Tévutak hatása az életünkre

tozsdenyul: "Bokros

netto privatizacios bevetelek 1994-1998:

a GDP 10%-a;"

Nos ezzel szemben a valóság az, hogy a privatizációs bevételek így alakultak:

1994: 156 mrd, 1995: 481 mrd, 1996: 176,51 mrd, 1997: 356,37 mrd ami adott év GDP-hez arányosítva 2,72%; 8,2%; 2,48% illetve 3,4%. Csak 1995-ben elérte a GDP 8,2%-át a privatizációs bevétel.

Mato esetében mnyp 2011-ben lehet mondani, hogy elérte a GDP 11%-át, de utána ez GDP arányosan kb. 1% körül alakult.

Bokros kapcsán inflációról szólva megbeszéltük, hogy inflációval +kb +48%-os nominális (virtuális) GDP növekedést generált, amivel csökkenteni tudta a GDP arányos adósságot, ez virtuális GDP növekedés volt, valójában kb. 7-8% reál GDP növekedést jelentett 4 év alatt. Ez kb 40%-os mozgástért jelent Bokrosnál az államadósság elleni harcban. Azonban volt egy olyan következménye, hogy mind a reáljövedelmek, mind az állami vagyon értéke inflálódott, a reáljövedelmek is visszaestek a minimálbéreseknél az 1994-es érték kb.68%-ra.

Matonál ez 10% volt, állításod szerint, de ezt nem ellenőriztem.

Tegyük fel, hogy EU-s forrásokban igazad van - nem ellenőriztem (érdekelne, hogyan jött ki neked ez a szám) -, viszont a lehívott összeg nem terem magától, mint a gerjesztett inflációval a forint.

Szóval így állunk az Úr színe előtt szvsz:

Bokros: 50%

Mato: 14-15% mnyp, +26% EUs forrás (ha elfogadjuk, hogy ebben igazad van) +39%

De a legjobb poén az volt, amikor a devizatartalék felhasználása szerinted plusz forrást teremt. Nem a felhasználása teremt plusz mozgásteret, hanem a keletkezése. És a devizatartalékot csak HUF ellenében tudod csökkenteni;

pl. így keletkezik: devizaadósságot vesz fel az állam (imf hitel), amit az mnb levált neki forintra odaadja az államnak a KESZ számlájára (és ebből állam kifizeti a béreket, nyugdíjakat és lejáró forint kötelezettségeit és vagy devizaadósságát, mert egyébként nincs neki miből) és így kerül az mnb könyveibe a deviza "tartalékként". Ez olyan "plusz" mozgástér, ami után keletkezik egy kötelezettség+kamat.

pl. így keletkezik + mozgástér: EUs forrás érkezik a magyar államnak, amivel a magyar állam elsétál az MNB-be, aki leváltja forintra, odaadja az államnak a forintot, hogy kifizesse a támogatási pénzt pályázónak, MNB-ben devizatartalék keletkezett. Ez valóban +bevétel/mozgástér.

A devizatartalék pénz ellenében tud csökkenni, pl. magyar lakosság megveszi a forintkötvényt, és akkor a lejáró (deviza)adósságot már nem devizában kell megújítani, az MNB vissza tudja fizetni a devizaadósságot, de ezért forintot kapott a lakosságtól.

Vagy adóbevétele keletkezik az államnak, aki azt mondja, hogy nem kell kibocsátani új kötvényt mert tudja finanszírozni magát, a lejáró kötvényt visszafizeti az MNB devizában.

A devizatartalék csökkenés semmilyen plusz mozgásteret nem jelent, viszont hiánya államcsődhöz vezet, ha egyébként az adósságaid devizában állnak fenn, mert úgy vetted fel a hitelt.

Szóval Bokros kb. +50%-os mozgástér (30%-os reáljövedelem csökkenéssel a szegények között.)

Mato kb. +39% mozgástér 10%-os reáljövedelem csökkenéssel a szegények között.

Mato államadósság csökkenés: 85%-ról-75,7%-ra, (min.11%-kal kevesebb mozgástér - alacsonyabb gazdasági növekedés, de nem véreztette ki a társadalmat feleslegesen

Bokros államadósság csökkenés 85%-ról 64%-ra (de volt +11%-os mozgástere), egy picivel magasabb gazdasági növekedés, viszont kivéreztette a társadalmat teljesen.

Akarod megvizsgálni, hogy mi történt Eü-ben Bokros illetve Matolcsy alatt?