Gazdagok és Szegények - mint a mesében
TrendManCsak szegények és gazdagok maradnak - 2 millió magyar élete állhat a feje tetejére
Egyre inkább kettészakad az európai munkaerőpiac: miközben az alacsony és a magas képzettséget igénylő munkahelyek kínálata növekszik, a közepes képzettséget igénylőké szakadatlanul csökken. Az Európai Bizottság foglalkoztatásáról szóló friss jelentéséből az is kiderül, hogy a dolgozók egyre képzettebbek, ugyanakkor a robotok elterjedésével folyamatosan áramlanak a munkavállalók az iparból a szolgáltató szektor felé.
Magyarországon is hasonló tendenciát látunk: csökkent az alacsonyan képzettek aránya és nőtt a magasan képzetteké, de a munkaerőpiac szétszakadása nálunk is látványos. Mindeközben az is érdekes, hogy hazánkban igen nagy potenciált látnak a kutatók az automatizációban. Magyarországon 2030-ig 1 millió embert érinthet az automatizáció a legvalószínűbb forgatókönyv szerint, de potenciálisan 2 milliót is érinthetne.
Változó szerkezet
A foglalkoztatás szerkezete jelenleg komoly átalakuláson megy keresztül az Európai Unióban. Az iparban, a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma jelentősen visszaesett az EU-ban a világgazdasági válság óta, ami részben a robotizációnak köszönhető, másrészt, ezeknek a szektoroknak a súlya kezd visszaszorulni a GDP-n belül, ahogy a gazdaságok egyre magasabb fejlettségi szintet érnek el. Ezzel összefüggésben a szolgáltató szektorban egyre nő a foglalkoztatottak száma: az információ és kommunikáció és a szakmai-tudományos tevékenység is igen nagy növekedést tudott felmutatni, de a többi szektor is jól teljesít.
Mindeközben a képzettségi szerkezet is átalakult. A szolgáltató szektor alapvetően munkaerő-igényes, és fontos, hogy képzettek legyenek a foglalkoztatottak. Ezzel összhangban a dolgozók képzettsége javult, főképp a fiatalok körében, ugyanakkor a munkaerő-piaci polarizáció növekszik.
Hasonló tendencia figyelhető meg Magyarországon is, nálunk kismértékben csökkent az alacsonyan és a közepesen képzettek foglalkoztatása, míg nőtt a diplomásoké.
Szétszakadó munkaerőpiac
Mindeközben kevesebb lett a közepes (átlagos) jövedelmet biztosító munkakör az EU-ban, de több az alacsony, illetve a magas fizetéssel kecsegtető állás. A magasan képzettek (legalább főiskola) aránya nőtt a munkaerőpiacon minden országban, miközben a közepes végzettségűeké jelentősen csökkent. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy egyre nagyobb azoknak az aránya, akik a képesítésüknél alacsonyabb munkakörben dolgoznak.
A polarizáció leginkább a világgazdasági válság előtt volt jellemző, aztán egy jelentős kilengés után közel nullára csökkent, de azért továbbra is látszik, hogy az alacsony és a magas képzettséget igénylő munkák aránya növekszik, amelynek a globalizáció és a technológiai fejlődés a fő hajtóereje. Ugyanakkor az új foglalkoztatási formál is szerepet játszhatnak a folyamatban.
A polarizációs index emelkedése (0-nál nagyobb szám) azt mutatja, hogy nő a a különbség a rosszul és a jól fizető állások között, de az elmúlt években kifejezetten alacsony szintre süllyedt.
A közepes képzettségűek körében azonban jellemző, hogy képesek fejleszteni magukat, és jobban fizetett munkákat elvégezni.
Magyarországon sajnos nem nőtt túlságosan a jól fizető állások száma, ami azt sugallja, hogy a hozzáadott érték bővülésében jelentős az elmaradásunk, és szükséges lenne a humán tőkébe való nagyobb befektetésbe. Ugyanakkor hazánkban a polarizációban szerepet játszhat a közfoglalkoztatás elterjedése az utóbbi években.
Itt vannak a robotok!
A vállalatoknak összességében egyre inkább olyan munkavállalókra van szükségük, akik gyorsan tanulnak és alkalmazkodnak a változó környezethez. Ugyanakkor számos egyszerű, speciáls képesítést nem igénylő munka is "megmaradt", amit nem váltanak ki a robotok, ezek azonban nem is fizetnek jól.
Miután a robotok egyre intelligensebbek, így egyre több munka lenne kiváltható. A kérdés általánosságban leginkább az, hogy mikor válik túl drágává a dolgozó a robotokhoz képest.
Az automatizáció folytatásának kedvez, hogy a robotok egyre olcsóbbak lesznek, miközben a munkaerő drágul. Az Egyesült Államokban pl. 1990 óta megfeleződött a robotok ára, a munkaerőé pedig több mint duplázódott a feldolgozóiparban:
Nem meglepő módon az ipari robotok száma folyamatosan emelkedik az EU-ban, a legtöbb előrejelzés szerint a robotokra költött források a következő években megsokszorozódhatnak.
Összességében a robotok változtatják meg leginkább a munka világát már rövid távon: magasabb termelékenységet eredményeznek, ami kedvező az elöregedő nyugati társadalmakban, azonban nagy kockázatot jelentenek a jelenlegi munkakörökre. A jó hír az, hogy várhatóan új munkákat is teremtenek, csak más képességek és tudás kell hozzá, mint a mostaniakhoz.
Miután a termelékenységre kimutatható pozitív hatása van az automatizációnak, így a terjedés várhatóan tovább folytatódik.
A legnagyobb népszerűségnek az autóiparban örvendenek az ipari robotok:
Miután az országokban jelentős eltéréseket láthatunk a gazdasági szerkezet és a fejlettség tekintetében, így az automatizációs lehetőségek is eltérőek. Jellemzően a közép-kelet-európai régióban az állások jelentős részét lehetne gépesíteni, de a listát mégis Németország vezeti, ahol 10-ből 4 munkakört emberek nélkül is el lehetne végezni. Németországot kis eltéréssel követi Magyarország, Hollandia, Szlovákia és Olaszország, ezek az országok 37-38%-os automatizálási potenciállal rendelkeznek. Az alábbi ábra bemutatja, hogy az elmúlt évtizedekben mikor mennyi munkahely lett volna gépesíthető:
A legfrissebb kutatások azonban arról árulkodnak, hogy ennél is komolyabb lehetőségek vannak a fejlett technológia használatában, a digitalizációban és a robotizációban, ugyanis a munkahelyek 40-70%-a lenne részben vagy teljesen automatizálható az Európai Unió egyes országaiban.
A különbség abból fakad a korábbi kutatásokhoz képest, hogy azok "automatizálható" és "nem automatizálható" munkaköröket különböztettek meg, az újabbak pedig már a "részben automatizálható" munkakörökkel is számolnak. Csehország rendelkezik a legtöbb részben vagy teljesen kiváltható munkakörrel (70%), de Németországban és Cipruson is a munkahelyek 65%-a lenne kiváltható.
Magyarország az első harmadban foglal helyet, nálunk részben vagy egészben az állások 60%-a lenne kiváltható robotokkal. A becslés szerint az állások 44%-a teljesen, 16%-a részben automatizálható lenne a technológiai fejlettség mostani szintjén.
2 millió embert érinthet hazánkban
A magyarországi automatizáció lehetőségeiről a McKinsey friss tanulmányában bemutatta, hogy a munkaórák csaknem fele kiváltható lenne automatizációval, ami több mint 2 millió foglalkoztatottat érinthet. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi munkahely el fog tűnni, hanem azt, hogy a foglalkoztatottak csaknem felének változhat meg a munkavégzése hosszú távon.
A McKinsey azonban azzal számol, hogy 2030-ig 1 millió embert érinthet az automatizáció, az egyes szektorokat eltérő mértékben. A gépgyártásban és az anyagmozgatásban dolgozókat érintheti leginkább a robotizáció, ugyanakkor pl. a jogászok és a pedagógusok "védettebbek".
A McKinsey elemzése azt mutatja, hogy ha az összes ágazat viszonylag gyorsan be tudná vezetni az automatizálást, a termelékenység javításának köszönhetően évi 1,4 százalékkal gyorsíthatnák Magyarország GDP-növekedését az elkövetkező négy évtizedben. Ezzel szemben egy lassabb bevezetési ütem rontaná Magyarország regionális és globális versenyképességét, mivel lassítaná a termelékenység növekedését.