ez rímel még a magyar focira is

Nem a pénz hiányzik a magyar oktatásból - De akkor mi?

Magyarország az uniós átlagnál többet költ oktatásra a GDP arányában, a régióban pedig csak Szlovénia fordít többet erre a célra - derül ki az Eurostat napokban közölt adataiból. Vagyis a jelek szerint nem a pénzhiány a fő gond, viszont a források felhasználása lehetne sokkal hatékonyabb.

Ennek alapján nem is kell annyira aggódnunk, hiszen az uniós átlag 4,9%, miközben a magyar költségvetés a nemzeti össztermék 5,2%-át fordította erre a célra. Ráadásul ez növekvő tendenciát mutat, 2013-ban még 4,6% volt. Igaz, jól mutatja a megelőző évek forráskivonását, hogy 2010-ben még 5,5% volt, vagyis éppen csak mostanában fogjuk utolérni az évtized eleji arányt.

Az ábrán látszik, hogy főleg a skandináv országok költenek az oktatásra sokat. Ez nem véletlen, hiszen a fejlett országokban jellemzően humántőke-igényesebb a növekedés, vagyis minél fejlettebb egy gazdaság, automatikusan annál többet kell költenie az oktatásra. Emellett sokak számára meglepő lehet, hogy két balti ország - Észtország és Lettország - is az élmezőnyben van, aki azonban nyomon követte az ő törekvéseiket az utóbbi években, az nem lepődik meg ezen. Az észtek és a lettek ugyanis tudatosan költenek egyre többet az oktatásra, úgy gondolják, hogy ez a jövőbe való befektetés. Észtországban például 2014-ben volt csak 6 százalék alatt az oktatási célú kiadás 2010 óta, de az arány folyamatosan 5,5-6 százalék körül alakult Lettországban is. Persze könnyen mondhatjuk, hogy az egy százalékpontos különbség nem jelentős Magyarországoz képest, ez azonban esetünkben azt jelenti, hogy évente mintegy 350 milliárd forinttal több forrásra lenne szüksége az oktatásnak ahhoz, hogy elérjük a két balti országban látható arányt.

A lista végén nagyon leszakadva szerepelnek a románok és az írek, őket leszámítva azért nincsenek jelentős különbségek, jellemzően az országok nemzeti össztermékük 4-6%-át költik oktatásra.

Ha összegszerűen nézzük meg, akkor természetesen a legnagyobb európai országok állnak a lista élén, a britek, a németek és a franciák 100 milliárdnál is többet invesztálnak évente a jövőbe. Magyarország itt is a középmezőnyben áll a maga 5,7 milliárd eurójával.

Sokkal inkább hatékonyságbeli problémák lehetnek, vagyis nem jó az oktatási kiadások szerkezete Magyarországon. Erre azonban nincs összehasonlítható mérőszám, hiszen az egyes tagállamok az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig minden kiadást ugyanabba a kategóriába sorolnak.

A fentiekre rímel az, amit Csapodi Zoltán, a Trefort Gimnázium igazgatója nyilatkozott a héten. A Heti Válasznak adott interjút az Index szemlézte, ebben Csapodi például úgy fogalmazott, hogy jelenleg a történelem-tananyag 30-40 százalékát ki kellene dobni, és ez hasonló mértékben igaz a többi tárgyra is. Az igazgató szerint egyébként az sem feltétlenül jó elképzelés, hogy mindent kütyükkel tanítsunk a gyerekeknek, szerinte a képességeket kell fejleszteni, gondolkodni és kritikusan elemezni kell tanítani a diákokat. Emellett a gimnázium vezetője szerint másfajta szemléletre lenne szükség már alsóban is, hogy felzárkóztassák a lassabbakat. Jelenleg ugyanis a központosítással a legalsó szinthez igazítottak mindent, de nem őket emelték fel, hanem a többiektől vették el az előnyt.

Összességében a fentiekből az a következtetés vonható le, hogy amellett, hogy még mindig valamennyire forráshiányosnak tekinthető a magyar oktatási rendszer, nagyobb probléma a nem megfelelő koncepció, vagy annak teljes hiánya. Ugyanez tükröződik a gimnáziumigazgató visszajelzéséből is. Vagyis lehet, hogy elég lenne első körben ugyanezt a pénzt másképpen elkölteni, kitalálni egy új oktatási koncepciót, majd később ahhoz lehetne több forrást is rendelni.

+++

http://index.hu/belfold/2017/08/31/csapodi_zoltan_trefort_igazgato_interju/#