Re:

Szóval igen sok gondolat összesűrűsödött, megpróbálom szép sorban.

Először is kulturális percek keretében megnéztem a linkelt wigner interjút. :-)! Benyomás: hihetetlen erkölcsi tartása van ennek az embernek, még a Horthy rendszerben tanult itt Magyarországon és erkölcsi alapjain ez meg is látszik. Re: nem csak az iszlámnak van hatása a magyar kultúrára amit felvetettél. 1970-es években készült az interjú, és azt kell mondanom: a konzervativizmus/erkölcsi tartás mindig időszerű.

Ugyanakkor visszatérve eredeti témához: szemben Veled vagy velem akik a német kultúra sokszínűsége ellenére is azt a következtetést vontuk le, hogy német kultúra létezik, Özoguz azt állítja: nem létezik a nyelven túl. Ez tény. Csak hogy tisztában legyünk a kiindulási alapokkal. Nincs itt szövegkörnyezetből kiragadás, ezt írta le, mert ezt a következtetést vonta le a német kultúra sokszínűségéből, meg "meghatározhatatlanságából" meg abból, hogy mindenkinek mást jelent németnek lenni. Ami relativizálás, az identitás mint társadalomszervező erő tagadása. Nincs már közös identitás, mindenkinek saját identitása van.

Arról, hogy milyen sorvezetőt kell Özoguznak megfogalmazni a német kultúrára: semmilyet, mivel az már meg van fogalmazva több millió oldalban. Sorvezető a német történelem, a létező német kultúrtörténet irodalomban, zenében, festészetben stb, és a német szokásjog. Úgyhogy az lenne az elvárás, ha a bevándorlók elkezdenék azt gyors ütemben tanulmányozni, hogy a több millió oldalnak a végére érjenek a harmadik negyedik generációra - atomfizikusoknak, agysebészeknek ez nem lehet akadály. Különösen azt részt ajánlanám figyelmükbe, amikor akár német akár más európai kultúrában, a vezető kultúrától való eltérés egy-egy népirtásban öltött testet. Mint következmény.

A magyar kultúra megértésére hozott példáid pl. Szent István királyunk szerepe a magyar kultúrában. Pontosan egy jó példa a kulturális alkalmazkodási kényszerre. Szent István körbenézett, hogy milyen államokkal, kultúrákkal vagyunk körbevéve, aztán elgondolkozott, hogy mindig ki fog-e tartani a hadi szerencséje a magyaroknak. Aztán mivel úgy gondolta, hogy nem, saját maga indította el a kulturális alkalmazkodást a nyugati kereszténységhez, a nyugati államberendezkedés felé, ami egy polgárháborúval járt, kicsit durvább eszközökkel, mint felszólítás arra, hogy alkalmazkodni kéne az európai kultúrához. Mint tanulságos történet, ezt is be lehetne mutatni azoknak akik a magyar vagy európai kultúra iránt érdeklődnek, olyan szinten, hogy Európában akarnak élni.

Az 1294 bevándorló befogadáshoz: Te is tudod, hogy ez nem szolidaritási kérdés, hanem szuverenitási kérdés, azon túl, hogy a történet kifutása (sem a szám, sem a végső mechanizmus) nem ismert. Onnantól kezdve, hogy népszavazás idején még az volt a mantra, hogy nem létezik kötelező kvóta, felesleges elmenni szavazni. Most mégis létezik. Egy. Kettő. A magyar álláspont az volt, hogy befogadás önkéntes alapon menjen. Magyarország adott ki oltalmazotti státuszt és menedék státuszt a bevándorlóknak, a befogadó táborokba érkezőknek is. Önkéntes alapon, nem pedig kötelező szétosztási mechanizmus keretében - azoknak akiknek szerintünk jár, mert a bevándorlási és állampolgársági hivatal megvizsgálta a kérelmet és azt jogosnak találta.

Visszatérve a wigner interjúra. Hivatkozik nagy görög bölcsekre, talán platónra vagy arisztotelészre akik szerint háromféle szellemi tevékenység létezik: értelem, érzelem és akarat. Javasolja, hogy ezeket a több ezer éves gondolatokat talán alkalmazni kéne a 20. Században is a felmerülő problémák megoldása területén. Amikor ki akarsz bogozni egy problémát.

Európa számára a bevándorlással kapcsolatban az értelmi és érzelmi megítélés kialakult. Az akarat a saját kultúra védelmére hiányzik.