Csányiék már nagy tételben veszik az OTP
Koffein2016 után idén ismét nagy tételben veszi az OTP részvényeit Csányi Sándor szingapúri alapja, a Sertorius Global Fund. Ha a korábbi vételeket visszanézzük, a Sertorius nem hibázott, nagy nyerő van a pozikon, és már röid távon is jól időzítettek. Az év elején elért csúcsról már 18 százalékot esett az OTP árfolyama, ez alapján is jó ötletnek tűnik együtt úszni most a Sertoriusszal, azonban egyrészt divat lett kerülni mostanában az olyan eszközöket, mint az OTP részvényei, másrészt nagyon távolról nézve nem szép a technikai kép, ezek óvatosságra intenek.
Veszi az OTP-t a Sertorius
Csányi Sándor szingapúri alapja, a Sertorius 2016-ban kezdte el feltölteni portfólióját OTP-részvényekkel, abban az évben 8,2 milliárd forintért vettek papírokat, aztán hosszú ideig nem érkezett bejelentés OTP-vásárlásokról, majd idén május végén újra elkezdték nagy tételben venni az OTP-t, a tegnapi vásárlással együtt idén már 7,7 milliárd forintnyi csomagnál tartanak, vagyis eddig összesen 16 milliárd forintért vett OTP-részvényeket a Sertorius. Az időzítés okáról sokat nem tudunk, de az látszik, hogy amikor az OTP éppen bankokat vesz, akkor nem vásárol OTP-részvényeket a Sertorius (vélhetően azért, hogy ne minősüljön bennfentes kereskedésnek), az Axa magyarországi üzletágának megvásárlását 2016 februárban jelentették be, a szingapúri alap csak ez után, márciusban és júniusban vett OTP-részvényeket, a bolgár Expressbank és az albán SocGen Albania megvásárlását idén augusztus elején jelentette be az OTP, a Sertorius pedig csak ez után, augusztus közepétől veszi az OTP-t.
A kérdés csak az, hogy érdemes-e követni a Sertoriust, és akkor venni, amikor ők vesznek. Ha csak az alap eddigi vásárlásait nézzük, akkor nyilván igen, hiszen,
- egyrészt úgy tűnik, mint ha az időzítésre technikai megközelítést használnának, ráadásul jól, a 2016-os kört is jól elkapták, márciusban egy beszűkülést követő kitörésbe vettek bele, júniusban pedig egy korrekciót vettek meg, az idei nagy májusi zuhanásnak is a végét kapták el, rövidtávon ott fordult az árfolyam, és azóta is jellemzően korrekciókban vesznek, rövid távon is jellemzően jól időzítenek,
- másrészt az OTP-részvénycsomagon jelentős (nem realizált) nyereség képződött, ami főként annak köszönhető, hogy a 2016-os vételek átlagára csupán 6300 forint volt, vagyis nem csak rövid, de hosszútávon is eredményesen építik a pozíciókat az OTP-ben.
Persze elképzelhető, hogy nem kell ezt túlgondolni, mert bár a Sertoriusnál odafigyelnek az időzítésre, Csányiék azért inkább hosszútávon gondolkodnak, nem 5-10-15 százalékos gyors profitot akarnak zsebbe tenni. És pont ez az, amin érdemes elgondolkodnia azoknak, akik együtt úsznának a nagybefektetővel, ugyan arra még nem volt oka a Sertoriusnak, hogy OTP-részvényeket adjon el, hiszen eddig rövid, néhány napos időszakoktól eltekintve végig nyerőben voltak, az alap vélhetően nagyobb esésben sem esne kétségbe, miközben a kisbefektetők sokszor már 5-10 százalékos mínuszt is nehezen viselnek el.
Miért esik az OTP?
Hiába erősek az OTP fundamentumai (erős makró a régió országaiban, növekedés organikusan és akvizíciókon keresztül, erős tőkehelyzet, magas profitabilitás, szépen lecétézett hitelkönyv stb.), a vállalat és részvényei sok mindent megtestesítenek abból, amit az elmúlt hónapokban inkább kerülnek a befektetők:
- egyrészt feltörekvő piaci sztori az OTP, a feltörekvő piaci részvények pedig nyomás alá kerültek az elmúlt hónapokban,
- másrészt újra sztori lett Magyarország, bár szó sincsen olyan gazdasági problémákról, mint Törökország vagy Argentína esetében, a Sargentini-jelentés tárgyalása és elfogadása Magyarországra irányította a befektetők figyelmét
- ráadásul az OTP az elsőszámú eszköz, amin keresztül meg lehet venni vagy el lehet adni Magyarországot
- az OTP az egyik olyan bank Európában, amelyen leginkább lecsapódik a bérinflációs nyomás, az elemzők a működési költségek jelentős emelkedésével számolnak, a költségek bevételeket meghaladó mértékű növekedése a profitabilitást csökkentheti
- az OTP papírjai az elmúlt hónapok árfolyamesése után is még mindig a magasabban árazott részvények közé tartoznak
- és az is igaz, hogy 2015 január és 2018 január között 3,5-szörösére emelkedett az árfolyama, ekkora rali után könnyen megremeg a befektetők keze.
Akkor hát venni vagy nem venni?
Miközben a fundamentumokban nem látunk érdemi kockázatokat, a papírokkal szembeni hangulat, és a technikai kép alaposan elromlott, ezt érdemes figyelembe venniük azoknak, akik a Sertoriussal együtt építenének ki OTP-pozíciókat.
A májusi nagy esés mély nyomokat hagyott az OTP grafikonján, a júniusi, júliusi és augusztusi havi gyertya gyakorlatilag csak a bekonszolidálása volt a májusi zuhanásnak, ha nagyon távolról nézzük, akkor a masszív, kanócokkal együtt 2000 forint magasságú májusi gyertyának csupán a feléig jött vissza az árfolyam 3 hónap alatt, szeptemberben pedig folytatódott a lejtmenet, amivel a 2015 eleje óta tartó emelkedő trendvonalat is törte az árfolyam. Összességben nagyon nem szép a technikai kép.
Kapaszkodót a 9400-9500 forint közötti zóna adhat, ott volt a tavaly februári lokális csúcs és az idén májusi zuhanás alja is, amíg az a szint kitart, nagy baj nincsen, az alatt viszont gyorsan jöhet néhány száz forintos esés, a Fibonacchi-szintek alapján 8650 forint körül lehet egy erősebb támaszzóna.
Összességében kár lenne temetni az OTP-papírjait, a bank fundamentumai még mindig nagyon erősek, de azt is látni kell, hogy van egyfajta undor a világban pont az olyan eszközökkel szemben, mint az OTP-részvényei (feltörekvő és országspecifikus sztori, sokat emelkedett, nem olcsó stb.), és a technikai kép is alaposan elromlott, ezért bár kifejezetten jó a Sertorius track recordja az OTP-részvények vételében, összességében most óvatosak lennénk abban, követjük-e a nagybefektetőt a vásárlásokkal.