bizalommal fogadta az eddig megtett intézkedéseket.A kormány határozott szándéka az, hogy a magyar bankrendszer szereplőivel együttműködve tegye meg a következő lépéseket is a pénzpiac stabilitásának megerősítése és a pénzpiaci problémák reálgazdasági hatásainak mérséklése érdekében.

"Ha tapintatosan fogalmazok, a bankszektor nem kezdeményezte ennek a megállapodásnaka létrehozását; ha kevésbé tapintatosan fogalmazok, akkor azt mondanám, hogy a kormány erőteljes szorgalmazására, ráhatására egyeztünk bele abba, hogy egy ilyen formális megállapodást létrehozzunk" - kommentálta a megállapodást a bankszövetség elnöke. Felcsuti Péter a vonakodás okát abban az erkölcsi kockázatban jelölte meg, ami minden ilyen megállapodásbanbenne rejlik.

Az ügyfelek fizetőképessége­és fizetési hajlandósága a bankszövetség elnöke szerint az elmúlt hónapokban, a válság előrehaladásával romlott. A nem fizető hitelek aránya 1,5-2 százalék, ami még megfelel az európai átlagnak, de rosszabbodik. Ilyen körülmények között a bankoknak az a feladatuk, hogy betéteseik és tulajdonosaik védelmében mindent megtegyenek azért, hogy a kinnlevőségeiket képesek legyenek beszedni. Ez jelentősen befolyásolja a bankok mozgásterét - hangsúlyozta.

A megállapodásba a bankok egyrészt azért egyeztek bele, mert lojális partnerei akarnak lenni a magyar kormánynak, másrészt ésszerűnek tartják az együttműködést annak érdekében, hogy az ügyfelek változó helyzetük ellenére képesek legyenek kötelezettségüknek eleget tenni - mondta Felcsuti Péter. A megállapodás megnyugvást adhat az ügyfeleknek, kifejezi, hogy számíthatnak a bankrendszer együttműködésére a nehezedő feltételek közepette - tette hozzá.

A bankszövetség elnöke elmondta továbbá: ha valaki most térne át devizahitelről forinthitelre, az első időszakban 1,5-1,8-szer többet kellene fizetni a kamatkülönbség okán, ezek ugyanis annuitásos típusú hitelek, ezért a futamidő elején nagy a kamatrész a törlesztésben. Nincs viszont árfolyamkockázat, és az is igaz, hogy a forintkamat csökkenésével lehet a következő időszakban számolni - fűzte hozzá. Az előtörlesztés díjmentességéről nem született megállapodás a Pénzügyminisztériummal.

Az előtörlesztés Felcsuti Péter szerint rendkívül neuralgikus kérdés, mert a 20-30 éves hiteleket a bankok elvileg hasonló futamidejű, de minimum ötéves forrásból nyújtják. A forrásokat előtörlesztés esetén újra fel kell használni, ami pénzbe kerül, s kockázatot jelent a bankok számára. Arról, hogy a jelzáloghitelekesetében ki vállalja ezeket a költségeket, vita folyik az unióban is - mondta.

A futamidő meghosszabbítása rövid távon enyhítést jelenthet, figyelembe kell azonban venni, hogy ezáltal a futamidő egészében sokkal több kamatot kell kifizetni. "Ingyen ebéd nincs, átmeneti kedvezményekről­van szó, amelyeknek később meg kell fizetni az árát - hívta fel a figyelmet Felcsuti Péter.

https://www.youtube.com/­watch?feature=pl­ayer_embedded&v­=UUWnGofITMQ

Íme: http://www.magyarhirlap.hu/karteritessel-tartoznak-a-kereskedelmi-bankok-a-devizaadosoknak

Friss hír Ausztriából!

Az osztrák Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a svajci frankban eladósodott osztrákokkal szemben a bankok a nem megfelelő tájékoztatás jogcímén - akkor is, ha a tájékoztatást esetleg hitelközvetítőkadták volna, - (fogyasztóvédelmi hivatkozással) kártérítésre kötelesek!

Gondolkodtam még egy kicsit ezen a kérdésen. Egy része majd az AT.hírekbe kerül, de egy része ide tartozik annak, amire jutottam.

Tulajdonképpen én oda érkeztem vissza, hogy azt kellene megtudni, hogy a Magyarországon kihelyezett forintmennyiséget pontosan HOL ÉS KI váltotta le és milyen célból.

Ugyanis amennyiben ezen pénzek Magyarországra már forintban érkeztek, avagy automatikusan leváltásra kerültek forintra mint "tagi kölcsönök", akkor ezek forintforrásnak számítanak a magyarországi bankok esetében, és ebből a szempontból az, hogy azt az anyabank, avagy a forrást nyújtó hogyan finanszírozza, az számunkra érdektelen, mert az a magyarországi banki körön kívülre esik, és magyarországi hitelezett nem vállalhat felelőséget más országban bekövetkező változások és forrásköltségek miatt, hiszen arra rálátása nincs, annak hasznából pedig nem részesül(t), így az ügylet vesztesége sem terhelhető rá.

Amennyiben ugyanis ez TŐKEEMELÉS VOLT ÉS NEM DIREKT FORRÁSBEVONÁS, annyiban a magyar bankok számára nem keletkezett refinanszírozandó hiteltartozás, hiszen a tőkeemelés annyit tett, hogy arról a tulajdonos lemondott, amennyiben pedig forintosította a tőkét, hogy forintforrás legyen, akkor azzal megszűnt a devizaelvárás.

Magyarán szólva azt akarom ebből kihozni, hogy ha nem volt refinanszírozási kötelezettsége a magyar bankszektornak ebben a kérdésben (márpedig szerintem nem volt), akkor szó sincs arról, hogy bármilyen címszóval "dráguló forrásköltségre hivatkozhat", ugyanis ebben az esetben nem volt szüksége sem forrásra, sem refinanszírozásra, az pedig, hogy az anyabank mit és hogyan csinál, az nem ránk tartozik és annak a finanszírozását a magyarországi ügyfelektől nem lehet elkérni és elvárni, mivel az kívül esik a magyar banki szabályozáson, átláthatatlan és kezelhetetlen, ráadásul teljességgel ismeretlen is a magyar bankrendszer számára.

Az ugyanis nyilvánvaló lehet bárki számára, hogy egy SNB-től felvett hitel kamata nem a LIBOR, sőt mi több, a bankok sem LIBOR-on veszik, és vették fel a pénzt a pénzpiacokról.

Mindebből tehát az következik, hogy csak az a bank jogosult arra, hogy a deviza hozzáférés költségeire hivatkozzon, amely saját hatáskörben bocsájtott ki devizakötvényeket, azaz saját maga devizában vont be arra a célra forrást, amit devizában kihelyezett. Ebben az esetben ugyanis az, hogy a pénz átmenetileg forintosítva van, az valóban lényegtelen, hiszen a hitelhez tartozó forrás devizában van és abban is kell kifizetni.

Azonban azon bankok esetében, amelyeknél a forrás forintban állt rendelkezésre, ott nem jogszerű a forrásköltségre hivatkozás, hiszen a forrás valójában (például tőkeemelés esetén) NULLA költséggel állt a rendelkezésére.

Az pedig, hogy az anyabanknak ez mibe kerül, az minket nem kell hogy érdekeljen, hiszen ebben az esetben az anyabank kötötte meg a spekulatív ügyletet, amelynek természetesen minden kockázatát vállalnia kell és nem terhelheti át egy olyan bank ügyfeleire, akik erről a spekulatív ügyletről nem tudtak, arra nincs rálátásuk, mivel attól intézményi szinten el vannak választva.

Az tehát NEM LEHET ELVÁRHATÓ, hogy ezen spekulatív veszteséget ráterheljék az ügyfélre, mivel erről tájékoztatást nem kaptak, vagyis a spekulatív ügylet a szerződésen kívül áll, így arra hivatkozva a szerződésben szereplő díjakat, tételeket NEM LEHET megemelni.

Természetesen a forint/deviza árfolyam nem lehet kérdéses, hogy fizetendő, de jelzem, ez többnyire soha nem volt kérdéses.

És váltig àllitjàk hogy nem lehetet és vagy nem tudtàk hogy az àrfolyamok ilyen ütemben fognak emelkedni. Vicc. Ràadàsul olyan szerzödéseket nyomtak a hitel felvevök elé amire akkor fél óràja volt értelmezni és megérteni a kliensnek, egy olyan szerzödâst amit a kuria fél év alatt sem tudott.

Megkaptam, köszönöm, a későbbi link nekem is működött, egy aláhúzás kimaradt a tiédből :)

Hát igen, érdekes a szöveg.

Például benne van, hogy a THM-be nem számítják bele az átváltást, és hogy ezt 2004-ben is tudták. Aztán ott van az is, hogy mennyi volt 2004-ben a devizahitel és jól látható, hogy marginális. Ennek ellenére mégis látható a közölt diagramból, hogy már ennyi devizahitelezés elkezdte felértékelni a forintot, mert előtte emelkedő trendje volt, magyarán szólva már itt látható a megbillenés, ilyen szerény mennyiségű devizamozgásnál.

Ha ehhez hozzáteszem, hogy az egész anyagban nem szerepel a CDS árazás, akkor még érdekesebbé válik az anyag, de a legszebb az, amikor az árfolyamkockázat kivédésének lehetőségéről értekezik, és azt eleve csak egy évre(!) számítja, hiszen azt mondja, csak egy évre lehet pozíciókat felvenni, és az egyenleg azt adja, hogy a DEVIZAHITEL nem éri meg, sőt mi több, drágább lesz, mint a forinthitel.

Vagyis ez már 2004-ben tudható volt, ahogy egyébként szinte hajszálpontosan a deviza árfolyamának lefutása is.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/a_svajci_frankkal_is_manipulalhattak_a_bankok.180170.html

Közben Simor szombat- vasárnap is dolgozik. Rovancsol. Hétvégén tünteti el az árulására utaló nyomokat. Szorít az idö Bandi ? :)

http://bet.hu/data/cms76993/BET_elemzes_2004okt.pdf

nekem jò , telefonrs le is töltöttem

Vagy a link rossz, vagy a file már nem elérhető.

Az elemzés jelenleg is megtalálható a

http://bet.hu/data/cms76993/­BET_elemzes_2004okt.pdf

cimen.

http://www.hitelesmagyar.com/index.php/hireinkuj/117-arfolyambecsles

"Barcza György, a Századvég elemzője szerint az árstabilitásnak kettős jelentése van, nem csak alacsony infláció, hanem az árfolyamstabilitás is érthető alatta. Szerinte az a fajta mennyiségi lazítás, amit a Fed csinál, vagy amelyebe az EKB kezdett, nem szerencsés, ugyanakkor vannak gyakorlati kihívások, amelyekre pragmatikus válaszokat kell adni.

Barcza úgy vélte, nem a hitelesség a jegybankár legfontosabb tulajdonsága, hanem a teljesítmény. A közgazdász szerint nem az érdekes, hogy valakit a közgazdászok, vagy a média hitelesnek állít-e be, vagy hogy szeretik-e a piacok. Az számít, hogy milyen az infláció, vélte. Barcza szerint az új vezetéssel kapcsolatban a legnagyobb kérdés nem az, hogy ki lesz az elnök, hanem hogy a jegybank operatív menedzsmentjét az alelnökök közül valaki el tudja-e majd látni, lesz-e olyan valaki, akinek jegybanki múltja van, komoly gyakorlata a banküzemtanban."

ebből is láccik h felnőtt vagy :o) a gyerekek tudják h a föld gömbölyű és nem lapos.

nemtom hova illik, de sztem itt is elmegy :o) főleg h sok imf-hívő találtatik eme topikban:

"adódik, hogy az IMF-hitel végső soron megközelítőleg annyiba fáj az országnak, mint a magyar jegybanki alapkamat. " amikor felvették ... vagyis min. 7 % !!! devizára ! és ez olcsó állítólag :o)

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rafizetett_magyarorszag_az_imf-hitelre.545773.html

Mekkora igazság. CHILD ECONOMIST. Ja.

És képzeljétek, a Föld meg LAPOS!!! KOmolyan. és ha a végére elmentek leestek a semmibe. A világtörténelem legnagyobb átverése, hogy a Föld gömbölyű! Nem igaz! látta már valaki? Nem. Naugye. Ezen is Róccsild keres csak aki az egészet kitalálta.

Azt így nem írom alá, hogy nem volt tisztában a kockázatokkal. Azt igen, hogy egy nagyon negatív forgatókönyv valósult meg, ami ugyan benne volt a kalapban de erre nagyjából senki nem számított, vagy tartott valószínűnek.

De azt állítani, hogy aki felvett devizahitelt nem tudta, hogy rosszul elsülhet az túlzás. Biztos volt ilyen is szép számmal nagyszámok törvénye alapján, hogy azt hitte minden csak jó és szép lehet de hát arról talán nem a bank tehet. Vagy igen?

"A Kínai Banki Szabályozó Bizottság (CBRC) honlapján közzétett rendelkezés értelmében mostantól a helyi kormányzatok kizárólag valós és igazolhatóan meglévő fedezettel rendelkező hiteleket vehetnek fel. A CBRC a bankrendszeren kívüli, illetve "szabálytalan" kölcsönfelvétel tilalmát - mint korábban már többször - is megerősítette."

-

-

-

!!!!kizárólag valós és igazolhatóan meglévő fedezettel rendelkező hiteleket vehetnek fel!!!!